Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-14 / 113. szám
N 6 étit1954 MÁJUS 14, PÉNTEK Előadás és vita Krúdy Gyuláról az irodalomtörténészek nyíregyházi vándorgyűlésén Már beszámoltunk arról a nagyjelentőségű irodalomtörténeti vitasorozatról, melyet legkiválóbb irodalomtörténészeink és kritikusaink részvételével rendeztek meg városunkban az elmúlt héten. A Kemény Zsigmondiul, Jókai Mórról és mai irodalmunk időszerű problémáiról elhangzott ^előadások és viták mellett külön érdekességet jelentett számunkra a városunk szülöttével, Krúdy Gyulával foglalkozó előadás és vita- Krúdy mind regényei és elbeszélései, mind publicisztikai művei alapján igen jelentős helyet foglal el a XX, század első harmadának irodalmában, Szabolcsnak pedig Bessenyei mellett kétségtelenül egyetlen számottevő íróalakja. Ha nem is tartozott a legharco- -abb, politikailag legtisztábban látó írók közé, • ő is részt vett a század elején a „Hét” és a „Nyugat” fiatal írógárdájának, az Ady- nemzedéknek abban az ..irodalmi háborújában”, amely ideológiai előkészítője volt a „szociális háborúnak”. Ennek ellenére irodalomtörléíiet- írásunk még csaknem teljesen adós Krúdy terjedelmes életművének felmérésével és értékelésével. Ebből az adósságból törlesztett most az irodalomtörténeti vándor- gyűlésen elhangzott előadásával Pcrepatits Antal, Krúdy életének és művészetének legalaposabb ismerője. Egy egész élet rajongó és szenvedélyes kutatómunkájá- . nak szinte felmérhetetlenül gazdag anyagából ismertünk meg néhány részletet. A széleskörű bizonyító anyagot tartalmazó előadás részletesen foglalkozott Krúdy nak elődeihez, különösen Mikszáthhoz, kortársaihoz, elsősorban Adyhoz való viszonyával, Krúdy társadalomkritikájával, a sajátos Krúdy-stilus kialakulásának és a Proustékkal való rokonításnak a kérdésével. majd megpróbálta kijelölni Krúdy helyét XX. századi irodalmunkban. Az előadást hosszú, élénk vita követte, melynek során többek között Merényi Oszkár egyetemi magántanár, a Közgazdasági Technikum igazgatója, Kardos Pál és Bán Imre, a debreceni egyetem tanárai, Czine Mihály, a budapesti egyetem aspiránsa stb. szólaltak fel. A felszólalók egyrészt értékes kiegészítésekkel járultak hozzá a Krú- dy-probiéma megoldásához, Krúdy emberi és írói arcának teljesebbé tételéhez, másrészt .több ponton vitába szálltak az előadó véleményével. Foglalkoztak a felszólalók Krúdy realizmusának, nyelvi gazdagságának és a néphez való viszonyának kérdésével. Különösen'két probléma körül alakult ki élénk vita. Több' felszólaló nem értett egyet az előadóval, aki azt állította, hogy. nem is olyan közvetlen formában, hanem inkább stílusának sajátos .iróniájában, de Krúdy . életműve legalább qly.an éles tár- sadalomkritikát tartalmaz, jrMikszáthé. Ugyancsak vitathatónak látta a legtöbb felszólaló az előadónak azt a megállapítását is, hogy ..Krúdy helye ott van közvetlenül Ady mellett, mert különösen publicisztikai műveivel legalább annyira hozzájárult a forradalom előkészítéséhez, mint Ady." Ha az elhangzott előadás és vita nem is tudott minden felmerült problémát véglegesen lezárni, mindenesetre1 nagy lépéssel vitte előre irodalomtörténetírá-' sunk egyik legtisztázatlanabb kérdését a megoldás felé. Ez annál ör- vendetesebb, mert az Akadémia nyelv és irodalomtudományi osztálya vezetőségének a leg- újabbkori magyar irodalom kutatásáról szóló határozata éppen mos- lanában .tárta fel XX. századi irodalmi kutatómunkánk hiányosságait. Reméljük, hogy Perepatits Antal kitűnő előadása és a hozzákapcsolódó vita még fokozottabb mértékben fordítja majd irodalomtudományunk és olvasó- közönségünk figyelmét is Krúdy Gyula, modern irodalmunk egyik legérdekesebb, legsokszínűbb egyénisége. Nyíregyháza és a Nyírség legnagyobb írója felé. K. B. Megjelent a Propagandista májusi szórna A kótuji színjátszók munkájáról Kótajban kellemes meglepetés olyan nagyon szereti Iluskát, de ért, A kultúrház udvara szépen A Propagandista májusi száma első helyen Nemes Dezső: Pártunk kongresszusai című cikkét közli. Nemes elvtávs cikkében Sorra veszi pártunk összes kongresszusait és részletesen elemzi, e kongresszusok határozatai milyen nagy jelentőségűek voltak nemzetünk történetében, a munkásosztály harcának fejlődésében, pártunk életében és fejlődésében. Több hozzászólást közöl a lap a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez, amelyek a pártoktatással foglalkoznak. A politikai iskolák most soronlévő tananyagainak feldolgozásához ad segítséget Sándor Ottói „A begyűjtésről“ című cikke. Részletesen ír arról, milyen fontos szerepe van a begyűjtésnek a K. V. júniusi határozata és a kormányprog- rarnm végrehajtásában. Ismerteti az új begyűjtési rendszer eddigi hatását, majd élesen bírálja azokat a megalkuvó nézeteket, amelyek gátolják a begyűjtési tervek síkeres teljesítését. ■ Ugyancsak a politikai iskola- vezetők munkájához hasznos Köteles István: A lenini szövetkezeti terv néhány kérdése és alkalmazásának problémái hazánkban című cikke, amelyben a fokozatosság és önkéntesség elve betartásának fontosságát, az állami támogatás szerepét és formáit, a szövetkezeti mozgalom főbb feladatait ismerteti. Fodor Zoltán: „Olvassuk a .Tartós békéért, népi demokráciáért!“ című lapot“ címmel arról ír, milyen fontos eszköz e lap a propagandista és minden párttag szempontjából. A „Válasz a propagandista kérdéseire“ rovatban közli a folyóirat: Szecsődi László: „A társadalom fejlődésének ösztönösségéről és a tudatosság szerepéről“ című cikkét. Ebben választ ad arra, mit értünk a társadalom fejlődésének ösztönössége alatt, és mikor válik az emberek társadalmi tevékenysége tudatossá. Szeben Éva: „A termelési eszközök termelésének elsődlegessége — a marxi újratermelési elmélet egyik alapvető tétele“ című írásában kifejti, miért .objektív szükségszerűség a termelési eszközök termelésének elsősorban való növelése. A Szovjetunió iparosításának a példáján keresztül bizonyítja ezt, majd ismerteti, hogy jelenleg hazánkban hogyan alkalmazzuk e tanítást, Horváth Zoltán: ,,A személyiség történelmi szerepéről“ szóló cikkében azt világítja meg, hogy a. marxizmus-leninlzmus tanításai alapján — szemben a burzsoá nézetekkel — hogyan ítéljük meg helyesen a személyiségek történelmi szerepét. Bírálja azokat a téves nézeteket, amelyek az utóbbi időben nálunk jelentkeztek e kérdéssel kapcsolatban. Székely Andor: „A munka termelékenysége és a munka intenzitása“ című cikke elősegíti, hogy a propagandisták jobban megértsék e kérdést, amelyet számos konferencián nem tisztáztak kielégítően. A lap ismerteti Lenin műveinek 8. kötetét. Mao Ce-tung műveinek III. kötetét és az „Újság a népnevelő támasza“ című füzetet. bekerítve és lüvesitve. De menjünk tovább. A bejárat elölt egesz tömeg, alig tudunk bejutni, ügyre többen jönnek. Megtudtam, hogy délután is volt előadás az iskolások részére kedvezményes áron. Tehat ma mán ez a második előadás. Sokan jöttek Nyírszöllösröl, nem sajnálták a fáradságot hiszen megéri... oda is eljutott a híre ennek az előadásnak. Szombat este van, s a vasárnapi előadásra a jegyek már mind elkeltek. Bent vagyunk a nézőtéren, s Íme a második meglepetés. A terem szépen kifestve és 270 darab vadonatúj szék sorakozik katonás rendben. Csupán hátul van még néhány sor pad s körülbelül 50 személy részére állóhely. Tehát a befogadóképesség kb. 350 néző. Többezer forint értékű bordó karakul-függöny mögött beállítva az első felvonáshoz szükséges dísziet. Meglepően szép munka. Kár, hogy a díszletfestó elkövette azt a hibát, hogy a táj előterébe bárányokat festett. Ez illúziórontó. A szépen megfestett táj ugyanis eléri a célt, azt az illúziót kelti, hogy az események valóban egy kis patak partján játszódnak le. De az előtérben legelésző birkák elűzik az illúziót a mozdulatlanságukkal, merevségükkel. Egyik birka éppen iszik a függöny nyílása pillanatában és szegényke kénytelen inni a harmadik felvonás végéig. A juhokat csak a messzeségben, néhány színfolttal kellett volna érzékeltetni, de ez sem feltétlenül szükséges. Ettől eltekintve megérdemli az őszinte dicséretet, hiszen ez a szép díszlet nagyban hozzájárult az előadás sikeréhez. Eltekintve a nagy anyagi áldozatoktól (jelrnezkölcsönzés díja 1.350.—, díszletfestés 2.000.