Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-16 / 115. szám

N E PJL A P ■WS4 MÁJUS 16, VASÁRNAP Arassunk új győzelmeket a kongresszusi héten! Terven felül! manhákat vegzünh A nyíregyházi Út­fenntartó Vállalat mű­szaki és fizikai dolgo­zói a kongresszusi hét előtt megbeszélést tar­tottak. Megvitatták, hogy a rendelkezésre álló termelőeszközök, vala­mint a munkaerő jobb kihasználásával, a mun­ka még jobb és észsze­rűbb megszervezésével hogyan javíthatnának az eddigi termelési eredményeken. Megbe­szélték a kongresszusi bét előkészületeit és felajánlásokat tettek a határidős munkák ha­táridő előtti teljesítésé­re, a terv túlteljesítésre, valamint terven felüli munkák végzésére. A telkes hangulatú érte­kezleten tett felajánlá­sokról többek között az alábbiakban számolt be » vállalat vezetősége: „Várközi Gyula, Gaál Imre, Sárdi János és Fekete Mihály a IV. sz. út korszerűsítési mun­kálatait végző dolgozók nevében felajánlották, hogy a kongresszusi hé­ten 6 nappal a határ­idő előtt befejezik a hengerlést munkákat, továbbá terven felül 1.000 négyzetméter asz­faltburkolatot készíte­nek. fccsedy László műve­zető vezetése alatt álló híd- és kompkészítő részleg dolgozói vállal­ták, hogy a tiszavidi komp építési munkáit a kongresszusi héten befe­jezik, és a kompot má­jus 24-re átadják a for­galomnak. Knlydi Gyula, Tömöri Gusztáv és Tóth Lajos az útfenntartási munká­kat végző önelszámoló egységek és körzetek dolgozói nevében fel­ajánlották, hogy kőszál­lítási tervüket 110 szá­zalékra teljesítik.” Lelkes párosverseny a Malomipari Vállalat üzemei között A megye malomipari dolgozói csatlakoztak a Ganz Vagon- és Gépgyár dolgozóinak kez­deményezéséhez, megszervezték a kongresszusi hetet. A versenyben eddig elért 152.1 százalé­kos teljesítésüket tovább akarják fokozni. A kongresszusi hét eredményessége érdekében a tagmalmok vezetői, a malmok dolgozóinak fel­ajánlásai alapján már kész csatlakozásokkal jöttek a május 12-én megtartott értekezletre. Megbeszélték a felajánlások teljesítéséhez szük­séges feltételek biztosítását. Többek között dr. Székelyhídi István műszaki osztályvezető főmérnök a műszaki osztály dolgozói nevében felajánlotta, hogy minden üzemnek rendelke­zésére bocsájtja a szükséges műszaki adatokat es biztosítja a munka végzéséhez szükséges ■ feltételeket, továbbá ígéretet tett, hogy a kar­bantartások ideje alatt a helyszínen is segíti a malmok munkáit. A Malomipari Egyesülés dolgozói a gépek megelőző karbantartásával biztosítani akarják a zavarmentes üzemelést és a második, valamint a harmadik negyed­évben teljesen be akarják hozni az elsőne­gyedévi kedvezőtlen időjárás és szenhiány okozta elmaradást. A kongresszusi verseny eddigi szakaszában a tiszalöki malom vezetett 378 százalékos tel­jesítményével. Prépost elvtárs versenyre hívta ki a megye hasonló teljesítményű malomipari üzemeit. Felajánlotta, hogy a kormánypro- gramm sikeres megvalósítása érdekében a dol­gozó parasztság részére végzett vámőrlést mennyiségben és minőségben a legpontosab­ban végzik. A mérkvállaji, nagyhalászi, deme- eseri és nagykállói malmok elfogadták a ver­senykihívást. Román elvtárs, a vásárosnaményi, Lovászi elvtársnő a nyíregyházi István-malom, Radics elvtárs a baktalórántházi és Szabó elvtárs a tiszabecsi malom dolgozói nevében csatlako­zott a versenyhez. A versenyfeltételeket az alábbiakban jelölték meg: 1. Az önköltséget egy százalékkal csök­kentik. 2. Béralaptűllépés nélkül dolgoznak. 3. Igazolatlan mulasztó nem lesz a válla­latnál. 4. Az üzemzavarokat 1.7 százalékról 0.7 Százalékra csökkentik. Továbbá fokozottabban kielégítik a vámőrlésnél a dolgozó parasztság igényeit. A kongresszusi versenyben szép eredmé­nyeket érnek el megyénk malmai. Az üzemek között a tarpai malom 17.132 forintot kitevő felajánlását már 75.748 forintra teljesítette, ami 442 százalékos teljesítésnek felel meg. A tarpai malom ezzel a teljesítményével meg­előzte Tiszalököt. Az elsőségben komoly esélye van a Nyírségi Hengermalomnak is, ahol a karbantartási időt lerövidítve 1.385 mázsa ro­zsot őröltek meg eddig kongresszusi felajánlás­ként. Szorosan az élenjárók mögött van a nyírbátori malom. Még szebb eredményekért harcolnak a nyomdászok Vállalatunk, a Nyom­daipari Vállalat dolgo­zói május 14-én röp- gyűlésre gyűltek össze, ahol csatlakoztak a Ganz Vagon- és Gép­gyár dolgozóinak kezde­ményezéséhez és szép felajánlásokat tettek a kongresszusi hétre Töb­bek között Tornai Mi- hályné kéziszámozó ed­digi vállalását 130-ró! 150 százalékra, Leszko- ven Ilona ifjúmunkás vállalását 115 százalék­ról 125 százalékra, Ko­lonie* Gyula ifjúmunkás eddigi 160 százalékos vállalását 165 százalék­ra, Varga József kézi­szedő pedig 140-ről 145 százalékra emelte. — Salamon Zsuzsa ifjú­munkás a napi verseny- eredményeket mindig a következő nap reggel 8 óráig kiírja a verseny­táblára. SERES LÁSZLÓN? fi. b. elnök. \ májusi tervért A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tagjai 118.4 százalékra teljesítették április havi tervüket. A kongresszu­si versenyben eddig a tiszadadaiak érték el a legjobb eredményt. A szövetkezet tagjai a kongresszusi héten má- jushavi tervük befejezé­séért harcolnak. Az ösz- szeállító műhely dolgo­zói vállalták, hogy a kö­töttáru szabásánál le­esett hulladékot varró­cérnának használják fel. A szövetkezet tagjai vállalásuk teljesítéséért felelősséget is éreznek. Ezt bizonyítja az is, hogy az összeállító mű­hely már teljesen selejt nélkül dolgozik. A pártkongresszus elé E hazában a dolgozó, ki terv szerint épít jövőt, ha elfárad és lepihen, ezer forrásból kap erőt, ha nézi fenn a dombokon az alvó venyigék sorát, a gondos kéznek erejét dicséri és igaz csodál már ezután csak alkotó pártunkban, eszménkben keres. Az elemek lábunk elé feküsznek már, oly kezesek. Megfordulnak a folyamok, a szikes földön rizs terem, az elnyomott, bús pária szemünk előtt ember leszen. Pártunk, ki nagy tanácsra gyűlsz, hogy számba vedd a nép javát, megmérjed kemény tetteink s napfényre hozz minden hibát: oly bizalommal fordulok hozzád én, s minden dolgozó, mint atyjához a gyermeke, — segíts nekünk, te fénythozó. Öt éve már tiéd vagyok, de harmincig az elnyomás bűzös, szennyes keze nevelt, suhogtatta rám ostorát. Még bennem van a keserű múlt görcsös, lázadó ize, segíts oldódni, derűsen vezessen már jövőnk hite. Nyugatról torkát tátja ránk az elnyomás és vicsorog, de szabadságunk győztesen új harcra, munkára lobog. Pártunk, vizsgáld meg terveink, hogy legyen elég fegyverünk a gyűlölethez s harci kedv, . ha ellenség tör ellenünk. Pártunk, ki nagy tanácskozásra gyűlsz, hogy számba vedd a nép javát, s hogy gyönyörű terved szerint felépítsük a szebb hazát, — most minden szem feléd tekint, formálj minket, és holnapunk, légy bíránk és bölcs vezetőnk, acélozd meg akaratunk. Uj niunkasikerekre készülnek a tiszavasvári hajózsilip építői A tiszavasvári ha­józsilip építkezésén május 13-án termelé­si értekezletet tartot­tak. Ezen az értekez­leten újabb vállalá­sokat tettek az épít­kezés dolgozói a kongresszusi hétre. — Kónyái Rezső főépí­tésvezető ismertette a dolgozókkal az elkö­vetkezendő időszak­ban elvégzendő fel­adatokat, illetve a munkahelyek tervét. Az építkezésnél mun­kaerőhiány van, ezérí is nagyon fontos, hogy az ott dolgozó brigá­dok eredményeik to- vábbnövelésével, a munkafegyelem be­tartásával és a mun­kaidő jó kihasználá­sával harcoljanak az építkezés május havi tervének túlteljesíté­séért. A sztahanovisták jártak élen a felaján­lásokban. Áprilisban is 10 új sztahanovis­tával gyarapodott a munkahely. A dolgo­zók 20 százaléka érte el a sztahanovista szintet. A sztahano­visták és az új szta­hanovista szintet el­ért dolgozók, mint Almási Lajos kőmű­ves, Deák István vas­szerelő, Ritter Sándor esztergályos, Márton Imre ács, Bállá József villanyhegesztő és Reznek András kubi­kos a brigádban dol­gozó gyengébb mun­katársak segítésére, patronálására tettek vállalást. Az építke­zésnél dolgozó szta­hanovisták munka- módszerük átadásá­val segítik azokat a dolgozókat, akik még nem érték el a szta­hanovista szintet. Az építkezés vezetőit és sztahanovistáit az a törekvés vezeti, hogy a kongresszusi hét si­kerének eredménye­képpen ismét tízzel növeljék a sztahano­visták táborát. Pap Ferenc párttit- kárcelvtárs, aki a ko­vács-brigádban dolgo­zik, felajánlotta, hogy áo kongresszusi' hétcii sélej {anyagból dolgo­zik. Almási Lajos kő- snajivesbrigádja nevé- ‘béri' felajánlotta, hogy a kuli úrházat a ha­táridő előtt 6 nappal, május 24-re elkészí­tik. Szőke Ferenc és ácsbrigádja terven fe­jű! biztosítja a 6. szá­mú hídhoz szükséges cölöpöket. K. Szabó Sándor géplakatos ed­digi 6 darab szádpal­ló elkészítését napi 7 darabra emeli. Deák István vasszerelő és brigádja a betétge­rendákat, valamint, á kötélpályát 6 nappal a határidő előtt, má­jus 24-re elkészíti. ; A KONGRESSZUS KÜLDÖTTE AJEGELÉGEDETTSÉG, a jó munka végzésének boldog tudata tükröződött az emberek arcán, amikor elhagyták a megyei pártértekezlet színhelyét. Fekete ünneplő ruhában, fényesre kefélt csizmában, örömtől sugárzó arc­cal lépett ki a teremből Mester Károly is, az ököritófülpösi Vö­rös Csillag termelőszövetkezet munkaérdemérmes juhásza. Van is oka a boldogságra: a pártérte­kezlet résztvevői a III. pártkong­resszus küldöttének választották meg. Míg hazafelé vitte a gépkocsi, azon gondolkozott, minek is kö­szönheti ezt a nagy kitüntetést. Emlékezett... 1951-et írtak, amikor az első nagy kitüntetés érte: felvették a termelőszövet­kezet pártszervezete tagjai sorá­ba. A meghatottságtól akkor is csak annyit tudott mondani: „Tu­dom, hogy a párttagoknak, a kommunistáknak mindig élen kell járni, példát kell mutatni. ígé­rem, én is példamutató leszek.'“ És Mester Károly állta a sza­vát. A DIG PIRKADT még, ami- kor felkelt. Messze van a legelő, korán kell kihajtani a ju­hokat. Jól táplált juhoktól vár­hatott csak több gyapjút, tejet és szaporulatot. Ezért mindig gond- ’c volt arra, hogy a juhok meg­felelő ellátásban részesüljenek, pontos időben kapják az eleséget. A megbetegedett juhokat ő maga ápolgatta, különválasztotta a töb­bitől, nehogy elterjedjen a be­tegség. Nem is volt olyan szép juhállomány a környékben, de még az országban is kevés. Nem is csoda. Mester elvtárs nagyon szereti juhait. Egyetlen percre nem hagyta magukra őket, dédel­gette, ápolgatta mindegyiket egy­forma gondossággal. Ez a gondos­kodás, a felelősségteljes munka meghozta a maga eredményét. Alig egy év telt el azután, hogy tagja lett a pártnak, máris arról adhatott számot: hat és fél kiló a nyírási átlag a juhoknál, s a szaporulatnál is jobbak az ered­mények. 141 anyajuh 160 kisbá- ránynak adott életet. Mester elvtárs beváltotta a tag­gyűlésen tett fogadalmát: példá­san végezte munkáját. Büszkék voltak rá a pártszervezet, a ter­melőszövetkezet tagjai. Még na­gyobb volt örömük, amikor meg­tudták, hogy Mester elvtárs jó munkájáért kormány kitüntetés­ben részesült. A „Munkaérdem­rend“ bronz fokozatát nyerte el 1.500 forint jutalommal együtt. TWEHÁNY ÉV ALATT meny- ^ ” niji sokat kaptam a párt­tól — jut eszébe, míg a gépkocsi simán szalad vele a nemrég ké­szült műúton. Eszébe jutott a sok segítség, amit a pártszervezet is adott otthon neki. Ellátták szovjet szakkönyvekkel, hogy ta­nulhasson, még kimagaslóbb ered­ményeket érjen el. És ő szívesen olvasta Ivanov szovjet juhte­nyésztő tapasztalatait. Tanult és aszerint dolgozott. Az volt a cél­ja, hogy a magasabb gyapjúátlag a több szaporulat mellett, jó faj­tákat is tenyésszen. Ügyelt arra, hogy kereszteződéssel, gondos ápolással minél több törzsköny­vezett juha legyen a szövetkezet­nek. Fáradozásp nem volt hiába­való. Erős akarattal, jó munkával, gondos ápolással, elérte, hogy az elmúlt évben 63 törzskönyvezett birkát adtak át'állami gazdaság­nak, amiért több mint 27.000 fo­rintot kapott a termelőszövetke­zet. A 60 elsőosztályú ürübárány eladása és a gyapjú is szép jöve­delmet hozott a szövetkezetnek, nagyban növelte a szövetkezeti tagok munkaegységének értékét. Mester Károly becsületes, jó munkájára, kitüntetésére büsz­kék a Vörös Csillag tagjai, szere­tik, megbecsülik ezért juhászu­kat. Meg is érdemli ezt a megbe­csülést Mester elvtárs, s méltán büszkék rá a környéken. ' A MIKOR a tiszalöki erőmű duzzasztójának avató ün­nepségére hívták meg, ünneplő ruháján már ott díszelgett a „Ki­váló állattenyésztő‘‘ jelvény is. A velejáró prémiumból ünnepsé­get tartott most született hato­dik gyermekének tiszteletére. De­rűs arccal nézte az elmúlt vasár­nap a nagy vízmüvet, amely sok földre elviszi az életet adó vizet, amitől több lesz a termés, gaz­dagabb az ország, a dolgozók, köztük ő is. „Mi mindent kapunk mi a párt­tól‘‘ — gondolja még akkor is, amikor már szürke, hétköznapi munkaruhájában őrzi a juhokat, s képzeletében ismét megjelenik a hatalmas erőmű, a két kis jel­vény, amit a szekrény fiókban őriz, s csak ünneplő ruhájára te­szi rá ... Eszébe jut: néhány nap és elindul Budapestre, hogy részt- Vegyen a párt legjobbjainak ta­nácskozásán, javaslataival segít­sen abban a nagy munkában, amivel a párt még szebbé, még gondtalanabbá akarja tenni a dolgozók életét. CZÉP DOLOG volna felszó­^ lalni — gondolja magában ilyenkor. Elmondani azt, ami ed­dig történt, meg amit ezután vár az élettől. Mert éppen a napok­ban olvasta szovjet szakkönyvek­ből, hogy még jobb eredményt lehetne elérni, ha szakaszos lege­lőket, külön delelőt, s a legelő­kön fedett, jó szállást biztosíta­nak a juhoknak. Ezt feltétlenül el kellene mondani. Meg azt, hogy most kevés a legelő, ne haragud­janak érte, hogy a kongresszus tiszteletére csak ötkilós nyírási átlagot vállalt. Lehetett volna több is, ha a községi tanács hoz- zájárul ahhoz,, hogy 200 hold föl- dön vetett ‘ regélőt létesítsenek. Nem ártana erről is beszélni. -.. Mester Károly most feláll, s a juhok közül egyet az ölébe vesz. A 31-es számot viseli ez á juh, törzskönyvezett. Észrevette, hogy sántít, a lábát vizsgálja most. A körme között pállott ki, az okoz­ta a rossz járást. Kiveszi zsebéből a kék-követ, megdörzsöli vele a beteg részt, — az majd megteszi hatását. ELV AZT SZERETNÉM java­solni, — mondja csénde- sen, — hogy több szakember dol­gozzon a tanácsapparátusbani Azokban a járásokban, ahol nagy a lehetőség az állattenyésztésre* — mint például a mi járásunk­ban is, — több állattenyésztési szakember legyen. Azért akarom ezt javasolni, mert ha a mi köz­ségünk tanácsvezetői is jobban ismernék az állattenyésztés fon­tosságát, akkor nem nézték vol­na el, hogy ez a sok juh majd­nem, legelő nélkül legyen. Ha ez már előbb meglett volna, akkor most több tejet tudnánk fejni a juhoktól, ami naponta 210 forint­tal gyarapítaná szövetkezetünk vagyonát, s 7—8 kilós nyírási át­lag elérésével köszönthetném pár­tunk TU. kongresszusát, amely­nek én is boldog résztvevője le­szek. (LÉVAINÉ.) ~AW Hajnal Gábor:

Next

/
Thumbnails
Contents