Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

NÉPLAP 1954 JUNIUS 27, VASÁRNAP Teljes erővel készüljön az aratásra, cséplésre a vajai pártszervezet is A jó pártmunka eredménye Akik látták a sztálingrádi csa­táról szóló szovjet filmet, azok nem igen fogják elfeledni a ben­ne szereplő híradós katona, egy kommunista alakját, ki sebesül­ten, élete feláldozásával terem­tett összeköttetést. Ez a katona bátran kezdett hozzá a feladat végrehajtásához, s amikor átlőt­ték a karját, a vállát, még na­gyobb elszántsággal és lelkese­déssel teljesítette a haza paran­csát. A párttagoknak így kell cselekedniük. A kapott megbíza­tást minden nehézség és akadály A vasmegyeri Micsurin termelő­szövetkezet tagjai minden kapás­növényüket háromszor kápáíták meg. Mint annyi termelőszövetke­zetben, a jó munkának itt is az jegyénekre való területfelosztás volt az alapja. Azonban többen a termelőszövetkezet tagjai közül nem látták eléggé az előnyét a terület felosztásának. Erre a szö­vetkezet vezetősége és a pártve­zetőség összeült, s kidolgozták az egyéni premizálás tervét. A termelési tervben előírt terv­számokat vették alapul és -minden növényféleségből kiszámították, ellenére töretlen lendülettel, egy­re lelkesebb magatartással kell végrehajtani. Ez nemcsak a csa­taterek, hanem a munkás hét­köznapok aranyszabálya is. Aki nem így cselekszik, az elmarad, azt magamögött hagyja az élet. Egy pártvezető számára pedig nem lehet súlyosabb bírálatot mondani, mint azt, hogy elma­radt az élettől. A vajai párt- szervezet vezetőit még nem le­het ilyen szavakkal illetni, ám már közel állanak hozzá. hogy egy-egy tagnak névszerint az őrá kiosztott területről meny­nyit kell termelni, hogy a tervét teljesítse. Ha azt túlteljesíti, ak­kor a többletnek a negyedrészét megkapja prémiumként. Plósz Er­zsébetnek például burgonyából a neki kimért 1186 ölről 48 mázsát kell termelni a terv teljesítéséhez. Amit ezen felül termel, annak ne­gyedrésze az övé prémiumként. Kovács Jánosnak 1627 ölről 24 mázsa 41 kiló ' csövestengeri a terve. Bíró Árpádnak 506 ölről 38 mázsa cukorrépát kell termelni a terve teljesítéséhez. így sorolhat­nánk a szövetkezet minden tag­megmagyarázzuk az egész falu­rak. Nem általában arról kell beszélni, hogy: „Araisunk gyor­san, szemveszteseg nélkül, mert minden szem gabona a jólétet és békét szolgálja”, slb. Az ilyen hangzatos frázisoknak nincs nagy hatásuk. Nem érnek el az embe­rek szivéig, csak a füléig. A fel­világosító munka ryelve legyen egyszerű, közérthető és helyileg konkrét Kovács elvtárs, mint mezőgazdasági előadó, egy pom­pás érvet dolgozott ki a maga szamára. Kiszámította, hogy a faluban egy százalékos szemvesz­teség 132 mázsa gabona elpocsé- kclását, 60 ember egész évi ke­nyérszükségletét jelenti. Azon­ban mint párttitkár, ezt az érvet és sok más hasonló érvet, nem adta oda a népnevelőknek. Pedig lóm jó érveket tudna kidolgozni a pártvezetőség. Öröm lenne ilyen érdekes érvek birtokában a dolgozó parasztokkal beszél­getni. Segítsen a helyszínen a járási pártbizottság Sok hibát elmondtunk a va­jai pártvezetőség munkájával kapcsolatban, de azt is hozzá kell tennünk, hogy ez a pártve­zetőség új még, tapasztalatlan. Éppen ezért a járási pártbizott­ságnak több segítséget kellene adnia a helyszínen. A taggyűlés napján Juhász István elvtárs, a járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője volt kint Vaján, hogy segítsen. Tevékeny­sége abban merült ki, hogy egy négyoldalas sűrűn gépelt szem- ponthalmazatot stencileztessen le a tanácsházán a kommunista aktivisták számára. Ez a négy­oldalas „agtációs terv és érvek gyűjteménye” többek között eze­ket mondja az egyik fejezet b) pontjában: „Községi pártszerve­zeteink, népnevelők, a helyi ta* nácsok, tömegszervezetek, ter­melési bizottságok stb. mozgósít tásával biztosítsák, hogy az egyé­ni dolgozók hat nap alatt fejez­zék be az aratást és a cséplőgép alól teljesítsék beadási kötele­zettségüket. Ennpk érdekében a kommunisták példamutatásán és a fenti szerveken keresztül szé­leskörű betakarítási és begyűj­tési - versenyt indítsanak. Erre a célra az agitáció minden formá­ját biztosítani kell.,.” No, ettől aztán nem lettek okosabbak a helyi pártszervezetek, a kommu­nista aktivisták. Különösen nem a vajaiak, hiszen Juhász elvtárs még a taggűlésen sem maradt ott, hogy ezeket a bürokrata fo- galmazású puffogó frázisokat érthető magyar nyelvre fordítsa le a helyi adottságoknak megfe­lelően. Amíg a járási pártbizott­ság osztályvezetői, munkatársai nem adnak valóban segítséget a helyi pártszervezetek vezetőinek, addig azok nem tudnak eredmé­nyes münkát végezni. Ezt feltét­lenül vegye figyelembe a járási pártbizottság most, amikor az aratás, betakarítás nagy mun­kája előtt állnak falusi pártszer­vezeteink a baktalórántházi já­rásban is. ját, minden növényféleségnél. Az őszi betakarításnál minden szö­vetkezeti tagnak a termését mér­legen veszi át a vezetőség, így egyúttal pontosan tudják azt is, hogy milyen terményből mennyi készlettel rendelkeznek. Amikor mindenki megkapta írásban a tervét, rögtön számol­gatni kezdték a tagok és vannak családok, akik már kiszámolták, hogy csak a prémium több lesz, mint egy szekér krumpli, ha ren­desen művelik a területüket. Az eredmény az lett, hogy egymással versenyezve iparkodtak a tagok a kapálással. Az alábbi részletet Dobozy Imre: „Partmunka egy nvirségi termelő- szövetkezetben" című szikra ki. adasban nemrégen megjelent köny­véből közöljük és a megye tsz. pártszervezeteinek ajánljuk. A tel­jes könyv a sóstohegyi Vörös Csil­lag tsz. partszervezetenek munká­járól szól. TENCZLER FERENC munka­csapata reggelenként egy órával később kezdte a cukorrépa kapá­lását, azzal a magyarázattal, hogy „takarékoskodni kell az erővel, nem futja a hosszú napra”,.. Erélyes rendszabályok, szigorú in­tézkedések mit használtak volna ebben a helyzetben? Semmit. — Csak rontottak volna. A pártve­zetőség Gutyán Jánost bízta meg, valami módon ösztökélje seré­nyebb munkára Tenczler csapa­tát. Gutyán elvtárs, ez a szikár, csontos, inas, elnyűhetetlen szí­vósságé és kedélyű ember, egyik délidóben átballagott Tenczlerék répájába, leült, hozzálátott ebéd­jéhez, s közben csak csóválgatta fejét, hogy sok a gaz ebben a répában, nem jó ez így .., Az emberek hallgattak. Gutyán meg folytatta: ő is jól akar lakni is- tenigazaban, éjszakánkint akkora oldal szalonnákkal álmodik, hogy még. No de ha gazos marad a föld, bajosan lesz valódi szalonna abból az álombéli szalonnából. Egy kicsit meg kéne nyomni a gombot, csak egy kicsit, fogat ósszeszorítva, nadrágszíjat meg­húzva .., aztán, ha jó lesz a répa, az is hozzáte .z valamit az évvégi részesedéshez ... Másnap újra átment Tenczlerékhez. Né- hanyan keményen kikeltek, hogy nem szónoklat kéné ide, hanem hús, zsír, jó ennivaló, akkor az­tán szónoklat nélkül is halad a munka. Gutyán eszegette a ke­nyeret s gondolkodott. Végül azt félelte: nem azon vitázom én ve- létik, hogy milyen koszton lehet jól dolgozni, tudom én azt jól, hanem azért vitázom, hogy az idei takarulás után igenis min­dünknek meglegyen a jókosztja! Harmadnap is átment, volna, de reggel, amint munkába indult, látta, hogy a Tenczler-csapat is korábban kezd. Addig vitáztak, győzködtek az emberek, mígnem leltározták, hogy megnyújtják a munkaidőt. Meg is nyújtották.-— Korábban kezdtek, később hagy­ták abba, s a répából pár nap alatt eltűnt a gaz. Nyár elején már nagyon még- sijrűsödött a munka. A mezei mnnkák mellett permetezni, kel­lett á gyümölcsöst, a 150 holdnyi szőlőt: s akármint iparkodtak, kevés volt az erő. Honnan ve­gyenek? Kit állítsanak be? Ek­kor már az elmaradozók is ki­jártak, a 192 tag közül — 192-en dolgoztak. De valamit tenni kell, mert ha megkésnek a permete­zéssel, vagy nem bírnak elégszer permetezni, százezer forintokkal csökken a két fő üzemág jöve­delme ... Egy este özvegy Biró Mihályné munkacsapatában há­rom fiatal leány: Révész Jolán, Szakács Irén és Révész Erzsébet — összeült tanakodni. A tanako­dás vége az lett, hogy a fiatal lányok vállalták: ők is elbírják a férfinak való munkát, ők is odaállnak permetezni... Másnap reggel már hátukra vették a pet- metezőt. A lányok kezdeménye­zése a többi csapatot is megmoz­gatta, s szinte napról napra nőtt a permetezők száma. HÁROM ESZTENDŐ alatt nem szilárdult annyit a fegyelem, mint tavaly, a betakarítást meg­előző hetekben, hónapokban. — Hajdanán többet elnéztek a ta­gok maguknak is, másoknak is. A gazos föld, a permetezetlen- szőlő nem szúrta úgy a szemü­két ... De tavaly nyáron, a ne­héz időkben, amikor egy karéj kenyérnek is nagy becsülete volt, s amikor a tagság eltökélte, hogy kiverekszi magénak a jobb életet, az egyszerű tagokban is mind jobban megerősödtek a gazda, a felelős birtokos voná­sai. Az elszórt takarmányt egy­szerre öten-hatan is észrevették, s ha valaki zöldre feketét húzott, azt tízen is megbírálták a köz­gyűléseken. A nyári közgyűlése­ken mintha nem, is'a régi „Vö-ös' Csillag” tagsága vett volna rés:t: a közgyűlések, a beszámoló egy­szerű végighallgatása- helyett elt- ven, vitázó, bátrgn -.bíráló tanács­kozásokká váltak- S.a pártszer­vezet szüntelenül, „ bátorította , a szövetkezet tagjait,{üjogy ne csak egymást bírálják, .hanem ha úgy jön a sora, mossák meg a veze­tők fejét is. A pártszervezet a maga területén szintén tett egy sereg olyan intézkedést, -helyek­kel segítette a bírálat kibontako­zását, az emberek igazságérze­tének érvényesülését. A sok közül idekívánkozik egyi igen jellemző eset, Tóth Imre- esete. Tóth a szántóföldi .brigád vezetője volt. Eleinte iparkodott rendesen elvégezni a rábízótt] munkát; később azonban kissé fejébe szállt a brigád-vezetőség, s feledve,, hogy őt a szövetkezet: bizalma, megbecsülése emelte: vezető beosztásba, parancsolgat-: ni kezdett a brigádtagoknak. Ez' volt az egyik hiba. A másik, Aogyí Tóth — örökös állásnak vélvén] a brigád-vezetőséget, melyből őtj senki és semmi sem mozdíthatja] ki — már nem érezte a kezdeti] felelősséget, s a talajelőkészítési és vetés idején néhány meggön-] dolatlan utasítást adott ki: majd] amikor emiatt felelősségre ' vön--1 ták, még neki állt feljebb. A BRIGÁD TAGJAI a szövet-! kezet vezetőségéhez fordultak,: hogy Tóth Imrét nem ártana eré-i lyesen megfigyelmeztetni. Csak--! hogy az tétovázott. Tóth ugyanis, a brigád pártcsoportjénak bizal­mija is volt, s a vezetőség úgy] vélte, hogy „nem áshatja alá] egy pártember tekintélyét”. Sze-i rencsére a pártvezetőségnek ■■ fü­lébe jutott a dolog. A pártveze*! tőség aztán nem tétovázott. Úgy: gondolták, hogy aki brigádvezetőij beosztásában parancsolgat és ha-] nyagol, az pártmegbizatását is hanyagul s basáskodva próbálja! ellátni. Utasították tehát; az egyik pártvezetőségi tagot, hogy] alaposan vizsgálja meg Tóth1 pártmunkáját, s azzal kapcsolat­ban brigádvezetői munkáját is. A vizsgálat kiderítette, hogy Tóth bizony nem érdemli meg a párt­csoport vezetőjének tisztét. Nem­hogy rendszeres politikai munkát] végzett volna, de nem egy ízben: még azt is elhanyagolta, hogy] pártcsoportjának tagjaihoz eljut1; tassa a tagsági bélyegeket. — 'Aj pártszervezet taggyűlése ezután; Tóthot leváltotta a pártcsoportj éléről, s a leváltást és annak! okait a szövetkezet vezetősége tudomására adta. ERRE AZTÁN megbátorodotf a szántóföldi brigád. Látva, hogy! a pártszervezet mily igazságos, s: hogy a pártmegbizatás senkit] sem védhet meg az elkövetett1 hibáinak következményeitől —: sőt, a hibák annál súlyosabban: esnek latba —, a legközelebbi] brigád-értekezleten sorra elővet-i ték Tóth garázdálkodási baklövé-j seit; s most már nem érték be] egyszerű figyelmeztetéssel, hg-l nem azt követelték, hogy a .ázö-j vetkezet vezetősége állítson rhá-j sik, arravaló brigádvezetőt. Kq2-: gyűlés elé került a dolog. .— Aj brigádtagok ott is megismételték követelésüket. Elmondták, hogy; Tóth 10 hold köles vetőmagját] — 160 kilót — belevettette 3; holdba, s a kukoricát 60 centis sortávolság helyett csalamádé-j sűrűségűre vettette el, csakhogy] mentői hamarabb végezzen, s je­lenthesse a „határidő előtti roun-l kát”. A brigádtagok mindjárt] javaslatot is tettek az új brigád-j vezető személyére nézve: Makaraj Andrást javasolták, mint a brigád] legszorgalmasabb, leghozzáértőbb] tagját. A pártszervezet támogatta] a brigádtagok javaslatát. A sző-] vetkezet vezetősége leváltotta; Tóthot, s Makarátj- állította a szántóföldi brigád, élére. A bri-j gádtagok igazságot kaptak: s en-í nek a ténynek nagy szerepe volt abban, hogy a szántóföldi bri-j gádban ettől kezdve, kitünően ment a. munka, . , Hogyan készülnek a dolgozók az aratásra? Nemsokára megkezdődik az ara­tás, a legnehezebb, de '’legszebb paraszti munka Vaján is. Éppen ezért a dolgozó parasztok minden 'percet kihasználva végzik a nö­vényápolást. Egy-két nap, s már készen állanak az aratásra. — A gyors betakarítás érdekében ha­gyományos mozgalom éledt újjá a községben: a dolgozó parasztok szomszédaikkal összefogva közö­sen végzik a hordást és a csép- lést. Tisza Bernát Kis Kálmán­nal és Székely Andrással lépett szövetségre. Dudás Károly Jám­Rosszul sikerült taggyűlés Vaján A pártvezetőség még az aratás előtti nagyfontosságú taggyűlés előkészítésére sem fordított kellő gondot. A beszámolót Sztrágyi Károly, elvtárs, a pártvezetőség egyik tagja, a-tanács végrehajtó bizottságánaljt; 'titkára készítette el, a párttifKárnak, Kovács elv­társnak „szempontjai” alapján. A beszámoló csupa általánosságo­kat tartalmazott, frázisokat han­goztatott. Olyannyira, hogy szin­te sajnálkozni sem lehet afelett, 'hogy kevesen jelentek meg ezen a taggyűlésen. A taggyűlésen elhangzott néhány felszólalás. Az leihangzott szavak azt bizonyítot­ták, hogy nagyon-nagyon fontos lett volna ezt a taggyűlést jól 'előkészíteni, és komoly aratás­Amit tudni kell a kollektív vezetésről A taggyűlési tapasztalatok és általában a pártvezetőség mun­kája arra enged következtetni, hogy a pártvezetőség nem ismeri kellőképpen a kollektív vezetés elvét. Maguk a pártvezetőségi tagok sem végzik közösen a munkát. A beszámolót nem ké­szítették el valamennyi pártve- zetőségi tag hozzájárulása, javas­lata alapján. De ez nem mindén. A kollektív Vezetés 'azt jelenti, hogy nem csak a vezetőket von­juk be az ügyek intézésébe, ha­nem az egész párttagságot. Lám, mennyi jó javaslatot mondottak el egyesek a taggyűlésen. Ha a pártvezetőség tagjai már a tag­gyűlés előtt is megkérdezték volna a párttagok és tagjelöltek véleményét és azok alapján ké­szítették nolna el a beszámolót, akkor a taggyűlést valóban ko­moly tanácskozássá tudták volna tenni. És hol vannak a pártcso­portok, a pártbizalmiak? Ha ők dolgoznak, tevékenykednek mind­járt eredményesebb a munka. A kollektivitás ereje éppen, abban van, hogy a . vezetésben, az ügyek intézésében résztvesz mu.n­Várható prémium háromszori Kapálásra serhenteffe a vasmegyeri Micsurin (sz. (agiail borral, Barnával és Stef ónnal szövetkezett: Ä pártszervezet he­lyesen ismerte fel ennek a moz­galomnak az előnyeit és felhívta a népnevelők figyelmét: segítsék elő, hogy ez a mozgalom általá­nos legyen. Sajnos, többet nem tett a pártszervezet vezetősége az aratás előkészítése érde­kében. — A vajai dolgozó parasztok becsülettel, kuruc- módra akarják elvégezni a termésbetakarítást, de a pártszer­vezet vezetősége elmaradt ettől a lelkesedéstől. előtti tanácskozássá tenni. Grósz elvtárs megkérdezte: van-e elég felszerelés a szövetkezeti bol- tokbán? Dudás Károly dolgozó paraszt azt kérdezte: mit teszünk az. idén, hogy ne peregjen el annyi szem, mint az elmúlt esz­tendőben? G. Sólyom Élek dol­gozó paraszt azt mondotta, hogy jó lenne a cséplőgépek mellé párttagokat beosztani. Néhány pedagógus az úttörők rigmusbri­gádjairól beszélt. A felszólalók tehát fontos kérdésekről beszél­tek, de‘ a taggyűlés mégsem vált alapos; harci • tanácskozássá. A rossz beszámolót nem követhette színvonalas vita, mozgósító hatá­rozat. kájával, tanácsaival valamennyi párttag és tagjelölt. Természete­sen ezt a munkát, ezeket a ja­vaslatokat meg is kell becsülni. Nem szabad elengedni a fülünk mellett a jó javaslatokát. hanem azokat a taggyűlésen határoza­tokká kell emelni és gondoskod­ni kell a határozatok végrehajtá­sáról: azaz minden egyes hatá­rozati pont végrehajtásának el­lenőrzésére egy-egy pártvezető­ségi tagot kell kijelölni. Külön­ben azt fogják mondani a párt­tagok: hiába beszélek, hiába dol­gozom, nincs semmi látszatja. A jó társadalmi munkát vég­ző dolgozókat elő kell lépteni. — Egyre fontosabb megbízatásokat kell adni számukra, s a párton- kívüli társadalmi munkások leg­jobbjait, elsősorban a dolgozó parasztokat fel kell vennünk a pártszervezet tagjelöltjeinek so­rába. Vaja mezőgazdasági község, s en­nek ellenére a legutóbbi taggyű­lésen mindössze három dolgozó paraszt vett részt. A határozatokból akkor lesz­nek győzelmes téttek, ha azokat 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents