Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-10 / 162. szám
NÉPLAP 1954 JULIUS 10, SZOMBAT Égj7 tanács vissKasKcrzi becsületet — Jegyzetek Vitkáról — — Ha tűz ütne ki, nem tudom hirtelenébe ki oltaná el. — Ezzel jellemzi — persze csak képletesen — Koncz Elek, * a vitkai termelési bizottság elnöke a község helyzetét. A faluban csupán azok vannak, akiket a munkájuk ideköt, no meg a legöregebbek és legifjabbak. Vitkán is, mint máshol, a mezőn folyik most az élet. Sietnek befejezni a harmadik kapálást, mert itt az aratás a nyakukon. Meg kell mondani, a községben jól készültek fel a .munkára, hisz kapálni való már -csak itt-ott van, az aratás pedig javában folyik. Csütörtök estig már mintegy kétszáz holdat vágtak le. Készen vannak az árpaaratással és megkezdték a búzát. A falura a nagy munkakedv, az igyekvés a jellemző. Pedig nem is olyan régen máskép volt ez Vitkán. A kártevők Egy-két ember sokat tud tenni a közösség érdekében, de még többet tud rombolni. Nos Vitkán két ember igen sokat rombolt. Olyan sokat, hogy most sok ember nehezen tudja helyrehozni. — Ez a két ember a községi tanács elnöke és titkára volt. E két embernek sikerült Vitkán megingatni a dolgozó népnek az államhatalomba, a tanácsba vetett bizalmát. Hogy mit csináltak? Utánozni próbálták a régi jegy- zőségeket. Ugyannyira, hogy az emberek már nem mertek menni a tanácsházára, mint a múltban, mért. nem is tekintették őket embereknek. És aztán sikkasztottak. Zsebrevágták például a kultúrház építésére szánt összeg nagyrészét. Ezt meglehetősen hosszú ideig tudták leplezni. — Hozzájárult ehhez természetesen a gazdaságpolitikában elkövetett hiba is. A két jómadár értett a paragrafusok csűrés-csavarásá- hoz. Különböző rendeletekre hivatkozva, ezekből idézve port hintettek a tanácstagok és a végrehajtó bizottság szemébe. Vitkán érezték, különösen a párttagok, hogy nem jól van ez így. De nem tudtak ellene semmit se tenni. így aztán a tanácstagok sem mentek szívesen a tanácsülésekre, a falu dolgozói pedig úgy érezték, ehhez a tanácshoz nekik semmi közük. Tavaly nyáron aztán jött a kormányprogramm. Az emberek szeme felnyílt. Kezdtek hangot adni elégedetlenségüknek, s végre a felsőbb szervek is körülnéztek Vitkán. A tanácselnök és a titkár megérdemelt helyére, a börtönbe került. A kötelezettségek rendezés«; Igen ám, de a bűnösök megbüntetése még nem elegendő ahhoz, hogy a tanács visszaszerezze az elvesztett bizalmat. Ehhez még hosszú, fáradságos út vezet. Er ről -az útról beszélgettünk Farkas elvtárssal, a községi tanács új elnökével. Mindössze egy jó féléve van itt és már is komoly eredményekről beszélhet. A tanácselnök azzal kezdte munkáját, hogy a végrehajtó bizottsággal közösen felülvizsgálta a régebbi intézkedéseket, menynyiben voltak azok helyesek. S itt kiderült: méltán volt ok az elégedetlenségre. A faluban ez év elején ugyanis többszáz hátralékos volt a beadásban. Megnézték ezeknél a kivetést és nagyobb részüknél kiderült: a beadás kiszabása helytelen volt. Sokkalta több terhet raktak a dolgozó parasztokra, mint amennyit a törvény előír. De ennek is megvolt az oka. A régi tanácsvezetök a kulákokat nem szívesen noszogatták a beadásra és az adó megfizetésére. Tizenkilenc kulák- nak volt súlyos adóssága az állammal szemben, s hogy a tervteljesítésben mégse legyen hiba, hogy betöltsék az „űrt”, hát a dolgozó parasztokra vetették ki ezt is. Hogy a felülvizsgálat milyen eredményt hozott, annak bizonyításául csak egy számot: Vitka községben néhány hét alatt több mint kétszázan rendezték adósságukat. Igaz: van még 80 hátralékos, de ezek ügyének rendezése is folyik. Különös földmanipulációk kezdődtek Vitkán a kormányprogramm után, amikor megjelent az a rendelkezés, hogy a tartalékföldeket bérbe lehet venni. E mesterkedésekből sajnos, a dolgozó parasztok ismét rossz »következtetéseket vontak le az egész államapparátusra vonatkozóan, pedig megint csak egy-két ember bűne volt. Történt ugyanis, hogy a tartalékföldeket kiadták, de később, amikor a bérlők kimentek a bérelt területre, csodálatos dolgokat tapasztaltak: egy területet kettőnek, háromnak is kiadott a tanács. Tehát az egyik legfontosabb dolga az volt az új tanácselnöknek és a tanácsnak, hogy ezeket a helytelen intézkedéseket megszüntesse. Ezek aztán kezdeti lépéseket jelentettek a tanács tömegkapcsolatának a megerősítése terén. Új erő: a termelési bizottság Fontos lépés volt az, hogy megszüntették a tanács hibás munka- módszerét. Az adminisztrációs intézkedések mellett előtérbe került a politikai felvilágosítás. A tanács állandó bizottságai is munkához láttak: A begyűjtési állandó bizottság például felosztotta maga közt a falut: ki-ki saját utcájáért felelős. Az állandó bizottság tagai rendszeresen tartanak kisgyűléseket és egyre nagyobb aktívahálózatot szerveznek. Megmagyarázzák a falu dolgáéinak, hogy a kultúrház rendbehozását, gyermekeik iskoláztatását, mezőgazdasági gépek gyártását segítik elő, ha teljesítik a beadást. Az eredmény az, hogy egyszeriben fellendült a beadási terv teljesítése, s a dolgozó parasztok nagyrésze azért tesz eleget kötelességének, mert tudja ennek jelentőségét magára és az országra nézve. Nagy fordulatot jelentett a község életében a termelési bizottság megalakulása. Ez év februárjában jött létre és azóta úgy megerősödött, hogy a tanács legerősebb segítőtársa, amelyre bizton támaszkodhat. Megalakítására hosszú idők óta először jöttek össze nagy számban a dolgozó parasztok. Saját maguk választották meg a bizottság tagjait. Nem is csalatkoztak bennük, mert a termelési bizottság igen fontos ténj'ező ma már. Van a községnek például nyolcvanöt holdnyi olyan területe, amely nagyon homokos, nem hozza meg a belefektetett munkát sem. A termelési bizottság kebelében megalakult szőlészeti szakcsoport, s Kajor Ferenc, Farkas Ferenc, meg a többiek javasolták a tanácsnak, hogy itt szőlőt termeljenek. A tanács rrfbg- vizsgálva a javaslatot, beleegyezett. Igen ám, de ez a terület nem községi tulajdon, hanem sok gazdának a tulajdona. Ök beleegyeznek-e? A szőlészeti szakcsoport tagjai vállalták, hogy beszélne? a gazdákkal. Az eredmény? A tavasszal már 25 holdat betelepítettek, 60 pedig őszre marad. Vitkán az a szokás, hogy vasárnap összegyűlnek egy-egy kapu előtt tizen, húszán, s ilyenkor sokmindent megbeszélnek. — Az egyik vasárnap Fábián Péter kapuja előtt volt ilyen csoport. Az esős időről, meg a kapálásról folyt a szó. Fábián Péter panaszkodott, hogy most kapált és már is újra lehet, mert visszaállt a gaz. P. Koncz István, a termelési bizottság egyik tagja is ott volt. — Ha ekekapával meghúzat- tad volna a közit, nem állt volna vissza — mondta. Ebből aztán parázs vita kelet' kezett. Koncz István bizonygatta, hogy neki van igaza, ha nem hiszik, nézzék meg az ő földjét. Fábián Péter pedig kételkedett Egy hét múlva újra összegyűltek a kapu előtt ismét beszélgettek, egyszercsak azt mondja Fábián Koncznak: — Hol lehetne kölcsönkapni egy ekekapát? Nő a bizalom Sok mindenen le lehet mérni egy tanács munkáját. Vitkán is következtetni lehet erre például a termelési kedv növekedéséből. Jellemző Szabó József dolgozó paraszt esete. Szabó József a gyümölcsösből jött hazafelé, amikor találkozott Koncz Elekkel. Szabó elmondotta, hogy permetezni volt. — Már megint? — kérdezte csodálkozva Koncz. — Hiszen a napokban permeteztél. — Ja, komám, ez nem számít. Tavaly tizenegyszer permeteztem, az idén tizenháromszor fogok. — Majd jövőre meghozza az