Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-13 / 164. szám
1954 JULIUS 13, KEDD N e p i_ a t* 3 Egy 94 százalékos béralaptúllépés nyomában Illetékesek véleményei a nyíregyházi Húsipari Vállalat munkájáról A Szabolcs-Szatmármegyei Húsipari Vállalat áprilisban 94.5 százalékkal lépte túl a béralapot. Ez feltűnően magas százalék és bizonyára sokan kíváncsiak rá: mi az oka annak, hogy a Húsipari Vállalatnál ilyen rosszul gazdálkodtak. Kérdezzük meg az illetékeseket. Első útunk a városi pártbizottságra vezetett, ahol Botrágyi Zoltán elvtárssal beszélgettünk. Sajnos, Botrágyi elvtárs nem tudott semmit mondani, arról sem tudott, hogy volt-e egyáltalán béralaptúllépés, vagy hogyan teljesítette az üzem a tervét. Mindenesetre ez arra figyelmeztet, hogy a városi pártbizottságnak nagyobb gonddal kell törődni az üzemi termelés ellenőrzésével. A megyei tanács élelmiszeripari osztályán A Húsipari Vállalat közvetlen irányító szerve a megyei tanács élelmiszeripari osztálya. Nemes Imre elvtárs, az osztály vezetője ■már többet tudott mondani: — Ennek az iparágnak sajátossága, hogy nyáron uborkaszezonja van. Az üzem azonban megtartja a teljes létszámot ilyenkor is, hogy a téli teljes üzemeltetésnél ne legyen fennakadás. Egyszóval ilyenkor kapunbelüli munkanélküliség van. — Mégis azt tapasztaljuk, hogy húshiány van. Hogyan lehet ezt a 'kettőt összeegyeztetni. Hiszen mi arra gondol,unk, hogy a munkások nem győzik feldolgozni a húst, azért van kevés. S íme kiderül, munkanélkül csellengenek az üzemen belül. — A húsellátás nehézségei onnan adódtak, hogy az Állatforgalmi Vállalat nem szállította folyamatosan az állatokat, hanem a hét végén egyszerre érkeztek meg az élő állatok. Ez hétvégi rohammunkát jelentett. A dolgozók a hét utolsó napján dolgoztak csak teljesítményben, máskor időbérben. Az időbérben elszámolt napok alatt a termelési érték nem emelkedett. — Nem történtek visszaélések? — Sajnos, igen. Illetéktelen béreket fizettek ki. Ezért az igazgatót és a főkönyvelőt terheli a felelősség. — Ezt nem vették észre időben Nemes elvtársék? — Őszintén meg kell mondani, az osztály eddig nem végzett rendszeres ellenőrzést. A vállalat párttitlfáránál A Húsipari Vállalat párttitkára, Vészeli Pál elvtárs. Minden kertelés nélkül elmondotta, hogy bizony nagy fejetlenség, sok hiba volt a vállalatnál. Súlyos hibák voltak a munkafegyelem és szocialista munkaerkölcs terén. A legnagyobb nehézségek idején Kovács Imre tervező és Mészáros Béla utókalkulátor felmondással fenyegette meg a vállalatot, ha nem emelik fizetésüket. Teljesen jogtalan volt ez a követelésük, a vállalat vezetői azonban szabálytalanul, más műszaki dolgozók felháborodására, 200 forinttal emelték a fizetést. — S most már minden rendben van? — Korántsem. A főhibákat kijavítottuk, de sok más dolog vár még elintézésre: a ruhamosatés, a szennygödrök takarítása, a vagonok kirakása. A kivizsgálás során felhívtam az illetékesek figyelmét, hogy a dolgozók javaslatainak megvalósításával 8—10 ezer forintot takaríthatunk meg. Sajnos, ezekkel a javaslatokkal még most sem törődik senki. A vállalat igazgatójánál Sebők András elvtárs, az igazgató szívesen felelt kérdéseinkre. — Üzemünkhöz számos vidéki telep is tartozik, és ezeket áprilisban már a földművesszövetkezetnek kellett volna átvenni. Felettes szerveink már így állapították meg a