Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-12 / 138. szám

2 NÉPLAP 1854 JUNIUS 12', SZOMBAT EGY ÉLENJÁRÓ VÁLLALATNÁL Még csak az alapot rakták le, de máris kirajzolódik egy hatal­mas építkezés képe. A Tokaji- úton járó dolgozó parasztok, akik még nem tudják mi épül itt, nem sajnálják a fáradságot, s megkérdezik: lakás lesz ez, vagy micsoda? Egyhamar megkapják a választ: „Itt épül a Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat új sze­relőcsarnoka és irodaépülete.” Az építők sokszor még büszkén hoz­zá is teszik: nem akármilyen sze­relőcsarnok. Az ország legkorsze­rűbb, legnagyobb gépjavító mű­helye lesz ez. Azután tovább dol­goznak, hogy betartsák a határ­időket, mert a jövő év márciusá­ban már eszterga-, gyalupadokés egyéb újtípusú gépek kezdik itt meg a munkát. Ez egyelőre még a jövő. — A vállalat mai telepén úgy beszél­nek erről az ajándékról, hogy ez egycsapásra megváltoztatja a műhelyek zsúfoltságát, a ma bi­zony még eléggé elhanyagolt üzem képét. S, csak természetes, hogy jobbá teszik a munkakörül­ményeket is, Él A kongresszusi verseny után néhány nappal meglátogattuk az üzemet. A verseny lázasa napjai­ban sokat hallattak magukról azok az emberek, akik itt dol­goznak. Sorozatosan teljesítették túl eddigi eredményeiket. Szárnyakat öltött a Sztahanov-mozgalom. — Most nem mulaszthatják el, hogy elmondják nekünk: a válla­lat főművezetője ősz András elv­társ, akit megyénk dolgozói a kongresszusra küldtek, maga is elcsodálkozott az itthoniak ered­ményein. Szeretett volna haza­jönni, ha csak egy órára is és kezetszorítani mindegyikkel kü- lön-külön. A 300 százalékon felül teljesítő Sztahó Istvánnal épp úgy, mint Sütő Mihállyal, vagy Fekete Istvánnal, akik a 200 szá­zalékot rohamozták. Ezekkel az emberekkel hegyeket lehetne mozgatni — gondolta — amikor hírt kapott jó munkájukról. Raj­tuk múlik, hogy állandóan új gyárak, új iskolák és napközi­otthonok épüljenek. Az ő mun­kájuk is hozzájárult, hogy 7 mil­liós hozzájárulással új műhelyt, munkásszállást, fürdőt és ebédlőt kapnak. Az olvasó már eddig lsi*lneg győződhetett arról, hogy nem rossz az üzem tervteljesítése. — Amikor a dolgozók új eredmé­nyeiket nézik az üzem verseny­tábláján, szinte csodálkozva ál­lapítják meg: ..ezt tegnap még el sem hittük volna.” A műhelyben láttuk hogy nem maguktól szüleinek az eredmények. A gépek zaja egy pillanatra sem halkul. Vigyázó, fürge kezek irányítják a munkadarabok ké­szítését. S a gépek olyan enge­delmesen fogadnak szót gazdá­juknak, mintha értenék miről van szó. A dolgozók nagyrésze most a Dimávag-gyár megrendeléseit készíti. Kalapácsos darálókat gyártanak. Az üzem udvarán ép­pen most veszik át a gyár mi­nőségi ellenőrei a kész darálókat. Látszik rajtuk, hogy elégedettek a munkával. Hogy miért éppen erre a vállalatra bízták ezt a nagy megrendelést, hamar kide­rül. Jóminőségű és olcsó termé­keket adnak ki kezükből. Nem­csak minket, de bárkit gondolko­dóba ejthet, hogyan lehet mind­ezt egyszerre csinálni? Sok, jó­minőségű és olcsó árut termelni. Hisz nagyon sok vállalatnál, ha nagy a teljesítmény, biztos baj van a minőséggel. Ha egyikkel sem, akkor drága a gyártmány. Először Bejczi elvtárs, a válla­lat igazgatója mondja el sikereik „titkát”. Arról beszélt nem kell ehhez ördöngösség: pontosan kell tervezni, minden forrást számí- tásbavenni, hogy meglegyenek az előfeltételek.-— „Legfontosabb az, hogy túl­teljesítsük a tervet, mert így az állandó költségek nem emelked­nek. Sokat számít még, ha a szerződést a szállító vállala­tokkal jóelőre megkötjük. Leg­helyesebb, ha 3—4 hónappal a gyártás előtt. Üzemünk már a harmadik negyedévre szükséges anyagokat is megrendelte. Így nem fordulhatnak elő kiesések anyaghiány miatt. A műszaki dol­gozók pontosan megtervezik, mennyi lesz egy-egy termék ön­költsége, sőt azt is kimutatják, hogy egy-egy gyártmánynál meny­nyi megtakarítást érhetünk el, — mennyi és milyen hulladék­anyagokat használhatunk fel. — Most például a készülő vízfékek­hez szükséges alkatrészeket na­gyobbrészt hulladékanyagból ké­szítjük. A munkaidő minden percét jól használjuk ki üze­münkben. Amikor a gépjavítás szünetel, dolgozóink az elhasz­nált alkatrészeket újítják fel. — Olyan alkatrészeket, amelyeket központilag sem tudunk besze­rezni, sajátmagunk olcsóbban ké­szítjük el, mint például a fogas­kerekeket. A sele,Hanyagokból is — bár ez nem sok van — mun­kapadokat, kipufogócsöveket ké­szítünk, amivel jelentősen csök­kentjük a termék árát.” Soha nem hittük volna, meny­nyi mindent elmondanak a szá­mok. Erre akkor jöttünk rá, ami­kor Jakabfi elvtárs főkönyvelő a vállalat munkáját számokon ke­resztül ismertette. Lelkesen ma­gyarázott. Látszott rajta, hogy nem közömbös neki mennyit és hogyan termel az üzem. „Szak­nyelven” beszélt: „A forgóeszkö­zök forgását azzal gvorsítjuk. hogy minél több hulladékanvagot használunk fel. A most készülő munkapadok is jórészt ebből ké­szülnek. Ezzel 25 darab árából 30 darabot tudunk készíteni. Fel­újítási tervünk elég feszített. — Mégis a 34.000 forintos terv he­lyett 62.300 forint értékben újí­tottunk fel gépeket. Ez bizony nem kis dolog. Hónapról-hónap­ra emelkedik a termelékenység. Az előző évvel szemben 38 szá­zalékkal nőtt, a különféle költ­ségek mégis csökkentek.” S erre elővesz egy másik kimutatást, amelyben az újításokból szár­mazó megtakarítást tartják nyil­ván. Innen kitűnik, hogy csak az ősz elvtárs hengerfúrógép újítása 45.000 forintos megtakarítást je­lentett egy év alatt. Ha számí­tásba vesszük, hogy ebből 18-at küldtek el az ország különböző gépjavító vállalatainak, akkor ez az összeg óriásira nő. Számtalan módon emelik még a megtakarítás összegét, csök­kentik a vállalat önköltségét. — Maguk a dolgozók nem egy esetben tesznek javaslatot, hol lehetne még csökkenteni a mun­kadarabok költségeit és javítani a minőséget. Az elmúlt napokban Ősz elvtárs beszámolt a kongresszusról. Már akkor megszületett bennük az elhatározás: sokat tesznek még, hogy olcsóbban, jobbminö- ségű árukat termeljenek. Az üzem udvarán eldobott, használhatat­lannak vélt traktor-lendkereke­ket találtak. Ha azokat megja vítják, újabb ezer forintokat ta­karítanak meg. Termelési érte­kezleten beszélik meg, mit tehet­nek még a kongresszus határo­zatainak megvalósításáért. Nagy munka vár még rájuk. Már most felkészülnek az ara- tás-cséplésre. Tartalékalkatrésze­ket* készítenek, hogy a fontos munkában fennakadás ne le­gyen. Július 1-től egy lakatos­brigád munkaidő után is állandó készenlétben lesz, ha valahol gépállás, törés fordul elő, vagy ahová sürgős segítség kell, oda azonnal kimenjenek, a behozott gépeket pedig soronkívül kija­vítsák. Az első lépéseket tehát már megtették. Töretlen lendülettel haladnak tovább az úton. Jóleső érzés látni a versenytáblára ke­rült új neveket, eredményeket, amelyek így következnek egy­másután: Sztahó István 213 szá­zalék, keresete 1.913 forint, Ko- hut Mihály szerelő 220 százalék, keresete 1.966 forint, Glovács István esztergályos 175 százalék, keresete 1.714 forint. Ezenkívül még sok olyan név kerül az élen­járók közé, amelyekkel eddig nem találkoztunk. Ezért is jóleső érzés a versenytáblát nézni. S jóleső érzés tudni, hogy ilyen eredmények mellett olcsó és jó árut termelnek. Meg azt is, amit a kapuban hallottunk még távozóban: Ma délután kapják meg újra az él- üzem-jelvényt. Kopka—S allay. Újabb üzemek vállaltak védnökséget termelőszövetkezeteink felett Pártunk III. kongresszusa új lendületet adott megyénkben a tsz-patronálasi mozgalomnak. A munkásosztály és a dolgozó ér­telmiség megértette és tudja, hogy a mezőgazdaság fejlesztésé­re szóló határozatok sikeres vég­rehajtása nem kizárólag a dolgo­zó parasztság, a tsz. tagság ügye, hanem a munkásosztály ügye is. Nem is késlekednek a termelő- szövetkezeteknek nyújtandó se­gítségadással. Sok olyan üzem van ‘íftegyénkben, akik már ko­rábban is védnökséget vállaltak egy-egy termelőszövetkezet fe- lettjfiEzek a vállalatok a közel- midtbán tanácskozást tartottak az 'SZMT székházában, és el­mondották, hogy milyen segítsé­get adtak eddig az általuk pat­ronált termelőszövetkezeteknek. A segítség különösen a tsz. ter­melőgépeinek és szerszámainak kijavításában és a politikai fel- világosító munkában mutatkozott meg. Több vállalat kötött szerző­dést a tsz-szel, a mezőgazdasági építkezések elvégzésére. így pél­dául a Debreceni Vasútépítő Vál­lalat Nyíregyházi Kirendeltsége Jármi község Sztahanov tsz-szel kötött szerződést 1 darab 6 férő­helyes tehénistálló, egy 10 vagon befogadóképességű raktárépület és egy lakóház építésére. A Ma­lomipari Egyesülés a tiszaeszlári Vörös Csillag tsz-nek nyújt rend­szeres segítséget a gépek szerszá­mok javításával, A Fűszert Válla­lat könyvelésben jártas dolgzói a tiszabezdédi Május 1 tsz. köny­velésében segítenek. A nyíregy­házi vasutasok a nyíregyházi Ságvári tsz-t patronálják és töb­bek között a tavaszi növényápo­lási munkák idejében való el­végzésében is segítenek. A gaz­dasági segítségadás mellett a vasút rigmusbrigádjai felkeresik a tsz. dolgozóit és több esetben kultúrműsort is adnak részükre. A tanácskozáson résztvett vál­lalat igazgatók és küldöttek meg­állapították, hogy a patronázs- mozgalom eredményessége érde­kében elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a tsz-eket patronáló Buda János DKZ-tifkár példája dolgozók a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló határozatok és a tsz. mintaalapszabály kellő is­meretében nyújtsanak segítséget, A tanácskozás résztvevőinek ja­vaslatára a Megyei Tanács me­zőgazdasági osztálya rendeletet ismertető előadásokat fog tartani, Ez az intézkedés lehetővé fogja tenni, hogy a tsz-eket patronáló munkások és értelmiségiek a tsz, gazdasági és szervezési, valamim: politikai életében az eddigieknél eredményesebb segítséget adhas­sanak. Olyan vállalatok küldöttei is résztvettek a tanácskozáson, akik még nem vállaltak védnökséget valamelyik tsz. felett. Ezek a vállalatok is bekapcsolódnak a tsz. patronálási mozgalomba. —1 Többek között a 61/2 Építőipari Vállalat a nyírkércsi Győzelem tszt, a 6-os Mélyépítő Vállalat a magyi Kossuth tsz-t, a Tatarozó Vállalat a petneházi Szabad Föld tsz-t, a 61/7 Segédipari Vállalat á szamosangyalosi Kossuth tsz-t, á Mezővill. Vállalat a csengerújfa- lusi Uj Élet tsz-t, a Tüzép Válla­lat a kállósemjéni Uj Élet tsz-t, a1 kisvárdai Vulkán a benki UJ Barázda tsz-t, a záhonyi MÁV/ fűtőház az eperjeskei Alkotmány tsz-t, az Ingatlankezelő Vállalat al nyírszőlősi Rákosi tsz-t, a Tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti­gyár a tiszavasvári Uj Élet tsz-t, a Tiszalöki Erőmű a tiszadadai1 Béke tsz-t, az Állami Áruház a sóstóhegyi Rákóczi tsz-t, a Nagy­halászi Kendergyár a nagyhalá­szi Vörös Csillag tsz-t, a Textil- nagyker. Vállalat a kemecseii Szabadság tsz-t, a 110. számúj Tanműhely a nagyhalászi Rákó­czi tsz-t patronálja. Szép és nemes feladat a mun­kásosztály részére, hogy közvet­lenül is segíthet szövetségesének, a dolgozó parasztságnak. Kelje­nek versenyre a tsz-eket patro­náló vállalatok és harcoljanak érte, hogy az általuk nyújtott segítség, a tsz-ek megszilárdulásá­ban és kiváló gazdasági eredmé-1 nyékben mutatkozzon meg. ÍOO százalékig- akarjuk teljesíteni járásunk begyűjtési terrét Mátyus község dolgozó paraszt­jai gyakran kimennek a határba, s nézegetik a kapálásra váró nö­vényeket. A sok esőtől sáros ta­laj azonban visszariasztotta őket. A község DISz-fiataljai azonban keményen kitartanak elhatározá­suk mellett, amit a pártkongresz- szus után fogadtak: Mindent el­követnek a magasabb termésátlag eléréséért. Nem gátolta őket az esős időjárás, a nedves talaj. Ál­landóan a határban vannak, s a dombos részeken, ahol nem nagy a sár, azonnal hozzáfognak a ka­páláshoz. A munka meggyorsítá­sa érdekében megszervezték a kö­zös munkát. Azok, akik ekekapá­val rendelkeznek, kölcsönadják azoknak, akiknek dombos helyen van a földjük. Buda János DISz-titkárnak más­ra is van gondja. Arra, hogy jó­előre felhívja figyelmét: a jóidő beálltával a község dolgozó pa­rasztjai segítsék egymást a nö­vényápolási munkálatokban. Mátyus község DISz-fiataljai már jó előre gondoskodnak arról is, hogy az aratás-cséplési mun­kák zavartalanul folyjanak. Ifjú­sági napon külön ifjúsági brigá­dot hoztak létre, akik az öregek, betegek, az arra rászorulók föld­jén learatják a terményt. 22 tagú cséplőbrigádot is alakítottak, s Buda János DISz-tilkár azzal a kéréssel fordult a gépállomáshoz: adjon lehetőséget arra, hogy ez a brigád állandóan munkában le­gyen. biztosítson számukra csép­lőgépet. A gépállomás vezetősége örömmel tett eleget ennek a ké­résnek. Pető Géza DISz-fiatal, aki az elmúlt évben, is dolgozott az ifjúsági cséplöbrigádban, lelkesen fogadta meg: éppúgy, mint tavaly, az idén is nálunk lesz a legjobb cséplőbrigád versenyzászló. A fiatalok nemcsak a munká­ban, a szórakozásban is kiveszik részüket. — A DISZ. meg­alakulásának 4. évfordulója alkal­mából ünnepséget rendeznek a községben. A kultúrműsor mel­lett sportműsorral szórakoztatják a község dolgozóit. — Kerék­párversenyt rendeznek, majd utá­na a férfi és női röplabdacsapat tart bemutatót. VINCICZKI IMRE, a DISz. mb. munkatársa. Járásunk a III. pártkongresz- szus tiszteletére kezdeményezett begyűjtési versenyben az első helyet szerezte meg megyénkben. A beadási kötelezettségek példa­mutató teljesítéséért a begyűjtési minisztérium 6 dolgozó parasztot részesített jutalomban járásunk­ban és egy termelőszövetkezetet. De nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel. Van még mit tenni, hogy tervünket 100 százalékig teljesítsük. — Éppen ezért a versenyt tovább szervez­zük és folytatjuk a felvilágosító munkát. Ugyanakkor — ahol szükséges — a törvényes rende­letek alkalmazásától sem ria­dunk vissza. Felvilágosító munkánk során beszélgettünk Szabó János gégé- nyi egyénileg dolgozó paraszttal, akit jutalomban részesített a be­gyűjtési minisztérium példamu­tató kötelességtudásáért. Elmon­dotta, hogy nem elégszik meg az-< zal, hogy saját maga 100 százai lékig eleget tett beadási kötele- zettségének. Elbeszélget többi gazdatársaival is, bogy azok is elnyerjék a begyűjtési miniszté­rium jutalmazását, mert sokkal könnyebb most teljesíteni köte­lezettségüket, mint az elmúlt években, mivel lényegesen keve­sebbet kell beadni meglévő föld-: területük után, a termelési lehe­tőség. az állami segítség sokkal nagyobb. Ugyanakkor azt kérte, hogy a begyűjtési szervek és a tanácsok sokkal következeteseb­ben szerezzenek érvényt a törvé­nyeknek azokkal szemben, akik elmulasztják kötelességük teljesí­tését. Mi ezt megfogadjuk és va­lóra is váltjuk. SZELIK KÁROLY Kemecse. Megnyílt a nyírbátori Lenin tsz=ben az idénybölcsőde Sok gondot okozott eddig a gye­rekes anyáknak a nyírbátori Le­nin tsz-ben is, a kicsinyek elhe­lyezése,. ha a mezőre akartak menni dolgozni. A községben van ugyan napközi otthon, de onnan korán hazajönnek a gyerekek. A szülők tehát vagy odahaza ma­radtak a gyerekekkel, vagy pedig idejekorán hazajöttek a munká­ból. Végre megoldódott ez a prob­léma is. Csütörtökön reggel már megérkeztek a tsz. idénybölcsődé­iébe a kis lakók. 8—10 gyerek ta­lált itt szíves gondozásra, a hosz- szú nyári hónapokra otthont ma­gának. Tóth Istvánná talán leg­jobban örül ennek. Hisz négy gyerekét helyezi el. Eddig bizony nem tudott rendszeresen járni dolgozni. Csak a kertészetbe segí­tett alkalomadtán. Viszont a munka dandárja most kint a nö­vényápolásban van. Szívesen bíz­za most a négy gyerekét Tóth Istvánná Kóródi Istvánnéra, aki igen szereti a gyerekeket. Meg aztán így több munkaegységet is szerezhet. Több ruhát is vehet majd télire a gyerekeknek kere­setéből.

Next

/
Thumbnails
Contents