Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-13 / 164. szám

1954 JULIUS 13, KEDD N e p i_ a t* 3 Egy 94 százalékos béralaptúllépés nyomában Illetékesek véleményei a nyíregyházi Húsipari Vállalat munkájáról A Szabolcs-Szatmármegyei Hús­ipari Vállalat áprilisban 94.5 szá­zalékkal lépte túl a béralapot. Ez feltűnően magas százalék és bizo­nyára sokan kíváncsiak rá: mi az oka annak, hogy a Húsipari Vál­lalatnál ilyen rosszul gazdálkod­tak. Kérdezzük meg az illetékese­ket. Első útunk a városi pártbizott­ságra vezetett, ahol Botrágyi Zol­tán elvtárssal beszélgettünk. Saj­nos, Botrágyi elvtárs nem tudott semmit mondani, arról sem tu­dott, hogy volt-e egyáltalán bér­alaptúllépés, vagy hogyan teljesí­tette az üzem a tervét. Minden­esetre ez arra figyelmeztet, hogy a városi pártbizottságnak nagyobb gonddal kell törődni az üzemi ter­melés ellenőrzésével. A megyei tanács élelmiszeripari osztályán A Húsipari Vállalat közvetlen irányító szerve a megyei tanács élelmiszeripari osztálya. Nemes Imre elvtárs, az osztály vezetője ■már többet tudott mondani: — Ennek az iparágnak sajátos­sága, hogy nyáron uborkaszezonja van. Az üzem azonban megtartja a teljes létszámot ilyenkor is, hogy a téli teljes üzemeltetésnél ne legyen fennakadás. Egyszóval ilyenkor kapunbelüli munkanél­küliség van. — Mégis azt tapasztaljuk, hogy húshiány van. Hogyan lehet ezt a 'kettőt összeegyeztetni. Hiszen mi arra gondol,unk, hogy a munká­sok nem győzik feldolgozni a húst, azért van kevés. S íme kiderül, munkanélkül csellengenek az üzemen belül. — A húsellátás nehézségei on­nan adódtak, hogy az Állatfor­galmi Vállalat nem szállította fo­lyamatosan az állatokat, hanem a hét végén egyszerre érkeztek meg az élő állatok. Ez hétvégi roham­munkát jelentett. A dolgozók a hét utolsó napján dolgoztak csak teljesítményben, máskor időbér­ben. Az időbérben elszámolt na­pok alatt a termelési érték nem emelkedett. — Nem történtek visszaélések? — Sajnos, igen. Illetéktelen bé­reket fizettek ki. Ezért az igazga­tót és a főkönyvelőt terheli a fele­lősség. — Ezt nem vették észre időben Nemes elvtársék? — Őszintén meg kell mondani, az osztály eddig nem végzett rend­szeres ellenőrzést. A vállalat párttitlfáránál A Húsipari Vállalat párttitkára, Vészeli Pál elvtárs. Minden ker­telés nélkül elmondotta, hogy bi­zony nagy fejetlenség, sok hiba volt a vállalatnál. Súlyos hibák voltak a munkafegyelem és szo­cialista munkaerkölcs terén. A legnagyobb nehézségek idején Ko­vács Imre tervező és Mészáros Béla utókalkulátor felmondással fenyegette meg a vállalatot, ha nem emelik fizetésüket. Teljesen jogtalan volt ez a követelésük, a vállalat vezetői azonban szabály­talanul, más műszaki dolgozók felháborodására, 200 forinttal emelték a fizetést. — S most már minden rendben van? — Korántsem. A főhibákat ki­javítottuk, de sok más dolog vár még elintézésre: a ruhamosatés, a szennygödrök takarítása, a vago­nok kirakása. A kivizsgálás során felhívtam az illetékesek figyelmét, hogy a dolgozók javaslatainak megvalósításával 8—10 ezer fo­rintot takaríthatunk meg. Sajnos, ezekkel a javaslatokkal még most sem törődik senki. A vállalat igazgatójánál Sebők András elvtárs, az igaz­gató szívesen felelt kérdéseinkre. — Üzemünkhöz számos vidéki telep is tartozik, és ezeket április­ban már a földművesszövetkezet­nek kellett volna átvenni. Felettes szerveink már így állapították meg a tervünket, az