Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-13 / 139. szám

1954 JUNIUS 13, VASÁRNAP StPLií 7 „Mindent meg kell tenni atért, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és a termelő­szövetkezet tagjai között egészséges, jó, baráti legyen a viszony.** (Rákosi.) Olvastuk az újságban, hogy a nagyhalász! terme­lőszövetkezetek szívesen segítettek a tavaszi vetésnél és a növényápolásnál is az egyénileg dolgozó parasz­toknak^ Egyik tsz-tag: Mondja má‘ komám, mér* jár olyan büszkén az utcán a mi elnökünk? Másik tsz-tag: Arra büszke, hogy a faluban a raá szövetkezetünk segített eddig a legtöbb egyéni gazdá­nak! A nyíregyházi szabadtéri színpad keres olyan önkén­tes társadalmi építőmunká­sokat, akik nemcsak akkor hajlandók társadalmi mun­kát végezni, ha sört ígér­nek nekik. Jelentkezni min­den délután a helyszínen lehet ásóval, kapával. azaz hogyan lehet leülni és széket szerezni a nyíregy­házi Jereván kerti vendéglőben vasárnap este. PANASZ Bevallom őszintén, én egy nagyon szerény, átlagember vagyok. Ezt számos hétköz­„NyelvŐr* Leviszi a kérdést Találós kérdés Ha egy 28 forintos kapcsológépbe 23 forintért tesz be egy icike-picike kis csavarkát a Finommechanikai Vállalat, vájjon hány éves annak a hajónak a kapitá­nya, amelyik hajónak pirosra van festve a kéménye? (uaqura sauip/j? lupe rzeejcA pnj nrou izrnqqojn re uras jaujasa jqqop ze mag) (Bálint László bejelentése alapján.) A Risk a bánata Egyes termelőszövetkezetekben idegenked­nek a gépi növényápolástól. A Kis Pajkos figyelmezteti a nyíregyházi II. számú iskola egyik ta­nulóját, akit az utcán vere­kedni látott, hogy ilyet töb­bet ne tegyen. Most az egyszer nem írja ki a ne­vét, csak annyit árul el, hogy a papája vasutas, és hogy a MÁV-bérházban laknak és az osztálytársai Szánéinak nevezik. Remélhetőleg a papája és tanítója ezekből az adatok­ból is kiderítik, hogy ki volt az illető csintalan gye­rek és kellő módon figyel­meztetik arra: az utca nem verekedésre való és vere­kedni különben sem illik sem az iskolában, sem ott­hon, sem az utcán. Ha a Kis Pajkos még- sgyszer meglátja, nem akar árulkodó lenni, de úgy ki­írja a névét az újságban, mint a pinty! Ez az elvtárs nagyon kellemetlen, természetellenes helyzetbe került: „lé kell neki vinni a kérdést a töme­gekhez", rYí ,oscr NeriT értjük, hogy az Építők drukkolótá­bora miért van felháborod­va azon, hogy a csapat az utóbbi időkben rosszul sze­repel és még a bajnokság utolsó helyezettjeitől isest&- fos vereséget szenved egy- re-másra. Hiszen az Építők vezetői igazán mindent megtesznek a futböllspört érdekében. Annakidején már kocsmát is nyitottak a 61/2. Építőipari Vállalat épületében, sőt annyira a csapatnak szentelik minden percüket, hogy még a fia­tal utánpótlás nevelését is elhanyagolják. Egyesek ki­fogásolják: nincs vita az Építők-nél és hogy ez a tes- pedt szellem gátolja a fej­lődést, a hibák feltárását. Ugyan, kérem! Szó sem igaz az egészből. Hiszen a játé­kosok még a pályán is szid­ják egymást, még ott is klikkekre szakadnak. Egy­szóval nincs itt semmi baj. napi jellemvonásom is bi-J zonyítja. Bizonyításképpen szabad legyen felhozni töb-1 bek között azt, hogy jobban szeretem a mákostésztát, mint a vitriolt, éa hogy kel­lemesebbnek tartom, ha á talpamat vakarják, mintha kétoldalról egyszerre po­foznak és közben egyenkénti húzgálják a hajszálaimat/ Éppen ezért már előre bocsánatot kérek azért az illetékesektől, hogy szerény véleményemet ily nagyszá­mú hallgatóság előtt, az új­ságolvasók tábora előtt ki-i fejtem; Ugyanis nagyon meglep engem az a tény* hogy a vendéglátóiparban bizonyos vaskövetkezetes­séggel érvényesül nálunk itt a megyében és a város­ban egy furcsa elv: télen sokszor nem lehet bort kapni, nyáron pedig előfor­dul, hogy nem lehet sört és szódavizet kapni; Viszont télen volt sör is, szódavíz is, most pedig van bor. Ismételten bocsánatot kéá rek, máris sokat beszéltem* de csak azért merészeltem ezt felvetni, mert mint mái hangsúlyoztam, én egy egé­szen köznapi ízléssel felru­házott ember vagyok: nyá­ron jobban szeretem a sört, mint a nehéz tokaji bort/ ÚJFAJTA BETEGSÉG Egyes helyeken nagyon elharapózott egy új­fajta betegség: a végnélkül! értekezéséi. Balatoni képeslap Traktor: Miért vagy ennyire elkeseredve, Riska? Riska: Képzeld, nem elég, hogy tavasszal szántot­tam, még kapálni is nekem kell az idén. Szegény gye­rekeket sajnálom, akiknek a nagy strapa miatt nem tudok tejet adni, A Nyíri Pajkos szeretettel köszönti a mély szendergéséből felébredt nyíregyházi Ludas Matyit, — a város Kossuth-téri sza­tirikus faliújságját. S amikor kartársi, vicctársi üdvöz­letét küldi és pálinkás jórcggelt kíván, egyben reméli, hogy legalább minden kéthétben viszontlátja. A viszontlátásig is kíván jó munkálkodást. — Szegény Keserű kartársnak talán valami újfajta betegsége van? — Dehogyis! Annyi értekezleten kell neki résstvwaj nie, hogy, magához szijazta a széket is, Apróhirdetés Kedves feleségem! Nagyon jól érzem magam, alig győzök betelni a természet szépségeivel, HIRE OLYASÍ BÜSZKE?

Next

/
Thumbnails
Contents