Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-24 / 148. szám

néplap 1954 JUNIUS 24, CSÜTÖRTÖK •» Teremtsenek jobb kapcsolatot a nagyholászi gépállomás vezetői a termelőszövetkezetekkel j A nagyhalászi gépállomás so­kat fejlődött az elmúlt évek során. ÍA szántó traktorok regimentje mellett a legkülönbözőbb gépek 'érkeztek a gépállomásra. Négy kombájn, 8 kévekötő aratógép se- igíti ez évben a parasztság legne­hezebb munkáját, az aratást. Ka­pálásra 8 gépet tudtak felszerelni. ■A kapálásban egy-két termelőszö­vetkezetben értek is el jó ered­ményt. A telektanyai Vörös Csil­lag termelőszövetkezetben már [több mint 150 holdon végeztek nö- ivényápolást. Ebben a szövetkezet­ben úgy megszerették a kapáló- 'gépet, a traktoristákat, Tábori Antalt, Tar Balázst, hogy hallani [sem akarnak a két traktorista el­engedéséről. Majd ha minden ka­pálást befejeznék (azt is amire nem kötöttek szerződést) — ak­kor mehetnek. így bíztatják őket. A gépállomás kollektívájában sok íjó harcos kommunista nőtt már a szocializmus építésének öntudatos harcosává. A környék dolgozói or­szággyűlési pótképviselőt is válasz­tottak, Lippai Gábor traktoristát a gépállomásról. A nagyhalászi gépállomás is, mint az ország [többi gépállomása, a falu szocia­lista átalakításának jelentős bás­tyájává vált. A gépállomás idejében kijaví­totta az arató- és cséplőgépeket. Jó rajonterveket készítettek, ha­tbár az előkészületnek annyi hi­bája van és nem jelentéktelen ihiba, hogy a négy kombájnnak [mindössze 290 holdat szerződtek ddig, ami a kapacitásnak csak a 0 százaléka. A kapálás terén (azonban még súlyosabbak a mu­lasztások. a gépállomás növényápo- lási terve 2600 hold, ebből „szer­ződést kötöttek““ 1830 holdra. [Hosszú heteken keresztül azt je­lentette a gépállomás a felsőbb [szerveknek, hogy 1830 hold a pövényápolási szerződéskötésük. A megyei igazgatóságnál a nagy­ihalászi gépállomás ilyen tekin- jtetben az élenjárók közé volt [könyvelve. De csak volt. Feltűnt, hogy június utolsó harmadában, jamikor a második kapálást már [be kellett volna fejezni, a nagy­ihalászi gépállomás még csak egy (hatodrészét kapálta meg a „le- fezerződött'“ területnek, a tervét (pedig csupán 11 százalékra teljesí­tette. A megyei pártbizottság és a iszerkesztőség megvizsgálta, váj­jon miért nem teljesíti Nagyha­lász a szerződésben vállalt kötele­zettségét. A vizsgálat során ki­tűnt, hogy nem is teljesítheti, mert a szerződéskötés alig több, mint négyszáz hold. Magyarul mondva, félrevezették, becsapták valótlan jelentéseikkel a felsőbb szerveket. A gépállomás vezetői (azzal próbálnak takarózni, hogy a jelentéseiket nem a tényleges szerződésekből, hanem az agronó­Imusi jelentésekből állították ösz- j sze, ami papíron nincs isP csak szóban mondták be a kihelyezett agronómusok. A bürokrácia elleni harc nem azt jelenti, hogy olyan fontos okmányt, mint a tsz. és a gépállomás közötti szerződés egy­szerű szóval — főként valótlan szóval — helyettesítsünk. A gépállomás vezetőinek nyu­galmát ma sem túlságosan za­varja, hogy aratás előtt egy jó héttel az általuk jelentett 1800 holdból mindössze 350 holdat ka­páltak meg. Azon siránkoznak, hogy azoknak a termelőszövetke­zeteknek sem kell a gép, ahol szerződést kötöttek. ISKI ELVTÁRS, az igazgató és Ferka elvtárs, a párttitkár, szinte kórusban mondták, hogy a besztereci Uj Barázda tsz. 50 holdra kötött szerződést és nem fogadja a gépet. A valóság az, hogy a besztereci Uj Barázda tsz. nem ment a gépállomásra, hogy küldjék már a gépet, viszont az utóbbi hetekben sem Iski, sem Ferka elvtárs nem keresték fel azt a termelőszövetkezetet, ame­lyik „nem akar““ kapáltatni. Kint­létünkkor 5 percig sem kellett „agitálni“ a szövetkezet vezetősé­gét, szinte az első szóra azt je­lentették ki: „Jöhet, csak jó mun­kát végezzen, mert ha nem, mi kiállítjuk“. Ahhoz igazán joga van minden termelőszövetkezet­nek, hogy minőségi munkát kí­ván a gépállomástól. Szóval, kell a gép Beszterecen is. Csak egy ki­csit is jobb felvilágosító munkát végezzen a gépállomás, akkor a körzetéhez tartozó 32 termelőszö­vetkezet közül nem 4—5-ben vé­geznek növényápolást, hanem legalább 15—16 helyen. De térjünk vissza Beszterecre, ahol „nem kellett“ a gép. Kovács János elvtárs, az Uj Barázda ttz. párttitkára a téli újjáválasztások idején került a pártszervezet ve­zetőségébe, azóta párttitkár és még nem ismeri Ferka Pál elvtársat, a gépállomás párttitkárát, (gen, a termelőszövetkezet párttitkára, a körzet egyik legnagyobb termelő- szövetkezetének párttitkára nem ismeri a gépállomás párttitkárát, aki már évek óta ezen a gépállo­máson dolgozik, mint politikai he­lyettes. A szomszédos vasmegyeri Micsurin tsz. párttitkára Biró elv­társ a tavaszi szántás idején ta­lálkozott Ferka elvtárssal a ter­melőszövetkezetben. Úgy hiszem, ez a néhány mondat mindent el­árul. De még egy néhány meg­jegyzést. A LEGUTÓBBI gépállomási tanácsülésen a gépállomáshoz tar­tozó 32 termelőszövetkezetből 9, azaz kilenc termelőszövetkezet küldöttje vett részt. Azon a gép­állomási tanácsülésen, ahol az aratás, cséplés, tarlóhántás és má­sodvetés munkáit kellett volna megbeszélni. Ez a tény beszéde­sen bírálja a gépállomási vezetők hibáit. Az a 23 termelőszövetke­zét, amelyik otthon maradt, talán azért nem vett részt az ülésen, mert sürgős munkája volt? Nem. Azért nem képviselték magukat, mert a nagyhalászi gépállomást még mindig csak szerződő félnek tekintik és nem a termelőszövet­kezetek százirányú segítőjének. Nem látják — és ilyen munka után nem láthatják — azt a po­litikai bázist a gépállomásban, amely ott áll mellettük az osztály­harcban, mindennapi munkájuk­ban, ahol szükség van segítségre. A nagyhalászi gépállomás 13 ki­helyezett agronómussal dolgozik, a vetésben, a növényápolásban kétségtelenül vannak eredmé­nyeik, de 13 agronómusnak nem 72 holdat kellett volna négyzetesen vettetni 32 termelőszövetkezetben. Szép dolog az, amikor egy érte­kezlet alkalmával 13 agronómus villát ragad és többszáz mázsa helytelenül kezelt trágyát szak­szerűen bekazlaznak. De még szebb volna, ha minden termelő- szövetkezetben olyan felvilágo­sító munkát végeznének, hogy maguk a tsz.-tagok kezelnék 'így a trágyát. A nagyhalászi gépállomáson minden irányban javítani kell a munkán, de elsősorban a politikai munkát kell gyökeresen megvál­toztatni. A politikai munka ilyen elsekélyesedéséért felelősség ter­heli a járási pártbizottságot is. Ha nyitott szemmel járnak az elv­társak a gépállomás körzetében, akkor az ilyen súlyos hibákra sok­kal korábban rájönnek. A gép­állomás politikai munkájáért most már teljes felelősséggel tartoznak a járási pártvégrehajtó bizottsá­gok. Megkérdezhetnénk a járási pártbizottságoktól is, vájjon mit tettek az instruktorok a termelő- szövetkezet és a gépállomás kap­csolatának megjavításáért. Ugyan­ezt megkérdezhetnénk a megyei tanács gépállomási igazgatóságá­tól is. Iski elvtársat felelősségre vonta-e Áldott elvtárs, a megyei igazgató, amikor tudomást szer­zett róla, hogy a gépállomási ta­nácsülésen csak 9 termelőszövet­kezét jelent meg. A hibák megszüntetésének meg­van az útja. Nyugodtan támasz­kodhatnak a gépállomás szakem­bereire és a szükséges anyagi erő is megvan hozzá, hogy az eddigi­nél sokkal jobb munkát végezze­nek a nagyhalászi gépállomáson. Egyet ne felejtsenek el a vezetők: többször nyissanak be egv-egy termelőszövetkezet kapuján, mint ahányszor saját íróasztalukhoz ül­nek. Csikós Balázs. Levelezőink jelentik i Felkészültünk az aratásra Megyénk minden táján, minden falujában lelkesedve, nagy örömmel készülnek a gazdag termés betakarítására. Erről számolnak be falusi levelezőink. Elmondják, hogyan készülnek erre a nagy munkára, milyen jókedvvel, milyen bizakodással készülnek az aratásra. Olyan a kalászos nálunk, a laskodi Vorosilov tsz-ben, mint a kőfal. Lesz ott dolga bőven a nyírmadai gépállomás traktorosá­nak, Tóth Károly elvtársnak. — Termelőszövetkezetünk 350 hold kalászosának aratásából 100 hol­dat bíztunk Tóth elvtársra és aratógépére. Keményen kell majd fogni a kaszát, 250 hold nem kis munkát ad, de én nem féltem a kaszásainkat. — Elsők akarnak lenni az új gabona beadásában is. Tudják, hogy nemcsak ők szeretik a kenyerét, a kalácsot, de azok is, akik ekét, boronát, kapát, kaszát, aratógépet küldtek termelőszövetkezetünknek. Már azt is megbeszélték, hogyan dí­szítik fel zászlókkal, szalagokkal, virágokkal azokat a szekereket, melyek az első gabonát viszik a gazának, borzuk József. A mátészalkai járás területén szépen sárgulnak az ősziárpa táblák, ami azt jelenti, hogy egy héten belül meg kell kezdethez aratást. Termelőszövetkezeteink jól felkészültek a termés betaka­rítására. Egy pár hold föld Kivé­telével elvégezték a kapás növé­nyek ápolását. A kalászosok' 51:9 százalékát gépek aratják. Az ara­tásra a kaszás párok már meg­alakultak. Szerszámaik készéh várják a nagy munkát. A terme­lőszövetkezetek felkészültek a hordásra is, kijavították a szeke­reket és kijelölték a szérűk héK lyét. A csépléshez megalakították a cséplőbrigádokat. Június 29ifg. pedig valamennyi terményraktár fertőtlenítve, rendben várja . a terményt. v, Pálinkás Gyula agropropagandista. Megyénk községeiben szorgal­masan folyik a raktárak rendbe­hozása. A Terményforgalmi Vál­lalat telepei közül a tiszavasvári, tiszadobi, kisvárdai, porcsalmai, aranyosapáti és kállósemjéni te­lep dolgozói jól készülnek a be­takarításra. Azonban több helyen újra el kellett rendelni a takarí­tást és fertőtlenítést a hanyag munka miatt, mint például a balkányi, nagykállói és kisszeke- resi telepeken. Azokon a telepe­ken, ahol kisebb árukészletek foglalják el a raktárakat, ott szükségraktárba helyezzék el áru­készletüket, hogy a raktárak rendbehozását ne akadályozzák. Vadász László. Városszépítés! javaslatok A Néplap hasábjain folyó várospolitikai vitához változat­lanul számos hozzászólás érke­zik szerkesztőségünkbe. Azt bizonyítja ez, hogy Nyíregyhaza dolgozói szívükön viselik a vá­ros sorsát; igazan szép, kultú­rált városban szeretnének élni. Legutóbb részletesen foglal­koztunk a gyermekjátszóterek létesítésével és általában a par­kokkal. Viszont azóta is sokan írják meg észrevételüket. a parkokról, a parkok védelméről. Kéry Jó­zsef gépkocsivezető leveléből és még számos írásból szűrtük le azt a véleményt, hogy sokkal jobban kellene vigyázni park­jainkra és lehetőleg újakkal is kellene gyarapítani őket. — A levélírók felhívjak a figyelmet, hogy az állomás melletti Pe- tőfi-kertben kecskék, sertések legelnek, tyúkok kapargálnak, utasok heverésznek, szemetel­nek a zöld gyepen. Mindezt nem volna szabad megengedni. A virágokat, fákat, bokrokat minden módon meg kell óvni a rongálóktól. A rendőrség köze­gei és a járókelők ne szégyel- jék figyelmeztetni a parkok, vi­rágok ellenségeit. A gyepsző­nyeget pedig úgy is meg lehet menteni a letaposástól, ha a parkokban, az állomástéren, a forgalmasabb utcákon, az autó­busz- és villamosmegállók mel­lett kellő mennyiségű pad áll a pihenni vágyók rendelkezésére, A közlekedéssel kapcsolatban azt kérdi Remes Elemér, a megyei tanács dolgo­zója: hogyan lehetne még né­hány autóbuszjáratot indítani a városban. Lényegesen segítené a dolgozókat, ha a Vöröshadse­reg útján, a Rákóczi- és Széche- nyi-úton kívül a város többi fő­utcáin, a Dózsa György-, a Bocskai-, a Dimitrov- vagy a Kalinyin-utcán is járna autó­busz. A Bocskai-utcán különö­sen vasárnap, labdarúgómérkő­zések idején volna szükség autóbuszjáratra. Bartha Sándor Liliom-utcai lakos azt írja, hogy nagyon vontatottan intézik a kisvasút áthelyezésének ügyét, pedig nincs arra semmi szükség, hogy kora hajnalban, nappal és késő éjszaka sikongjanak, füstölje­nek a város közepén a kisvasúti tehervonatok mozdonyai. Volt már szó arról, hogy a Vasgyár­utcán, a város szélén építenek egy sínpárt a „füttyös” vonatok számára. Erre viszont talán szükség se lenne, ha a sóstói MÁV. állomást átrakóvá fej­lesztenék. A kisvasúti és nagy­vasúti állomás között úgyis ki­építették már a vonalat, nem kerülne, tehát nagy megerőlte­tésbe, ha a tehervonatok tar­talmát a Sóstón raknák át és nem hoznák be a városba. Az egészségügyi tenni­valókról is jócskán van szó a levelek­ben. Kéry József azt panaszolja, hogy nagyon gyakran elromla­nák a kutak. Nagyobb gondot kell tehát fordítani a lakosság­nak jóvízzel való ellátására. — Ugyanakkor a fürdő sem képes kielégíteni az igényeket. Hogy ez mennyire így van, azt bizo­nyitja Osváth Miklósné Damja- mch-utcai lakos panasza is. A sóstói kádfürdő mindössze nyolc óra hosszat tart nyitva. Termé­szetes dolog, hogy nagy ilyenkor a tülekedés. Mindenki sietni akar, a fürdő dolgozói nem tar­tanak rendet a sorszámok dol­gában, kétkádas kabinba szóló jegyre egykádast adnak. Ha már ilyen nagy a forgalom, he­lyes volna nyitvatartaní a vá­rosi gőz-és kádfürdőt is, a sóstóit pedig „két műszakban“', vagyis egész nap üzemeltetni. Remes Elemér azt javasolja, hogy a város területén nagyobb gonddal végezzék az utcák ta­karítását és locsolását. Sok a panasz amiatt, hogy akkor sep- regetnek, amikor legforgalma­sabbak az utcák. Helyes volna kijelölni azt a helyet, ahol a szekerek, lovak táborozhatnak — ez is hozzá­járulna ahhoz, hogy tisztább legyen a város. Meg kellene vi­szont valósítani azt is, hogy az egészségügyi osztály dolgozói ellenőriznék nemcsak a piaco­kat és az utcákat, hanem az udvarok tisztaságát is. A lakiísügyek intézését is sürgetik a levélírók.1 Arra hívják fel az illetékes tanácsszervek figyelmét, hogy tegyen intézkedéseket a vitában' eddig elhangzott javaslatok! alapján. Szóvátszik, hogy miért csak 14 hivatal költözött be az irodaházba, amikor sokkal több lakásra van szükség. S ha már1 a vállalatok nagyrésze kima­radt, miért nem költöztetik őket kisebb, szerényebb helyre? — Hadd idézzünk Remes Elemér leveléből: „Egyszer költözzenes a vállalatok, de akkor kiadósán, vagyis alaposan átgondolt terv szerint.” Befejezésül még egyszer visz- szatérünk Kéry József levelére. Mégpedig azért, mert egyesek azt gondolhatnák, hogy a nagy­szabású városszépítési tervek végrehajtására nem lehet meg­felelő anyagi alapot előterem­teni. Nos: Kéry József azt fej­tegeti, hogyan lehet ilyen sok-! irányú munkára mozgósítani a társadalmi erőket Városunk szépítéséért — írja Kéry József — feltétlenül többet kell tennünk, mint amennyit a költségvetési keretek megenged­nek. Persze, nem a pénzügyi fegyelmet kell megsértenie a városi tanácsnak. Inkább az egész várost érdekeltté kell ten­ni a szép tervek végrehajtásá­ban. A legjobb megoldás az volna, ha minden tanácstag részt kérne magának a tenni­valókból. Nincs olyan városrész, ahol ne lakna legalább egy-két tanácstag. A lakosság jól isme-, ri őket — negyedfél éve a vá­lasztáson azért kaptak olyan sok szavazatot. Ezeknek a ta­nácstagoknak kellene most so­rompóba állni. Beszélgetéseket, várospolitikai ankétokat szer­vezni területükön. Ha ilyen kö­zelről megismernék választói­kat, meggyőződnének tettrekész- ségükről is. Meggyőződnének arról, hogy nem halt ki a két­száz évvel ezelőtt várostépítő tirpákok szorgalma. Sőt: az új élet új erővel bontakoztatja ki az alkotókedvet. A kemecsei Dózsa tsz. ó-búzával teljesítette ezévi gabonabeadását Kormányzatunk lehetőséget adott rá, hogy a beadásra kötele­zettek ezévi kenyérgabona beadá­sukat június 30-ig ó-gabonával is teljesíthetik. A beadási kötelezett­ségeinek teljesítéséről híres ke­mecsei Dózsa tsz, egészévi ke­nyérgabona beadását teljcsítetf/í. A tsz. a sertésbeadását is példá­san teljesítette, egyedül a kapások beadásával tartozik még. Más járásokban, községekben is serényen készülnek, hogy a ke­nyérgabona beadásukat a cséplő­gép alól teljesítsék, de a kemecsei járásban már nem csak beszélnek róla, hanem cselekszenek is. Ed­dig termelőszövetkezetektől, egyé­nileg gazdálkodóktól több, mint 80 mázsa kenyérgabona gyűlt be ó-terményből az új beadás telje­sítésére, hiszen a gyorsbeadási prémiumok jelentős bevételt je­lentenek a beadóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents