Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-09 / 135. szám

rÜLLag pMMetttp+ai zqjjjLiiiliei&k. XI. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 JUNIUS 9, SZERDA A párt és a tömegek közti kapcsolat erősítéséért Amikor híre ment pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja harmadik kongresszusának — szinte az egyik napról a má­sikra új munkaverseny bontakozott ki a városokban és falvakban egyaránt: a párttagok és pártonkívüliek így ké­szültek e nagy eseményre, a terv túlteljesítésével, az elma­radás bepótlásával avatták ünneppé dolgozóink a küngresz- szüsi készülődés hétköznapjait. Kell-e erősebb bizonyíték a korfgresszusi munkaverseny lelkesedésénél és eredmé­nyeinél arra, hogy pártunkat eltéphetetlen kapcsolat fűzi a magyar dolgozó néphez, hogy pártunk e dolgozó nép elismert és választott vezetője? Kell-e magyarázóbb szó a kongresszusi munkaverseny tetteinél annak bizonygatására, hogy a párt célkitűzései — a nép vágya és álma? A kon­gresszusi munkaverseny minden szónál, minden magya­rázatnál ékesebben megmutatja pártunk és népünk összef orrottságát. A mi pártunk a néppel való összeforrottságát, szoros kapcsolatát hosszú évtizedek nehéz harcaiban kovácsolta ki. Életrekelésének első pillanatától kezdve a népért van, a nép érdekeiért küzd. Megteremtette pártunk a néppel való kapcsolat széttéphetetlen szálait 1918-ban az első pro­letárdiktatúráért való harcban. Megerősítette ezt, amikor a dicső emlékű Tanácsköztársaság napjaiban oly hősiesen védelmezte a magyar dolgozók első szabad hazáját. Erő­sebbé kovácsolódott a párt és a nép barátsága a sötét fasizmus évtizedeiben, amikor a mi pártunk volt az egyet­len, aki felemelte tiltakozó szavát az elnyomás ellen és aki ténylegesen harcolt a szabadság megteremtéséért. A félszabadulás után, amikor a dicsőséges Vörös Hadsereg elűzte hazánkból az elnyomók siserehadát, pártunk állt ismét a szabad haza megteremtéséért folyó munka, harc- élére. Ma pedig minden nehézséggel megbirkózva vezeti győzelemre a szocializmus építését. A párt léte óta szám­talanszor bebizonyította, hogy a népből ered, a népért van. Ezért készült az egész magyar dolgozó nép oly lelkesen, oly szeretettel pártunk harmadik kongresszusára, ahol is­mét hosszú időre megszabták a nép jobblétc érdekében teendő munkákat. A kongresszuson megállapították munkánk eredmé­nyeit, de kendőzetlenül feltárták az elkövetett hibákat is. így a kongresszus megállapította, hogy a gazdaságpolitiká­ban elkövetett hibák kihatottak a párt és a tömegek kö­zötti kapcsolatra is, gyengítették azt. Természetesen az elmúlt évi határozatok és a kormányprogramm, — amelyek feltárták a hibákat, s megmutatták a kijavítás módját, — kedvezően hatottak ki pártunk tömegkapcsolatára is. Erre éppen a harmadik kongresszust megelőző lelkes munkaver­seny a legjobb bizonyíték. De a kongresszus arra is fel­hívta a figyelmet, — amelyet pártunk mindenkor hangsú­lyoz, — hogy pillanatra sem szabad elfeledkezni a párt és a nép kapcsolatának erősítéséről. Megyénk számos párt- szervezete még ma is magába zárkózik, nem ismerte fel, hogy a kongresszus határozatait, a jólét tervét, a szocializ­mus alapjainak megteremtését lehetetlen megvalósítani a tömegek mozgósítása nélkül. Mit kell tenniök pártszervezeteinknek a tömegkapcso­lat megerősítéséért? ' Mindenekelőtt saját területük helyzetét felmérve álla­pítsák meg a legsürgősebb feladatokat a kongresszus tanul­ságai, határozatai alapján. Meg kell mondani, megyénk­ben vontatottan halad a kongresszus anyagának megisme­rése, feldolgozása is. Márpedig a kongresszus megbeszélésé­nek alapos ismerete nélkül egyetlen pártbizottság, párt- szervezet sem tudja érvekkel ellátni, felfegyverezni a nép­nevelőket. Nagyobb önállóságra törekedjenek a pártszervezetek vezetői. Kevés olyan kéz leményezésröl hallottunk, mint például a tiszavasvári gépállomáson. Itt a pártvezetőség már a kongresszus napjaival egyidőben tanulmányozta a beszá­molókat, a hozzászólásokat és a kongresszus után rövid idővel már meghatározta a pártszervezet, a gépállomás leg­sürgősebb tennivalóit. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdaság fellendítéséért folyó harcban, — amely alapja az egész dolgozó nép jobblétének. — oroszlánrészt kell vállalniuk a., gépállomásoknak. A tiszavasvári gépállomás pártszerve­zete ebből kiindulva határozta el a népnevelömunka meg­javítását. a termelés jobb ellenőrzését, a munkaverseny új alapokra való fektetését, a pártszervezet megerősítését traktoristákkal. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a gépállo­más munkája megjavuljon, hogy a környék termelőszövet­kezetei és egyénileg dolgozó parasztjai többet termelhesse­nek, jobb módban éljenek. És ez az út az, amely megerő­síti a tiszavasvári gépállomás pártszervezetének kapcsolatát a tömegekkel. Pártszervezeteinknek ilvmódon kell dolgozniuk. Ha a párt politikájának megvalósításán munkálkodnak, ez harc az egész dolgozó nép felemelkedéséért is, hisz a párt és a nép célkitűzése egy és ugyanaz — és ezzel még erősebb, még egységesebb lesz a párt és a nép megbonthatatlan ba­rátsága. A mai számban: A tiszaberceli fordulat (2. oldal) Az elmúlt hét világesemé­nyei (3. oldal) Sport (4. oldal) RITTER SÁNDOR vasesztergályos a tiszavasvári zsilipépitke- zésnel dolgozik. Átlag 142 százalékot teljesít. Kiváló minőségi munkát végez. A hulladékanyag fehasználásánál májusban 1296 forint megtakarítást ért el. KÉT KÖNNYŰIPARI ÜZEM ELETEBOL Növeli a termelékenységet a nyíregyházi textilruházati ktsz. A nyíregyházi textil- ruházati ktsz. dolgozói májushavi tervüket 112 százalékra teljesítették. A kongresszusi héten folyt a leglelkesebb ver­seny az üzemrészekben. Több újítást vezettek be, s ezekkel közel 50.000 fo­rint megtakarítást érnek el az elkövetkezendő egy év alatt. 11 szövetkezeti dolgozót a „Szövetkezet kiváló dolgozója“ cím­mel, 10 dolgozót pedig oklevéllel tüntettek ki. Az élenjáró dolgozók kö­zött 2.650 forint pénzju­talmat osztottak szét. A nőiruha-konfekció rész­legnél kitűnt Deák Mária gépész, aki minőségi munkával 135-ről 204 százalékra növelte telje­sítményét. A fehérnemű feldolgozó részlegnél Klein Magda gépész, a nőikabát-konfekció rész­legnél Mássári András gépész, a férfiruha-kon- fekció részlegnél Barna János gépész 190—200 százalék között teljesí­tettek. A szövetkezet már tel­jesítette második ne­gyedévi tervét is, A KISzöV. küldött- gyűlésen a dolgozók fel­ajánlást tettek, hogy a pártkongresszus határo­zatainak végrehajtása érdekében megjavítják a szövetkezetben a műsza­ki vezetés színvonalát. A minőség megjavítása ér­dekében a termelvénye- ket gyártás közben is minőségi vizsgálás alá veszik. Felajánlották, hogy a termelékenységet a harmadik negyedév­ben 1.6 százalékkal eme­lik, továbbá a lakosság jobb áruellátásának ér­dekében első félévi ter­vüket 200.000 forint ér­tékű ruházati cikkel túl­teljesítik. A szövetkezet raktárá­ban jelenleg 700 darab pettyes karton leányka­ruha van, amit nem tud­nak továbbítani a keres­kedelem felé az árjóvá­hagyás hiánya miatt. Az árvetést még május 5-én megküldték a miniszté­riumnak. Az árak gyor­sabb megállapításával tegye lehetővé a könv- nyűipari minisztérium, hogy a szövetkezet a la­kosság jobb áruellátásá­nak érdekében kifejtett törekvéseit megvalósít­hassa. Nő a iervszázalék, javul a minőség a Ruhaipari Vállalatnál Egyre többen vannak a Ruhaipari Vállalatnál, akik 100 százalékos mi­nőséget gyártanak. Az elmúlt három hónapban 7 dolgozó érte el a szta­hanovista szintet. Gaj­dos József a sztahano­vista szint minőségi kö­vetelményeit 100 száza­lékban teljesítette. A termelésben és minőségi munkában élenjáró dol­gozók védnökséget vál­lalnak egy-egy gyengéb­ben dolgozó társuk fe­lett. Nemcsak rámutat­nak munkájuk hiányos­ságaira, de segítséget is adnak, hogy jobban dol­gozzanak. Az üzem dol­gozói tudják, egyedül tő­lük függ, hogy mennyit keresnek. Májusban 40 forinttal nőtt az átlag- keresetük az áprilisival szemben. Június első napjaiban pedig még en­nél is többel. Ebből is láthatják, hogy személyi érdekük is a többterme­lés. ök azonban nemcsak többet, de jobbat is akarnak termelni. Azt akarják, hogy azok a ruhák, amelyeket készí­tenek, szebbek, csinosab- bak legyenek. Maguk a dolgozók sok értékes ja­vaslatot tettek már a munka minőségének megjavítására. Sándor Miklós például javasol-* ta, hogy egy-egy mun­kadarabot a dolgozók külön munkáljanak meg, ne a szalagban, hogy ezen keresztül is meglát­hassák, hogy szalagban végzett munkáknál halj milyen hibát követtek el; Az üzemben felújítot­ták a Nazarova-mozgal- mat, mely a gépek gon­dos kezelését és karban­tartását biztosítja. Á műszaki vezetők és a minőségi ellenőrök foko­zottabban alkalmazzák a termelés közbeni el­lenőrzést: nemcsak é kész gyártmányokat, de a félkész gyártmányokat is ellenőrzik. A műsza-1 kiak a dolgozókat a leg-* gondosabban osztják be reszortjaikba, hogy min­denki a szaktudásának megfelelő helyre kerül­jön. Fontos az anyag-* mozgatás helyes meg­szervezése is, hogy fenn­akadás ne forduljon elő^ IRODALMI EST Nagysikerű irodalmi est volt hétfőn délután a nyíregyházi József Atti­la kultúrházban. Nyulasi Imréné a nyír­egyházi tanítónöképzö irodalomszakos tanára, a közoktatás kiváló dolgo­zója nyitotta meg az iro­dalmi estet a TTIT. me­gyei szervezete elnöksége nevében, majd beveze­tőül Bicskei Károly szín­művész előadásában Pe­tőfi Sándor: „Szülőföl­dem“ című költeménye hangzott el. Ezután ár. Marssó József hegedű­művész játszott. Aztán Kuczka Péter Kossuth-dijas költő emel­kedett szólásra. Elmon­dotta, milyen harcok, vi­ták között alakult és ala­kul az új magyar iroda­lom, az új magyar élet tükrözője. Elöljáróban arról beszélt, hogy a szo­cialista realista irodalom fiatal irodalom. Töret­len, új utakon indult el hazánkban, 1948 nem­csak népünk egészének életében jelentett fordu­latot, hanem. ezen belül természetszerűleg az iro­dalomban is. 48 után egyre többen, egyre egy­ségesebben látták a köl­tők, írók, hogy az új élet ábrázolásának legjobb módszere, legméltóbb eszköze a szocialista rea­lizmus. — 1951 táján veszedel­mes jelenség ütötte fel a fejét az irodalomban. — Egyre-másra jelentkez­tek prózában, versben a papírfigurák, felütötte a fejét az élettől elszakadt, az életet szürkén ábrá­zoló sematizmus. Termé­szetesen nem volt teljes egészében jellemzője ez időszaknak, azonban ezek gátolták az irodalom fejlődését. Az írókongresszus köz­ponti vitakérdése volt a sematizmus elleni harc, s az alkalmazandó mód­szerek. Kerestük a se­matizmusból kivezető utat, azonban igazán mélyen és alaposan a sematizmus okozta ve­szélyekre, s egyben a ki­vezető útra akkor döb­bentünk rá, amikor meg­jelent az új kormány­programm, amely politi­kai, gazdasági, kulturá­lis vonatkozásban meg­mutatta az uj szakasz irányvonalát — mondot­ta Kuczka Péter. A továbbiakban arról beszélt, hogy ma írónak lenni nem azt jelenti, mint a múltban, mert a mai író forradalmár, s a mai korban, a forradal­mi korban nem lehet más feladata az írónak, az irodalomnak, mint a forradalmi ügy támoga­tása. Majd elmondotta, hogyan foglalkozott a di­csőséges Tanácsköztár­saság költői ábrázolásá­nak problémáival, s mint lelkesítette, ösztökélte hangja nemesítésére, mennyit tanult, olvasott, amíg a „Mindenkinek mindenkinek“ című kő-* tét megszületett. Majd a kötetből több részletei olvasott fel. A költő dolga tehát el­mondani az életről szóld véleményét, az élét prob» lémáit, de úgy, hogy az emberek magukra is­merjenek. Törődni azzal+ ami ebben az országban történik. Arról, hogy mi van az iskolában, hogy áll a vetés, milyen defU cittel vagy eredménnyel dolgoznak a vállalatok stb. Majd a „Ki küldött‘‘t „Mulatozás'“ című verse- kei mutatta be, mintegy dokumentálva, hogy a költőt az életnek sokféle területe kell, hogy érdé- kelje. Kuczka Péter előadásd után Fogarassi Mária adott elő egy részletét s „Mindenkinek — min­denkinek.’“ című köteU bői. Az irodalmi est Sztra- ky Tibor zongoraszámá4 val fejeződött be.

Next

/
Thumbnails
Contents