Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-18 / 143. szám

o NÍPLAP 1954 JUNIUS 18, PÉNTEK NÉGYÉVES A DISZ Orvoslást várunk ! Száz fejőstehén egyévi takarmánya... Ma négy éve, 1950 június 18-án alakult meg a párt javas­latára és segítségével a Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Hatalmas feladat hárult meg­alakulásától kezdve az új ifjúsá­gi szervezetre, A DISZ-nek kel­lett az 1848-as, • az 1919-es ha­gyományok és az illegálisan mű­ködő Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége hagyományainak szel­lemében kézbe venni a magyar fiatalok nevelésének ügyét. — A DISZ-nek azzá kellett válni, ami á Komszomol a Szovjetunió Kommunista Pártjának: a párt segítőtársává, rohamcsapatává, tartalékává. Annak, hogy a DISZ megfelel a reáváró feladatoknak, annak biztosítéka a párt vezetőszerepé­nek érvényesülése az ifjúsági szövetségben. A párt vezetése nélkül nem születhettek volna meg azok az eredmények,' ame­lyet a DISZ megalakulása óta elért. Az egységes ifjúsági szervezet megalakulása nagy változásokat hozott megyénk fiataljainak éle­tében is: megszűnt a szakadása munkás, paraszt, értelmiségi és a diákifjúság között, ugrásszerűen megnőtt a párt befolyása, szere­pe a fiatalok életében. A DISZ- szervezetek felkarolták a falusi fiatalok ügyét. A falusi fiatalok politikai látóköre kiszélesedett, a tanulási, művelődési, a kulturá­lis és sporttevékenység lehetősé­gei megnőttek. Vaja községben például a DISZ-szervezet meg­alakulásakor, 1950-ben a szövet­ségnek 37 tagja volt. Ma ez a létszám már 107-re növekedett. — ötvenhét diszista tagja a falusi népiegyüttesnek, 37-en ,„-végezték el a mezőgazdasági szaktanfolya­mot, s köztük 12 dicsérő okleve­let is kapott. De az ifjúsági ’ szerve­zet megjelenése inkább le­mérhető megyénk fiatalságának munkáján. A DISZ vezetésével fiataljaink egyre inkább a szo­cializmus építésének rohamcsa­patává válnak. Legjellemzőbb vo­násaik egyike, hogy ;bótran al­kalmazzák az élet minden terü­letén az új módszereket, az új eljárásokat. A munkában, az új munkaszervezés, munkafogások elsajátításában és alkalmazásá­ban megyénkben is a munkás- osztály fiataljai járnak az élen. A vásárosnaményi téglagyár fia­Sallai Mária két hónapja mun­kára jelentkezett a nyíregyházi ruhaipari értékesítő vállalatnál. Azelőtt odahaza szüleinél dolgo­zott. A házimunka mellett varrás­sal is foglalkozott. Ahhoz azon­ban nem sokat értett, hogy ho­gyan kell megvarrni egy női ru­hát. Még kevésbbé értett a férfi­ruhák varrásához. Mindezt el is mondotta felvételekor a vállalat Vezetőségének. De hozzátette: s,Vegyenek fel, meglátják, nagyon fokog igyekezni.“ Szerényen, szív­ből jövő vágyakozással mondotta ezt akkor. Felvették. A tanuló­szalagba osztották be. Itt ismer­kednek meg az újonnan felvett dolgozók a ruhavarrás mestersé­gével. Megismerik a ruhagyártást és a gyártási műveletből 3—4 re­szortot alaposan megtanulnak. Nyizsnyik János munkamódszer- átadó, Perjési Károly szalagveze­tő és Harastyák Ferenc minőségi ellenőr sok fiatalt megtanítottak már a varrás mesterségére, a jó munkamódszerekre. Sallai Mária is tőlük tanulta meg a zsebkészi- tést, a nadrágszárak