Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-20 / 145. szám
1954 JÜNIUS 20, VASÁRNAP *í Ptif A Nyíri Pajkos üdvözli Puskás Öcsit Magyarország—Délkorea: 9:0. Találós kérdés Melyik vállalatot szidják a legtöbben Kisvárdán? {■zaSfA jmjunui zssoj uoijaiaqjn) %iaui ‘j-zsjh oiarazsjeinda zy) IGAZA VAN A begyűjtési versenyt Békés megye nyerte meg, Szabolcs-Szatmár az utolsóelőtti helyen van. Békés Szabolcshoz: Nem gondoljátok, hogy egy kicsit hosszú lesz az út? Csalhatatlan módszer fc= Csak így tovább öcsi á mai nyugatnémet— magyar mérkőzésen is! BAGOLY MONDJA... Két trehány beszélget egy üzemi táncestén. Képzeld, azt mondta a lány, amikor felkértem, hogy először vegyek fel hosszú nadrágot, kössek nyakkendőt és tisztítsam ki a körmöm s,, *— Micsoda kispolgár! Udvarias emberek egymás között Egyik férfi a másik ülő férfihoz: «— Mégiscsak bosszantó, hogy mennyi udvariatlan ember van manapság! »vagy hogyan lehet gyorsan és könnyen meggazdagodni,' hivatalban előlépni, vagy meghalni A múltkoriban a Nyíri Pajkos Tisztaberekén egy úgynevezett „Szent Antal- lánca” cédulát kapott, amit Tasnádi István lányának kézbesített postán a helyi klerikális reakció. A levélben az volt megírva, hogy erre a levélre azoknak van szükségük, .akik „szükségben szenvednek”. Gondoltam, ez pont jó lesz nekem, mert én szükségben szenvedek, szeretnék ebben a fránya melegben egy pohár málnaszörpöt inni, de sehol sem kapok. Aztán még más is volt a levélben. Sok-sok hasznos tanács, amit kamatoztatni lehet az életben. A levél választ adott olyan sorsdöntő, nagyjelentőségű kérdésekre, mint: hogyan lehet gyorsan és könnyen meggazdagodni, hivatalban előlépni, vagy hogyan lehet rövid pár nap alatt itthagyni a földi árnyékvilágot. Nagyon egyszerű a dolog. Aki például tizenháromszor lemásolja a levelet és mindennap továbbküld egyet — lehet portósan is — az rövidesen 30.000 forintot fog nyerni. Mindegy hogy jegyzett békekölcsönt, vagy hogy totózik — nyerni fog! Ezt kereken, minden kertelés és mellébeszélés nélkül leszögezi Szentantal cédulája. De mindez semmi. = Aki ugyancsak tizenháromszor lemásolja a levelet és továbbküldi, az a hivatalban is előlép. Nem fontos jól dolgozni, késni is lehet, esetleg hónapokat igazolatlanul mulasztani, hazavinni a tintatartót és tappert, utcán elgáncsolnia vállalatvezetőt, vagy főkönyvelőt — egy a fontos: tizenháromszor, azaz tizenháromszor le kell másolni a levelet Aki pedig! Most jön a dolgok netovábbja: aki nem másolja le, tizenhárom nap múlva meghal. Ez olyan biztos, minthogy ellenkező esetben 30.000 forintot nyer az illető és előlép a hivatalban. S van, aki még nem hisz Szentantal cédulájának?! Az igaz, hogy az utóbbi időben kissé megingott a hitem az eféle jóscédulákban, mert a vásárban kihúzattam egy cédulát a Lóri papagájjal és miközben a cédulán azt olvastam, hogy „nagy szerencse fog érni” — a zsebemből kilopták a pénztárcámat, de azért szerencsét próbálok. Mindenesetre kipróbálom a varázserejét. Lemásolom tizenháromszor és portósan elküldöm ... Tisztaberekre, a katolikus pap címére. — Hadd legyen neki is szerencséje, _________ 7 ij Gondolatok a kisegítő kocsiról Amióta az orvos megtiltotta nekem a hosszú sétákat, azóta villamoson közlekedem a Szabolcs-utcától a Beloiannisz-térig. Nem tudom ugyan, mi árt jobban az egészségemnek, a húszperces séta-e, vagy Nyíregyházán villamoson közlekedni, dehát az orvos rendelését igyekszik az em: bér pontosan betartani. — Ezen idő óta már harmadszor történik meg velem a következő eset: - Tl3:?' Várom a Szabolcs-utéá sarkán a villamost háromnegyed nyolc tájban. Várom remegve, esdve, félve, vájjon fel tudok-e rá kapaszkodni, benn fogok-e szorongani, vagy termését gazdagítom: bájosan csüngő fürtjeit növelem. Egyszer aztán elkezd pislogni * a Vasgyár-utca sarkán a p9i-r ros fény, jelezve, hogy kö-' zeleg a megváltás perce.— Végre ki is dugja fejét a várva várt. Jaj, de ez csak a kis kocsi! Mi lesz itt? Ám jóleső érzéssel veszem tudomásul — valaki elárulja, — hogy ez csak a kisegítő, utána még jön a másik. így már jó! Azaz... Jön a kisegítő, már tisztán látni, hogy félig üres, nagyszerű utazás esik majd benne. Ám - ember tervez, kocsivezető végez. HataU más csengetéssel, megállási' nélkül robog tovább a ki-«' segítő s bennünket otthagy a poros álláson. Jön a mán sik kocsi, a rendes. Való* ban rendes. Emberfürtök lógnak a két oldalán. Ám ez megáll. Szépen, köteles* ségtudóan. Csak éppen nem száll fel rá senki, mert nem tud. Még az ütközőre sem. Hát ez eddig vicces. De :nem nekünk, villamosra-i váró szegény földi, gyalog* Tástól orvosilag eltiltott ha* landóknak. Egy asszony is lemaradt, kisgyermekkel a karján. Az SzTK-ba igye* kezett volna. Olyan jót mulatott az eseten, hogy a nkönny is kiesett a szemé* i tből. Szeretném, ha a Nyíri Pajkos megkérdezné a vas* irtat: miért van tulajdon* képpen az az úgynevezett kisegítő kocsi. Talán csak nem a látszat kedvéért f Mert a látszat ez! Kiss Ernő megyei levéltárvezető. A Pajkos valóban meg* kérdi a vasutat. És elvárja, hogy választ kapjon, nem úgy, mint máskor, amikor elengedik fülük mellett a jogos panaszokat. Még neki is feltűnik A Mélyépítő Vállalatnál a sztahanovisták tablójával a szenet takarták le a pincében. Egér: Hogy ilyen mélyre süllyedtek a vezetők!., I-------—---------- ■ ■■ ■ ■ ■ ■ ................— 4 Vágyálom — Ah, Marika! A rokonaid és ismerőseid! És én még azt hittem, hogy nyugodtan nyaralhatunk.,, Az első meccs után — Mit szólsz hozzá, hogy a délkoreaiak milyen könnyed stílusban, meglepő taktikával játszottak a magyarok ellen?! ___ 77? , - ^ Hát lefeküdtek a gyepre m
