Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1954-06-18 / 143. szám
'Viláq prate tápjai egyriiilfifth ! A mai számban : Négyéves a DISZ. (2. oldal) Az 1954. évi költségvetés az országgyűlés előtt (3. oldal) Magyarország—Délkorea 9:0 (4. oldal) A francia kormányválságról (4. oldal) XI. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 JUNIUS 18, PÉNTEK Legyenek a kommunisták a növényápolás élenjárói Gabonaföldjeink a jó munka és a kedvező időjárás hatására gazdag termést ígérnek. Télvégi erőfeszítéseink, a komposzttrágyával való felüitrágyázás, a későbbi bőséges pétisó-adagoiás és a gyomirtás meghozza gyümölcsét. Jó aratás ígérkezik. Az időjárás a kapásnövényekre is kedvező, a hosszú hideg tavasz után megérkezett a párás me-. leg- idő. Azonban, ami kedvez a kukoricának, az kedvez a gyomnak is. A tavaszi veteményezéshez soha nem látott kedvvel láttak hozzá a falu dolgozói. A munka mennyisége és minősége messze magamögött hagyta a múlt évek tavaszi munkáit. Az első kapálás is jól indult és általában idejében be is fejezték mindenütt. A második kapálás és a további kapálások azonban megkéstek. Az tény, hogy a sok eső hátráltatja a munkát, de nem minden elmaradásnak az eső az oka. Ha a tiszavasvári Munka, a császárszállási Uj Alkotmány és a nyírtelki Szabad Nép termelőszövetkezetben már harmadszorra lehet kapálni, ha Geszteréden az egyénileg dolgozó parasztok is befejezték a második kapálást, akkor más községekben is meg lehetett volna találni a módját, hogy legalább a második kapálást mindenütt befejezzék. Az esős időjárással természetesen nem könnyű eredményesen felvenni a harcot, de ahogy a téltől elcsigázott őszi vetéseket minden erőnket latbavetve sikerült feljavítani, úgy a rendelkezésre álló erők teljes kihasználásával most is győzedelmeskedhetünk az időjárás okozta nehézségeken. Megszoktuk már és el is várja dolgozó népünk, hogy ha valahol elmaradás van, ha valahol szorít a cipő, ott a kommunisták találják meg először a kiutat, a kommunisták vezetik győzelemre a pártonkívülieket is. Most az az idő van a mezőgazdaságban, amikor minden perc munkája aranyat ér. Most dől el, hogy több lesz-e a kukoricánk, kövérebbre híznak-e majd a sertések, több lesz-e a cukor, lesz-e bőségesen burgonya. A bővebb termésért folyó csatában a nehéztüzérség parancsnokai, a traktoristák, a kommunista traktoristák és a holnap kommunistái, a diszisták tehetnek legtöbbet. Hol van az a szorgalmas ember, akár egy munkacsapat is,, akinek kezenyomán naponta 30—40 holdon hervad el a kukoricát fojtogató gyom! A traktoristák ezt megtehetik. — A nyírtelki gépállomáson Büstyei Károly kommunista traktoros 230 holdon végzett eddig növényápolást, Cziránku György, megyénk élenjáró fiatal traktorosa már több, mint 3É>0 holdon irtotta ki a gyomot. A balkányi állami gazdaságban a kommunisták javasolták, hogy a növényápolás idején a traktorok és a fogatok két műszakban dolgozzanak. Forgács János demecseri kommunista traktoros nem csüggedt el az első sikertelenségeken, ötször-hatszor felkereste a termelőszövetkezeteket, míg szerződést kötöttek. — Egyedül a demecseri Dimitrov tsz-ben 60 holdra kötöttek vele szerződést. A mátészalkai Zalka Máté termelőszövetkezetben is a kommunisták mentek eső után először a földekre, mint Csizmadia Ferenc és idős Szőke Mihály. A példát hosszan lehetne még sorolni. Nincs se község, se gépállomás, ahol ne lenne élenjáró párttag, de sok az olyan pártszervezet, ahol ezt a módszert nem tudják általánossá tenni. Ha fel is figyelnek annak az egy traktoristának, vagy tsz-tagnak a teljesítményére, csak vele foglalkoznak. Azzal már keveset törődnek, hogy elsősorban minden kommunista, de a pártonkívüliek is az ő módszerével dolgozzanak, az ő példáját kövessék. Ebben a nagy csatában nem csak ■ egyes kommunista hősökre van szükség, hanem egy egész győzedelmes hadseregre. A kormányprogramm végrehajtása, a III. pártkongresszus határozatainak megvalósítása nem néhány ember, hanem az egész dolgozó nép ügye. Itt vár nagy feladat pártszervezeteinkre is, hogy a dolgozó tömegekkel megértessék: az életszínvonal emeléséhez, a több élelmiszer, több ruha előállításához minden dolgos kézre szükség van. Mivel a falun a kongresszus határozatainak megváló ítá- sáért most a növényápolással lehet és kell legjobban harcolni, a pártszervezeteknek az a feladatuk, hogy semmi erőt nem kímélve harcoljanak a minél többszöri kapálásért. A gabonatáblák ma még zöldéinek, de holnap már sző- külnek és a kapa helyett a kaszanyelet kell szorítani. — Nincs sok idő, de ahhoz, hogy győzzünk, hogy többet termeljünk, mint tavaly, legalább aratásig háromszor, — ahol mód van rá, négyszer — meg kell kapálni minden kapásnövényt. A községekben, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon üljön össze a kommunista aktíva és beszéljék meg röviden, okosan, hogy mi a legsürgősebb teendő. Keressék meg azokat a „foltokat”, ahol megbírja a gépet a talaj, ahol nem, oda pedig irányítsák a „gyalogosokat”. Ha a kézi kapa is ragad, gyomláljunk kézzel. A jelszó csak egy lehet: irtani a gyomot. A kommunistákra vár az a feladat > is, hogy az ő asszonyaik, gyermekeik menjenek elsőként ' dolgozni a határba. Nem áldozathozatalról van itt szó, hanem aki f jobban műveli földjét, jobban ápolja a növényét, annak £ több lesz a termése, nagyobb a jövedelme és többet tud i adni az országnak, a köznek is. BEGYŰJTÉSI HÍRADÓ A csengerijárás példaképe Belényesi Pál 9 holdas dolgozó parasztot úgy ismerték már évek óta nemcsak Porcsalmán, de a csengeri járásban is, hogy élenjáró beadó. Jónéhány elismerő oklevél is igazolja ezt már. Ebben az évben sem maradt el a kötelezettsége teljesítésében. Sőt, első lett a járás dolgozó parasztjai közt a harmadik pártkongresszus tiszteletére indított versenyben. Nagy vetélkedés indult Balogh Antal, régi versenytársa és ő közötte. Mindketten teljesítették egészévi sertés-, tojás- és baromfibeadásukat. Belényesi Pál azzal előzte meg versenytársát, hogy ő vágómarhabeadásat is teljesítette egész esztendőre. Balogh Antal pedig ezzel elmaradt. Belényesi tejbeadását is minden hónapban rendszeresen teljesíti. A példamutató gazdát megjutalmazta az állam. Tanácsülésen ünnepélyes keretek közt adták át neki a répavágó gépet, melyet kiváló beadása elismeréséért kapott. Válaszul megfogadta, hogy alkotmányunk ünnepének tiszteletére cséplőgéptől teljesíti kenyérgabona-beadását. LÓRÁNT GYÖRGY, begyűjtési hivatalvezető, Csenger. Kisszekeres és Szamosbecs eredményei A pártunk III. kongresszusára indított versenyben igen szép eredményeket értek el egyes községek a begyűjtési terv teljesítésében. Szamosbe7 csen például tojásból 120, baromfiból 246 százalékra teljesítették a község dolgozó parasztjai beadásukat az első félévre. Vannak azonban olyan községek is, ahol szégyenletes a lemaradás. Kisszekeresen mindössze csak 23 százalékos teljesítést értek el tojásból; baromfiból még ennél kevesebbet, 9 százalékot. Kisszekeres nincs túlságosan messze a térképen Szamosbecs- től. Jó volna, ha begyűjtési eredményei is megközelítenék a becsi százalékokat. VARGA BERNÁT, MESzöV. A rossz példa is követőkre talál A csengeri járás az elmúlt években mindig az első három közt volt tojás- és baromfibeadásban. A fehérgyarmati járással váltogatták egymást. Most változott a helyzet. A fehérgyarmati járás most is tartja helyét a legjobbak közt, de a csengeri csak az ötödik, sőt hatodik helyre szorult. Cse- göld is a járás legrosszabb községei közé tartozik. Nézzük meg csak, mi einnék az oka? A tanács végrehajtó bizottságának tagjai sorba mind hátralékosok: Ganics János, Fazekas Kálmánná, Biba János és Szilágyi Sándorné. Csupán a tanácselnök teljesítette kötelezettségét. Nem is csoda hát, ha a község féléves tervét május végéig tojásból 25, baromfiból pedig mindössze csak 17 százalékra teljesítette: Hasonló a helyzet Rozsályon és Csengersimán is. VARGA KÁROLYNÉ, Baromfibegyüjtő Vállalat. Gazdag aratás ígérkezik a csahold Lenin tsz-ben Aki az elmúlt évben megtekint tette szövetkezetünk kapásterüle* teit, az igen rossz véleménnyel távozott tőlünk a gazos vetemény láttán. A hiba onnan eredt, hogy tsz-ünk nem a termelőszövetke* zeti alapszabály szerint