összeállítá­sát, a bélés bevarrását, de egyéb gépi és kézimunkát is. Ügyessége kitűnt a többi között. Ha megta­nult egy műveletet, arra kérte a munkamódszerátadót, hogy újabb­ra tanítsa meg. Akkor még csak napi 20 forint körül keresett, de tudta, hogy majd ha ..szalagba ke­rül“ és normára fog dolgozni, nem ennyi lesz a keresete. El is érkezett a nap, amikor közölték vele, hogy az MSzHSz. taljai például elindították a napi ötvenezer téglás mozgalmat. — E munkás fiatalok most húsz­ezerrel több téglát adnak az or­szágnak naponta mint eddig. A vásárosnaményi téglagyár diszis- tái közül hatan kaptak újításért jutalmat. Vagy, melyik újságol­vasó ember nem ismeri a nagy­halászi kendergyár diszistáinak nagyszerű munkáját, ki nem hal­lott még Kaptur Margit traktoros­lányról, megyénk országgyűlési képviselőjéről? Nem sokkal maradnak el mö­göttük a parasztfiatalok sem. — Tavaly nyáron beszédes bizony­ságát adták ennek: a megyei párt- bizottság pártmegbizatásként ad­ta a DISZ-nek az aratás, csép- lés feletti védnökséget. A falusi DISZ-szervezetek becsülettel tel­jesítették ezt a pártmegbizatást. Ez év tavaszán újabb pártmeg- bizatást kaptak falusi fiataljaink: vállaljanak védnökséget a bur­gonya termesztése felett. A fia­talok igyekezete itt is meglát­szik: a vasmegyeri Micsurin ter­melőszövetkezet fiataljai például, háromszáz hold burgonyát fejtrá­gyáztak a magasabb termésho­zam elérése érdekében, kísérleti parcellájukon pedig 150 mázsás termést akarnak elérni. Ugyan­ekkor gondolnak az állattenyész­tés fejlesztésére is: a megye DISZ-szervezetei vállalták, hogy 250 fiatal szakembert küldenek az állattenyésztésbe, s ebből mór több mint 160 ott dolgozik. Tehát minden téren megnyil­vánul az új ifjúsági szervezet jó munkája. Megyénk DlSZ-szerve- zetei azonban ezeket az eredmé­nyeket csak kezdeti lépéseknek, a további munka alapjának te­kintsék, mert igen sok még a tennivaló, számos feladatot kell még megoldani, hogy ifjúsági szövetségünk betöltse azt a sze­repet, amelyet a párt szánt neki, amelyet a Komszomol betölt a szovjet fiatalok életében. Nem vált még a DISZ valóban a fiatalok minden rétegét átfogó tömegszervezetté. Kevés még, igen kevés megyénkben a mun­kásfiatal DISZ-tagok száma és még ennél is rosszabb az arány a parasztfiatalok között. Ugyan­ekkor DISZ-szerveZeteink igen kis befolyással bírnak a szerve­zeten kívüli fiatalok körében. — Ennek oka elsősorban a szövet­ség szervezeti munkájában rej­Il-es szalagba osztották be. A zse- bezésnél jól megállta a helyét. A szalagvezető és a minőségi ellen­őr elismeréssel beszélt munkájá­ról. Pirosra gyűlt arca elsápadt, amikor a versenytáblán meglátta az első napi teljesítményét. Csak 96 százalékot ért el. A verseny­tábla előtt mások, — régi szak­munkások közül, — szép teljesít­ményeikkel dicsekedtek. Bánszki Zsuzsa is büszkén beszélt az ak­kori 156 százalékos teljesítményé­ről. „Képzeljétek, 26 darab mell­foltot és gallért tűztem ki addig, míg a mögöttem ülő gépnél Hor- váthné csak ll-et.‘‘ Sallai Mária kissé irigykedve nézett rá. Meg­fogadta magában: „Holnap majd én is jobban fogok dolgozni, lesz még nekem is 156 százalékom.“ A törekvés szép eredmények­hez vezette a fiatal leányt. Egy hét múlva már 105—108 százalék között teljesített. A napokban megtartott röpgyűlésen aZ ő szor­galmát és jó munkáját állították példaképül a többi dolgozók elé. A dicséret még jobb munkára serkentette. 155 százalékra növel­te teljesítményét. Keresete 700 fo­rint fölé emelkedett. Többször elő­fordul, hogy munka után ottma­rad az üzemben és idősebb tagtár­saitól megtanulja a jó munkafo­gásokat, munkamódszereket. Most már csaknem mindenhez ért. így lett 17 éves korára „univerzális dolgozó“ a szalagban. Ö tölti be azt a szerepet, hogyha valamelyik reszortban hiányzik egy dolgozó, aznap őt ültetik a helyére. ük, abban, hogy nem tudták eléggé megkedveltetni a DISZ-t a fiatalokkal. Ezelőtt DlSZ-szer- vezeteink keveset gondoltak ar­ra, hogy a mi fiataljaink jóked- vűek, életvidámak és szórakozni is vágynak. Éppen ezt a vágyu­kat elégítette ki a legkevésbbé a szervezet. Az utóbbi időben tör­téntek változások ezen a téren is, és ezek hatása már is jelent­kezik. — Egy dologra azonban fel kell hívni a figyelmet: né­hány DISZ-szervezetben helyte­lenül értelmezik e változásokat és a DISZ-fiatalok harcos szerve helyett kultúregyesületté válik. Az ifjúsági szervezetek vezetősé­geire vár az a feladat: úgy irá­nyítsák a szövetség életét, hogy mindenütt megfelelően segítse a párt munkáját, tanítsa, nevelje a fiatalokat, ugyanekkor teremtse­nek számukra szórakozási és sportlehetőségeket is. Ebben, a DISZ-szervezet he­lyes vezetésében kell adni nagy segítséget pártszervezeteinknek, pártbizottságainknak területükön. Még mindig nem mondhatjuk el, hogy a DISZ-szervezetek és a pártszervezetek közötti kapcsolat jó, hogy a DISZ elegendő segít­séget kap a pártszervezetektől a fiatalok nevelésének irányításá­ban. s meg kell mondani: ebben legtöbbször a pártszervezetek, a pártbizottságok a hibásak, mivel nem érdeklődnek a fiatalok ügye iránt. Széles, a fiatalokat átfogó tö­megszervezet legyen a DISZ, ez most a feladat. Csak így lesz ké­pes ifjúsági szövetségünk a párt által kapott feladatokat mara­déktalanul végrehajtani. Ezek a feladatok pedig nem kicsik, mu­tatta ezt a harmadik pártkon­gresszus is, amely hosszú időre megszabta a DISZ-nek is a fel­adatokat. Fel kell lendíteni a me­zőgazdaságot, emelni kell a ter­méshozamot a nép állandóan növekvő jólétének biztosítósa ér­dekében. Ennek végrehajtásából a DISZ-nek oroszlánrészt kell vállalnia. Legyenek rajta megyénk DISZ- szervezetei, hogy a hozzájuk fű­zött reményeket mielőbb be­váltsák és a Komszomolhoz ha­sonlóan valóban a párt segédcsa­patai legyenek. Levelezőink írásaiból Arra kérem megyénk termelő- szövetkezeteinek dolgozóit, hogy elnökeiket küldjék el a zsámbéki elnöiAépző iskolára, ahol a he­lyes gazdasági vezetéshez, irányí­táshoz megkapják a megfelelő szakmai képzést. Enélkül nem lehet és nem tud egyetlen elnök sem jó munkát végezni. (Szabó József) Frecska János csengerűjfalusi termelőszövetkezeti tag a mala- cozlatási tervet 125 százalékban teljesítette, (id. Bállá Antal) Tóth Péter szerelő háromtagú kapát készített egy sínre erősít­ve, mellyel meggyorsította a nö- vényópolási, munkák végzését a termelőszövetkezeteknél. A kapa napi teljesítménye 20 hold. (Csi- nálos János) Az őri mezőgazdasági állandó bizottság tervet készít az aratási, cséplési munkálatok szemveszte­ség nélküli elvégzésére. Az előre elkészített terv segítségével az aratást 6 nap alatt befejezik. (Biró Bertalan) A nyírcsászári Haladás terme­lőszövetkezet csatlakozott a bur­gonyatermesztés százmázsás moz­galmához. (Bodó József) A nyírbátori finommechanikai vállalat dolgozói munkaidejük utón segítik a nyírvasvári Vas­vári Pál termelőszövetkezet mun­káját a gépjavításban. Eddig sok hasznos gépet adtak át a terme­lésnek. (Gajdics István) B. Nagy Sándor elvtárs, a nyír­egyházi járási tanács agronómusa levelet írt szerkesztőségünknek, amelyben elpanaszolja, hogy az illetékesek nem intézkednek az orosi határban lévő kaszáló sorsa felől. Levelében többek között ezt írja: A párt és kormány határo­zatait szívlelték meg azok a ter­melőszövetkezeti és egyénileg dol­gozó parasztok, akik az állatte­nyésztés fellendítése érdekében nagy területeken vetettek pillan­góstakarmányt, rendbehozták és rendszeresen gondozzák a kaszá­lókat és legelőket. A nyíregyházi kertészeti technikum, a sóstóhe­gyi Petőfi termelőszövetkezet és számos egyénileg dolgozó paraszt kaszálná le az állatállománya ré­szére szükséges szénát az orosi határban, az Igricze-dülőben lévő körülbelül 200 holdas területről. De csak kaszálná... ha nem bo­ntaná kb. 30—40 centiméteres vízréteg á kaszálót. Néhány nap telt el a „Pedagó­gus . nap” óta, s ahogy tel­nek a napok, még jobban erő­södnek a „kedves emlékek”. Felragyogott a szemünk, ami­kor végignéztük az úttörő pajtá­sokat, akik virágcsokrokkal kö­szöntötték nevelőiket az idei pe­dagógus napon. Az előadó elv- társnő elmondotta, milyen szük­ség van ma a pedagógusokra. — Hangsúlyozta, hogy a ne­velés már az általános iskola első osztályában megkezdődik. — Az óvoda munkáját azonban meg sem említette. — És mi óvónők — kérdezzük, hol van az óvónők munkájának megbecsülése? Hát mi nem dol­gozunk, nem neveljük az óvodá­ba kerülő gyermekeket az első Több levelet írt szerkesztősé­günknek a Székely községben elő­forduló mulasztásokról, hibákról Haj csák György elvtárs, a Bé­kéért Harcoló termelőszövetkezet üzemi párttitkára. Egyik levelé­ben jogosan ír a dolgozók felhá­borodásáról, az Útfenntartó Vál­lalat munkájával kapcsolatban. — Székely községben az útszélen van öt hordó bitumen, illetve csak volt, mert négy hordóból már kifolyt az útra. „Elvárjuk, hogy az Útfenntartó Vállalat na­gyobb gondot fordítson a nép vagyonára.” Szövetkezetük tehergépkocsija a napokban elromlott. — Mivel nincs esztergapadjuk, el­mentek a nyírtéti gépállomásra, hogy ott esztergáltassák az el­romlott kuplungtárcsát. A főgé­Sokan fordulnak meg naponta a dombrádi postahivatalnál. Sok­szor egy-egy télefonhívásra 3—4 órát is kell várni s a postán egy pad sincs, ahová várakozás köz­ben leüljenek. Amikor pedig levelet akarnak címezni, vagy Nem csodálkoznánk azon, hogy víz borítja ezt a részt, ha nem szelné keresztül a területet egy csatorna, amely eredetileg való­színű arra volt hivatva, hogy a vizet elvezesse erről a területről. Valami oknál fogva