tervünket, az átvétel azonban nem történt meg. Az alkalmazottak bére és más költségek tehát továbbra is bennünket terheltek. A szervezetlenségből eredő kárt saját hibáinkkal is növeltük. Több dolgozó bérét jogtalanul felemeltük. Egyes alkalmazottak fizetését a munkások béralapjából fizettük ki. — Júniusban még mindig 39 százalékos a béralaptúllépés. Hogyan lehet ezt csökkenteni? — ügy, ha a dolgozók javaslatait megvalósítjuk. Javasolták, hogy a ruhamosást végezzük el vállalaton belül. Ez 1200 forint megtakarítást jelentene, központunk azonban érthetetlen módon ellenzi. Hiba van a szállításokkal is. A MÁV a szállítmányainkat rendszerint éjszaka, szombaton, vagy vasárnap tolatja ki, amikor a kirakásért háromszoros, négyszeres bért kell fizetni. A szennygödrök takarításának összege a munkabéralapot terheli, ezt helyes lenne más költségrovatba elszámolni. Mindezt jelentettük az élelmiszeripari minisztérium húsipari főosztályának, azonban eddig nincs semmi eredménye. Végül az elért eredményekről beszélgettünk. Örvendetes, hogy az Állatforgalmi Vállalat most már folyamatosan saállítja az élő állatokat, így a nyíregyházi dolgozók hetenként kétszer kaphatnak húst. A kapun belüli munkanélküliség is megszűnőben van. A látogatás tanulságos volt. Reméljük, nemcsak a mi számunkra, hanem az illetékesek számára is. S. L. 3 százalékkal csökkentik az önköltséget a Tiszalöki Erőmű építői A Néplap július 4-i számában olvastuk a kisvárdai Vulkán ver-i senykihívását alkotmányunk ünnepére. A Tiszalöki Erőmű vala-i mennyi dolgozói vállalják (annak ellenére, hogy a munkahelyen igen sok mezőgazdasági munkával foglalkozó munkavállaló van és sokan aratási szabadságra mennek), hogy a tervet 100 százalékig teljesíteni fogjuk. Selejtmentes munkát fogunk végezni. A béralap felhasználásánál az előirányzathoz képest 1 százalék megtakarítást1 érünk el. Vállalunk 3 százalékos önköltségcsökkentést. Anyag- és' energiatakarékosság terén a zsaluzó és állványanyagban 20 százalék kos, a villanyáramnál pedig 10 százalékos megtakarítást érünk eh A munkafegyelem terén vállaljuk, hogy igazolatlan hiányzó nem lesz. A munkavédelem és balesetelhárítás terén vállaljuk, hogy kéthetenként balesetvédelmi szemlét tartunk, és a szemle alkalmán val észlelt hiányokat három napon belül megszüntetjük. Vállaljuk, hogy a mélyépítőipari vállalatok között fennálló versenyben a: balesetvédelem terén az első helyünket továbbra is megtartjuk. A műszaki és fizikai dolgozók versenyét továbbfejlesztjük és ai munkaverseny eredményeit 10 naponként értékelve, a dolgozók tűnj domására hozzuk. Sztahanovistáink és élenjáró dolgozóink munka- módszerük átadásával segítik a gyengébbeket és a brigádok ver-' senyét. Meleg András Kovács Géza Csikós Mihály ü. b. elnök. főépítés vezető. párttitkár h. A kisvárdai járás l>I$Z>fiaíuljai az aratás sikeréért A nyírtassi állami gazdaság DlSZ-szer- vezetének tagjai az aratási munkák gyors elvégzése érdekében felajánlásokat tettek. Papp József munkacsapata azt vállalta, hogy 1300 öl ősziárpa aratása helyett 2.000 ölet vágnak le naponta. 5.