dolgozott, nem osztottuk egyénekre a kapásterületet, s így sokszor megtör* tént, hogy reggel kilenc órakor még egymásra vártak szövetkeze* tünk tagjai. Ebben az évben tanultunk ta-i valyi hibánkból, és már kora tavasszal, a vetés befejezése után azonnal egyénekre osztottuk a területet. Nem is maradt el az eredmény. A tagok már kora hajnalban kint voltak a területükön családtagjaikkal együtt és azon igyekeztek, hogy ki fejezi be hamarabb az első növényápolást. Kalászosaink is kifogástalan állapotban vannak. A gépállomással közösen megtartott határszemle alkalmával a gépállomásiak elismerően beszéltek terményeinkről. Azt mondották — és erről mi is meg vagyunk győződve, — hogy; a búzából tervezett holdankénti T mázsás' terrnés helyett elérjük a 10 mázsát is, míg rozsból a tervezett 7.5 mázsával szemben 12 mázsát takarítunk be holdjáról. Igaz* a kalászosok termését sem bíztuk a véletlenre. Minden őszi vetésünket kétszer fejtrágyáztuk műtrágyával, kapásterületünket pedig istállótrágyával szórtuk meg. TARPAI ZSIGMOND. a ..Lenin‘‘ tsz. elnöke, Csahole* Vizsgáznak a pajtások Ünneplőbe öltözött kisfiúk és leányok sietnek az iskolába. Virágcsokor van a kezükben. Arcukon lázas izgalom piros rózsája ég. Nagy nap van ma. Hogyne volna! Mikor az édesapa, édesanya is felveszi ünneplő ruháját, és ők is ott lesznek az iskolában, hogy meghallgassák, mit tanult egész évben a kis Gyuri, Gabi, Jutka és Piroska. A feldíszített tanteremben ünnepélyes arccal, kedves mosollyal várja a nevelő a gyermekeket és a szülőket. Egy kis méhecske döngicsél az ablak előtt. Be is repül a virágillatra és megpihen egy rózsa nyitott kelyhén. A szorgalom jelképe ő. Kíváncsi, vájjon minden pajtás jól végezte-e egész évben a kötelességét? A VIII. osztály előtt négyes csoportokban állnak a kipirult arcú növendékek. Ök már komoly vizsgát tesznek. Egyik izgatottabb, mint a másik. Vájjon az elhintett magot, a tudás magját, gonddal ápolták-e? Megtették-e mindig a kötelességüket? Belépünk a tanterembe. A vizsgáztató bizottság elfoglalja helyét a katedrán. Az első négy pajtás keze tétel után nyúl, Kerek szemek merednek a tétel betűire, az ajkak mosolyra, vagy keserűségre húzódnak. Néhány perc és elérkezik a számadás. Tanítványaim állnak velem szemben. A VIII. leányosztály növendékei. Magyar nyelv és irodalomból vizsgáztatom őket. Lassan oszlik a félelmük. Tudom, kitől mit és mennyit várhatok. Az írásbeli dolgozatok jól sikerültek. Harminc növendék közül csak egynek lett kettese. — Móricz Zsigmond: „Hét krajcár“ című novelláját elemezték. Aradvári Mária az első felelő. Ötös tanuló. Nyugodtan mondja el a kihúzott tételt. Zrínyi Miklósról és „A török áfiumról'1 beszél. Felelete nyomán megelevenedik a magyar múlt, történelmünk egy darabja, amikor a magyarságnak kettős harcot kellett vívnia. Meg kellett védenie az ország függetlenségét a Habsburg- elnyomástól és ki kellett' űznie a törököt. Ehhez a harchoz kellett a nemzeti hadsereg felállítása, a nép fiaiból. Ezért a kettős harcért kellett nemcsak fegyvert, hanem tollat is fogni Zrínyinek, s ezért írta be nevét nemcsak a történelembe, hanem az irodalomba is, Boros Judit Petőfi Sándorról beszél, a magyar szabadságharc: lánglelkű költőjéről, a szabadságharc vezéréről. Következik a harmadik, negyedik, ötödik, tizedik felelő. Köl*i csey, Vörösmarty, Jókai, Mik* száth, Móricz, Ady, József Attila munkásságát ismertetik. Előkerül haladó hagyományunk minden re* meke, a szovjet irodalom példa* mutató nagyjai, a jelenkor írói* költői. Tőlük tanulták meg önzet* lenül szeretni a hazát, becsülni a másik embert, meglátni a szépet* értékelni az építő munkát, gyű* lölni a nép ellenségeit. A tudás zsákja ebben az évben is teltebb lett. Nem múlt el ha* szontalanul az esztendő. A vizsga végétért. Holnap még számtanból mutatják meg tudá* sukat és azután elindulnak a paj* tások új életük felé. Nyitva élőt* tűk a felsőbb iskolák kapuja* hogy további jótanulásukkal vagy termelő munkájukkal építsék mindannyiunk boldog országát, a szocialista magyar hazát. PAZONYI LAJOSNÉ, a nyíregyházi IV. sz, iskola Mairalőiű