azonban már két éve megállt a víz folyása eb­ben a csatornában. Az illetékes szervek nem törődnek a legelő sorsával. Ha papírt, ceruzát ven­nénk elő, kiszámíthatnánk, hogy a kétszáz holdas kaszálón meny­nyi széna menthető meg. Vegyünk átlagosan 15 mázsa szénát hol­danként. Ez összesen 3.000 mázsa. Ha napi 9 kiló szénát számítunk, hamar rájövünk, hogy erről a vízborította szénaterületről éven­te 100 darab tehenet lehet takar­mánnyal ellátni. Az illetékesek szívleljék meg ezt a panaszt és szabadítsák meg ezt a területet a víztől annál is inkább, mivel minden adottság megvan hozzá. perctől kezdve? Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, milyen szívvel és hogyan szolgáljuk a nevelést, hiszen mi tudjuk legjobban, hogy a szocialista ember nevelése már az óvodában megkezdődik. Sajnos, hogy a helyi illetékesek így ismerik a mi munkánkat, hogy nem tartják érdemesnek meghívni a pedagógus napra az óvodák dolgozóit, s megemlíteni az óvónők munkájának jelentősé­gét is. Szeretnénk, ha a mátészal­kai elvtársak minél előbb meg­ismernék munkánkat, segítené­nek a nehézségek felszámolásá­ban es több gondot fordítanának az óvodákra. Cy. I. és SZ. M. óvónők, Mátészalka, pész megígérte, hogy munkaidő után megcsinálja, hozzáfogott, azonban hazajött a gépállomás igazgatója, Kormos elvtársnő és nem engedte meg a félórás mun­kát. „A gépkocsivezetőnk és a gép­állomás főgépésze kérték, hogy kijavíthassák, mert a szövetke­zetnek szüksége van a teherautó­ra. Az igazgatónő hallani sem akart róla, közben olyan szava­kat használt, hogy a gépállomá­son ő az „atyaisten”. Ezen a vi­selkedésen nem látszik meg a gépállomás segítségadása. Másnap a demecseri ipartelepet kértük meg, hogy az alkatrészt eszter­gáljuk, egy szóra megengedték. A tsz. vezetősége és a tagság na­gyobb segítséget vár a gépállo­mástól munkánk végzésében.” csékket kitölteni, nem talál­nak sehol tollat. 1 forint ellené­ben adnak egy tollat a dolgozók­nak, amivel írhatnak. Berencsi Sára Nyíregyháza. A Néplap elintézte „Megköszönöm az elvtársak szívességét a közbenjárásért. Köz­löm, hegy táppénzemet megkaptam. JUHASZ GYULANÉ, záhonyi földművesszövetkezet/' Szilágyi Miklós, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat sztaha­novistájától a következő sorokat kaptuk: „Köszönöm, hogy az elv­társak segítettek lezárni egy kilenchónapos ügyet: családom lakás­gondja megoldódott.“ „Az Állami Kereskedelmi Központ megvizsgálta a Néplap má­jus 16-i számában „Őszinte választ kérünk“ — cím alatt megjelent cikkben foglaltakat. Megállapítottuk, hogy a cikk írójának igaza volt. Az Alkotmány halászati központ vezetősége hibát követett el. amikor nem figyelmeztette az üzlet dolgozóit az előforduló hibák megszüntetésére. így tényleg szabálytalanul mérték az italt. Vizsgá­latunk alkalmával felhívtuk a boltvezető figyelmét, hogy a jövőben nagyobb körültekintéssel végezze munkáját, mert a szabálytalansá­gokért szigorú felelösségrevonást alkalmazunk. Békési István AFK. vez. h.“ így jutott el Sallai Mária a 155 százalékig A mátészalkai óvónők munkájának megbecsüléséről Visszásságok Székelyben A clombrádi dolgozók panasza

Next

/
Thumbnails
Contents