Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-25 / 175. szám
1934 JULIUS 25, VASÁRNAP .> R f L A V Lusta Frici tarlót hónt Akinek inge, az vegye magára. Esetleg gondolkodhatnak rajta a nagyvarsányi gépállomáson is, ahol még egyáltalán nem végeztek szégyen gyalázatra tarlóhán tást. Nosza Frici munkához lát, Megvizsgálja a traktorát, Alkalmas-e a szántásra, Nem tőrtént-e talán baja. Tapogat és hallgatózik, Zörgés, nyögés nem-e hallik. Hallócsövet vesz kezébe, Nincs-e panasz a szívére. Zsörtölődve és morogva Ül fel Frici a traktorra; De jó lenne, de jó lenne, Dolgozni há nem kellene, Ö! Szörnyűség! Mi derül ki? Nem tud a traktor szántani. Kiégett a lámpa bele, Siet Frici hazafele. Tarlót kellene hántani, Traktorával megszántani. Ezért volt a zsebkendője A sarkánál görcsbe kötve. Praktikus megoldás Találós kérdés Egy részeg öleli a villanyoszlopot. Arra jön az éjjeli őr és megkérdezi: — Mit csinál maga itt? — Hűk .:. forog körülöttem az egész város . . Hűk .;; megvárom, amíg a házam elémér és hűk ... bemegyek a kapun.;: Lakásvicc Bíró az elítélthez: — Én magát most két évre börtönbe zárom az ítéletemmel. De mondja, nem adná ki addig a lakását? Ehavi komoly viccünk —1 Micsoda remek idői nálni. Még a télikabátot is. van, mindent ki lehet hasz-1 Ne csak olvasd a Nyíri Pajkost! Vegyél részt szerkesztésében, küldd be ötleteidet is! A 6. sz. Mélyépítő Vállalat Víz-utcai telepének udvarán vájjon miért ázik- fázik már másfél év óta 200 darab vaságy? (yvuvzs jp sí \vddvu ygiazaa, v %X3]M) # A Szervestrágyaértékesítő Vállalat miért hagyja az utcán napokig állni a kitakarított ürüléket? Ciaäßßnßgszsgßa 2D ?im -mas yaupoxgi mau ixaw) Pályásat A Nyíri Pajkos pályázatot hirdet szatíraírásra és karikatúrára. A pályázaton bárki résztvehet, tetszésszerinti témával. Egy kikötés van: az írás vagy rajz építőjellegű legyen. Határdő: augusztus. 20. (A képek a „GulenspiegeV‘ nyoiflún.) Hát így van ez elvtársak! Funkci Áron az utolsó percben érkezett meg fújva, lihegve a békebizottsági aktívaértekezletre. Amikor a1 beszámolónál rákerült a sor, könnyeket hullatva tárta szét karjait: — Drága elvtársak! Képzeljék el a helyzetem. Szociálpolitikai állandóbizottsági tag vagyok, a bélyeggyűjtő szakkör elnöknek választott meg, patronálom a dalárdát, tanácstag, szakszer vezeti bizalmi vagyok. Há’ jut nekem időm a békeb;- zottságra? így van ez, elvtársak! .. . És szomorúan sóhajtottInnen az állandóbizottsági ülésre sietett. — Drága elvtársak! sHát tudják, milyen elfoglalt' ember vagyok én?! BékebizQtt- ság, bélyeggyűjtő szakkör, dalárda, szakszervezet, tanács. Hát jut nekem időm a szociálpolitikával foglalkozni? A szakszervezeti bizalmiak értekezletén bűnbánó arccal kezdte. 33a > — Tudom, elvtársak, hogy,- hibát követtem el, nem d<Ű7l ■ goztam teljes erőm szerint. De hát tudok én?! — csattant fel aztán. — BékeW"/ zottság, állandó bizottság, tanácstagság, bélyeggyűjtés, dalárda! így van ez, elvtársak! Ez a való helyzet. A tanácsülésen keményen megbírálta a végrehajtó bizottságot, aztán így folytatta! — Szívesen segítenék a hibák kijavításában, a müh- kában, de meg kell érteni az elvtársaknak: mindent nem lehet egy embbrtől követelni. Szociálpolitika, szákszér- vezet, békebizottság, bélyeggyűjtő szakkör, dalárda?! Hová gondolnak?! A bélyeggyűjtők szakköri ülésén erősen meg volt illetőd ve: — Igen, higyjék el, gyüj- tőtársak, én szívem teljes melegével átérzem a bélyeg- gyűjtés óriási horderéjét. De kérdem én, őszintén. Hát lehet így dolgozni? Szak- szervezet, békebizottság, tanács, szociálpolitika, dalárda. Mind-mind. Hát így van, elvtársak! A dalárdistákhoz könnyhullatva állított be. — Hiába, nem megy. Nem megy és nem megy. És újra sorolni kezdte. — Békebizottság, szak- szervezet, szociálpolitika, tanács, bélyeggyüjtés. Pedig milyen szívesen énekelnék, vagy nevelnélek benneteket politikailag. De nem megy, ha keresztrefeszítem magam, akkor sem! — Hát így van ez, elvtársak! Hát igen! Van ez így né- . ha, elvtársak! 7 Hivatali díszpéldányok A strucc aki a rendeletekbe, intézkedésekbe dugja a fejét és nem látja az életet, A sündisznó aki tüskéivel mindenkit megszúr, különösen akkor, ha bírálni merészelik! Fő az udvariasság Mondja kérem, nem zavarom, ha cigarettázom?. Bemutatjuk Lusta Fricit, Róla szólunk most egy picit Tanulságos az esete, A bajt magának kereste. Lusta Frici nagyot ásít, A napsugár rávilágít. Félnyolcra jár már az idő, Elárulja az ébresztő. Egy fa alá heveredik, Órókhosszat gondolkodik. Ki látott már ilyen csudát, Nem leli a csomó nyitját? Végre, végre megvan! - kiált. Derű önti el az arcát. Nem töltötte tétlen napját, Meglelte a csomó nyitját. ^ Traktorbrigád vezetője, Volt a csomónak szerzője, így akarta Lusta Frici Agyát kicsit pezsdíteni. így telt el a Frici napja, Nap-nap után a hónapja. Koszorút hát a nyakába, ö a hétvilág lustája! Belenyúl a mély zsebébe, Zsebkendő akad a kezébe. Észrevesz egy görcsöt rajta. Ki kötötte s miért rája?
