Néplap, 1954. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-27 / 151. szám

T)Uáq QFöíetáriai exmeiiilfetek /

XI. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM

ÁRA 50 FILLÉR 1954 JUNIUS 27, vasárnap

Arassunk szemveszteség nélkül

Az üde burgonya- és kukoricatáblák között, mint a korai körte a zöld lombok között, úgy színesedik, szökül, sárgul az ősziárpa és a rozs, de már a búza is érleli alsó leveleit. Talán holnap, vagy holnapután a mi megyénkben is kelepeinek az aratógépek, megcsendül a.kasza és valamivel k sőbb megindulnak a kombájnok is.

Aratásra készül a falu népe, az utóbbi évek egyik leggazdagabb aratására. Szováti Gusztáv a hodászi Űttörő termelőszövetkezetből azt írja: „Kalászosaink mind nagyon szépek. Tavaly 5 kiló kenyérgabonát osztottunk munkaegységenként, az idén 7—8 kilóra számítunk.“ A császárszállási Űj Alkotmány termelőszövetkezetben 12 mázsás átlagtermést várnak. Az ibrányi határban kétméteres a rozs, embermagasságú a búza. A jó munka, a sokezer mázsa pétisó és a kedvező tavaszi időjárás a zord tél ellenére is gazdag termést hozott.

Egy régi paraszti szólás-mondás azt tartja a kenyérnek- valóról: „Míg zsákban nincs, addig nincs jó helyen.“ Igaza van ennek a mondásnak, mert a telt kalászok kövér szemei kipereghetnek a tarlón, elhullhatnak a hordáskor, de szétszórhatja a rossz cséplőgép is.

A kormányprogramm és a III. pártkongresszus is az életszínvonal állandó emelését tűzte ki célul. Elsőrendű és legfontosabb feladat az egész ország kenyeréről való gondoskodás. Az új kenyér, a jövőévi még nagyobb darab kenyerünk ott ring a százholdas tsz-táblákon, ott borzolja a szél a 2—3 holdas egyéni parcellák tízezrein. A következő hetek munkája lesz, hogy minden erőnk latbavetésével betakarítsuk, de nem akárhogy, hanem a legkisebb síemveszteséggel ezt a gazdag termést.

A szemveszteség elleni küzdelem legjobb fegyvere az idejében való gyors, jóminűségű aratás. Mikor aratunk idejében? Akkor, ha az árpát sárga érésben, a rozsot a teljes érés kezdetén, a búzát pedig viaszérésben aratjuk.

Búzából a túlérés első napján már negyven kiló a holdankénti veszteség, hat nap múlva pedig 160 kiló pérej_ el minden hold terméséből. Ugyancsak tudományos kísérle^ tek igazolják, hogy a rozs szemvesztesége hatnapi késedelem esetén 120 kiló holdanként. A hodászi Üttörő termelőszövetkezetben, ha 6 napot késne az aratás, a 120 holdon annyi lenne a pergés, amennyi a tsz. egész tagságának az évi kenyere.

A tanulság: amikor elérkezett az idő, minden erővel aratni, aratni és harmadszor is aratni. Erőnk van. Ilyen erő még soha nem várta készenlétben az aratás kezdetét, mint az idén. Megyénkben 60 kombájn, 170 kévekötő-aratógép áll rajtra készen. Harmincöt—negyvenezer holdon végzik el ezek a gépek az év legnehezebb munkáját, az aratást Az aratás nagyobbik része jelenleg még a kézi kaszásokra vár, de itt úncs hiány. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és községek egymás után jelentik, hogy nem 8, hanem 5—6 nap alatt végzik el az aratást. A nyíregyházi Dózsa tsz. tagjai négy nap alatt akarják elvégezni az aratást. Itt munkacsapatokra osztják ki az aratnivalót, a nyírbogáti Petőfi tsz-ben pedig egyénekre, ahol a nagyobb családdal rendelkező tagok 20 hold aratását is vállalták. A termelőszövetkezetekben ez jelenti az óriási erőtartalékot, a családtagok bevonása. Ahol még a kapálás idején nem is volt, de most meg kell valósítani az idénybölcsődét, napköziotthont, hogy minden dolgos kéz ott szorgoskodjon most a gabonatáblákon.

Az erőnk megszaporítója még az a nemes versengés, ami az utóbbi napokban kialault.

A kombájnosok 35 vagon gabona betakarításáért versenyeznek. Az aratógépesek 200 holdas mozgalomban vesznek részt, a kézi kaszások pedig a napi 2000 öl levágásáért harcolnak. A cséplőgépesek 45 vagonos mozgalmat indítottak el. A pártszervezetekre, községi tanácsokra, állami gazdaságokban, gépállomásokon a MEDOSz-szervezetekre vár az a feladat, hogy ezt a kezdeti lelkesedést tovább szítsák és a verseny élő segítője legyen a betakarítás nagy munkájának.

