Néplap, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-205. szám)

1954-08-01 / 181. szám

N e r u A r i .... v-.ji oó i, V Akä’AüiSíí\Í? PÁBTÉPÍTÉS * HÍREK A MEGYÉBŐL Pártszervezeteink időszerű tennivalói a munkás-paraszt szövetség erősítésében Népi demokratikus államunk >— amely a proletárdiktatúra vál­faja — a munkásosztály és a dol­gozó parasztság szilárd szövetsé­gére és e szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepére épül. A munkások és parasztok e szilárd szövetsége nélkül, a dol­gozó tömegek bevonása nélkül nem tudjuk felépíteni a szocializ­must. Pártunk III. kongresszusán Rákosi elvtárs azt mondotta: „A munkásosztály államhatalmának alapja a munkás-paraszt szövet­ség ... így gazdaságpolitikánknak is központi kérdése a munkásosz­tály államhatalmának s e hata­lom alapjának, a munkás-paraszt szövetség gazdasági bázisának ki- szélesítése és megerősítése s en­nek megfelelően a népjólét állan­dó emelése, a mezőgazdasági ter­melés gyors fellendítése és a fo­gyasztási javak termelésének fo­kozása ...“ Ezt pedig csak úgy tudjuk sikeresen megvalósítani, ha megteremtjük és helyesen fej­lesztjük tovább a város és falu, az ipar és a mezőgazdaság kö­zötti gazdasági kapcsolatokat. E szilárd gazdasági alap megterem­tésére épül a munkás-paraszt szövetség, mint a proletárdiktatú­ra legfőbb elve, amelynek fenn­tartása, erősítése és fejlesztése nélkül a proletárdiktatúra nem tarthatja meg hatalmát. Pártunk Központi vezetősége 1953. júniusi határozatában meg­állapította azokat a hibákat, ame­lyeket gazdaságpolitikánkban el­követtünk. És ezek a hibák éppen ezt a szilárd gazdasági alapot, a munkásosztály és a parasztság politikai szövetségét lazították. A Központi Vezetőség határozatá­nak az a nagy történelmi jelentő­sége és az ezt követő intézkedé­seknek az a célja, hogy e hibákat kijavítva, megszilárdítsa a város I és falu, az ipar és mezőgazdaság kapcsolatát, megerősítse a prole­tariátus és a parasztság szövetsé­gét és soha nem látott erővé te­gye a munkásság és parasztság osztályszövetségét. Az azóta meg­jelent párt- és kormányhatároza­tok igazolták pártunk helyes po­litikai irányvonalát és ezzel új Szakaszt nyitott meg népi demo­kráciánk történetében. A hozott határozatok és intézkedések soha nem látott mértékben növelték a munkások és parasztok termelési kedvét. Ezrek és milliók tették magukévá a kormányprogram- mot, a népjólét állandó emelésé­nek nagyszerű programmját. S ezt pártunk III. kongresszusának beszámolója és hozott határozata még jobban szentesítette. Erősödött és elmélyült az ipari munkásság és a dolgozó paraszt­ság testvéri összefogása. Munkás- osztályunk megértve a reáháruló felelősséget, segítő kezével a fa­lu felé fordult. Többezerre tehető azoknak a munkásoknak és szak­embereknek a száma, — többen jöttek megyénkbe is, — akik ezév elején falura költöztek, hogy köz­vetlen közelről segítsenek dolgo­zó parasztságunknak a mezőgaz­daság felvirágoztatásában. Mun­kásosztályunk nagyszerű helytál­lására jellemző;' hogy a párt sza­vára üzemeink jó része kezdte meg — terven felül — a mező- gazdasági kisgépek és szerszá­mok gyártását. A budapesti MÁVAG az első negyedévben 2500 lókapát gyártott — terven felül. így sorolhatnánk fel többi üzemeinket is. A munkásosztály segítségét lemérhetjük földmű­vesszövetkezeteink forgalmán is. 1953-ban csak jelentéktelen mennyiségben kerültek forgalom­ba mezőgazdasági kisgépek és szerszámok. 1954. júniusáig, egy év alatt 889 darab ekét, 1069 da­rab boronát, 59 darab vetőgépet, 787 darab lókapát, 460 darab per­metezőt és 14.400 darab kaszát hoztak forgalomba megyénk föld- müvesszövetkezetei. Ma már mű­trágyát és rézgálicot korlátlan mennyiségben vásárolhatnak dol- jgozó parasztjaink. De nem hall­gathatjuk el megyénk büszkesé­gét, a tiszalöki duzzasztóművet sem. Elkészült a Keleti Főcsator­na első szakasza is, s így a duz­zasztómű már az idén 24.000 kát. hold földre juttatja el a Tisza vi­zét. Munkásosztályunk részéről üze­meinkben újfajta patronázsmoz- galom bontakozott ki, amely a munkás-paraszt összefogás új, nagyszerű hajtása hazánkban. E mozgalomnak az a célja, hogy se­gítse gépállomásainkat a gépek kijavításában, hogy azok üzemza­var nélkül működjenek dolgozó parasztságunknak a magasabb terméseredmény eléréséért foly­tatott harcában. Ennek nagyszerű példáját mutatják a Demecseri Ipartelepek üzemeinek munkásai a demecseri gépállomásnak nyúj­tandó segítségében, ahol a gép­állomás példamutatóan tudja vé­gezni munkáját a termelőszövet­kezetek és dolgozó parasztok ré­szére. A munkás-paraszt szövetség erősítésében különösen nagy fele­lősség hárul a gépállomások párt- szervezeteire, mivel a gépállomás a falun a munkásosztály közvet­len képviselője. A gépállomások többsége már ezideig is bebizonyí­totta, hogy hű segítője a dolgozó parasztságnak. Éppen ezért to­vábbi nagy feladatok hárulnak reá, különösen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat meg­valósításában. A gépállomás párt- szervezetének és kommunistáinak harcolniok kell azért, hogy vala­mennyi traktoros teljesítse mű­szaki normáját, s kiváló minősé­gű munkát végezzen a termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgo­zó parasztok földjein. Fokozzák a gépállomáson dolgozók politikai öntudatának növelését. Harcolja­nak azért, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek az új mun­kamódszerek, mint például az óragrafikonos módszer, mert a gépállomásokon csak úgy, mint az élet egyéb területén: harc folyik az újért a régivel szemben. Szélesítsék ki a versenymozgal­mat. A versenyt a termésátlag eredménye alapján döntsék el. — Ez még jobban fokozza traktoris­táinkban a felelősségérzetet, még jobban elmélyíti a munkás-pa­raszt szövetséget. A munkás-paraszt szövetség to­vábbi erősítésében és fejlesztésé­ben nagy felelősség hárul falusi pártszervezeteinkre. Éppen ezért nagyon fontos feladatunk a falu­si pártszervezetek megerősítése, a falusi pártmunka megjavítása. Bár az utóbbi időkben sokat ja­vult a falusi pártszervezetek mun­kája, de még mindig egyik leg­nagyobb fogyatékosságuk, hogy gyenge az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal, főleg a középparasz­tokkal való kapcsolatuk. Nem mindenkor veszik figyelembe ész­revételeiket, véleményüket és ja­vaslatukat. Nem használják fel szaktudásukat, gazdálkodási ta­pasztalatukat. Gyakran előfordul az is, hogy a tanácsok vezetői, mint például a csengeti tanács, csak rendeletek útján érintkez­nek a középparasztokkal, ami sérti önérzetüket. Ehelyett arra van szükség, hogy a tanács veze­tői a tanácstagok bevonásával tü­relmesen magyarázzák meg a kormányintézkedéseket, a külön­böző rendeleteket. A népjólét emelésének pro- grammiát, pártunk III. kongresz- szusának határozatát nem tudjuk siker-sen végrehajtani a dolgozó parasztság, főleg a középparaszt­ság megnyerése nélkül. Ennek egyik fontos feltétele a paraszti párttagság kiszélesítése. A kö­zépparasztok legjobbjait, a mun­kában élenjárókat, az állampol­gári kötelezettségüket mindig pontosan teljesítő dolgozó pa­rasztok legjobbjait az eddigieknél bátrabban vegyük fel pártunk tagjelöltjei, tagjai sorába. A párt- szervezet tömegbefolyása növelé­sének, a munkás-paraszt szövet­ség erősítésének másik fontos esz­köze, hogy az élenjáró parasztok és középparasztok soraiból épít­sünk ki széles pártonkívüli ak­tívát a falusi pártszervezetek köré. Neveljék nagy gonddal és türelemmel a pártonkívüli dol­gozó parasztokat. Tanuljanak meg úgy bánni velük, — ahogy Sztá­lin elvtárs tanította, — „mint egyenlő bánik az egyenlővel'. — Érjék el azt, hogy a falu társa­dalmi-politikai életében az egyé­nileg dolgozó parasztok is tevéke­nyen résztvegyenek. A falusi pártszervezeteknek to­vábbi alapvető feladatuk, hogy szüntelenül magyarázzák a dolgo­zó parasztságnak, hogy a munkás­paraszt szövetség: kétoldalú szö­vetség. Ha a városi munkásság több élelmiszert kap: több gépet, mezőgazdasági szerszámot, mű­trágyát, cipőt, ruhát tud gyártani. Ha a dolgozó paraszt több ter­ményt tud termelni és több jószá­got tud eladni: jobb lesz az anya­gi helyzete, több iparcikket, kis­gépet, mezőgazdasági szerszámot, műtrágyát tud vásárolni s így gyorsabban halad a szocializmus építése városon és falun egyaránt. Dolgozó parasztjainknak világo­san kell látniok: a munkás-pa­raszt szövetség erősítéséhez nem­csak az tartozik, hogy az állam és a párt kiküszöbölje a gazdaság- politikánkban korábban elköve­tett hibákat, hogy a munkásosz­tály fokozottabb segítséget nyújt­son a dolgozó parasztságnak a termelés fejlesztéséhez. Nem. A munkás-paraszt szövetség erősíté­sének van egy másik oldala is: dolgozó parasztságunknak be kell bizonyítania, hogy hű szövetsé­gese a munkásosztálynak azzal, hogy az eddigieknél sokkal in­kább becsületbeli ügyének tartja az állam, a munkásosztály iránti kötelezettség teljesítését. Példásan és határidőre teljesíti beadási kö­telezettségét. Dolgozó parasztságunk többsé­ge helyesen is látja e szövetségen belüli kötelességét. A szabolcsbá- kai termelőszövetkezetek egész évi beadási kötelezettségüknek eleget tettek. A demecseri Úttörő termelőszövetkezet, Csorpák Imre és még több vencsellői egyénileg dolgozó paraszt közvetlenül a cséplőgéptől teljesítették beadási kötelességüket. Ez így is van rendjén. Azonban még nagyon sok tennivaló van e téren, mert megyénk az utolsók közölt van a begyűjtési versenyben. Ez foko­zottabb feladatot ró pártszerveze­teinkre, hogy az eddigieknél sok­kal jobban meg kell magyaráz­nak: hazánk, népünk szeretete, s a becsület is megkívánja dolgozó parasztságunktól, hogy arra a nagy támogatásra, amelyet az el­múlt esztendőben és az idén ka­pott államunktól és munkásosztá­lyunktól, most azzal válaszol: ma­radéktalanul eleget tesz beadási kötelezettségének. A város és a falu testvéri összefogása és köl­csönös támogatása teszi csak le­hetővé népünk jólétének állandó növelését, hazánk megerősödését. Közeledik augusztus 20-a, al­kotmányunk ünnepe. Tegyük ezt az ünnepnapot a munkásság és a dolgozó parasztság nagy ünnep­napjává azáltal, hogy megyénk minden dolgozó parasztja becsü­lettel eleget tesz beadási köteles­ségének, hogy méltó legyen hű szövetségeséhez. A munkásosztály pedig fellelkesülve, még több iparcikket gyártson dolgozó pa­rasztjaink szükségleteinek kielé­gítésére. BÁLINT LAJOS, Kalászgyüijtő úttörők A betakarításban sokat segítenek az iskolák tanulói, az úttö­rők. Szorgalmasan gyűjtik a tailón széthagyott kalászokat s ezzel igen nagymennyiségű gabonával szaporítják a raktárakat. A nyír­egyházi járás pajtásai eddig 300 mázsa kenyérgabonát gyűjtöttek össze, a nyírbátori járás általános iskolásai 71, a vásárosnaményistk 47 mázsát. * A RAKAMAZI KULTŰRCSO- PORT ma mégegyszer bemutatja a község dolgozóinak kívánságára a „Legény bolondja“ című szín­darabot. A bevételt az árvízkáro­sultak megsegítésére fordítják. * A NAGYCSERKESZI határban dolgozó cséplőgépek eddig 22 va- gonnyi terményt csépeltek el. — Munkájukat dicsérik a dolgozó parasztok. * A MAGYAR-SZOVJET TÁR­SASÁG komorói szervezete ma, vasárnap este 8 órai kezdettel műsoros estet rendez, amelynek bevételét a Szigetköz árvízsuj- totta lakóinak megsegítésére for­dítják. * DEMECSERBEN versenyben megy a hordás, cséplés. A dolgozó parasztok cséplőgép alól teljesí­tik beadási kötelezettségüket. — Közben sokat törődnek a kapás­növények ápolásával, pótbeporzá­sával is. • A DISz. KÖZPONTI VEZETŐ­SÉGE vándorzászlajáért indult versenyhez Szabolcs megyéből eddig 99 ifjúsági cséplőcsapat csatlakozott. # A SZÖVETKEZETI KERES­KEDELEM tiszta bőrből ké­szült lószerszámot és pótalkatré­szeket hoz a megyébe. # A NAGY HALÁSZI KENDER- GYÁR matracüzemének dolgozói július havi tervüket 28-án