Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-15 / 166. szám

<ViLáq pr&letneini e(j<j£áüljetek ! XI. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1954 JULIUS 15- CSÜTÖRTÖK A mai számban : A megye építőiparának problémáiról (2. oldal) Vélemény (3. oldal) Az új Anschluss régi politikája (3. oldal) Versenyértékelés a földeken (4. oldal) ________________________________________________ Meg kel! gyorsítani a tar!óhán?ásfff másodveiést! Megyénket a földművelésügyi minisztérium értékelő jelentése a másodvetésben, tarlóhántásban az utolsó helyen említi. Bizony, ke­vés nálunk a jó példa, mint pél­dául Gáva, ahol már a múlt hét közepén 140 holdon végeztek má- íódvetést, vagy Geszteréd, ahol ugyancsak szép eredményeket irtek el. Néhány termelőszövet­kezetben is szépen indult a má­sodvetés, mint például a nyír- gyulaji Petőfi, vagy a nagykállói Vörös Zászló, a kemecsei Dózsa f 3 még több tsz-ben. Ezek azon­ban csak egyes, kevés helyen fel­lelhető eredmények. Az igazság az, hogy nagyon elmaradtunk úgy a tarlóhántás'al, mint a másodvctéssel. Míg az aratást jóval több, mint 100.000 holdon végezték el me­gyénkben, addig a tarlóhántást 11.000 holdon, másodvetést 0.090 holdon végeztek csupán. A leara­tott területnek alig 9 százalékán végeztek tarlóhántást. Egyébről sem panaszkodnak a helyi veze­tők, a gépállomások dolgozói, hogy nem lehet aratni, mert gyakran esik. Tehát az sem lehet kifogás, hogy annyira sürgetett az aratás, hogy ne lett voina idő a tartóháníásra. Az a sok félnap és sokszor egész nap, amikor nedves volt a termény, nem le­hetett aratni, pontosan elegendő lett volna arra, hogy az eke ott járjon az utolsó rend mellett. A tarlóhántásra ennél jobb idő nem is lehetett volna. Az ösziárpa- ? ratást már a legtöbb helyen 4—5 napja befejezték, de még annyi tarlóhántást sem végeztek me­gyénkben, amennyi az ősziárpa vetésterülete volt. A másodvetés — ha lehet rosz- szabbnak mondani, — még sok­kal gyatrább, mint a tarlóhántás. A dolgozó parasztok kezén is sokkal több vetőmag van, mint a múlt esztendőben, de központi készletből kormányzatunk min­denhová biztosított megfelelő mennyiségű vetőmagot. Ezt a ve­tőmagot azonban a helyi szervek nem rendelték meg. Például Csen- gerben a földmüvesszüvcíkczet még a mai napig sem rendelte meg a vetőmagot, holott a dol­gozó parasztok kérik és erre a járási tanács is többször felszólí­totta. A másodvetés két égető problé­mánkat oldaná meg. Évek óta takarmány hiánnyal küzd me­gyénk. Az áilaíáilományt fej­leszteni csak töhb takarmánnyal lehet. Ezt tudják a tanácsok, a gépállomások, a termelőszövetke­zetek és a dolgozó parasztok egy­aránt, mégis a tervezett terület­nek csak egyhatodát vetették be július 12-ig ilyen kedvező időjá­rás mellett. A decemberi párí- és kormányhatározat után szá­mos értekezlet ült össze me­gyénkben községekben, járások­ban, hogy a talajerőt miként fo­kozhatnánk. Minden értekezleten lelkesedéssel beszéltek arról, hogy az istálló- és műtrágya mellett milyen nagy segítség a másodterményként vetett Zöld- írágya, különösen a homokos te­rületeken. Amikor az értekezle­tek helyett a tettek ideje érke­zett cl. az egész ország előtt szé­gyenkeznünk kell, amiért ebben a munkában az utolsók va­gyunk. Hol vannak a téli