Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-14 / 113. szám

1934 MÁJUS 14, PÉNTEK NÉPLAP 3 A francia nép követeli az indokínai háború beszüntetését Párizs. (TASZSZ) A Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­döttségének a genfi értekezleten az indokínai konfliktus békés megoldása céljából előterjesztett javaslatai élénk visszhangot kel­tettek Franciaország demokrati­kus közvéleményében. A CGT felhívott minden fran­cia dolgozót, forduljon levélben, táviratban és petíciókkal a kor­mányhoz és Bidault külügymi­niszterhez, s követelje az indo­kínai hadműveletek azonnali be­szüntetését. Hasonló tartalmú határozatot hozott a francia nőszövetség ve­zetősége is, amely kiemeli, hogy az indokínai kérdésről Fám Van Dongnak, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság küldöttsége ve­zetőjének javaslatai alapján kell tárgyalni. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa hosszú időn át végzett ki­váló munkájuk elismeréséül Olt Károly pénzügyminiszter­nek a Munka Vörös Zászló ér­demrendjét, Nógrádi Sándor altábornagy- nak, a honvédelmi miniszter első helyettesének a Magyar Népköz­társaság Érdemrendjét adomá­nyozta. A kitüntetéseket csütörtökön délután Dobi István, a Népköz­Bcrlin. (TASZSZ.) A Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség titkársága közli, hogj* Eugenie Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnö­ke levelet intézett Hammarsk- jöldhöz, az ENSZ főtitkárához. Levelében tiltakozik az ENSZ gazdasági és szociális tanácsá­nak azon határozata ellen, amely- jyel a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségtől megvonta a B­társaság Elnöki Tanácsának el­nöke adta át. A kitüntetések át­adásánál jelen volt: Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhe­lyettese, belügyminiszter, Apró Antal, a minisztertanács elnök- helyettese, Bata István altábor­nagy, honvédelmi miniszter, Da­rabos Iván, az elnöki tanács tit­kára, Pogácsás Antal pénzügy­miniszterhelyettes és a nép­hadsereg tábornoki karának több tagja. MTI. kategóriájú nem kormányjellegű szervezetek tanácskozó státusát, amellyel 8 esztendőn át rendel­kezett. Cotton asszony ezt írja: a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetségnek az a véleménye, hogy a státusunk ügyében tett intézkedések ellentétesek az ENSZ alapokmányának szelle­mével és antidemokratikusak. Két új törvényjavaslat az Egyesült Állmokban New-York. (TASZSZ) Sajtóje­lentések szerint Brownell ame­rikai igazságügyminiszter azonos tartalmú levelet intézett Nixon alelnökhöz és a képviselőház el­nökéhez. E levelekben javasolja, hogy a kongresszus fogadja el a haladó szakszervezetek és a „kommunisták uralma alatt” álló egyéb szakszervezetek betil­tásáról szóló törvényjavaslatot és engedélyezze az úgynevezett „fel­forgató elemek” elbocsátását az energiatermelő üzemekből és egyéb olyan vállalatoktól, ame­lyek az Egyesült Államok biz­tonsága és védelme szempontjá­ból fontosaknak minősülnek. Az Associated Press rámutat, hogy az első törvényjavaslat a Taft—Hartley-törvény azon ré­szének „keményebb pótléka”, amely szerint minden szakszer­vezeti funkcionárius köteles írásban nyilatkozni afelől, váj­jon nem kommunista-e. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség felhívása az ENSZ-hez Hogyan lett egy szász ifjúmunkásból mecklenburgi termelőszövetkezeti tag? Irta: HEINZ DÜTTBRENNER Három óra hosszat robogott velünk a vonat, míg Rockowba, a kis mecklenburgi faluba ér­keztünk. Hamarosan megtalál­tuk a kis parasztházat az or­szágút mentén. Az udvaron nyilt- arcú, zömök fiatalember jött elénk: Gerhard Laahs, a rokowi ..Haladás” termelőszövetkezet ifi-titkára. Szőke és kékszemű, mint általában a mecklenbur- giak. Csak amikor beszélni kezd, lehet észrevenni, hogy Közép- Németországból, Szászországból került ide. Érdeklődéssel nézzük ezt a tiatal ipari munkást, aki zwickaui gépgyárban négy kitüntetést szerzett, élenjárt a termelésben és a békéért folytatott harcban egyaránt. Társai úgy néztek rá, mint példaképükre. És most itt épít új otthont, ebben a kis csen­des mecklenburgi faluban. — Hát bizony elég nehezen határoztam el magam — mondja visszaemlékezve. — Tavaly so­kan jöttünk segíteni a mecklen­burgi parasztoknak az aratás­ban. Aztán jött a párt felhí­vása: Mecklenburgban szükség van öntudatos, osztályhű mun­kásokra. — Beszéltem társaimmal és so­kat meggyőztem. Magam is úgy láttam, hogy most erre van a legnagyobb szükség. Egyre az járt az eszemben, amit 1944-ben egy kommunistától hallottam: csak akkor lesz valóban hazánk, ha mindaz megvalósul, amit Marx Károly tanított. Lám, a városban, üzemekben már jó úton haladunk, de a falu még el van maradva. Pedig Marx út­mutatásainak ott is meg kell valósulnia. — Agitáltam, érveltem — de saját magam nem akartam • le­menni falura. Pedig addig, min­dig hallgattam a párt szavára. De hogy otthagyjam a fúrógé­pet, hogy ne térhessek vissza a zwickaui gépgyárba, hogy ne léphessek soha többé a hatalmas csarnokba, ne halljam a gépek zakatolását, ne láthassam a fiú­kat, akikkel annyi eredményes harcot megvívtunk? Mennyit küzködtünk, míg megalakult az ifjúsági brigád. S egyszer egy nagyjavítást nyolc nap helyett nyolc óra alatt végestünk el. S most fordítsak mindennek há­tat, ami eddig életemet betöl­tötte? — De mit ér az elmélet gya­korlat nélkül? Te csak érvelsz, érvelsz, de magad nem akarsz falura menni — támadt egy este nékem legjobb barátom, Ó már elhatározta, hogy lemegy Mecklenburgba. Még sokáig vi­tatkoztunk azon az estén, míg megszületett a szilárd elhatáro­zás. Amikor Gerhard Laahs Rockow­ba érkezett, a parasztok kissé el­mosolyodtak. Volt, aki azt állí­totta: 50 év múlva sem lesz be­lőle paraszt. Hát paraszt talán valóban nem lesz soha, szíve mélyén mindig munkás marad. De a munkás akaraterejével, ki­tartásával látott neki a tandlás- nak. Naponta hát órán át bújta a mezőgazdasági szakkönyveket és ma már úgy vitatkozik az új termelési módszerekről, mint egy tapasztalt mezőgazdász. A ter­melőszövetkezetben hamarosan becsülni kezdték, aztán megvá­lasztották az FDJ helyi szerve­zetének titkárává. Egy félévvel ezelőtt a rockowi ifjúsági szervezet még semmi eredmer.yt nem tudott felmutat­ni. Gerhard Laahs keltette élet­re a szervezetet, az ő érdeme, hogy a fiatalok ma már min­denütt az élen haladnak. Ger­hard T.aahs eredményesen telje­síts pás'.megbízatását. A közoktatás fejlődése Szlovákiában Nemrég tartották meg Csehszlovákiában a VIII. országos pedagógus kon­ferenciát, amelyen fel­szólalt Ernest Sykora szlovák közoktatásügyi megbízott is. Többek kö­zött a következőket mon­dotta: „Az első ötéves terv folyamán Csehszlo­vákia Kommunista Párt­ja és a kormány állan­dó gondoskodása nyomán nagy ütemben fejlődött a közoktatás Szlovákiá­ban. A nyolcéves közép­iskolák száma az 1948. évi 487-ről 1953-ra 910- re emelkedett. Az 1937— 38. tanévben 71.272 ta­nuló járt 323 polgári is­kolába, ma pedig a 11­éves iskolák annak meg­felelő 6—3. osztályában 175.542 diák tanul. Az óvodák száma az ötéves terv folyamán 1065-ről 1788-ra növekedett, az. ipariskolák száma 10-ről 46-ra, a pedagógiai isko­lák száma pedig 18-ról 28-ra. Ezenkívül 6 új fő- iskoía alakult és csak az elmúlt év folyamán 28 új 11-éves iskolát szer­veztünk. Az ukrán isko­lák száma 313-ról 353-ia, a magyar iskolák száma pedig 154-ről 894-re emelkedett. Az általános irányú szak- és főiskolák hallgatóinak száma 1948- hoz viszonyítva, 59.414 főwl emelkedett. Az új iskoláknál is gyorsabban növekedik népünk tanu­lási vágya. Ezt bizonyít­ja az új 11-éves iskolák szervezése iránt jelent­kező sok igényen kívül a nyolcadik osztályok ta­nulóinak száma is,“ Megkezdődött a genfi értekezlet «• i •• a •• 8 • •• I r csütörtöki ulese Genf. (MTI) Tizenöt órakor megkezdődött a genfi értekezlet koreai kérdéssel foglalkozó 10. plenáris ülése, amelyen Van Va­jithajakon thaiföldi külügymi­niszter, a thaiföldi küldöttség ve- zetője elnökölt. Tegyük szebbé, kulturáltabbá Nyíregyházát Hozzászólás a Néplap május 5-i cikkéhez Egyetértek Kovácsvölgyi elv­társ cikkével. Nyíregyházán való­ban sok tennivaló van még. Én most csak két kérdéssel kívánok foglalkozni a cikkben említett problémák közül. Az egyik: Nyír­egyháza kulturális élete sokat fejlődött, azonban van egy művé­szeti ág, amelyik területén, saj­nos: az utóbbi időben sem tör­tént különös fejlődés: ez az ének­kultúra. Sajnos, sem a megye, senrt' a város nem rendelkezik je­lentősebb, nagyobb énekkarral. Márpedig az lenne kívánatos, hogy ■'hűnél hamarabb létrehoz­nánk "’egy-két énekkart, amelyek aztán ösztönöznék az üzemeket, a DféÖ-fiatalokat, a falusi együt­teseket. Különösen fontos lenne, hogy a DISz-ifjúság kezdemé­nyezné mindenütt az énekkarok létrehozását, szervezését. A peda­gógusok minden bizonnyal lelke­sen támogatnák ezt a kezdemé­nyezést és megadnák a szükséges szakmai segítséget. A másik kér­dés, amivel foglalkozni akarok, a klub-helyiségek és a lakás-prob­léma. Igen sok vállalat, üzem, hi­vatal tart fenn önálló klubhelyi­séget, kultúrtermet, amelyet nem tudnak kellőképpen kihasználni.1 Ugyanakkor Nyíregyházán na­gyon sok családnak nincs meg­felelő lakása. Az a javaslatom, hogy az egyes üzemek, vállala­tok, hivatalok kultúrcsoportjai tartsák meg előadásaikat, kultu­rális rendezvényeiket a József Attila kultúrházban és az SzMT. Móricz Zsigmond kultúrtermé­ben. Ilymódon sok helyiség fel­szabadulna, több család jutna la­káshoz és a város kulturális élete sokkal összefogottabb, tervsze­rűbb és változatosabb lenne. MARKUS FERENC. városi DISz-bizottság. Jó gépeket a nyári munkákhoz! Jó gépeket a nyári munkához! — ezzel a jelszóval fogtak hozzá a nagyhalászi gépállomás dolgozói az arató- és cséplő­gépek kijavításához. A kongresszus tiszteletére megfogadták, hogy május 15-ig befejezik ezt a munkát. Első képünkön Csatlós János és Tarr János látható. As „utolsó simításokat“ végzik, egy cséplőgép törekrázó tenge- lyét javítják. ...u-Olíí/c képünk haiázsi Bélát és Kovács Sándort, a kút szorgalmas aralógép-javítót mutatja be az újságolvasóknak. Ok is az utolsó gépen dolgoznak, . V Olamjrwi.J.ózaeí Mvótcieil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents