Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-08 / 134. szám

NÉPLAP 1954 JUNIUS 8, KEDD Ne tűrjék a vezetők, a becsületes dolgozók a Beloíannisz-téri építkezésnél a lógást, anyagpazarlást, kártevést Makarenkót kerestük Balkányban /qm Szakkörünk régi vágya vált valóra, amikor meglátogat­hatjuk a balkanyi gyewpekotthont. So­kat vártunk ettől a látogatástól és nem is csalódtunk. Az ál­lomáson négyen fo­gadtak benőnket. — Két pirosarcú, ra- gyogószemü úttörő és két bányászruhás fiatal, akik a vájár­tanulói vizsgájukat követő kéthetes sza­badságukat töltik az otthonban, mert szá­mukra ez a legked­vesebb, ez a szülői ház, igazán ez ne­velte őket. Az úttörő­pajtások már az úton elmondták, hogy mindannyian nagyon várnak bennünket. Az otthon épülete a volt Gencsy-féle főúri kastély, ahol most 80 gyermek él, vidáman, szorgalmas munkában, tanulás­ban. Amikor 3 évvel ezelőtt megkapták a kastélyt, egy elha­nyagolt épület és még hanyagabb ud­var képét mutatta. Sok mindenre telt a kapott költségvetés­ből, de a gyermekek és a nevelők ötleté­ből, ambíciójából és munkájából minden­re telt. Közös mun­kájuk győzelmét hir­deti a virágház tele virággal, a csónaká­zó, a gyümölcsös, a játszótér, a futball- pálya, az új iroda­épület és sok min­den. — A virágházat 1951 október utolsó napjaiban építették zuhogó esőben, ro­hammunkával. A 30 szekérnyi trágyát és szemetet pinceajtón hordták szét, mert egyéb eszközük nem volt. Ez az áldozat­hozatal megszerettet­te az otthont és ra­gaszkodóvá nevelte a gyermekeket. A nyá­ri táborozásra is ilyen munkával te­remtik elő a pénzt. 3—4 hetes munkát vállalnak üzemnél, építkezésnél, vagy gazdaságban és a közösen keresett 25— 30 ezer forintot kö­zösen költik el a nyaraláskor. Barna Lajos igazgató elv­társ szerint ennek a közösségi munkának nagy jelentőége van a gyermekotthon, az otthoni életforma megszerettetésében és a közösséggé való fej­lődésben. A fizikai munka. — amelyet különösen a tanév elején az új tagok érkezésekor, a mun­ka megindulásakor tart fontosnak az igazgató — kovácsol­ta össze a különböző kéoességű. különböző hajlamú és jellemű gyermekeket egy kö­zösséggé. TI ven mun­kát mindenképpen 1. keres az igazgató. Ha más nincs, akkor a község főterének par­kosításán dolgoznak, amit gyönyörűen meg is oldottak ezen a ta­vaszon. Az otthon jövőre kibővül és át­megy Berkeszre, ahol igen nagy költségve­téssel már rendbe­hozták, kibővítették a volt kastélyt. Az igazgató elvtárs azon­ban nem engedett minden munkát el­végezni Berkeszen, mert tudja azt, hogy a 240-es létszámú gyermekotthont, majd a közös fizikai mun­ka szemmel lemér­hető eredményei fogják közösséggé kovácsolni. Erre a munkára a gyerme­kek már most ké­szülnek. Sokat be­szélnek Berkeszről, tervezgetnek. Miért van mirtdez? Mert megszerették a mun­kát, örülnek, ha dol­gozhatnak. A szakköri tagokat már az ebéd előtti szünetben szeretettel vették körül a paj­tások. Beszélgetni, dicsekedni, örülni akartak. — Ekkor mondták el, hogy ők vájárok, vasipari, mezőgazdasági tanu­lók akarnak lenni, mert nagyon szeret­nek dolgozni. Olyan tanuló is volt, aki azt mondta, hogy ő tovább akar tanulni, orvos, vagy egyéb szeretne lenni. A ta­valyi VIII. osztá­lyosok közül 21-en tanultak tovább. — Hogy a pajtá­sok ennyire szeretik a munkát, az azzal is kapcsolatban van, hogy az igazgató elv­társ nagyszerűen ért a munka megszerve­zéséhez. Az elvég­zendő munkát cso­portoknak osztja szét. Egy-egy csoport hosz- szabb ideig ugyan­azon a feladaton dol­gozik, így jobban ér­zi a felelősséget an­nak elvégzéséért. A csoportok között ver­seny folyik. Balkány dolgozói e munka láttán meg­szerették a gyermek- otthont. Mór nem tartják „betörő, bű­nöző csavargóknak” az otthonban lakókat, hanem gyermekeik­kel egyenrangúak­nak. A helybeliek szívesen barátkoznak velük, szívesen lát­ják egymást vendé­gül. Csak ilyen gyer­mekotthonok tudják megváltoztatni a múlt bűnéből kiala­kult előítéletet a „le- lences gyermekek­ről”. És ez nagyon fontos. A munkaszeretet mellett másik szem­betűnő vonás volt — ami már az első pil­lanatban megraga­• • • dott bennünket — a fegyelem. Megérke­zésünkkor a két fo­gadó pajtáson kívül egyet sem láttunk, mert az ebédlőben tanultak. A házi fel­adatot is itt írták, de a fehér asztalterítőn egyetlen tintafoitot sem lehetett látni. — Szekrényüket nyitva tartják, mindenkiben megbíznak. Nem lop­ják egymásét, hiszen amijük van, közös.; Ezt a nagyfokú fe­gyelmet szoktatással1 érték el. A gyerme­kektől a napirend és a magatartási szabá­lyok megtartását mindig ugyanúgy kí­vánják meg. A paj­tások udvariassága szintén a fegyelme­zettségüket mutatja. A munkát szinte ön-i ként keresik, a ne-i hézségeket tudatosan vállalják, kezdemé­nyezők. A kollektíva: bizonyos vonatkozá­sokban elérte a ma- karenkói harmadik fokozatot. Ez a mun­kában, a munká­val bggyéforrasztott egészséges közösségi képes arra, hogy1 megváltoztassa az újonnan érkezetteket, mert bizony ide is ugyanúgy jönnek a gyermekek, mint a többi otthonba, elha­nyagoltan, elvadulva* többen a gyermek­kori bűnözés útját járva. Ma ez a kö­zösség olyan erős* hogy a balkányi ál­talános iskola „mag- vát” ők alkotják. <5k a fegyelem, a munka példaképei. — Nagy örömmel mondta ezt el Barna igazgató elvtárs és ezt halla­ni valóban nagy örö­möt jelent. Nem a régi, az iskolától el­zárt, az iskolát ke­rülő „lelencesek” már a gyermekek, hanem az újért, a kultúráért rajongó, a könyveket szerető, nevelőkhöz ragaszkodó gyerme­kek, akiket államunk nem szeret kevésbbé mint bármely más gyermeket, hanem in­kább jobban. őszinte, tiszta, öröm­ben felnőtt gyerme­kek ezek. A munka mellett jut idő a já­tékra is. Ez is fon­tos. Barna igazgató elvtárs nem tud rá­juk haragudni, ha fegyverrel (karókkal* botokkal a kézben) óriási „hajrá!” kiál­tással háborút játsz­va rohamra futnak. Sőt a berkeszi ott­honban körhintát is szereltet’ fel. Játsza­ni, örülni kell a gyer­meknek. B. Papp János tanár, a TTIT filo­zófiai szakcsoportjá­nak tagja. c4 Jtlacmay <V.ádié nyíregyházi Stúdiójának műsora A 61/2. Építőipari Vállalat Be- loiannisz-téri építkezésénél dolgo­zók többsége jó munkával járul hozzá a munkahely tervének tel­jesítéséhez. A kongresszusi ver­senyben a brigádok között, vala­mint a munkahely és a Nyíregy­házán épülő állami gyógypedagó­giai építkezés dolgozói között ne­mes vetélkedés bontakozott ki a „legjobb brigád”, illetve „a leg­jobb munkahely“ címért. A mun­kahelyen dolgozó brigádok szép teljesítményeket értek el. Az anyagtakarékosságra és az újítá­sok megvalósítására tett felaján­lást túlteljesítették. Azonban a globális vállalás teljesítésében komoly lemaradás van. A terven felüli 168.000 forintot kitevő fel­ajánlást nem teljesítették. A 4.000 forint rezsiköltség megtakarítási vállalással szemben 98.000 forint költségtúllépés volt. Mindez arra mutat, hogy az építkezésnél dol­gozók közül sokan nem tettek ele­get vállalt kötelezettségüknek, s olyan hibák vannak még a mun­kában, amelyeket közös akarattal, jobban szervezett, fegyelmezett munkával ki lehetett volna és ki kell javítani. Ném kielégítő a munkahely szakszervezetének és műszaki ve­zetőinek versenyszervező munká­ja. Elmaradtak a dolgozók ver­senylendületének általános fejlő­dése mögött. A „szakma legjobb {dolgozója“ cím elnyeréséért folyó versenyben magukrahagyták a {dolgozókat. Szűk korlátok közé pzorult a műszakiak párosverse- fcye is. Hiányzik az élenjáró dol­gozók segítségnyújtása a gyen­gébbeknek, pedig sokan tettek felajánlást munkamódszerük át­adására. Az építkezésnél vissza­esett a versenyre mozgósító felvi­lágosító munka. TÖBBET KELL TÖRŐDNI A SZTAHANOV­MOZGALOMMAL. Komoly hiba, hogy a munka­hely műszaki vezetői nem isme- tik eléggé, — és ezért nem is tud­ják eredményesen végrehajtani,— ja minisztertanács és a SzOT. „A szocialista munkaverseny szerve­zésének néhány kérdéséről“ szóló határozatát.' Az új sztahanovista szintek el­érésének feltételeit még mindig sokan nem ismerik az építkezés­nél. Fontos, hogy a művezetők és szakszervezeti bizalmiak többet beszéljenek erről a dolgozóknak. Ismertessék meg minden egyes {dolgozóval a sztahanovista cím elnyerésének feltételeit, magya­rázzák meg: hogyan, milyen mód­szerrel teljesíthetik azokat. A felvilágosító, segítő munkának meglesz az eredménye. Ezt a A Szovjetunió élelmiszeripari minisztériumához tartozó kon­zervgyárak 250-féle zöldség-, gyü­mölcs és egyéb konzerveket ké­szítenek. A konzervgyári dolgo­zók munkáját sok új gép köny- nyíti meg. Egyes gyárakban csu­pán a minőségi ellenőrzést és a gyümölcsös, zöldségek osztályozá­sát végzik kézzel. Hamarosan már ezeket a munkafolyamatokat is gépesítik. Az elkövetkező két-három év­ben a konzervgyárakban olyan műszereket szerelnek fel, ame­lyek segítségével az ügyeletes mérnök állandóan ellenőrizheti a gyár munkáját. A konzervgyárak magas technikai színvonalát bi­zonyítja a következő eredmény is: mind a krasznodari „Miko­jan”, mind pedig a herszoni „Sztálin”-konzervgyár naponta 1 millió paradicsom és egyéb kon- zervet gyárt. Gutyán segédmunkás-brigád pél­dája is bizonyítja. Miután a bri­gád megismerte a sztahanovista cím elnyerésének feltételeit, célul tűzte maga elé, hogy a kongresz- szusi versenyben elnyerik a szta­hanovista oklevelet. Ez a törek­vés sikerhez vezette a brigádot, a soronlévő termelési értekezleten valószínűleg megkapják a szta­hanovista oklevelet. A kongresz- szusi versenyben 63-an nyerték el a sztahanovista címet. Ez a szép eredmény azonban rámutat arra is, hogy a sztahanovista címek odaítélésénél a teljesítményszáza­lékok mellett nem nézték meg a kitüntetettek munkájának minő­ségét, takarékos, fegyelmezett ma­gatartását. Erre is nagyobb gon­dot kell fordítani a jövőben! SÉTALÁS, ITALOZÁS MUNKAIDŐ ALATT Baj van az építkezésen a mun­kafegyelemmel. A művezetők sze- methúnynak a lógások és az anyagpazarlás felett. Nem köve­telik meg a dolgozóktól kötelessé­geiket, nem nevelik őket a terv­teljesítés iránti nagyobb felelős­ségérzetre, a társadalmi tulajdon védelmére. Sokan mulasztanak igazolatlanul, még többen járnak későn a munkába, vagy csengetés előtt mennek haza. így történhet meg, hogy munka után a malte- rosládóban hagyják kötni a ce­mentes maltert, ami ezáltal tönk­remegy, és köbméterenként mint­egy 300 forint kárt jelent az épít­kezésnek, népgazdaságunknak. A segédmunkások egyrésze, köztük Németh József, Gyurcsán Jolán és Szelkó Erzsébet munkaidő alatt járnak vásárolni a környékben lévő boltokba, vagy az építkezés ablakaiból nézegetik az utcán já­rókelőket, azután ők siránkoznak legjobban, hogy kevés a százalék, kevés a kereset. A napokban pél­dául felkereste az építkezés veze­tőjét Gyurcsán Jolán édesanyja és felháborodva kért arra magya­rázatot, hogy miért keres a leá­nya keveset. A leányt akkor sem találták munkahelyén, később az élelmiszerboltból tért vissza. Ko­vács György társával, Riczkóval, cigarettát vásárol, vagy éppen „szórójukat oltják“ munkaidő alatt az építkezés melletti ital­boltban. Várhatnak ilyenkor a kőművesek a malterra, vagy ép­pen amire szükségük van a mun­kához! Biztosították a dolgozók számára a szabad szombatot, hét­főn délelőtt csak 9 órakor kezdik a munkát, mégis előfordul, hogy egyesek délben sétálnak be a mun­kahelyre. Az is előfordul, hogy önkényesen korábban távoznak el a munkából. Megengedhetetlen, hogy a kőművesek, mint Kanyári * A vajiparban is egyre több gép segíti a dolgozókat. A gépek al­kalmazásával lehetővé vált a fo­lyamatos, futószalag-módszerű vajgyártás. F.záltal növekszik a gyárak kapacitása és javul a vaj minősége. • A húskombinátok a szovjet élelmiszeripar legkorszerűbb gyá­rai. A hús- és felvágottáruk ké­szítését teljesen gépesítették. A moszkvai húskombinátban pél­dául csupán az elmúlt két év alatt 300 különböző gépet, automatát, futószalagot és egyéb gépezetet szereltek fel. A kombinát szak­emberei most már arra töreked­nek, hogy a közeljövőben minden munkafolyamatot automatizálja­nak. A felvágottkészítő-gyár mű­helyeiben alig látni embert. Itt mindent az automaták végeznek el, György és Kocskovics János is, minden bejelentés nélkül 3—4 órával előbb eltávoznak a munka­helyről. Az ilyen magatartást ta­núsítókat a becsületes dolgozók elítélik. Tűrhetetlen állapot az is, hogy az új épület ajtajairól éjsza­káról éjszakára 25—30 darab ki­lincs eltűnik, vagy éppen „unal­mukban“ leszedik egyesek a fal­ról a csempét, kilyukasztják a vízvezetékcsöveket. A BECSÜLETES MUNKÁ­SOK VÉLEMÉNYE Szégyen, hogy ilyen esetek elő­fordulnak a munkahelyen. Szé- gyenli ezt az építkezés valameny- nyi becsületes dolgozója. Takács Lajos segédmunkás pél­dául elmondotta, hogy nemrég került a vállalathoz a sajószent- péteri építkezésről. Ott más volt a dolgozók munkafegyelme. Jobb volt az együttműködés a műszaki és fizikai dolgozók között, szebb eredményeket értek el, többet ke­restek. Egy vándorzászlót vett elő a szíve fölötti belső zsebből: „Ezt ott kaptam a sajószentpéteri vál­lalatnál brigádom jó munkájáért. Büszke vagyok rá. Azt akarom, hogy itt is elnyerje brigádunk a legjobb brigád vándorzászlót.“ — Vele együtt az építkezés több élenjáró dolgozója úgy nyilatko­zott, hogy a munkafegyelem meg­szilárdításával, a műszaki veze­tőkkel való szorosabb együttmű­ködéssel, lelkesebb munkaver­sennyel szeptember 5. helyett szeptember 1-re befejezhetik az építkezést. Az építkezés vezetői és kom­munistái ne tűrjék tovább a fe­gyelmezetlenséget, és anyagpazar­lást a munkahelyen. Azok a bri­gádok, mint a Jávor-, a Jurás-, a Bánszki-brigád és még többen is, — akik fegyelmezett, jó mun­kát végeznek, szépen teljesítenek, — a szakszervezeti bizalmiakkal és az öntudatosabb dolgozókkal harcoljanak a tervteljesítést, a termelékenység növelését és az önköltségcsökkentést gátló akadá­lyok elhárításáért. Segítsék az építkezés vezetőit a munkafegye­lem megszilárdításában, a jó munka megteremtésében, harcol­janak azért, hogy a rövidesen sor- rakerülő termelési értekezleten már arról számolhassanak be az építkezés dolgozói: hogyan javí­tották ki a hibákat, hogyan javult meg az építkezés munkája, a dol­gozók teljesítményszázaléka és keresete. Türelmes nevelőmunká­val harcoljanak a megtévedt dol­gozók jó útra térítéséért, és ne tűrjék meg maguk között a ja­víthatatlan fegyelembontókat, ló­gósokat, a társadalmi tulajdon megkárosítóit! Járási értekezlet rolt Kemecsén a szövő- és galagonya­lepke irtásáról A kemecsei járási tanács me­zőgazdasági osztálya a községi zárszolgálati felelősök számára június 3-án értekezletet tartott. Az értekezleten Pataki Dénes já­rási főagronómus ismertette az amerikai szövőlepke és a gala­gonyalepke elleni védekezést. A megjelent zárszolgálati fele­lősök valamennyien vállalták, hogy vasárnapig minden terme­lővel a községi tanács és a ter­melési bizottság segítségével át­vizsgáltatják a gyümölcsösöket, udvarokat, parkokat és megsem­misítik a kártevőket. Áz érte­kezlet résztvevői felhívják vala­mennyi zárszolgálati felelős fi­gyelmét a kártevők elleni gyors védekezésre. * A nagyhalászi Rákóczi tsz-ben 4-én az úttörők 8 kg. galagonya­lepke hernyóját szedték össze, (Június 8, kedd) A nyíregyházi stúdió ma este fél hétkor kezdődő adásában ag­rotechnikái tanácsadót közöl a pótbeporzásról. Közvetíti a Diák­ifjúság hdngja című műsorát. Közli Förgeteg Szilveszter riport­ját „Miért szereti Paszab Túri Sándor tanítót?" és Gábor István riportját „Látogatás a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet­ben“ címmel. Ismerteti a leg­frissebb híreket* Hírek a Szovjetunió iparából MM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents