Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-25 / 175. szám
NÉPLAP 1954 JULIUS 25, VASÁRNAP Mi is segíteni szeretnénk. Valamennyien várjuk mindennap a rádió, az újság jelentését a dunai vízállásról. Az egész ország összefog ezekben a nehéz napokban, mindenki szeretne segíteni a veszélyeztetett területen. Nincs olyan nap, hogy ne gondolnánk azokra az édesanyákra, gyermekekre, akiket ha rövid időre is, hontalanná tett az árvíz. — A napokban beszélgettünk férjemmel, mivel tudnánk mi is segíteni rajtuk? A férjem is az árvízvédelem szolgálatában dolgozik, tudjuk mit jelent az árvíz. Elhatároztuk, hogy magunkhoz fogadunk egy kislányt. Nekünk is két kislányunk van, eljátszanak itt majd együtt, ő lesz a harmadik kis testvérük. — Mi pedig szüleik helyett szüleik leszünk. Simái Ferencné Kocsord. Asszonyok élete a kocsordi szanatóriumban Pihenéssel, gyógyulgatással telnek a napok itt a kocsordi szanatóriumban. A szorgos asszonykezek azonban nem pihenhetnek sokáig. Amikor nincsen fekvő- kúra, csuhából szatyrokat, lábtörlőket papucsokat Készítenek. A tél folyamán több mint 20 asszony és lány készítette ezeket a dolgokat. Nagy Vilma ebben a hónapban .s készített 3 darab lábtörlőt, két pár papucsot, amiért 60 forintot kapott. Nagyon szépek és erősek ezek a Készítmények. Minden egyes darabot eljártunk, csak a minta maradt peg. ősszel, amikor a kukoricát letörik, — a férfiak újra gyűjteni fognak csuhát, télen folytatjuk ezt a nagy munkát, a csuházást. Sok-sok vidám gyermek jár a nyírbátori napköziotthonos óvodába Itt készítik el iskolai feladataikat a pajtások, itt étkeznek, — így édesanyjuk, édesapjuk nyugodtan végezheti munkáját. Arról szeretnék egy pár sort írni, hogy nagyon ízletesen főzünk itt a gyerekeknek. Azonban nemcsak a tavaszi, nyári, őszi hónapokra gondolunk, hanem a télre is. Már egy hónapja nagy Negyedik esztendeje már, hogy megalakultak az államhatalom helyi szervei, a községi, városi, járási és megyei tanácsok. Négy éve működnek — jórészt a lakosság, a választók örömére és megelégedésére. Szervezik a gazdasági munkát, irányítják, ellenőrzik a társadalmi cs kulturális tevékenységet. Működésüknek tehát a legszélesebbkörű demokratizmus az alapja. Demokratizmus a tanácsüléseken, a határozatok végrehajtásában és a tanácstagok „magánéletében“, vagyis a választókhoz való kapcsolatában. A tanácsok eredményei hű képet adnak arról, hogyan dolgoznak a tanács tagjai, milyen munkát végeznek a választók, a község, a város, a járás, a megye dolgozói érdekében. Jogaikat, kötelességeiket nemcsak nekik kell ismerniük, hanem a választóknak, a lakosságnak is. Illő tehát egyszer ezzel is foglalkozni. Kezdjük talán a tanácstagok jogaival. A tanácstag jogainak nagy többsége a tanácsülés köré csoportosul. Először is joga van (és egyben kötelessége is) megjelenni a tanácsüléseken. Joga van felszólalni, akármiről is van szó. A tanácstag javaslatot tehet, követelheti, hogy javaslatát megtárgyalja a tanácsülés. Felszólalásában tolmácsolhatja választói kívánságait, kezdeményezéseit, panaszait, résztvehet a határozatok meghozatalában. Joga van bírálni a tanácsülésen megválasztott végrehajtó bizottság munkáját, annak bármely tagját. Joga van javaslatot tenni akármelyik tanácstag visszahívására. Tekintettel arra, hogy minden tanácsEzenkívül kézimunkázással is foglalkoznak asszonyaink. Gyönyörű csipkeblúzokat, pulóvereket, térítőkét kötnek. Nemrégen Varga Jolán magyaros motívumokkal készített kispárnákat, abroszokat. Minden asszonynak van szép kötés, vagy horgolásmintája, ezeket egymás között kicserélgetik. Kézimunka-elő- nyomdánk is van, amit magunk találtunk ki. Úgy csináljuk, hogy zsíros kanállal átdörzsöljük a már kész kézimunkáról a mirttát a másikra, s így könnyen lehet varrni. A munka változatosabbá teszi életünket. Betegen is dolgos. magyar asszonyok vagyunk. Pataki Aladárné Kocsord. munka köszöntött ránk. Megkezdtük a befőzést. Nagyon sok köszmétét, meggyet raktunk el már eddig. Ebben a munkában a nagyobb gyermekek is segítenek. Mindent elkövetünk, hogy' télére vitamindús gyümölcsökét^ és főzelékféléket biztosítsunk a gyermekeknek. . Jag;, Gyűr? Margit Nyírbátor. tag egyenjogú, leváltásra javasolhatja a végrehajtó bizottság elnökét, titkárát is, ha azt látja, hogy nem teljesítik vezetői kötelességüket, nem intézkednek a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartva, nem hajtják végre a törvényeket. Ezek a jogok nem papírra Vetett holt betűk. Megvalósulnak .tanácsaink életében. S minél inkább megvalósulnak, annál jobban "végzi munkáját maga a tanács. Vegyük csak sorba őket! A megye területén működő helyi tanácsok tagjainak túlnyomó többsége rendszeresen résztvesz a tanácsüléseken. Vájjon mi következik ebből? Az, hogy hasznosak ezek a tanácskozások; a tanácstagok alakosság kívánságai szerint intézkednek egyes kérdésekben. Kibontakozik a lakosság alkotó kezdeményezése, amely nagy segítség a tanács munkájának megjavításában. Csak néhány példát^ erről. Rozsály községben tanácsülésen javasolták a legelő fásítását. Urán a járdaépítés megkezdését sürgették, amelyhez jelentős társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. Tiszabercelen hozzájárultak a tanácstagok a földművesszövetkezet munkájának megjavításához azzal, hogy bírálták a szövetkezeti vezetőket az egyes árucikkekben, felszerelésekben mutatkozó hiány miatt. A tyu- kodi tanács tagjainak az tűnt fel, hogy a végrehajtó bizottság nem hoz intézkedést a notórius adóhátralékosok ellen. Szatmárcsekén a betakarítási munkák ütemét gyorsítja, hogy K. Szűcs Gábor tanácstag a község dolgozó parasztságát versenyre hívta a tanácsNéhány szó a szépségápolásról A szép ruhához és a szépen elrendezett egészséges hajhoz szépen ápolt arc illik. A modern kozmetika ugyanazt mondja, hogy a rúzs és a púder nem tartoznak a legfontosabb szépítőszerek közé, ám az asszonyok szépítkezési vágya olyan régi, mint az emberiség maga. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a jó ízlés szabályait betartsuk. Arcunkat akkor pirosítottuk be helyesen, ha észre nem vehető, hogy rúzst használtunk. A rúzsnak tehát ne legyenek éles határvonalai, hanem csak az arc természetes színét utánozzuk, hogy séta után kipirult archoz hasonlítson. Azt hogy milyen szájruzst, arcpirt és pudert használjunk, a ruha és az alkalom határozza meg, amelyre készülünk. Sárga ruhához például nem használhatunk lilás rúzst és nappal nem pirosíthatjuk arcunkat úgy, mint esti alkalmakra. — Nappal ezért finomabb, világosabb színeket válasszunk, — az érett cseresznye színáranyalatait, este pedig a mesterséges világításhoz lilásabb színeket. Sötétebb arcbőrű asszonyok nappal sárgás árnyalatú rúzst is használhatnak. Általában a szőkék világosabb rúzsokat, a barnák sötétebbet használjanak. A szőkehajúak arca kevesebb rúzst bír el. A száj- ruzsnak mindig az arcunk árnyalatával kell összhangban lennie. A teli ajkakat ne pirosítsuk be feltűnően! Ha a felső ajak rövid, ne fessük azt túl magasra. Ha napozunk, sportolunk, úszunk, a legjobb ha csupán az ajkat pirosítjuk. ülésen. A jelenlévő tanácstagok azonnal elfogadták a versenyt és azóta is vetélkednek a gyors hordás, beadás érdekében. Porkoláb Károly tiszadobi tanácstag a malomzugi híd megépítését javasolta. A tanácsüléseken érdekes, hasznos bírálatok hangzanak el, amelyek alapján képesek megjavítani munkájukat a különböző tanácsszervek: az állandó bizottságok, a végrehajtó bizottság, sőt a járási tanács is. Záhonyban például szó- vátették, hogy a begyűjtési állandó bizottság nem működik, Béres Balázs elnök semmi munkát nem végez a begyűjtés érdekében. Az ibrányi végrehajtó bizottság alapos bírálatot kapott Gégény Árpád, tanácstagtól, mert nem hajtotta végre az áprilisban hozott határozatot, nem fogta össze a társadalmi munkára jelentkező erőt és így javítatlanul maradtak az utak, hidak. A kísvárdai járási tanács pedig a tanácsdemokrácia megsértése miatt kapott bírálatot, mert a községi tanácsok megkérdezése nélkül más munkára osztotta be az ajaki és tiszakanyári vb-titkárokat. Ilyen hasznos a jó tanácsülés. Bizonyára tanulnak ebből a ján- diak is. Jándon még nem érdeklődnek ennyire a vezetés ügyei iránt. Kevesebb a felszólalás, a javaslat, a kezdeményezés. Pedig lám: nem sokba telik, hogy megjavuljon a munka egy-egy területen. Sok múlik azon, hogy a tanácstagok gyakorolják-e, vagy nem gyakorolják tanácstagi jogaikat. Ezután bizonyára hasznos lesz arról is szólni, hogy milyen kötelességei vannak a helyi tanácsok | iniekekuek, \ úitúrSkneJi < AA^A/VV*VvVVVvVvőrfVSA<VvVk^A/VA/\*^V'VVVVV\^ > A krokodil és a majom A széles folyó partján állt egy csodaszép almafa. Lombjai között egy kis majom ütötte fel a tanyáját és a fa zamatos almáiból élt. Egy napon krokodil úszott fel a folyón. Éppen a fa közelében mászott a fövényre és sütkérezett a napon. A majom megörült a látogatásnak és almával kínálta meg a krokodilt. Történt pedig, hogy egy napon a majom több almát szedett le a fáról, mint amennyit mindketten elfogyasztottak és a krokodil néhány darabot magához vett, hogy elvigye feleségének. — Hol vetted ezt a remek, édes almát, drága fiacskám? — kérdezte ámulva a feleség. — Van egy majom barátom, — felelte a krokodil, — almafán él. Gyakran felkeresem őt és mindig megkínál ezzel a nagyszerű almával. — Ah, — kiáltott lel a hölgy és elgondolkozva tette hozzá: —» Ha a te barátod ilyen isteni almákkal táplálkozik, akkor gondolom, ő maga is igen zamatos lehet! Aztán így szólt a férjéhez: — Drágám, ha igazán szeretsz, elhozod nekem a majom szívét. A krokodil búnak eresztette a nagy fejét, visszaúszott az almafához, ahol barátja lakott. — Mi van veled, — kérdezte aggodalmaskodva a majom. — olyan szomorú az arcod? Mondd el, mi bánt! — Drága barátom, — kezdte a krokodil, — elvittem a feleségemnek azokat az almákat, amiket te küldték Mikor meghallotta, hogy te mindennap almával kínálsz meg engem, igen megharagudott rám, szidni kezdett, hogy milyen hálátlan vagyok, mindennap itt vendégesketagjainak. Mert ilyenek is vannak. A választók azért adták rájuk szavazatukat, hogy az ő érdekükben tevékenykedjenek. Ez pedig elsőrendű kötelesség. Elsőrendű kötelesség az előbb említett tanácsülésen való részvétel. A részvételen túl kötelesség rendszeres tanácsmunkát végezni, pl. a megválasztott állandó bizottságban tevékenykedni. A tanácstagok kötelességeihez tartozik az is, hogy résztvesznek a hozott határozatok végrehajtásában és annak ellenőrzésében. A tanácstagok kötelessége megvizsgálni, hogy a végrehajtó bizottság valóban végrehajtó bizottság-e? Vagyis vég- rehajtja-e a tanácsülés határozatait, a felettes szervek rendelkezéseit? Nem követ-e el hibákat, nem sérti-e működése a szocialista törvényességet? A tanácstagok legfőbb kötelességei a választók iránt vannak. Először is állandó kapcsolatot kell tartani velük. Minden tanácsülésen közölni kell velük azt, hogy miről fognak tárgyalni, kikérni a véleményüket a tanácskozás egyes pontjaira vonatkozóan. A megyei és a járási tanácstagok ezen kívül lakóhelyükön havonta egy alkalommal fogadóórát is tartanak. Akár fogadónapon, akár magánbeszélgetések, kisgyűlések alkalmával igen sok jó javaslatot mondhatnak el a dolgozók a tanácstagoknak, elmondhatják panaszaikat, sérelmeiket, kérésüket. Mi a feladata ilyenkor a tanácstagnak? Elsősorban meghallgatni választóit, azután a felvetett kérdése kalapján intézkedni. Megszüntetni a panasz okát, elintézni a kérelmet, ha jogos, felkarolni a kezdeményezéseket, illetékes helyre juttatni a javaslatokat és to* dem nálad, s még egyszer sem jutóit eszembe, hogy én is meghívjalak téged. — Nagyon kedves tőled a meghívás — mondta a májon, — es ezer örömmel el is mennék veled. De ti a vízben éltek, én meg a fán, hogyan juthatnék cn el hozzátok? — Ö, mi a homokos folyóparton lakunk, — sietett a krokodil megnyugtatni a majmot. — Felveszlek a hátamra, elviszlek odáig és még csak nedves sem leszel. A majom meggyőződött róla, hogy a meghívást nem utasíthatja vissza, felült a krokodil hátára és máris indultak lefelé a folyón. Amikor beértek a mély vízbe, a krokodil így gondolkozott — Most már a hatalmamban van, nem menekülhet meg. hiszen nem tud úszni. Elmondom neki, miért viszem magammal. És elbeszélt a majomnak mindent az igazsághoz híven. A majom villámgyorsan átlátta a helyzetet és így szólt a krokodilhoz: Öh barátom, hát miért nem mondtad ezt előbb! A szívemet eldugtam egy odúba az almafán. Sosem viszem magammal, hogy el ne veszítsem. Ha szóltál volna, szívesen magamhoz vettem volna, hogy elhozzam a feleségednek és ezzel megháláljam a szívélyes meghívást. — Ha csak ez a baj, forduljunk vissza és hozzuk el — javasolta a krokodil. így hát visszaúsztak az almafához. A majom gyorsan felkúszott a fára, leült a legfelsőbb ágára és boldog volt, hogy megmenekült a halál torkából. vábbra is figyelemmel kísérni annak útját, hogy minél hamarabb haszna legyen belőle a községnek, a járásnak, az egész országnak. A tanácstagok kötelessége az is, hogy évente két alkalommal beszámoljanak működésükről választóiknak. És itt mindjárt bírálattal kell élni: erről a kötelességükről gyakran megfeledkeznek a tanácstagok. Különösen a bakta- lórántházi járás területén hanyagolják el a tanácstagi beszámolókat. Súlyos hiba ez, mert azt jelenti, hogy a tanácstagok keveset törődnek a választókkal, nem becsülik őket annyira, hogy beavassák a választókat az államügyek intézésébe. A tanácstagoknak sürgősen pótolniok kell ezt a mulasztásukat. A tanácstagok jogait — és különösen a kötelességeit — nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni. A feladatokkal nő a tanácsok jelentősége, fokozódik a tanácstagok tevékenysége is. A pártkongresszus sokirányú feladattal bízta meg helyi tanácsainkat: a mezőgazdaság fejlesztésének irányításával, a helyi politika kialakításával, a dolgozók gazdasági, kulturális és szociális szükségleteinek kielégítésével. Sokirányú munka ez. Nagy alaposságot kíván. Mintegy kötelességként jelentkezik az is most már, hogy a tanácstagok jól ismerjék a kongresszus napirendjének második pontját, Nagy Imre miniszterelnök elvtárs beszédét. Jól kell ismerni a kongresszus iránymutatásait és aszerint végezni a tanácsok sokoldalú, nehéz, de nagyon szép munkáját. IGNÁCZ BÉLA, a megyei tanács dolgozója^ Felkészült a télre a nyírbátori napköziotthonos óvoda A tanácstagok jogai és kötelességei ti