foga­dalmak?! De végül és nem utolsó sorban hol vannak a gépállomá­sok? Július 10-ig a gépállomások egy százalékra teljesítették a tarló- hántási tervüket. Tizenöt gépál­lomás még meg sem kezdte a tarlóhántást. Az sem elfogadható, ha azt mondják a gépállomások igazgatói, hogy azért nem halad­nak az aratőgépek és azért sok a törés, mert kevés a hozzáértő em­ber, de százszor nem fogadható el az, hogy az ekéhez vagy a tár­csához nem értenének. Ezeknek a gépeknek a kezelését hat év alatt már igazán megtanulták a gépállomások dolgozói. A hiba ott van, hogy tunyaság, nemtörő­dömség uralkodik a gépállomá­sokon. Somlai elvtárs, a kisvár- dai gépállomás igazgatója például nem tudja megmondani csak öt­naponként, hogy miként dolgoz­nak a kombájnok és az aratógé­pek, mert ő csak ötnaponként köteles jelentést adni. Ehhez már véleményt sem tudunk fűzni. A tanácsoknál és a gépállomá­sokon ezeket a hibákat kell első­sorban megszüntetni. A felsőbb szerveknek ezeket a lélektelen bürokrata embereket a legsürgő­sebben fel kell ébreszteni, mert különben nemcsak Békés megye, a párosversenytársunk előz meg bennünket, hanem maradunk végig utolsók. Meghosszabbították a gyorsbeadási jutalmak kifizetésének határidejét A rendkívüli csapadékos idő­járás következtében az idei ara­tás befejezése elhúzódik. Ezért a minisztertanács határozatot ho­zott a gyorsbeadási jutalom kifi­zetési határidejének meghosszab­bítására. A határozat szerint az északi megyékben: Borsod, Szabolcs He­ves, Nógrád, Komárom, Győr. Vas, Veszprém, Fejér és Pest me­gyében a július 31-ig beadott ke­nyérgabona és takarmánygabona után mázsánként öt forint gyors­beadási jutalmat kell fizetni, az augusztus 1-től 7-ig átadott ter­mények után pedig mázsánként 3 forintot. A fel nem sorolt déli megyék­ben a július 24-ig átadott kenyér- gabona és takarmánygabona után mázsánként 5 forint, a július 20- től 31-ig átadott termények után I pedig mázsánként 3 forint gyors-1 beadási jutalmat kell kifizetni. Fejezzük be minél hamarabb az aratást! Újabb termelőszövetkezetek fejezték be az aratást Veres Sándor már 78 holdon végzett gépi aratást A nagykállói gépállomás neves aratógép­vezetője, Veres Sándor a nagykállói Rákosi ter­melőszövetkezetben már 78 holdat aratott le gépével. Hasonló jó eredményt ért el a tyukodi gépállomás traktoristája, Véron Miklós, aki ed­dig 67 holdat vágott le. A tyukodi gépállomás gépei összesen 305 holdat arattak le 13-án estig. Ebből kombájn 48 holdat vágott le. Kocsi József naponként dúlt vetésből is 8 holdat arat kombájnjával. — Versenyben van Tóth Sándorral, aki eddig még csak 12 holdat takarított be. A gulácsi gépállomáson már 112 holdat arattak kombájnnal. Ebből Antalik Lajos, aki a beregsurányi Kossuth tsz-ben arat, 36 holdat végez el. Versenytársa Simon Bálint, a bereg­surányi Dóz^a tsz-ben 18 holdat aratott eddig. A gépállomás aratógépei 148 holdon végeztek aratást. Legjobb eredményt Nagy Eduárd ért el, aki július 13-ig 51 holdon végezte el az aratást. Aratás alatt is kapálnak a barabási állami gazdaságban A barabási állami gazdaság dolgozói nem­csak a szemveszteségnélküli aratásért harcol­nak, hanem ezzel egyidöben a szőlő kapálását is végzik. Befejezték 50 hold ósziárpa aratását és 6 hold szőlőn elvégezték a harmadik kapálást, valamint a negyedik permetezést. A kötözést is háromszor végezték már el. Ezen kívül befejezték 83 hold fűmag termé­sének á cséplését, valamint 285 hold széna ''be­takarítását. A 70 holdas lueernstábláról tf ide­jében kazalba hordták a termést, nehogy ve­szítsen értékéből a sok esőzés miatt. A geszterédi Vörös Csillag termelőszövetke­zet után, 13-án a Biri községbeli Táncsics terme­lőszövetkezet is befejezte a kalászosok aratását. A császárszállási Uj Alkotmány, termelőszövet­kezetből tegnap adták a győzelmi jelentést; hogy 400 hold kalászosukat mind learatták. Hat nap alatt végezték el az aratást. 50 holdon végeztek eddig másodvetést. Berkesz községből jelentették tegnap dél­után, hogy az árpa és rozs aratását az egyéni termelők és a termelőszövetkezet is befejezte. — Mindössze 14 hold búzájuk aratatlan. Székely községben is a mai napon akarják befejezni az aratást. Vidám aratás Nyírszőlősön A nyírszőlősi DISZ-alapszervezet fiataljai 40 tagú aratóbrigádot szerveztek vasárnap, hogy segítsenek a helybeli Rákóczi termelőszövetke­zetnek. Vasárnap reggel 6 órakor nótaszóval indultak a termelőszövetkezet gabonatáblájára. Déli 12 órára már 5 hold gabonát arattak le a szövetkezetnek. Gál István haladt mindig a rendek élén, ezért a „legjobb arató” címet ő hozta el. Marokszedője Szendreszki. Ilona szin­tén megérdemelten kapta a „legjobb marok­szedő” címet. A pihenők ideje alatt magasra csapott a fiatalok jókedve, amikor Pazár Gyula harmonikájával talpalávalót játszott. Egyébként nemcsak a jó harmonikázással tűnt ki, hanem jó munkájával is közvetlenül Gál Pista után haladt a kaszálásban is. Bodor Lajos járási DISZ-titkár, A baktat járásban javult, a mátészalkaiban csökkent az aratás üteme A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint a kalászosok aratását megyénkben 47 százalékra teljesítették. Az ősziárpaaratást befejezték, a ta- vaszárpaaratást 33, a rozs aratá­sát 57, az őszibúza aratását pedig 35 százalékra teljesítették a ter­melőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok együttesen. Súlyos az elmaradás a gépi aratásban. Az összes learatott te­rületnek csak az öt százalékát aratták géppel. Amikor az ara­tás felét elvégezték a dolgozó parasztok, akkor a gépállomások még csak 15 százalékra teljesítet­ték tervükét. Egyes járásokban nemcsak a gépi, hanem a kézi aratás üte­mében iá visszaesés van. A má­tészalkai járás a kétnappal ez­előtti 8. helyről a 11-re esett vissza, a kemecsei járás az 5. helyről a 10. helyre került. A versenyben első helyen lévő Nyíregyháza város már 84 szá­zalékra teljesítette aratási tervét, ugyanakkor 'a csengeri járásban még csak 24 százaléknál tarta­nak. Vannak adottsági különbsé­gek a homokos Nyíregyháza és a kötött-talajú csengeri járás kö* zött, de ilyen nagy különbségnek mégsem volna szabad lenni. —i Másfél hete aratnak a csengeri járásban is és még mindig gsak 24 százaléknál tartanak. A járá­sok sorrendje — amint térké­pünk mutatja — a következő: Nyíregyháza várost követi a nagykállói járás, 3. a baktaló- rántházi, negyedik a nyíregyházi; 5. a nyírbátori, 6. a fehérgyar­mati, 7. a tiszalöki, 8. a kisvár- dai, 9. a kemecsei, 10. a vásáros- naményi, 11. a mátészalkai é$ 12. a csengeri járás.

Next

/
Thumbnails
Contents