A múlt években szinte hősei születtek az aratási versenynek. Ki ne emlékezne a magyi állami gazdaság, a szé- kelyi Békéért Harcoló tsz. versenyére? Három és fél nap alatt arattak le, mondhatni szemveszteség nélkül. A verseny élenjárói voltak a nagycserkeszi egyénileg dolgozó parasztok is.

Minden lehetőség megvan arra, hogy az idén még szebb eredmények szülessenek az egész megyében, hogy mielőbb új kenyér kerüljön az ország minden dolgozójának az asztalára. Az aratási verseny harci szavait új jelszó váltja fel: „Cséplőgép alól a begyüjtőhelyre!“

Az ősziárpa aratása, a rozstáblákból az érett foltok kivágása a jövő héten még nem minden községben, termelő- szövetkezetben köti le az összes erőt. Jut még dolgos kéz a kapanyélre és a gyümölcsfák permetezésére is. — Az állatainkról sem feledkezhetünk meg, a kasza nyomában ott járjon az eke és a vetőgép. Ne legyen termelőszövetkezet, sem egyéni gazdaság, ahol másodvetést ne végeznének.

Sok a munka, nagy a feladat, de magasztos a cél. amiért csatázunk: népünk jólétét, hazánk felvirágoztatását szolgálja minden szem gabona, amit betakarítunk földjeinkről

A mai számban:

A jó pártmunka eredménye

(2. oldal)

A guatemalai helyzetről

(3. oldal)

Szigetlakok (4. óldal)

Nyíri Pajkos (7. oldal)

Vámos József, a tiszavasvári Munka tsz. brigádvezetője a rizs- táblák öntözését irányítja. Egy-egy cigaretta-szünetre leül és gyönyörködik az araszos rizsvetésben. A gondozása alatt lévő 23 hold rizs jó minősítést kapott.

(Hammel József felvétele.)

A kislétai és az encsencsi gépállomás párosversenye

Az élenjáró kombájnvezetök, arató- és csép- lógépvezetők megyei értekezletének felhívására az encsencsi és kislétai gépállomás vezetősége az alábbi versenyszerzödést kötötte a nyári munkák gyors és jó elvégzésére:

„Ezzel a versenyszerzödéssel az a célunk, hogy a nyári munkák idején jobb irányítással, a menetiránytervek betartásával, az önköltség- csökkentés további megvalósításával, a gépek üzemeltetésének és karbantartásának biztosításával minél gyorsabban és jobb minőségben végezzük el az aratás, behordás, cséplés, tarlószántás és vetés munkáit.

Ennek érdekében a gépállomás pénzügyi és üzemi terveit szigorúan betartjuk és betartatjuk. tervszerűen és szervezetten dolgozunk. Munkánk lendületét és társadalmi ellenőrzését a két gépállomás között július 1-től augusztus 18-ig tartó párosverseny keretében kívánjuk biztosítani.

Versenypontok:

1. A gépvezetők munkáját a menetirányterv szerint irányítjuk és az üzemanyagot, felszerelést, alkatrészt, hiba esetén műszaki szakembert a legrövidebb időn belül biztosítjuk.

2. A kombájnok irányítását úgy végezzük, hogy az országos -értekezleten kitörött 35 vagon terményt learassák és elcsépeljék, ellenőrizzük a munkát, hogy megfelelő minőségű-e; különös figyelmet szentelünk a szemveszteségnélküli aratásra, a rövid tarlóra, a szalmagyüjtés szakszerű betartására.

3. Az aratógépeknek a megtervezett 150 hold területet és annak kifogástalan learatását biztosítjuk.

4. A tarlóhántást és másodvetést a miniszteri utasításnak megfelelően az aratás megkezdése után 18 órán belül végrehajtatjuk és a

cscpies megkezdéséig 60 holdat végzünk el minden erőgéppel.

5. A cséplőgépek teljesítményének értékelésénél a dobszélesség 1 nm-re eső elcsépelt szemtermést vesszük figyelembe. A cséplés végső határideje augusztus 18. A gépenjünt elérendő átlagteljesítmény 42 vagon termény.

6. Az aprómagvak cséplését a gépállomás körzetében a Magtermeltető Vállalat által biztosított területről határidőre végezzük el.

7. Az állam iránti kötelezettség teljesítésére elsősorban figyelemmel leszünk. Tanácsaink munkáját elősegítjük azzal, hogy a gépállomás dolgozói felvilágosítják az egyénileg dolgozó parasztokat és mezőgazdasági szövetkezeteket a •gép alól való beadás fontosságáról.

8. A cséplő és arató munkacsapatok tagjainak, valamint a gépállomásnak járó részesedést a miniszteri utasítás szerint mérjük ki.

9. A tűz- és balesetvédelmi előírások betartásáról, felszerelésekről és az oktatás ellátásáról gondoskodunk. A dolgozók szociális normáit, teljes keresetüket a bizonylatok alapján az esedékesség időpontjában pontosan teljesítjük.

10. A versenypontokat a gépállomás valamennyi dolgozójával megtárgyaljuk és segítségükkel hajtjuk végre. Arra törekszünk, hogy dolgozóink egymással versenyre kelve minél jobban segítsék a dolgozó parasztságot, szövetkezeteinket. Legyenek figyelemmel igényeikre, a határidők betartására, a jóminőségű munkára és a takarékos anyagfelhasználásra.

Vizi József

igazgató Nagy János

párttitkár (Kisléta)

Brém István

igazgató Nagy Lajos

traktoros (Encsencs)

RIVÁLISOK

, Nemcsak Szabolcs- Szatmárban. hanem az , egész országban ismerik . Háda Dezső és Németh János, a kisvárdai gép• állomás cséplűgépveze- ; tőinek nevét. Az elmúlt

évben az őszülöhajú Há• da Dezső az országos ; második, Németh János,

, a fiatalabb mester pedig ' az országos hetedik he- : lyet szerezte meg.

, Június 22-én, — az

aratás-cséplés élenjáró i dolgozóinak megyei értc- , kezletén — mindketten ott ültek. Figyelemmel

• hallgatták Áldott elvtárs ; szavait, aki többek között arról is beszélt,

• hogy a nyári munkák : idején a gépesített mun- , kacsapatok szerettessék ' meg a gépi munkát a

dolgozó parasztokkal.

; A dolgozó parasztok megelégedése feltétlenül 1 jó munkára vall. Az

I előadásnak ez a mondata két év előtti emlékeket idézett fel Háda Dezsőben. Akkor vonult ki először csépelni Pátrohá- ^ ra. Bizony, az első na( pókban sok kellemetlenség : támadt a cséplő

, .munkacsapat tagjaival r is, meg a dolgozó pa- -k rasztokkal is. A munkások egy része csak 7 óra után kezdett szállingózni. Volt eset rá, hogy csak 9 óra felé kezdhették el a munkát. De akkor is hogyan? A helytelen etetés következtében még a szalmába is került szem. Mutógátták is a gazdák, neki meg majd kisült a szeme ... A harmadik napon aztán, munkakezdés előtt, kalapácsával megkongatta a gépe mellett, felfüggesztett síndarabot.

— Hát ez meg mit akar? — kérdezték egymástól a fegyelmezetlenebbek.

— Emberek, — kezdte Háda. — A munkacsapat minden tagja köteles a jövőben reggel négykor megjelenni és este 9-ig dolgozni úgy, hogy ne kelljen szégyenkeznünk a dolgozó parasztok előtt.

— Ne parancsolgasson itt, hallja-e? Szívták már a vérünket a múltban éppen eleget. Ha ezt akarná, jobb, ha már is pucol! — hallatszott egyik-másik heveskzdö- től.

— Emberek! E.rtsjik meg egymást: mindnyájunk kenyeréről van szó.

Jó pár ilyen röpgyű- lésre volt még szükség, meg a községi párttitkár, a tanácselnök és a népnevelők segítségére is, amíg lassan kezdett megváltozni a helyzet, amíg a jó cséplés ezernyi fortélyát megtanulták, amíg a fegyelmezett munka, a felelősség úrrá lett a munkacsapatban. A második héten már nem haragudtak a röp- gyülésért, sőt olykor egyik-másik a maga elhatározásából verte, meg a gongot a röpgyűlésre a szünetekben, hogy valami' hibát szóvátegyen. A gazdák árgus szemekkel kutattak a golyvában, törekben, szalmában, de csak hosszas keresgélés után tudtak néhány szemet összegyűjteni a tenyerükbe ...

Aztán mind jobb és jobb eredményeket értek el a cséplők. Bevezették a kettes műszakot és harcot kezdtek a percekért. Tavaly például már ugyanazzal a munkacsapattal 35 kévét csépeltek percenként. — Félóra alatt 70—80 keresztet, melyből 20—2 5

mázsa szem került a zsákokba. A percekért» való harccal, az ötperces állítási mozgalommai tudták a tavalyi cséplési idényben 1070-es gépüké kel 76 vágott terményt! elcsépelni és a pátrohat dolgozó parasztok meg4 elégedését megnyerni.

És most térjünk visszá oda, ahonnan kiindulj tunk. A megyei értekező leire.

— Szép volt tavaly a1 76 vagon, de az idén nem elégszem meg eny* nyivel. 80 vagon tér* ményt csépelek el * megengedett szemvesz* teség és üzem anyag fel* használás határain be*i lül...

Ezt mondta Háda De* zső, de Németh János sietve közbevágott:

— Otthon magam ix 80 vagonnal' vállaltamé de munkacsapatom tag* jai megszégyenítettek; Azt mondták, tudunk ml a jó géppel a jó termés* bői 86 vagonnal is csépelni. Szeretném, ha Há* da elvtárs versenytér* sam lenne ...

Háda Dezső nem ké4 rette magát, csak ennyit mondott: állom a ver-* senyt! (Za.j