reggel teljesítették. OROS községben dolgozik Bo­ros Mihály cséplőcsapata. A csa­pat elhatározta, hogy vasárnap is csépel és aznapi keresetét az ár­vízkárosultak megsegítésére for­dítja. KÖZÖNSÉGANKÉTOT tart tt nyíregyházi Vendéglátóipari Vál­lalat, ahol megbeszélik a munká­jukban előforduló hiányosságokat és segítséget kérnek azok kijaví­tásához. * FAZEKAS JÁNOS elvtársat, az MTH. nyíregyházi munkaerő­gazdálkodási osztályának vezető­jét a napokban a Munkaérdem­renddel tüntette ki a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa. AZ ÁLLAMI FALUSZÍNHÁZ számos községben tartott már előadást a megyében, legutóbb mintegy 10 helységben mutatták be Jókai Mór „Aranyember“ cí­mű színdarabját, amelyet a 4^>- zönség nagy érdeklődéssel foga­dott. # A NÉPKÖZTÁRSASÁG EL­NÖKI TANACSA kiváló munká­juk elismeréséül „Szocialista munkáért érdemérem“-mel tün­tette ki a 23/5. Építőipari Válla­lat megyénk építkezéseinél dol­gozó Fromm Vendel főmérnököt és Herédi Endre statisztikust, a vállalat párttitkárát. Lőrincz La­jos kőműves, Kováts János ács, Vass Imre sztahanovista főépítés­vezető és Nagy Gusztáv sztaha­novista brigádvezető a Munka­érdemérem kitüntetést kapta. * A 61/7. Segédipari Vállalat dolgozói lakásépítéshez szükséges anyagokat gyártanak. A minő­ségi munka mellett jó a tervtel­jesítés is. Az elmúlt 2 dekád eredménye például US százalék. * A tiszalöki járási kultúrház kultúrcsoportja vasárnap este 9 órai kezdettel az „Állami Áru­ház” című háromfelvonásos ope­rettet adja elő az árvízkárosultak javára. Csűrökben nem szabad csépelni A tűzrendészen osztályparancs­nokság felhívja azoknak a dolgo­zóknak a figyelmét, akik csűrbe való behordásra engedélyt kap­tak, hogy erőgéppel egyáltalán nem lehet pajtába, illetve a csűr­be beállni, a csűr bejáratától az erőgép 3—4 m-re állhat meg. A csűrben való cséplést a tűzrendé­szen osztályparancsnokság egyál­talán nem engedélyezi. Az erőgépek felelős vezetői erő­gépeikkel a csűrökbe egyáltalán nem állhatnak be, mert ahol a ki­adott rendelkezés ellenére is a csűrben történik a cséplés, az ebből keletkezett kár teljes egé­szében a felelős vezetőt terheli. Ezen túlmenőleg a tűzrendészen szabályok megszegése esetén az eljárás megindítását azonnal fo­lyamatba tesszük. Erőgépekkel az asztagokat 4j m*nél közelebb nem lehet még­közelíteni, s minden cséplés! he­lyen az erőgép mellett, az 500 li­ter víz biztosításáról gondoskod­ni kell. A szikrafogók állandó jókarbantartásáról mindenkor gondoskodni kell. Dolgozó parasztok! A megelőző tűzrendészen intézkedések betar­tása útján védjétek terméseiteket a tűzkártól, s minden esetben tartsátok be pontosan a tűzren­dészen hatóság rendelkezéseit. A szabályok be nem tartása miatt égett le a múlt héten Fegyver József, székelyi dolgozó paraszt csűrje. Tűzrendészeti Osztályparancsnokság. W Érdemes biztosítani TVA OST LÁTOM csak igazán, miulán kár ért engem, hogy a2 állam a kötelező biztosítás bevezetésével a dolgozó paraszt­ság érdekeit védi. Én sem vártam ezen szörnyű káresetet és annak ellenére, hogy mindent elkövettünk, hogy a kár ne legyen nagy­mérvű, de a villámcsapás által okozott tűz szinte olthatatlan volt; Az állami biztosítótól 17.608 forint kártérítést kaptam. Ebből az összegből házamat újból felépíthetem, melyre a kötelező biztosí­tás nélkül nem is gondolhattam volna. NAGY GYÖRGY, kállósemjéni dolgozó paraszt; Levelező-mozgalmunk Az elmúlt héten — július 26— 31-ig — 176 levél érkezett szer­kesztőségünk címére. Ez idő alatt 92 levelet közöltünk lapunkban. Különböző szervektől 16 olyan választ kaptunk, amelyben a dol­gozók bejelentései nyomán tett intézkedéseket közölték szerkesz­tőségünkkel. Levelezőértekezletet Vasmegy e- ren tartottunk, ahol megbeszél­tük levelezőinkkel és olvasóink­kal a levelező-mozgalommal és lapunk munkájával kapcsolatos problémákat, javaslatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents