Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-18 / 143. szám
1954 JUNIUS 18, PÉNTEK NÉPLAP 3 Az 1954. évi költségvetés az országgyűlés előtt Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatták az 1954. évi költségvetés, a költségvetési törvény- javaslat, valamint az 1953. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés vitáját. Az ülést Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ elnöke emelkedett szólásra. Házi Árpád eivtárs beszéde — A pénzügyminisztérium jelentése, melyet az országgyűlés elé terjesztett, tanúbizonysága annak, hogy államháztartásunk szilárd alapokon áll, — kezdte beszédét, majd hangsúlyozta: a pénzügyminisztériumnak és a szakminisztériumoknak is még sokat kell tenniök, hogy költségvetési rendszerünk még jobban szolgálja népgazdaságunk nagy feladatainak pénzügyi lebonyolítását. — A szakminisztériumok vezetői nem tartották megfelelően szem előtt a termelési feladatok végrehajtásánál a gazdasági kihatásokat és nem vizsgálták, hogy az elért termelési eredményes milyen arányban állanak a ráfordított költségekkel. A vezetők nem gondoskodtak eléggé az egyenletes termelés, a termelékenység növekedése, az önköltség- csökkentés, a takarékosság szervezeti előfeltételeinek megteremtéséről és állandósításáról. Gátolta a gazdaságosság érvényesülését a vezetés túlzott központosítása, az alsó szervek vezetői hatáskörének egészségtelen korlátozottsága is. — Népgazdaságunkban az elért eredményeink mellett fennálló hibák visszavezethetők arra is,— folytatta — hogy nálunk az ellenőrzés még nem kielégítő, sok helyen elszakad a vezetéstől. A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásában mutatkozó hiányosságokkal foglalkozott és elmondotta, milyen hibák mutatkoznak az önköltség alakulásában, valamint a munka termelékenysége terén. — Egyes rövidlátó vezetők elhanyagolják a műszaki fejlesztés s a tervszerű megelőző karbantartás feladatait és az újítások kivételezését csak azért, mert a rájuk fordított munka mellett közvetlen termelési értéket kimutatni nem lehet és emellett gyakran magas munkaigényűek. Ezután arról szólt, hogy a gazdasági vezetők elsősorban a menyDögei Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke szólt hozzá a földművelésügyi tárca költségvetéséhez. Azokkal a kormányintézkedésekkel foglalkozott, amelyek elősegítik a mező- gazdaság fellendítését, a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális életszínvonalának, biztonságérzetének és termelési kedvének további növekedését. A földművelésügyi minisztérium 1954. évi költségvetése mintegy 20 százalékkal, a beruházási kerete pedig mintegy 32 százalékkal haladja meg az előző évit. A földművelésügyi minisztérium 1954. évi gépesítési beruházási terve mintegy 58 százalékkal, a gépállomások építési beruházási kerete 140 százalékkal, a gépesítési pedig mintegy 78 százalékkal haladja meg az előző évit. Ez más szóval azt jelenti, hogy a mezőgazdaság 1954-ben mintegy 2.800 G 35-ös új traktort, 951 új cséplőt, 371 új kombájnt, mintegy 550 új aratógépet, közel 1.000 uni- verzál-traktort, mintegy 1.500 ka- zalozót, 1831 fűkaszálót, 2000 vetőgépet, mintegy 480 egyetemes kultivátort és mintegy 1600 kultivátort és ezenkívül még sok más egyéb gépet és felszerelést: ekét, boronát, lókapát, permetezőgépet, ásót', kapát, vasvillát kapott, illetve fog kapni. Ezeknek a gépekn.ek a megfelelő kihasználása lehetővé teszi a termésátlagok lényeges növelését, a termelési költségek csökkentését és jelentős mértékben megköny- nyiti a dolgozó parasztok munkáját. így például a 371 kombájn 25 nyiségi eredmények kimutatáséra törekednek, s emellett mellékesnek tekintik a költségek csökkentését és az előállított termékek minőségét. Az önköltség csökkentését akadályozzák a bérezési hibák is. — A népgazdasági termékek önköltségének kedvezőtlen alakulása a mezőgazdaságban, a begyűjtésben, a kereskedelemben is megmutatkozik. — A pénzügyminisztériumnak a költségvetés végrehajtásában kifejtett munkája a meglévő hiányosságok mellett is az előző évekhez képest jelentős fejlődést mutat — folytatta. — A zárszámadás adatai mind a bevételek, mind a kiadások tekintetében megfelelnek a valóságnak és ezért javaslom a pénzügyminisztérium 1953. évi költségvetési jelentésének elfogadását. Emellett szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy állami szerveink vezetőinek olyan következtetéseket kell levonniok a múlt évben elkövetett hibákból, amelyek módot nyújtanak arra, hogy 1954. évi gazdálkodásunkból a hibákat kiküszöböljük. Ennek érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni a vezetőmunka színvonalának megjavítására, a bürokratizmus felszámolására. Meg kell szüntetni a hatáskörök egészségtelen korlátozását, hogy teljes égészében érvényesüljön az alsó szervek vezetőinek felelőssége az általuk vezetett szervek gazdálkodásáért. Azok az eredmények, amelyeket az 1953. évi költségvetés végrehajtása során a hibák ellenére is elértünk, bizonyítják, hogy hatalmas tartalékokkal rendelkezünk. Az állami fegyelem szigorú betartásával, a vezetés és az ellenőrzés minden oldalon való megerősítésével, a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozottabb érvényesítésével mozgósítanunk kell e tartalékokat, jelentősen emelnünk kell népgazdasági termelésünk színvonalát — mondotta Házi Árpád. ezer, az 550 aratógép 14 ezer, az 1.500 kazalozó 6.000, az 1.831 fűkaszáló pedig 17.000 ember munkáját végzi el egy-egy idényben. A mezőgazdaság gépesítése mellett az állattenyésztés fejlesztésére kell a legnagyobb gondot és figyelmet fordítani. Az állattenyésztés fejlesztésének a takarmányalap biztosítása mellett döntő előfeltétele, hogy legyen elegendő számú és jó minőségű apaállat. A költségvetés erre a célra 1954-ben mintegy 93 millió forintot irányoz elő. Az állam segítsége azonban önmagában nem elegendő. Ehhez még az kell. hogy a helyi tanácsok biztosítsák az apaállatok megfelelő takarmányozását és gondozását. Joggal állapíthatjuk meg. hogy a mezőgazdaság fejlesztésére még soha nem volt olyan lehetőségünk, mint ma. Most tehát az a fontos, hogy a dolgozó parasztság éljen a lehetőségekkel. Ezekben a napokban és az elkövetkező időkben a falun van az ország tekintete. A párt és a kormány, az egész ország azt várja most a falu dolgozóitól, hogy készüljenek fel az aratásra, a termés betakarítására, hogy jó munkájukkal biztosítsák a bőséges terméshozamot, hogy pontosan és maradéktalanul teljesítsék állampolgári kötelezettségeiket. A most beterjesztett költségvetés, — hasonlóan a már korábban megtett intézkedésekhez, — az egész mezőgazdaság fellendítését, tehát az egyéni gazdaságok fejlesztését is szolgálja. A legnagyobb segítséget azonban a termelőszövetkezeteknek nyújtja és ez így is van rendjén. Az állami gépállomásoknak a gépi munkával, az állami gazdaságoknak nemesített vetőmaggal, tenyészállatokkal, a tudományos módszerek széleskörű elterjesztésével, az egész mezőgazdaság fejlesztését, tehát az egyéni gazdaságok fejlesztését is elő kell segíteni. A gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak azonban a fő feladatuk a termelőszövetkezetek minden oldalról való támogatása. Ahhoz, hogy tovább tudjunk haladni a megkezdett úton, ahhoz, hogy a mezőgazdaságot tovább tudjuk fejleszteni, hogy dolgozó népünk életszínvonalát tovább tudjuk emelni, a beterjesztett költségvetés biztosítja a megfelelő pénzügyi és anyagi eszközöket. Ez azonban önmagában nem elég. — Ahhoz, hogy az állam által biztosított lehetőségeket eredményesen fel tudjuk használni, a lehető legrövidebb időn belül meg kell szüntetnünk azokat a hiányosságokat és el kell távolítanunk az útból azokat az akadályokat, amelyek a Czottner Sándor, a nehézipari miniszter első helyettese szólalt tel ezután. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a nehézipari minisztériumra jelentős feladatok hárulnak az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítása során. A minisztérium 1954. évi termelési terve 10 százalékos fejlődést irányoz elő az 1953. évi termelési volumenhez viszonyítva. A központi vezetőség határozatának megfelelően a tárca 1954. évi költségvetése mintegy 1 milliárd forinttal kevesebb beruházást irányoz elő a fokozott termelési feladatok megvalósításá- hoz, mint az előző évben. Az 1954. évi térv a tárca legfontosabb iparágainál az alábbi fejlesztési feladatokat írja elő: a szénbányászat 1954. év folyamán 22.65 millió tonna szenet ad a népgazdaságnak. Ez 6.3 százalékos fejlődést jelent az előző évben kitermelt szénmennyiséghez viszonyítva. Az ös5z-széntermelé- sen belül a fekete szén termelése 24 százalékkal emelkedik 1953- hoz viszonyítva. A széntermelés további emelése, a termelékenység fokozása, a gépesítés továbbfejlesztése érdekében a költségvetés mintegy 800 millió forint beruházási keretet biztosít a szénbányászat részére. Ezután Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter mondta el hozzászólását. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az 1954. évi népgazdasági terv komoly feladatok elé állítja a kohó- és gépipari minisztériumot, a kohó- és gépipar valamennyi dolgozóját. E feladatok megvalósítása érdekében nagyarányú átcsoportosítást kellett és kell végrehajtani a kohó- és gépiparban is a termelés, a munkaerő és a beruházás vonalán egyaránt. A mezőgazdasági gépiparunk fejlődött ugyan a felszabadulás előtti helyzethez képest, — folytatta, — de ez a fejlődés nem volt elegendő ahhoz, hogy a hatalmasan megnőtt igényeket ki tudja elégíteni. A mezőgazdasági kis- és nagygépek gyártása vontatottan indult meg. Gyökeres változást hozott e téren a párt Központi Vezetőségének multévi októberi határozata, amely kemény és jogos kritikával illette a kohó- és gépipar vezetőit. A határozat új erőt adott, s hozzákezdhettünk a hibák kijavításához. A nehézségek ellenére a tervezettnél lényegesen többet állítottunk elő fogatos ekéből, fogatos lókapából, magtakaróból és nehéz boronából, szecskavágóbói, répavágóból, fogatos vetőgépből és fejlődésünk gyorsabb menetét ma még gátolják. Egyik ilyen akadály az állami szervekben meglévő nagyfokú bürokrácia. A fejlődés gyorsabb menetét még a bürokráciánál is nagyobb mértékben gátolja az, hogy az állami fegyelem terén a javulás ellenére még mindig komoly lazaságok vannak. Az életszínvonal további emelését a munkásosztály azzal tudja elősegíteni, ha minél több és jobb minőségi iparcikket, mezőgazda- sági gépet és egyéb felszerelést küld a falunak. A dolgozó parasztság pedig azzal tud leginkább hozzájárulni az életszínvonal emeléséhez, ha minden eszközzel fokozza a termelést, ha pontosan teljesíti a beszolgáltatást és az adófizetést. Tekintettel arra, — fejezte be beszédét Dögéi Imre, — hogy a beterjesztett költségvetés hűen tükrözi pártunk és kormányunk alapvető célkitűzéseit, és a legteljesebb mértékben megfelel a munkásosztály, a dolgozó parasztság, egész dolgozó népünk érdekének, ezért azt elfogadom. A szénbányászat fejlődésének elengedhetetlen feltétele a munkafegyelem megszilárdítása, a munkaerőhullámzás megszüntetése. — A munkaerővándorlás kiküszöbölése érdekében a költségvetés jelentős beruházási keretet biztosít lakás és legényszállók építésére. A tervévben az átadandó lakások zömét a szénbányászat kapja. — A dolgozók egészségvédelme céljából a gyógyszeripar termelése mintegy 26 százalékkal emelkedik az előző évhez viszonyítva. Sok új gyógyszer termelését kezdjük meg idén. Ezek hatásosságukban felülmúlják az eddigieket. — Fokozzuk a közszükségleti cikkek termelését is — folytatta. Ennek érdekében a nehézipar mintegy 20 százalékkal több fogyasztási cikket biztosít a dolgozók közvetlen szükségleteinek kielégítésére. A falu életnívójának, kulturális fejlesztésének emelését szolgálja 80 újabb falu villamosítása. Az új szakasz gazdaságpolitikájának megvalósítását irányozza elő a költségvetés a falu és mezőgazdaság villamosításával, amelyre 33 millió forintot fordítunk. több más kisgépből. Ezeket az eredményeket azonban nem könyvelhetjük el teljes sikernek. Több cikkben még mindig elmaradás mutatkozik. Elmaradtunk többek között olyan gépek gyártásával, mint a négyzetbe vető, a kévekötő-aratógép és a cséplőgép. Az ilyen hibák elkerülése érdekében a párt és kormány határozatának megfelelően, az Országos Tervhivatallal, a földművelés- ügyi, a belkereskedelmi minisztériummal együtt ezév július elejéig elkészítik az 1955. évi mező- gazdasági gépgyártási tervet, s mindent elkövetnek, hogy az első félév elmaradásait maradéktalanul behozzák. Egyes vezetőink mind a minisztériumban, mind az üzemekben nem fordítottak elég gondot a minőség szüntelen javítására. Ezen az állásponton sürgősén és gyökerében változtatni kell. Ezután arról szólt, hogy a minőség megjavítása természetesen nemcsak a megmunkáló gyárak feladata. — Szükséges, hogy kohászatunk munkáját, az általuk gyártott nyersanyag minőségét is jelentősen megjavítsuk. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy parasztságunk — hasonlóan az ipari munkássághoz — a ió minőség mellett tetszetős kivitelű, szép gyártmányokat akar vásárolni. A továbbiakban az önköltség csökkentésével kapcsolatos kérdésekről beszélt, majd megállapította: A hibák kiküszöbölése folyamatban van és a legrövidebb időn belül megtörténik. Ezután elmondotta, hogy mezőgazdaságunk gyorsütemű fellendítése érdekében sok mérnököt, technikust és szakmunkást adnak át a traktor- és gépállomások részére. Szép eredményeket értünk el a gépállomások patronálása, megsegítése terén is — folytatta. A kohó- és gépipar 119 vállalatának dolgozói 180 gépállomást és megyei gépjavító műhelyt patronálnak. Vállalataink segítsége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomások az előírt határidőre ki tudták javítani gépeiket. Ezt a mozgalmat továbbfejlesztjük és kiterjesztjük a termelőszövetkezetek támogatására is. További fontos feladatunk a lakosság fokozottabb ellátása, a közszükségleti cikkek nagytömegű gyártása — hangsúlyozta ezután. Különösen gondot kívánunk fordítani arra, — mondotta a továbbiakban, — hogy az eddiginél jóval nagyobb mennyiségben gyártsuk azokat a szerárukat, közszükségleti és háztartási cikkeket, melyeket dolgozó parasztságunk keres: nagyobb gondot kell fordítani a közszükségleti cikkek minőségére is. Komoly feladatokat kell megoldanunk exporttervünk teljesítése érdekében is. Gépipari exportunkat — moncf- ta — nemcsak fokoznunk kell, hanem bizonyos mértékig meg kell változtatni összetételét is. — Exportunk irányvonalának a jövőben döntő mértékben a munkaigényes gyártmányok felé kell irányulnia. Beszéde befejező részében az önköltség csökkentésével és az anyagtakarékossággal foglalkozott. — Erőteljesebben felkaroljuk a Gazda-mozgalmat és dolgozóink egyéb anyagtakarékosságra irányuló mozgalmát. Vállalataink dolgozói mindinkább kezdik felismerni ezek jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy egyre nagyobb számban csatlakoznak a Ganz vagongyámak pártunk III. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásához, amely szerint az 1954. év végéig ezévi anyagtervükből két százalékot fognak megtakarítani, 1955-ben pedig ugyanannyi anyagból, amennyi 1954-es tervükben rendelkezésre áll, 6 százalékkal több gyártmányt fognak előállítani. Az önköltség csökkentésének fontos feltétele, hogy felszámoljuk számos üzemünknél az utóbbi hónapokban felszínre került bérlazaságokat, amelyek nagymértékben hozzájárultak béralap-tervünk túllépéséhez. A munkatermelékenység terén is van eredmény az utóbbi hónapokban, különösen a kongresszusi verseny eredményeképpen, azonban még mindig nem értük el a tervben előírt színvonalat; Az utóbbi hónapokban elért eredmények megszilárdítása és tovább- fejlesztése igen fontos feltétele termelési költségeink csökkentésének. Minden erőnkkel azon leszünk, — fejezte be szavait, •— hogy pártunk útmutatását követve, a párt vezetésével és segítségével leküzdjük a hibákat és becsülettel teljesítsük az előttünk álló feladatokat. A költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadom. Dögéi Imre elvtárs beszéde Czottner Sándor eivtárs felszólalása Zsofinyecz Mihály elvtárs beszéde
