Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1954-07-02 / 155. szám

' Világ pf G-tetávjai tqifedilfpiek ! XI. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1954 JULIUS 2, PÉNTEK Minden járásban megkezdődött Vágok olyan rendet, mint te . már az aratás A hét elején még csak két-három járásban pendült meg a kasza az új termésben, egy-két szövetkezeti táblában kelepelt az aratógép, de most már nincs olyan járás, ahdl ne sorakoz­nának a gazdag árpakeresztek. A biri Béke tsz-ben egy aratógép kezdte meg 29-én a munkát. Délig 5 holdat vágott le. Ekkor a tagság még egy aratógépet kért a gépállomástól. A tábla sarkainak lekerekítésé- hez nyolc fő látott hozzá és estére a két gép segítségével be is fejezték az ősziárpa aratását. A mátészalkai járásban a tiborszállási Pe­tőfi termelőszövetkezet is megkezdte az árpa aratását. A gépállomás aratógépe segít nálunk is a nehéz munkában. A tiszalöki járásban még valamivel zöldeb­bek az árpatáblák, mint másutt, de a tiszaesz- lári határban a bashalmi dombokon már meg­keresték az egyénileg dolgozó parasztok az érettebb foltokat. Elsőnek Huri Ferenc és Kö- vesdi József kezdte el az aratást. A baktalórántházi járásban is kivonultak az aratógépek a termelőszövetkezetekbe. A baktai Úttörő tsz-ben előre elkészítették a táb­lát a gépi aratásra, szépen lekerekítették a sarkokat. Nem így a besenyődi Szikra tsz-ben, ahol senki sem várta a táblánál kint az arató­gépet, akadályozták, hogy a gépállomás jó mun­kát végezzen. liszacsécsén megkezdték a másodvetést szántási munkát elvé­gezte, másodvetésként csalamádét vet a leara­tott árpaterület helyére. Márton László agropropagandista, Fehérgyarmat. Alig indult meg megyénkben az aratás, már is hatalmas versenymozgalom van kiala­kulóban. Egyre-másra keresnek magukhoz illő versenytársat állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink, gépállomásaink, egyénileg dol­gozó parasztjaink. Szerkesztőségünkbe naponta tizével-húszával érkeznek be a versenyfelhívá­sok, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy a növényápolást, aratást, behordást, cséplést, meg a többi nyári munkát és a beadást gyorsan, veszteség nélkül akarják elvégezni. A császárszállási Uj Alkotmány tsz. például a nagykállói Vörös Zászló tsz-hez címezte ver­senyfelhívását. Mit tartalmaz ez a felhívás? 1. a növényápolási munkákat az aratás meg­kezdéséig befejezik. Többek között a cukorré­pát, burgonyát, kukoricát négyszer kapálják meg, a napraforgót háromszor. 2. A lucernát másodszor, a fűféléket elő­ször lekaszálják és betakarítják. 3. Az aratást az összes kalászosoknál 5, a behordást 6, a tarlóhántást 7, a másodvetést 8 nap alatt befejezik. A cséplést augusztus 8-ig végzik el. Közben július 31-ig a kukorica és a napraforgó pótbeporzását is végrehajtják. 4. Vállalták, hogy a kenyérgabona beadását a cséplőgép alól 100 százalékban teljesítik a cséplés első napján. Közben nem feledkeznek meg az állatbeadásról sem. Augusztus 20-ig soványbaromfiból az egészévi, tojásból, sertés­ből a háromnegyedévi kötelezettséget teljesítik. Tiszacsécsén Kosa Éertalan 1000 négyszög­ölen, Pál Ferenc 1200 négyszögölen, Pócsi Sán­dor 1 katasztrális holdon már befejezte az őszi­árpa aratását. Mindhá­rom dolgozó paraszt a A baS Lányi Kossuth termelőszövetkezet a vényápólást 'Befejezték megyei párt végrehajtó- és megkezdték az őszi­bizottságnak táviratban árpa földeken az ara­jelentette, hogy a no- tást. Fiatalok,induljatok karcba a kenyércsata győzelméért! A DISZ megyei bizottság felhívása a megye fiataljaihoz Az aratási-cséplési munkála­tokkal kapcsolatban, megyénk területén az ifjúság között lelkes versenyszellem alakult ki. A kó- taji „Vörös Október’ tsz. DISZ- szervezete 6 napos országos szemveszteségmcntcs aratási ver­senyre hívta ki az ország egész ifjúságát. A kótaji fiatalok meg- togadták, hogy a megyei 7 napos aratási tervet a saját területükön 6 nap alatt teljesítik. A kótaji fiatalok versenyfelhí­vása után a magyi állami gazda­ság fiataljai válaszoltak a kótaji fiataloknak és ifjúsági gyűlésen megfogadták, hogy ők a 7 nap he­lyett 4 nap alatt fejezik be az ara­tást, és emellett 3 tsz-ben se­gítséget adnak az aratási mun­kálatokhoz. A magyi fiatalok nemcsak az aratásban akarnak élenjárni, hanem a cséplési mun­kákat is meg akarják gyorsítani. Ennek érdekében vállalták, hogy két műszakban fogják biztosítani a szemveszteségmentes cséplést. Az úttörőpajtások között is nagy a versenylendület és a csa­patok brigádfelajánlást tettek a kalászgyüjtés terén. A perked- pusztai pajtások vállalták, hogy 10 mázsa gabonaszemet gyűjte­nek. A vadastanyai pajtások Pál- völgyi Zsuzsával és Sörényi Má­riával együtt versenyre hívták ki a megye összes úttörőit, és egyénenként vállalták, hogy egy mázsa gabonaszemet fognak gyűjteni. A DISZ M. B. örömmel fogad­ta. ezeknek a lelkes fiataloknak hazafias kezdeményezését és kö­vetendő példának állítja me­gyénk DISZ-szervezelei, úttörő csapatai elé. A fiatalok versenyfelhívása alapján a DISZ. M. B. határoza­tot hozott, hogy az aratásban és cséplésben a legjobb munkát végző DISZ-szervezetcket, kom­bájn- és aratógépkezelőket, ka­szásokat, kalászgyüjtö úttörő csa­patokat, valamint a legjobb csép­lőbrigádokat jutalomban része­síti. A verseny győztesei azok az állami gazdaságok, tsz-ek, gépál­lomások, falusi DISZ - szer­vezetek lesznek, amelyek leg­jobban elősegítik, hogy a 7 napos tervet a saját területükön 7 nap alatt, vagy rövidebb idő alatt végzik el. Ennek alapján az aratás győztese elnyeri a DISZ megyei bizottság ajándékzászla­ját, díszoklevelét, és egy röplap- dafelszerelást. A verseny második helyezettje oklevélben részesül és egy fut- ballabdát kap. A harmadik helyezettet dísz­oklevéllel és röplabdával jutal­mazzák. A megye legjobb fiatal kom­bájnvezetője és aratógép-kezelője a DISZ megyebizottság ajándék­zászlaját, díszoklevelét kapja és nevét, eredményét megörökítjük a DISZ MB dicsérő könyvében. A verseny második legjobbját be­írjuk a DISZ megyebizottság di­csőség könyvébe és oklevéljuta­lomban részesítjük. A verseny harmadik helyezett­je oklevéljutalmat kap. A cséplési munkálatokban a legjobb eredményt elért brigád megkapja a DISZ megyebizottság vándorzászlaját, a brigád tagjai oklevelet kapnak és nevüket be­írjuk a DISZ megyebizottság üi- csőzégkönyvébe. A verseny má­sodik helyezettjét oklevélben ré­szesítjük és a brigád tag­jainak nevét beírjuk a DISZ megyebizoítság dicsőség könyvé­be. — A verseny harmadik helyezettje oklevél- és könyvju­talomban részesül. A kalászgyüjlésben legjobb eredményt elért úttörőcsapat el­nyeri a DISZ megyebizottság ajándékzászlaját, oklevelét és kap egy futballabdát. A második he­lyezett oklevelet és röplabdát kap. A verseny harmadik leg­jobbja oklevelet és könyvjutal­mat kap. A három első kalász- gyűjtőt jutalomban részesítjük és beírjuk nevüket a DISZ megye- bizottság dicsőségkönyvébe. A DISZ megyebizottság felhív­ja a járási bizottságok figyelmét, hogy járásuk területén segítsék és irányítsák az ifjúság verse­nyét, a legjobbakat jutalmazzák és javasolják őket országos, illet­ve megyei jutalmazásra. Fiatalok! DISZ-isták! Úttörők! Egyemberként álljatok csata­sorba a szemveszteségnélkuli ara­tás és cséplés sikeréért! Szervezzétek meg a figyelő szolgálatot, tűzőrséget! Diákok, üzemek, hivatalok fiataljai, tö­mörüljetek harci brigádokba és segítsétek ti is győzelemre vinni az idei boldog aratást! Megyei DISZ-bizottság. A Szovjetunióban megkezdődött a termés betakarítása. A kom­bájnok, traktorok és teherképkocsik kimentek a mezőre. A gép­állomások gépkezelői felajánlásokat tesznek, hogy kiválóan • végzik a betakarítási munkát. M. Braga ismert kombójnvezető, a Szocia­lista Munka Hőse, a „HruscsoV’-kolhoz (Ukrán SzSzK, Herszon te­rület) mezőin az ősziárpát takarítja be. A képen: M. Braga (baloldalon) és T. Galagan agronómus megvizsgálják az ősziárpát betakarítás előtt. (Foto J. Lihuta.) Komhájnvezetők és aratógép* kezelők tapasztalatcseréje Hogyan akaróit 300 hold gabonatermést betakarítani? túlterhelésnél nem kapcsolta ki a tengelyt. A gazos terményt to­vábbjuttatta a dobba. Túlterhe­lés állt elő, a dobelőttverő ten­gelye meghajlott. Nekem szorí­tani, Kiss elvtársnak pedig tágí­tani kellett volna a kioldó tár­csát. Attól kezdve nagyon vi­gyáztam, hogy a kioldó tárcsák összhangban legyenek. A legtöbb géphibát szerintem a kioldótarcsák rossz beállítása okozza. Egy-egy csavar menet­közben is kitágulhat vagy meg­szorulhat. Ha az egyik kioldó tárcsa meglazult, már a kisebb terhelésnél — melyet még a gép könnyen elbírna — kikap­csolja a tengelyt, és ugyanakkor dugulás állhat . elő, túlterhelés iéphet fel egy másik helyén, ahol nagyon beszorult a kioldó tárcsa. Kész a tengelyhajlás, vagy ten-' gelytörés, esetleg fogaskeréksérü- iés, vagy láncszakadás és a gép egy-két napra is hasznavehetet­lenné válhat. Ezért állandóan fi­gyelemmel kísérem a csavarokat, s nagy gondot fordítok a kioldó tárcsák összhangoló ’ munkájára. A kombájnos ismerje a földet A másik tapasztalatom az, hogy a terhelésnek és a sebességnek szintén összhangban kell lenni. A terhelés függ a sebességtől, a ter­mény magasságával, sűrűségével, tisztaságával, vagy gyomosságá­val is nőhet, vagy csökkenhet.— Hogy a kombájr.os megfelelő se­bességgel tudjon haladni gépével, ahhoz pedig szükséges a talaj leiszínének ismerete. Az elmúlt évben eléggé hepe-hupás volt a szövetkezet földje, s ez akadá­lyozta a gép munkáját. Akkor el­mondtam a termelőszövetkezet tagjainak, mennyivel gyorsab­ban haladhatnék,, ha a talajt jól előkészítették volna. Az idén már nincs kifogás emiatt. Már a ve­téskor ott voltam, láttam, hogyan készítik elő a talajt a vetésre, a tavasz folyamán is gyakran bejár­tam a tsz. vetésterületét. Ennek ellenére az aratás előtt újra szemügyre vettem a gabonatáb­lákat, hátha valahol az eső ár­kot vagy gödröt .vájt. Egyszóval úgy ismerje a kombájnos azt a földet, melyen aratni akar, mint a tenyerét. Ismerje a gabonát: a tábla melyik részén dúsabb, eset­leg gazosabb a termés. Ezek is­merete nélkül bátortalan a kom­bájnos. Ha a területét jól ismeri és ha gépe is rendben van, ne féljen a kellő sebességtől. A levágott gabona az átmenős- csiga terelőjébe folyik. Az átme- nőscsiga terelőjébe jutó gabona- mennyiségről és a gép előtt köz­vetlen elterülő gabona minőségé­ről állapítom meg, hogy lehet-e növelni egy-két fokkal a gép se- (Folytatás a 2. oldalon) 1951 nyaran en is a Ka^za- nyelet szorítottam még, mint a patak, folyt rólam a víz aratás közben és alig vártam, hogy egy- egy renddel a fold végére »érjek. Akkoriban láttám először kom­bájnt fényképen. — Hej, ilyen gép kellene nekünk — mondtam a ‘többi kaszásoknak. Voltak, akik igazat adtak, de többen hal­lani sem akartak még akkor róla. Jelentkeztem a gépállomá­son', traktoros lettem, majd a kombájnvezetőképző iskola elvég­zése után a tiszavasvári gépál­lomás kombájnvezetője. Sohasem felejtem el, milyen jó érzés volt, amikor először mentem végig gépemmel a Munka termelőszö­vetkezet árpaföldjén. Egyet ke­rültem és 26 zsák telt meg ár­pával. Az elmúlt évben több mint, 200 hold gabonát arattam le. Többet is arathattam volna, de akkor még kezdő voltam, nem ismertem gyakorlatban a kom­bájnt, nem rendelkeztem tapasz­talattal. Az elmúlt év nagy iskola volt számomra. Azért akarom el­mondani tapasztalataimat, hogy azok, akik most ülnek először kombájnra, ne kövessék el azo­kat a hibákat, melyeket én elkö­vettem. Mi okozhat géphibát ? Egy táblában arattunk, én meg Zs. Kiss János kombájnos. A táblában volt egy gazosabb rész. Hozzáfogtunk. ott is az aratás­hoz. Egyszercsak a gépem átme- nős csigáját lefogta a gazos ter­mény. . A kioldótárcsa csattogott, az átmenős csiga pedig állt, tele volt gabonával. Jó idő telt el, míg újra dolgozhattam. Az volt a hiba, hogy a kioldó tárcsa (biztosító rajsnyi) nem volt be­szorítva és a nagyobb terhelés­nél azonnal felmondta a szolgá­latot- az- átmenős csiga. A Zs. Kiss Jánosnál pedig fordítva tör­tént. Az átmenő csiga kioldó tár­csája nagyon be volt szorítva, a

Next

/
Thumbnails
Contents