átvétel azon­ban nem történt meg. Az alkal­mazottak bére és más költségek tehát továbbra is bennünket ter­heltek. A szervezetlenségből eredő kárt saját hibáinkkal is növeltük. Több dolgozó bérét jogtalanul fel­emeltük. Egyes alkalmazottak fi­zetését a munkások béralapjából fizettük ki. — Júniusban még mindig 39 százalékos a béralaptúllépés. Ho­gyan lehet ezt csökkenteni? — ügy, ha a dolgozók javasla­tait megvalósítjuk. Javasolták, hogy a ruhamosást végezzük el vállalaton belül. Ez 1200 forint megtakarítást jelentene, közpon­tunk azonban érthetetlen módon ellenzi. Hiba van a szállításokkal is. A MÁV a szállítmányainkat rendszerint éjszaka, szombaton, vagy vasárnap tolatja ki, amikor a kirakásért háromszoros, négy­szeres bért kell fizetni. A szenny­gödrök takarításának összege a munkabéralapot terheli, ezt he­lyes lenne más költségrovatba el­számolni. Mindezt jelentettük az élelmiszeripari minisztérium hús­ipari főosztályának, azonban ed­dig nincs semmi eredménye. Végül az elért eredményekről beszélgettünk. Örvendetes, hogy az Állatforgalmi Vállalat most már folyamatosan saállítja az élő állatokat, így a nyíregyházi dolgo­zók hetenként kétszer kaphatnak húst. A kapun belüli munkanél­küliség is megszűnőben van. A látogatás tanulságos volt. Re­méljük, nemcsak a mi számunk­ra, hanem az illetékesek számára is. S. L. 3 százalékkal csökkentik az önköltséget a Tiszalöki Erőmű építői A Néplap július 4-i számában olvastuk a kisvárdai Vulkán ver-i senykihívását alkotmányunk ünnepére. A Tiszalöki Erőmű vala-i mennyi dolgozói vállalják (annak ellenére, hogy a munkahelyen igen sok mezőgazdasági munkával foglalkozó munkavállaló van és sokan aratási szabadságra mennek), hogy a tervet 100 százalékig teljesíteni fogjuk. Selejtmentes munkát fogunk végezni. A béralap felhasználásánál az előirányzathoz képest 1 százalék megtakarítást1 érünk el. Vállalunk 3 százalékos önköltségcsökkentést. Anyag- és' energiatakarékosság terén a zsaluzó és állványanyagban 20 százalék kos, a villanyáramnál pedig 10 százalékos megtakarítást érünk eh A munkafegyelem terén vállaljuk, hogy igazolatlan hiányzó nem lesz. A munkavédelem és balesetelhárítás terén vállaljuk, hogy kéthetenként balesetvédelmi szemlét tartunk, és a szemle alkalmán val észlelt hiányokat három napon belül megszüntetjük. Vállal­juk, hogy a mélyépítőipari vállalatok között fennálló versenyben a: balesetvédelem terén az első helyünket továbbra is megtartjuk. A műszaki és fizikai dolgozók versenyét továbbfejlesztjük és ai munkaverseny eredményeit 10 naponként értékelve, a dolgozók tűnj domására hozzuk. Sztahanovistáink és élenjáró dolgozóink munka- módszerük átadásával segítik a gyengébbeket és a brigádok ver-' senyét. Meleg András Kovács Géza Csikós Mihály ü. b. elnök. főépítés vezető. párttitkár h. A kisvárdai járás l>I$Z>fiaíuljai az aratás sikeréért A nyírtassi állami gazdaság DlSZ-szer- vezetének tagjai az aratási munkák gyors elvégzése érdekében felajánlásokat tettek. Papp József munka­csapata azt vállalta, hogy 1300 öl őszi­árpa aratása helyett 2.000 ölet vágnak le naponta. 5.-én meg is kezdték az aratást, s vállalásukat mind­járt az első napon túlteljesítették, mert a vállalt 2.000 öl he­lyett 2.490 öl ter­ményt vágtak le. — Azon a napon egy- egy fiatal 63.87 fo­rintot keresett. Papp József munkacsapa­tának tagjai büszkék arra a vándorzászló­ra is, amelyiket ott lengetett táblájuknál a szél. A pátrohai DISZ- szervezet tagjai nem­csak arra gondoltak, hogy maguk mielőbb befejezzék az aratási munkálatokat. Azok­ról sem feledkeztek meg, akiknek nincs elegendő munkaere­jük. — A legutóbbi DISZ-gyűlésen ^ta­gú aratóbrigádot szer­veztek, amelyik bri­gád azoknak az öre­geknek, özvegyeknek segít az aratási mun­kálatokban, akik ar­ra rászorulnak. Nagy Gergely, a kisvárdai járási DISZ-bizottság munkatársa. JOGOS PANASZ Elérkezett az ideje a nyári kotlóültetéanek Ne hagyják cserben a nagyhalászi aratógépkezelők a kótaji fiatalokat Három kasza már su­hogva szeli az érett ka­lászokat, s a marokszedő lányoknak ugyancsak igyekezni kell, hogy le ne maradjanak. Leg­elői Soltész Béla halad, nyomában Kiss Margit ■ szedi a markot. Rácz Erzsiké, Gulyás Bandi jután, testvére Julika Zajácz Pista után szedi ‘a markot. Szabó néni vissza­ossza néz marokszedés közben a késve kezdő fiatalokra, s nem állja meg, hogy oda ne szól­jon csípősen: „Ha 9 na­pot alusztok, nem lesz learatva 6 nap alatt.“ Nótára gyújt az egyik arató, s a többiek átve­szik a hangot. Messzire száll a nóta hangja: „Kiskertemben szép ta­vaszi estén ...” Amott elől beszélgetés, majd hangos kacagás hallik. Azon mulatnak, hogy a halászi gépállomás elő­ször a cséplőgépet küld­te el hozzájuk, s csak aztán az aratógépet. No, azt is hiába küldte, mert két nap alatt egy óráig sem aratott. „Az a gép tán nem tudja, hogy mi azt vállaltuk, hogy 6 nap alatt learatunk?“ kérdi tréfásan Kiss Mar­git, a DISZ-szervezet titkára. De aztán ko­molyra fordul a beszéd. Mi lesz azzal a 150 hold kalászossal, amit gépi aratásra szerződtek, ha így dolgozik a gép. Ak­kor bizony szégyenbe maradnak a fiatalok, s az egész országban be­szélnek majd arról, hogy a kótaji Vörös Október fiataljainak szava egy fabatkát sem ér. Tud erről mindenki, hiszen Kiss Margit országos értekezleten mondotta el a diszisták vállalását. Ne hagyják cserben a nagyhalászi traktoristák a kótaji fiatalokat. Kotlő: Ejnye gazdasszonyom csak nem hagy engem család nélkül?! V*AAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAA'NA'NAAÁAAAAAAA*vNAAAAA*AAAA/V*vlVV\AA'*A''V\'VVA'AA'VvV\AA WWVVvVV^/wVWv^\VVWvVVVV\é^VVVVVVWvVvWVVWL^AA»VVVVW*^^A''vVW Győztek a nyírgyulajiak — lemaradtak a bátoriak Egyáltalán nem számítottak a nyírgyulaji Petőfi-beliek a látoga­tásra. Nem volt hivatalos formája Szabó Lajos érkezésének a bátori Vörös Csillagból. Versenyben vannak a gyulajiakkal. Kíváncsi -volt amazokra, hol tartanak. Mi­kor köszönését is viszonozták a Petőfiben, csodálkozott, hogy azok mindjárt addig végzett munká­jukról kezdtek beszélni. Ez már nem véletlenül történt, mindjárt megsejtették, hogy a látogatás cél­ja csakis az értékelés lehet. Szabó Lajos azt hitte, hogy ugratják a sok jóról beszélve. Nem is vála­szolt, csak megjegyezte: „majd imegl-itjuk“. Elindultak B. Szőlősi Jánossal, a Petőfi szövetkezet elnökével, -ne- L.évács János agronómussal a i-U'r.or. A portán áthaladva, a júv-ar:";:rárvt is megnézték.-r Ná’j'-.'i' ri '.py van — muta­tott u ÍJ bíróra, — csak húsz- szo.l\tCbb van. A kisebbekből meg hatvf.úö'ot htt'-ilunk. Lehetnek vayy 80 i.-.’