árát. De talán legjobban le lehet mérni a tanács tevékenységét itt Vittán azon, hogy kezdenek bizalommal fordulni az elnökhöz, a tanácstagokhoz, mert érzik, jó helyen kopogtatnak. A Szécsényi- liget lakói, akik több kilométerre vanak a községtől, azt kérték, hogy legyen bolt a tanyájukon, ne kelljen minden apróságért a faluba gyalogolni. Már van is üzletük a szécsényiligetieknek. A figyelembe vett javaslatok, az orvosolt panaszok bőven kamatoznak: visszaállítják a tanács becsületét, a dolgozó parasztok megrendült bizalmát. Persze van még mit tenni. A begyűjtés szorgalmazásával rendezni kell a hátraékokat, rendbehozni a félbemaradt kultúrházat és megannyi feladat. Viszont jó úton indultak el Vitkán, hogy visszaszerezzék a tanács becsületét. A. I. BffYJ........ Rigmusírók tájértekeslete A népművelési minisztérium és a keletmagyarországi megyék népművelési osztályai Debrecenben július 3-án és 4-én tapasztalatcsere- tájértekezletet rendeztek a rigmusírók részére. Marjai Márton értékes előadást tartott: „A rigmusiru- dalom hagyományai s mai időszerű kérdései” címmel. Ezután a megyék egy- egy kiváló rigmus- brigádja szerepelt. A mi megyénket a nyírbátori járási kultúrház rigmusbrigádja képviselte. Elismerés és dicséret illeti i nyírbátori szereplőket és vezetőjüket. Nagy Barnabás kul- túrotthon-igazgatót és Kanyuk János népművelési előadót, mert példamutató, rendszeres munkát fejtenek ki rigmusbrigádjukkal több mint 5 éve. Rigmusaikat maguk írják. A termelés és a begyűjtés elősegítése mellett sokrétű, színes új életünket ábrázolják rigmusaikban. A legutóbbi kultúr- versenyen például a kultúrmunkáról írtak és mondtak jólsikerült rigmust. — Községük, járásuk új „krónikásaivá” váltak. Ez a második jellemző sajátossága a jól működő rigmusbrigádoknak: követendő példa! A jól megválasztott téma és a jól megírt rigmus is hatas- irt.an marad, ha c rossz eioadas lerontja értékét, a nyiroa- toriak jó eloaaok. A johangu enekesek gorauiekeny előadásmódja jó zenekise- rettei élvezetessé teszi előadásaikat. Szeretik hallgatni a nyírbátoriak és a környező ralvak lakosai a batori rigmusbrigádot. Mi a titka ennek a nagy népszerűségnek? Az, hogy nevel, tanít és közérdekű minden rigmusuk. A bemutató után élénk vita kezdődött, amelyből valameny- nyien sokat tanulhattunk. Megyénkben is előfordult, hogy egy- egy j árási, községi funkcióban lévő vezető elvtárs összetéveszti a kultúragitá- ciót a rigmusénekléssel. Kultúragitá- cióra, az élenjárók köszöntésére, a lemaradók serkentésére szükség van minden községben, de nem fontos okvetlenül mindenütt rigmus formájában végezni ezt. Gyakran előfordul, hogy a kultúr- munkásokkal mindenáron rigmust akarnak íratni. Akkor is, ha nem értenek hozzá. így születnek meg a kínrímek. Ezek a sematikus rigmusok szárazán, érdektelenül felsorolják az élenjárókat, egy rigmusban 8—10 is szerepel, pellengérre állítanak ugyanabban a rigmusban 8—10 hátülkullogót, de ezt olyan sértőformába teszik, hogy ellenkező hatást érünk el vele, mint amit akarunk. „A béke ellenségének, imperialista kémnek”, stb. titulálják sok esetben még azokat is, akik esetleg önhibájukon kívül és átmenetileg kerültek a hátulkullogók közé. Ismerünk olyan üzemi rigmust is, amelyik szárazon csak a százalékos teljesítés felsorolására szorítkozik. Előfordult az is, hogy egy üzemi rigmus úgy próbálta a sztahanovistát még jobb munkára ösztönözni, hogy azzal fenyegetőzött: „Kicserezzük a bőrét, mint egy gebéiét”. Ilyesmire egyáltalán nincs szükség. Durva, sértő. bántó és az élenjárók is bosszankodnak rajta. Inkább kevesebb rigmust énekeljenek, vagy mondjanak el, de az feltétlenül jó legyen. Ha a rigmus a min- dennani élet költészete és olyan emberek írják, akiknek van írói készségük, akkor a bíráló hang feltétlenül nevel és hozzásegít a hibák kijavításához. Legyen a rigmus rövid, csípős, ékelődő, — de mindig emberi. T. K. Piriese büszkeségei Nagy Jánosné 8 holdas dolgozó parasztasszony azt ígérte, hogy évi baromfi- és tojásbeadását teljesíti. Teljesítette. A községi tanács szép emléklappal ajándékozta meg. Az emléklap átadásakor Nagy Jánosné megígérte, hogy egészévi sertés, vágómarha- és kenyérgabonabeadását teljesíteni fogja az első félévben. Júniusban vágómarha-, hízottsertés és kenyérgabonabeadási kötelezettségének 100 százalékosan eleget tett. Most újabb vállalást tett: az aratási munkát három nap alatt befejezi. Bákonyi Sándor 3 holdas dolgozó parasztról is példát vehetnek a község többi dolgozói. Teljesítette egész évi sertés-, vágómarha-, tojás-, baromfi- és kenyérgabonabeadását. Demc Rózsa Piriese. „Frissítőt, pálinkát, szalonnát tessék...!1' A földművesszövetkezetek segítsége az aratás-cséplés ideje alatt Nem feledkeztem meg- kötelességemről Az ősziárpa aratását már befejeztem. A búza aratását 10-én kezdtem. A földemen a vihar és a jég kárt tett, de ennek ellenére 4000 öl búzaföldemről 33 mázsa búzát akarok csépelni. Községünkben az árpaaratás a befejezéshez közeledik. Gazdatársaim egyidőben végzik a Tarlóhántást is, csalamádét, muhart, vagy kölest, koránérő kukoricát vetnek másodvetésként. Én nem vethetek másodvetést az árpaföldembe, mert a rávetett here nagyon szépen fejlődik. Azt akarom még megírni, hogy amint megígértem korábban, egy 107 kilogrammos sertéssel teljesítettem hízottsertésbeadásomat. A gabonabeadásról pedig csak annyit: meg vagyok győződve arról, hogy éppúgy, mint az elmúlt evben, gazdatársaimmal együtt, a cséplőgép alól fogjuk teljesíteni. Id. Szabó '»dal Győrtől k. A szabolcsmegyei föiaművesszövetkeze- tek legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy a nyári munka, az aratás-cséplés idején minden szükséges áruval ellássák a falvak dolgozó parasztjait. A meglévő falusi földmüvesszövetkeze- ti boltok mellett 73 mozgóbolt kint a mezőn keresi fel az aratókat. A különféle arató felszerelések, közszükségleti cikkek árusítása mellett aratószalonnát, füstölt húst, legtöbb helyen még szendvicseket is árusítanak, A megyében 51 földművesszövetkezet 1724 darab sertést hizlal, amelyből a meglévő raktárkészletük mellett elegendő húst, zsírt, szalonnát adhatnak az arató-cséplő munkásoknak. A mozgóboltok a különböző hűsítő italok mellett aratópálinkát is árusítanak. A íöidmű- vesszövetkezetek mar több mint 6900 liter aratópálinkát vettek át a szeszgyáraktól. A cséples ideje alatt a földműves- szövetkezetek meleg ételeket szállítanak ki a cséplőgépekhez. A tarpai, baktaló- rántházi, nyírmadai íöldművesszövetkeze- tek már fel is készültek erre és mihelyst megkezdődik a csép- lés, a községükben dolgozó cséplócsapa- tokat minden nap ellátják főtt ételekkel. Ezt a jó példát követik a megye többi földmüvesszövetkeze- tei is. Már többhe- lyütt most hozzáláttak, hogy beszerezzék a szükséges edényeket. A földmüvesszö- vetkezetek a nyár folyamán bizományi áruként értékesítik a tsz-ek eladásra szánt áruit. így a nagy munkák mellett a tsz-nek nem lesz gondja az értékesítendő termények árusítására. Néhány százalékos szállítási költség felszámításával a földművesszövetkezetek más vidékeken — városban, Budapesten, — elhelyezett standjaiban árusítják a tsz. termelvé- nyeit. Ha valamelyik tsz. egy vagon káposztát akar értékesíteni, a földművesszövetkezet eladja és az áruért kapott összegeket a tsz- nek utalja át. Emel* lett a MÉSZÖV, felvásárlási igazgatósága gondoskodott arról, hogy a szerződéses termeléshez szükséges vetőmag a vidéki boltokban időben álljon a dolgozók rendelkezésére.
