Néplap, 1954. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1954-07-14 / 165. szám
o NÉPLAP 1954 JULIUS 14, SZERDA Miért hagyták abba a berkeszi gyermekotthon építését ? ! PÁBTÉríiÉS______________________t A gégényi pártszervezet: a verseny lelkesítője Gégénynek valamikor — a Tisza szabályozása előtt — hajókikötője volt. Itt rakták hajóba a gégényi jobbágyok verejtékes munkája nyomán termelt gabonát. Bár a jobbágyok voltak az acélos búzatermés hősei, mégis a termés többsége Nyakas Ferenc föld- birtokost „illette” meg. A kikötőnek volt egy másik nevezetessége is. — Itt szálltak partra a megye arisztokratái, hogy a vármegye gyűlésén résztve- gyenek. Ugyanis akkor az volt a szokás, hogy a megye törvényhozó gyűléseit valamelyik képviselő birtokán tartsák. így esett a választás az egykori Nyakas birtokára. A gyűlésen .sokmindenről szó esett, a vadászatról, a különböző üzleti ügyekről, csak éppen A pártszervezet vezetősége nagy gonddal készítette elő a tavaszi, majd a növényápolás!, legutóbb pedig az aratási munka sikerét. A 'pártszervezet vezetői 46 népnevelő segítségével fáradhatatlanul nagyarázták a dolgozóknak , egy-egy munka gyors elvégzésének jelentőségét. A pártvezetőség már a kora tavasszal elindította a „tiszta udvar” mozgalmat. A kongresszus tiszteletére már 42 gazda állott párosversenyben a tavaszi szántás-vetés és növényápolás gyors elvégzéséért. A népnevelők segítségével járták a határt. Amelyik földterület kapá- latlan volt, érdeklődtek a A termelőszövetkezet dolgozói is nagy figyelemmel kísérték az egyéniek versenyét. Mondogatták is: már bizony ők sem fognak lemaradni. Meg is indult a brigádok között a verseny. És nem eredménytelenül. Az egymást felülmúló teljesítmények bizony nagy gondot okoznak a pártvezetőségnek, hogy kinek is ítélje oda a versenyzászlót. Jelenleg az Ady tsz. Simon Ferenc brigádja őrzi. Igen, a gégényi dolgozó parasztok felismerték, hogy a gyors és szemveszteség- nélküli aratás mennyivel több gabonát jelent maA pártszervezet vezetősége a legutóbbi vezetőségi ülésén a behordást, a gyors cséplést és beadást tárgyalta meg. Határozatot hoztak, hogy érvényesíteni kell azt a jelszót: „cséplőgéptől a begyűjtő helyre”. Mert községük tavaly is az elsők között teljesítette kötelezettségét, ezért most sem akarnak lemaradni. A tanács vezetőinek javasolták, hogy hívjanak össze rendkívüli tanácsülést, ahol vitassák meg a gyors be- hordás, cséplés és beadás Semmi nem tartóztathatja fel az új termés betakari- tóinak munkakedvét. A kedvezőtlen időjárás, a dőlt gabona sem akadályozhatja a gyors aratást. Erről számolnak be a községekből tsz-ekből, állami gazdaságokból érkező győzelmi jelentések. arról nem, ami a megye fejlődését, a zsellérparasztok életkörülményeinek megjavítását szolgálta volna. Az öregebbek visszaemlékezéseiből kitűnik, hogyha valaki csak legkisebb szót is mert szólni sorsuk megjavításáról, csakhamar az úgynevezett „őrtorony” pincéjébe csukták le. Nem voltak kímélettel senkire, még a várandós anyákra sem. Az egyik alkalomkor egy munkától elcsigázott asz- szonyka családja jobb megélhetését kérte az uraságtól. És mit kapott helyébe? Ugyanazt, amit már sokan kaptak előtte, őt is becsukták a pincébe. És ebben a sötét, dohos pincében szülte meg gyermekét. A gégényi dolgozó parasztoknak a helyzete is megváltozott azóta. A múlt mezőőrtől, vagy a tanácstól, hogy ki a gazdája és mindjárt figyelmeztették a kapálás megkezdésére. Hasonló módszerrel dolgoznak most is. Szemmel kísérnek minden gabonaföldet s ahol meg lehet kezdeni az aratást, figyelmeztetik tulajdonosát. Vándorol a zászló A pártszervezet vezetősége az aratási verseny élenjáróinak versenyzászlót adományoz. Naponta értékelik a versenyben dolgozók munkáját. S a legtöbbet learatott dolgozónak kis ünnepség keretében a helyszínen adják át a vörös guknak, az országnak, ezért harcolnak olyan lelkesen egymással vállvetve az aratás gyors elvégzéséért. Hadd jegyezzük meg azt is, hogy a pártszervezetnek gondja van nemcsak a versenyre, hanem az aratók kényelmére is. A pártszervezet vezetősége gondolt az aratási munkában dolgozók jó vízellátására. Mivel a határban jó ivóvíz nincs, nagyobb víztartályokkal jó ivóvizet visznek ki, s az úttörők kisebb edényekkel viszik a friss hidég vizet a melegben dolgozó arató munkásoknak. teljesítését. A rendkívüli tanácsülés össze is ült, ahol a dolgozók egyhangúlag elfogadták a javaslatot. De munkába léptek a népnevelők is. A Tölgyes-tanyán Budai József és Domokos József népnevelők megszervezték, hogy az egész tanya közösen fog összehordani, a cséplőgéptől egyenest a begyüjtőhelyre viszik a terményüket. — A népnevelők felvilágosító munkája nyomán ugyanígy vélekedett Budai Sándor 14 hnlda'. közéooaraszt is. ABAPUSKTt"Al Bojtor Miklós, az állami gazdaság igazgatója jelentette, hegy a gazdaság hétfőn befejezte az aratást Megkezdték az árpa hordását és ma reggel elkezdődik a cséplé3 is. Az aratást több mint felerészt géppel végezték. Egy-egy gép étla-ossr 33 holdat végett le. már csak emlékekben él, izzó gyűlölettel gondolnak vissza rá és annál jobban szeretik a ragyogó jelent, s ragyogó jövőjüket. És hozzátehetjük, nem alaptalanul. Pártunk és kormányunk olyan termelési lehetőséget biztosít számukra, amelyre példa még nem volt. s ezzel élnek is a gégényi dolgozók, mert szemet lenyűgözően szép most a határuk. A kapásnövények a nap éltető sugaraitól, az időnként megeredő esőtől elevenek, frissek és zöldek. No meg ami a gégényi gazdák nagy szorgalmát dicséri, — gyommentesek. Nem sajnálták tőlük a kapálást. Ezért joggal és büszkén állapítják meg: munkájuk után szép termés várható. zászlót. És ez a kis vörös zászlócska immár harmadszor cserélt gazdát. Először Szilágyi János dolgozó paraszt kapta meg. Először meglepődött, amikor Bihari elvtárs, a pártszervezet titkára kezében a kis zászlócskával megjelent a búzaföldön, hogy átadja munkája elismeréseképpen. Egy pár szóval megköszönte, majd tovább hasította éles pengéjű kaszáját a ringó búzába, hogy a zászlócska továbbra is hirdesse jó és gyors munkáját, A zászlóra viszont mások is pályáztak. így jutott el másodszor Vas Menyhérthez a kis versenyzászló. A pártszervezet vezetősége már kijelölte a legjobb népnevelőket is a cséplőgépekhez. Minden cséplőgépnél az ottani népnevelőknek lesz egy felelőse, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a pártszervezettel. Az ebédszünetekben újságolvasást rendeznek. A legfőbb feladatuk a cséplőgépnél: a csépeltető gazda felvilágosítása a gyorsbeadás jelentőségéről. A vezetőség ugyancsak versenyzászlóval jutalmazza a legjobb cséplőbrigádokat. — A zászló naponta cserél majd gazdát. Gondol a pártvezetőség a verseny nyilvánosságára is. A tanácsházán új versenytáblát készítettek, amely az élenjárók neveit tünteti fel. Ugyanakkor a moziban a hangosbemon dó szinten népszerűsíti az élenjárókat. Ha a pártszervezet vezetősége a jövőben is ilyen lelkespn és odaaűóan foglalkozik a dolgozók kezdeményezésén alapuló versenymozgalommal, s azt mindenben elősegíti, Gé- gény község megtartja jó hírnevét és az elsők között lesz úgy a cséplésbcn, mint az állampolgári kötelezettség teljesítésében. B. L. GESZTERÉDEN szintén befejeződött az aratás. 613 hold búzát, 885 hold rozsot és 64 hold árpát arattak le. — A Vörös Csillag tsz. tagjai már napok óta a szomszédos községben, az érpataki Alkotmány tsz földjén segítenek az arríás- ban. Erre a kérdésre akartunk választ kapni, amikor a napokban Csucska Jenő és Gaál Mihály elvtársakkal kimentünk Berkeszre, hogy a helyszínen lássuk a dolgokat, s próbáljunk tenni valamit az építkezés továbbfolytatása ügyében. Szomorú kép tárult elénk Berkeszen. Alig lézengett pár munkás, az is gazda nélkül, építésvezető nélkül. Amikor megkérdeztük a munkásokat, azok elkeseredetten, rosszalóan panaszkodtak, s elmondották, hogy milyen rothadt szellem uralkodik ennél az építkezésnél. Nem hogy dolgoznának, de még azok is otthagyták, meg otthagyják az építkezést, akik ott voltak. Bedig a szakvélemények szerint az építkezés befejezéséhez nem lenne többre szükség, mint 6 kőműves hatheti munkájára. És Máté Gyula, a 61/2. Építcftpari Vállalat egyik dolgozója többek között az építkezés' egyik „felelős” irányítója nemhogy befejeztette voina az építkezést, hanem leállította. Pedig az eredeti tervek szerint már régen át kellett volna adni ezt az épületet. Szedlák elvtársat, a megyei tanács oktatási osztálya diákotthoni előadóját már 1953-ban kiküldték, hogy vegye át a felépült gyermekotthont az oktatási osztály nevében. Azonban Szedlák elvtórs szomorúan tért haza, jelentette, hogy bizony Berkeszen nincs mit átvenni, a gyermekotthont nem építeték fel. No, aztán az oktatásügyi minisztérium beruházási főosztályán — az 1954 február 15-én kelt jegyzőkönyv szerint — megállapodtak abban, hogy „az iskolai és lakószárny munkájára vonatkozólag a részleges átvételt a kivitelező vállalat bejelentésére 1953 december hó 16-ra tűzik ki. Miután azonban ez a két rész önállóan nem üzemeltethető, az átvételt nem eszközölhetem.” Majd a jegyzőkönyvben a továbbiakban ez áll: „Az otthon részének a lakó- szárny felé eső része majdnem készemig a másik fele kissé le van maradva. A főlépcsőház műmárvány munkái december hó folyamán kezdődtek meg, jelenleg folyamatban vannak. A hideg idő miatt félbemaradt a garázs munkája is. Az O. M. a kivitelező vállalat december 31-i szerződéses befejezési határidejét 1954. év április 15-ig meghosszabbította. Tekintettel a különösen hideg időjárásokra és a hófúvásokra, mely a szállításokat lehetetlenné tette, a kivitelező vállalat akadályközlést jelentett be és a kiesett munkanapokra további meghosszabbítást kért.” Eltelt az április, május, június és az építkezés nem hogy folytatódott volna, hanem leállt. Éspedig állítólag azzal az indokkal, hogy nincs béralap, nincs pénz. Máté György átirata a következők . zerint világítja meg ezt a kérdést: „Hivatkozással a nyíregyházi Beruházási Banknál dolgozó Vörös Márta elvtársnővel 1954. V. 19-én 10 óraxer történt telefonbeszélgetésünkre, mely szerint a oei- keszi gyermeKotthon-épít- kezés részére hitelfedezet egyáltalán nincs, illetve előreláthatólag nem is lesz. Ezekután a II. sz. ép. 45. oldalára tett hitelezői bejegyzésünket fenntartjuk es azt a mgi nappal tanúsítjuk is. Erre az átiratra aztán Póta Gyula főépítésvezető az építkezést leállította. A Beruházási Bank igazgatósága ebben a kérdés oen a következő tájékoztatást nyújtotta kérdésünkre: „Késett a hiteinyítás is és ezért a megyei tanács oktatási osztálya tervcsj- portja is hibás. 1954 február hó 15-én kérték az oktatási osztályt, hogy 8 napon belül gondoskodjék a póthitel megnyitásáról.” Az 1954 február 15-i, O. M. beruház'si főosztályán történt megállapodás szerint az O. M. azt a tájékoztatást adta a Beruházási Igazgatóságnak, hogy a gyermekotthon-építkezés 1954. évi munkálatához szükséges hitel biztosítása á megyei tanács oktatási osztályának feladata és így azt a megyei tanács oktatási osztálya fogja biztosítani. Ezzel szemben a póthitel ügyében az oktatási osztály csak május 26-án tett intézkedést. Súlyos mulasztást követett el a Beruházási Igazgatóság is, mert nem szorgalmazta kellőképpen az építkezés folytatását, hanem engedte, hogy az ügy elsüllyedjen a bürokrácia útvesztőjében. Küldözgették a különböző leveleket a különböző szervekhez. Leveleztek ugyan, de az építkezés egy cseppet sem haladt tovább. A június 29-i helyszíni szemle alapján a Beruházási Igazgatóság is meggyőződött a helyzetről, s első intézkedésként leváltotta az egyik műszaki ellenőrt. A másik intézkedése: felmérést végez a többletmunkát illetően és pótköltségvetést csinál. (Erre a pótköltségvetési felmérésre felszólították a tervező irodát — sajnos, csak június 5-én.) A 61/2 Építőipari Vállalat június 22-én válaszolt, hogy a tervező irodát megkeresték pótköltségvetés ügyében. Dr. Csűri Kálmán előadó az 1954. június 24-i keltezésű levélben ezt írja: „Közlöm T. Címmel, hogy fenti építkezés f. évi kijelölési összege 655 ezer forint. Ezért kérését teljesíteni, (t. i, a kivitelező vállalat 920 ezer forintban jelezte a felmerült pótmunkák összegét) nem tudom, függetlenül attól, hogy milyen összeggel nyitotta meg a hitelkeretet a megyei tanács v. b. oktatási osztálya. Pálíi Sándor ig.” Hadd fűzzük még ehhez a. teljesség kedvéért azt, hogy ezt a szerencsétlen építkezést maga a 61/2 Építőipari Vállalat tervezte, — hozzátesszük — nagyon rosszul. (Paulinyi mérnök tervezte 1952-ben.) A hibás tervezés miatt volt szükség póttervezésre, póthitelre. És most a vállalat a saját tervezője hibáját nem hajlandó kijavítani. — Az építésügyi minsztérium és az oktatásügyi minisztérium hatósági szerződést 655 ezer forintra kötött; mivel az építkezés költségei túlhaladták ezt a költséget (920 és a 655 ezer forint közötti különbség) az újabb ösz- szegre, azaz 265 ezer forintra kivitelezési szerződést kötni nem óhajt. És nem hajlandó a Beruházási Igazgatóság kérésére még a 655 ezer forintos pótszerződé t sem megkötni. Az építőipari vállalat dicspécsere, Tóth Márton még azokat a munkákat is leállította, amelyekre szerződés volt: például a ke- rr.ecsai szülőotthon, a kis- váröai bölcsőde, a csengeri, fehérgyarmati szülőotthon, a nyírbátori gimnázium, a nyíregyházi óz-utcai bölcsőde, stb. Arra hivatkozással, hogy a mezőgazda- sági építkezésekhez kell a munkás. Hasonló módszerrel „építi” a vállalat a nyíregyházi; gyógypedagógiai iskolát is. A tető készen van, néhány folyóméter lécet kellene' felszegezni, becserepezni,1 hogy az épület védve le-| gyen. A vállalat ezt sem1: fejezte be, hanem otthagyták befejezetlen. Ezután a kitérő utáni most arról: Hogy néz ki a> berkeszi építkezés belülről.1 Elriasztó, szomorú káp tárul elénk. A mennyezeti több helyen beázva, a fürdőszobák falát bemeszel-^ ték, ahelyett, hogy beolaJ jozták volna. A mennyezeti egy ember lépte alatt úgy remeg, mintha több tonnás megterhelést kellene tartania. Csúnya sárga folt' csúfítja több szoba falátj Kiderül: olyan kormos, használt téglát raktak oda/ amit a kéményből szedtek) már ki. A fal sarkait sarkosra] csinálták, ahelyett, hogy) gömbölyűre építették volnaj Vájjon milyen bölcseségj alapján? Azért, hogy a gye-j rekek jobban leverjék?; Azért, hogy , könnyebben! rongálhassák? A fejetlenség netovábbjai mindenütt, merre a szemi ellát. Egy munkát többször is megcsinálnak a munká-l sok. Rádolgoznak egymás-) ra. Például van olyan oldalszárny, ami hatszor volt meszelve, mert jött a sze-l relő, utána lemeszelték,) jött az asztalos, utána! megint lemeszelték, jött! a villanyszerelő és új-; ból meszelni kellett. A fal) már pattog a sok meszeléstől. Egy csomó ablakon ki-| dobot pénz, három-négyszeres munka. így bánnak) a berkeszi építkezés felelő-j sei a nép vagyonával. Hogy történhet meg ilyeni felelőtlenség? Hogy történ-! hét meg olyasmi egy il>en: építkezésnél, hogy nincs) összehangolt, összedolgozott) terv? Hogy minden iparág! külön tervez anélkül, hogy íigyelembevenné a másik- iparág tervét? Nem tudja a balkéz, hogy mit csinál a jobb kéz! Beszélgetés során kiderült az is, hogy nem volt, s’ ma sincs felelős gazdája az1 építkezésnek. Bóta Gyula építésvezetőről így vélekedő nek a munkások: „Nem jön1 az felénk se, kérem.” — így! az egyik. „Tetszik tudni, az a baj, hogy nincs gazdája ennek az építkezésnek” —■ mondja a másik. Azt kérdezzük mi is: mikor lesz gazdája az építkezésnek?! Mikor kap ott-! hont 240 otthontalan gyerj mek? Azt kérdezzük: Meddig lehet még büntetlenül! futni hagyni a tervszerűt-) lenséget, a lazsálást, a íe-| Időtlenséget? Reméljük, megértik a 61/2j Építőipari Vállalat vezetői,! hogy mit jelent a berkeszi; gyermekotthon felépítése'/ Kétszáznegyven gyermek; sorsáról van szó, akiket az; otthon nélkül az elzüllés veszélye fenyeget! Értsék1 meg az illetékesek: sürgősen segíteni kell! (B. M.) A nagy nyári munkák előzményei Verseny az Ady tsz-ben A gyors cséplésért és beadásért Győzelmi jelentések az aratás befejezéséről