.Vaif., lA.ikcr el*■‘■ok’ első kukorica- ,táblai, ózaltó aro.i- kezdett gon­Az első értékelés dolkozni, hogy nehéz lenne eldön­teni az elsőséget. Szép tiszta so­rok fogadták. Mér azt hitte, nem változik véleménye. De mégis! Mikor elérték a legszélső táblát, kissé összehúzta szemöldökét, majd megszokott humorával kér­dezte Szőlősi tői: — Ez kísérleti parcella? A Petőfi elnöke alig tudott szó­hoz jutni, majd felismerve tréfál­kozó szándékát Szabónak, mente­getőzve tromfolt. — Annak is vehetjük. — Nálunk nincs ilyen parcella — jegyezte meg Szabó és köze­lebbről nézegette az egyetlen ga­zos táblát. Mert bizony az ugyan­csak szégyenére volt az egész ku­koricának. — Ez a Kilincák Györgyé — jegyezte meg Kiss János briád- vezető. Az elnök megvakarta a fejete- teját. A brigádvezető is pirulni kezdett. — Ha a héten sem végzi el a harmadik kapálást Kilincák. úgy mást kell azzal megbízni, a ha­nyagtól pedig^ munkaegységet le­vonni — mondta az elnök a bri­gádvezetőnek. Ez az egyetlen tábla kukorica azonban nem változtat a helyze­ten. A többi mind megkapta a háromszori kapálást. A cukorrépatáblához érve, Sző­lősi elvtárs ismét félt valamitől. Nem is várta, hogy Szabó Lajos kezdje. — Hogy az ördög vigye el azt a keskeny csíkot — mutatott a ré­pában látható párszáz öl gazo­sabb részre ... * Berregő traktor vonta magára a vendég figyelmét. Arrébb meg egy kombájn állott. Csak nézte a nagy tábla földet, amit a traktor felszántott. Mert a 40 holdas árpa- tarlót mindjárt fel is szántották. De nemcsak ezt végezték el. A kombájn segítségével már el is csépelték az árpát. Ez aztán meglepte Szabó Sándort. Mert bi­zony szövetkezetükben még nem fejezték be az árpa aratását. Tar­lót is csak néhány holdat szántot­tak. Itt meg már a másodvetés folyik. * Az elsőségen az egyik gazdasá­got látva, nem lehet megegyezni. Átmentek a Petőfibeliek Bátorba. A kapásnövények fölött szintén nem tudtak dönteni. Szőlősi elv­társnak ugyancsak gondot oko­zott, amíg egy bokor gyomot ta­lált a hatalmas burgonyatáblá­ban. Vissza is vágott azonnal. *•— Virágot is termeltek? — húz­ta ki a talált vadrepcét és Szabó felé mutatta. — Ritkán ilyen is kerül — vé­dekezett Szabó. — De keress töb­bet! — hívja beljebb a tábla kö­zepe felé. De nem talált. Azt ugyan elismerte Szabó, hogy a 49 holdas kukoricájuk gyengébb a Petőfibelieknél, de ezt későbben vetették. Másodve­tésű kukoricájuk pedig szebb, mint amazoké, 35 centi magasra szökkent már. Takarmánykeverék helyére vetették. — Látod azt a rohambrigádot? — mutatott Szabó a zabosbük­könyt kaszálók felé. — Az csak 9 kasza, nálunk meg 22 kaszás dolgozik benne. Hát a lucernával hogy álltok? — érdeklődő'f Szőlősi. . — Végcriünk a második kaszá­lással Mi pedig kazalba is hordtuk — nézett mosolyogva Szabóra az el­nök, aki nem is tudott szólni, csak elismerően bólintott fejével. — Addig lesztek ti elsők, míg valójában megkezdjük az aratást — igazította helyre Szabó a dol­got. — Majd meglátjuk — mondta nyugodtan a Petőfi elnöke. — Mert mi áiljuk a szavunkat. Hat nap alatt végzünk azzal is. A kapásoknál nem tudták meg­állapítani az elsőséget. A termés­re bízták, hogy döntse majd el. Mert bizony nem lehetett különb­séget tenni, a dohánynál sem, hogy melyik a tisztább, vagy szebb. Az aratásnál elismerte Szabó, hogy elmaradt a Vörös | Csillag, de arra hivatkozott, hogy rossz lett az aratógép. Szó ide, szó oda, az első értékelésnél mégis győztek a gyulajiak. Hogy med­dig? Azt majd eldönti az aratás. Egy azonban biztos: a nemes ve­télkedés azt eredményzte, hogy mindkét szövetkezet földje meg­tisztult a gyomoktól, nyugodtan láthattak az „aratáshoz, N, T

Next

/
Thumbnails
Contents