-én meg is kezdték az aratást, s vállalásukat mindjárt az első napon túlteljesítették, mert a vállalt 2.000 öl helyett 2.490 öl terményt vágtak le. — Azon a napon egy- egy fiatal 63.87 forintot keresett. Papp József munkacsapatának tagjai büszkék arra a vándorzászlóra is, amelyiket ott lengetett táblájuknál a szél. A pátrohai DISZ- szervezet tagjai nemcsak arra gondoltak, hogy maguk mielőbb befejezzék az aratási munkálatokat. Azokról sem feledkeztek meg, akiknek nincs elegendő munkaerejük. — A legutóbbi DISZ-gyűlésen ^tagú aratóbrigádot szerveztek, amelyik brigád azoknak az öregeknek, özvegyeknek segít az aratási munkálatokban, akik arra rászorulnak. Nagy Gergely, a kisvárdai járási DISZ-bizottság munkatársa. JOGOS PANASZ Elérkezett az ideje a nyári kotlóültetéanek Ne hagyják cserben a nagyhalászi aratógépkezelők a kótaji fiatalokat Három kasza már suhogva szeli az érett kalászokat, s a marokszedő lányoknak ugyancsak igyekezni kell, hogy le ne maradjanak. Legelői Soltész Béla halad, nyomában Kiss Margit ■ szedi a markot. Rácz Erzsiké, Gulyás Bandi jután, testvére Julika Zajácz Pista után szedi ‘a markot. Szabó néni visszaossza néz marokszedés közben a késve kezdő fiatalokra, s nem állja meg, hogy oda ne szóljon csípősen: „Ha 9 napot alusztok, nem lesz learatva 6 nap alatt.“ Nótára gyújt az egyik arató, s a többiek átveszik a hangot. Messzire száll a nóta hangja: „Kiskertemben szép tavaszi estén ...” Amott elől beszélgetés, majd hangos kacagás hallik. Azon mulatnak, hogy a halászi gépállomás először a cséplőgépet küldte el hozzájuk, s csak aztán az aratógépet. No, azt is hiába küldte, mert két nap alatt egy óráig sem aratott. „Az a gép tán nem tudja, hogy mi azt vállaltuk, hogy 6 nap alatt learatunk?“ kérdi tréfásan Kiss Margit, a DISZ-szervezet titkára. De aztán komolyra fordul a beszéd. Mi lesz azzal a 150 hold kalászossal, amit gépi aratásra szerződtek, ha így dolgozik a gép. Akkor bizony szégyenbe maradnak a fiatalok, s az egész országban beszélnek majd arról, hogy a kótaji Vörös Október fiataljainak szava egy fabatkát sem ér. Tud erről mindenki, hiszen Kiss Margit országos értekezleten mondotta el a diszisták vállalását. Ne hagyják cserben a nagyhalászi traktoristák a kótaji fiatalokat. Kotlő: Ejnye gazdasszonyom csak nem hagy engem család nélkül?! V*AAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAA'NA'NAAÁAAAAAAA*vNAAAAA*AAAA/V*vlVV\AA'*A''V\'VVA'AA'VvV\AA WWVVvVV^/wVWv^\VVWvVVVV\é^VVVVVVWvVvWVVWL^AA»VVVVW*^^A''vVW Győztek a nyírgyulajiak — lemaradtak a bátoriak Egyáltalán nem számítottak a nyírgyulaji Petőfi-beliek a látogatásra. Nem volt hivatalos formája Szabó Lajos érkezésének a bátori Vörös Csillagból. Versenyben vannak a gyulajiakkal. Kíváncsi -volt amazokra, hol tartanak. Mikor köszönését is viszonozták a Petőfiben, csodálkozott, hogy azok mindjárt addig végzett munkájukról kezdtek beszélni. Ez már nem véletlenül történt, mindjárt megsejtették, hogy a látogatás célja csakis az értékelés lehet. Szabó Lajos azt hitte, hogy ugratják a sok jóról beszélve. Nem is válaszolt, csak megjegyezte: „majd imegl-itjuk“. Elindultak B. Szőlősi Jánossal, a Petőfi szövetkezet elnökével, -ne- L.évács János agronómussal a i-U'r.or. A portán áthaladva, a júv-ar:";:rárvt is megnézték.-r Ná’j'-.'i' ri '.py van — mutatott u ÍJ bíróra, — csak húsz- szo.l\tCbb van. A kisebbekből meg hatvf.úö'ot htt'-ilunk. Lehetnek vayy 80 i.-.’.Vaif., lA.ikcr el*■‘■ok’ első kukorica- ,táblai, ózaltó aro.i- kezdett gonAz első értékelés dolkozni, hogy nehéz lenne eldönteni az elsőséget. Szép tiszta sorok fogadták. Mér azt hitte, nem változik véleménye. De mégis! Mikor elérték a legszélső táblát, kissé összehúzta szemöldökét, majd megszokott humorával kérdezte Szőlősi tői: — Ez kísérleti parcella? A Petőfi elnöke alig tudott szóhoz jutni, majd felismerve tréfálkozó szándékát Szabónak, mentegetőzve tromfolt. — Annak is vehetjük. — Nálunk nincs ilyen parcella — jegyezte meg Szabó és közelebbről nézegette az egyetlen gazos táblát. Mert bizony az ugyancsak szégyenére volt az egész kukoricának. — Ez a Kilincák Györgyé — jegyezte meg Kiss János briád- vezető. Az elnök megvakarta a fejete- teját. A brigádvezető is pirulni kezdett. — Ha a héten sem végzi el a harmadik kapálást Kilincák. úgy mást kell azzal megbízni, a hanyagtól pedig^ munkaegységet levonni — mondta az elnök a brigádvezetőnek. Ez az egyetlen tábla kukorica azonban nem változtat a helyzeten. A többi mind megkapta a háromszori kapálást. A cukorrépatáblához érve, Szőlősi elvtárs ismét félt valamitől. Nem is várta, hogy Szabó Lajos kezdje. — Hogy az ördög vigye el azt a keskeny csíkot — mutatott a répában látható párszáz öl gazosabb részre ... * Berregő traktor vonta magára a vendég figyelmét. Arrébb meg egy kombájn állott. Csak nézte a nagy tábla földet, amit a traktor felszántott. Mert a 40 holdas árpa- tarlót mindjárt fel is szántották. De nemcsak ezt végezték el. A kombájn segítségével már el is csépelték az árpát. Ez aztán meglepte Szabó Sándort. Mert bizony szövetkezetükben még nem fejezték be az árpa aratását. Tarlót is csak néhány holdat szántottak. Itt meg már a másodvetés folyik. * Az elsőségen az egyik gazdaságot látva, nem lehet megegyezni. Átmentek a Petőfibeliek Bátorba. A kapásnövények fölött szintén nem tudtak dönteni. Szőlősi elvtársnak ugyancsak gondot okozott, amíg egy bokor gyomot talált a hatalmas burgonyatáblában. Vissza is vágott azonnal. *•— Virágot is termeltek? — húzta ki a talált vadrepcét és Szabó felé mutatta. — Ritkán ilyen is kerül — védekezett Szabó. — De keress többet! — hívja beljebb a tábla közepe felé. De nem talált. Azt ugyan elismerte Szabó, hogy a 49 holdas kukoricájuk gyengébb a Petőfibelieknél, de ezt későbben vetették. Másodvetésű kukoricájuk pedig szebb, mint amazoké, 35 centi magasra szökkent már. Takarmánykeverék helyére vetették. — Látod azt a rohambrigádot? — mutatott Szabó a zabosbükkönyt kaszálók felé. — Az csak 9 kasza, nálunk meg 22 kaszás dolgozik benne. Hát a lucernával hogy álltok? — érdeklődő'f Szőlősi. . — Végcriünk a második kaszálással Mi pedig kazalba is hordtuk — nézett mosolyogva Szabóra az elnök, aki nem is tudott szólni, csak elismerően bólintott fejével. — Addig lesztek ti elsők, míg valójában megkezdjük az aratást — igazította helyre Szabó a dolgot. — Majd meglátjuk — mondta nyugodtan a Petőfi elnöke. — Mert mi áiljuk a szavunkat. Hat nap alatt végzünk azzal is. A kapásoknál nem tudták megállapítani az elsőséget. A termésre bízták, hogy döntse majd el. Mert bizony nem lehetett különbséget tenni, a dohánynál sem, hogy melyik a tisztább, vagy szebb. Az aratásnál elismerte Szabó, hogy elmaradt a Vörös | Csillag, de arra hivatkozott, hogy rossz lett az aratógép. Szó ide, szó oda, az első értékelésnél mégis győztek a gyulajiak. Hogy meddig? Azt majd eldönti az aratás. Egy azonban biztos: a nemes vetélkedés azt eredményzte, hogy mindkét szövetkezet földje megtisztult a gyomoktól, nyugodtan láthattak az „aratáshoz, N, T