— stb.) igen komoly munkát végzett á csoport minden egyes tagja közel négy hónapon keresztül, de a jó munkának meg is lett az eredménye: az előadás komoly sikert ért el. Kezdődik az első felvonás. Mikor a függönyt, széthúzzák, a pillanatnyi néma csend után, melyet a csodálkozás váltott ki, halk tetszésnyilvánítás moraja hangzik, ami a szép díszletnek szól. Aztán a figyelem ráterelődik a színjátszók játékára, egymás után kapják a nyiltszíni tapsokat, de ezenkívül alig van jelenet, melyet ne kísérne őszinte tetszésnyilvánítás. Szünetben mindenki az előadásról beszél a legnagyobb megelégedés hangján. — Együtt érez a közönség Iluskával, Kukorica Jancsival s könnyeket csal a szemekbe Bagó sorsa, aki mégis lemond cimborája, Jancsi javára. Előkerülnek a zsebkendők, mikor Bagó átnyújtja a rózsát ... mert aki küldte, már nem él... A harmadik felvonásban, tündérországba érve, ügyes színpadtechnikai megoldás, ahogyan kiemelkedik az életvizéből Iluska. Tündéri szép kép. Dicséret illeti a rendezőt, a játékmestert, a súgót, de dicséretet érdemel a csoport minden tagja. A szép siker mellett beszélni kell azonban az elkövetett hibákról is. Rendezői hiba például — többek között, — hogy Iluska túl szépen van felöltöztetve, mikor mosni megy. A gonosz mostoha nemigen egyezett bele, hogy Iluska olyan gyönyörű ruhában álljon be a patak vizébe mosni. Hiszen a szöveg utal erre, mert Kukorica Jancsi szószerint ezt mondja: „soha szegyeid magad, ha nem vagy rendesen felöltözve”. A francia királykisasszony neylonszíjas karórája szintén nem megfelelő kellék. Gyakran előfordult, hogy a szereplők a közönséghez beszéltek, nem egymáshoz. Meg kell jegyezzük# hogy ha színpadon vagyunk, közönség „nincs”. A közönség nem szereplő, tehát nem a közönséghez beszélünk, hanem a partnerünkhöz, akinek szól a szöveg. Helyszűke miatt nem említem meg névszerint, hogy ki mikor követett el ilyen és ezekhez hasonló hibákat, bár legszívesebben minden szereplőnek külön-külön elmagyaráznám. A hibák mellett is kerek-egészében igen szép előadás volt, tehát kellemesen csalódtam s én is azt mondom, mint a nyírszöllő- siek, hogy megérte... Példát vehetne néhány kultúrház vezetője, vagy vezetősége a kótaji kultúrház vezetőitől és lelkes aktíváitól. Külön dicséret illeti a csoportot azért is, mert a körzeti bemutatón a Két kapitány című szovjet daljátékkal szerepelt, de a járási versenyre már új darabot tudott bemutatni, vagyis a János vitéz első felvonását. Tehát a csoport állandóan tanul, dolgozik. Tudom, hogy a megyei és a járási tanács' népművelési osztálya komoly anyagi segítséget adott Kótajnak a kultúrház rend- behozására, most azonban arra is felhívom a figyelmet, hogy minél több szakmai segítséget nyújtson, segítse őket művészi munkájukban, hogy ez' a fejlődésnek indult, lelkes, megfelelő alaptudással rendelkező csoport tovább fejlődjön s ezután is példaként állíthassuk a többi kultúrház elé. Iványi István. cA Ma/jijar ('Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műsora 1834 MÁJUS 14, PÉNTEK Szabolcs-Szatmér ifi válogatott—Borsod megye ifi válogatott 6:4 (5:1) zépcsatár jól helyezett iovgse. a hálóban köt ki. 3:1. A 22-ik percMiskolc. Vezette: Sípos. 2500 néző. Szabolcs: Molnár — Dankó, Csatlós II., Fodor — Balogh (Boros), Szászi — Kovács, Katona, Kovacsics, Vaszil, Hamza (Tóth). Borsod: Antal (Toplenszki) — HudáR, Derda, Fülöp — Kiss (Ba- zsa), Tímár — Kismarton, Vasvári, Vékony, Deák (Hetei), Csontos (Sztányi). Szabolcs-Szatmár fiataljai indítják az első támadásokat. Kova- csicsnak az első percben leadott lövése a kapu mellett süvít el. majd Vaszil tör kapura, de a borsodi védelem tisztáz az összekötő elől. Borsodi ellentámadás góllal végződik. Csontos tör ki a negyedik percben és közelről a hálóba talál. 0:1. A gól nem töri le a vendégcsapatot, s a nyolcadik percben Kovacsics erős lövésével szemben a borsodi kapus tehetetlen. 1:1. Egy perc múlva pedig a vezetést is megszerzik a szabolcsi fiatalak. Egy hosszan előrevágott labdával Hamza tör ki, faképnél hagyja a borsodi védőket és közelről fedhetetlen gólt lő. 2:1. Rövid idő múlva Katona, Kovács, Kovacsics a labda útja- és a köoen szépen adogatják egymásnak a labdát a szabolcsi fiatalok.,c.,,. A támadást Vaszil fejezi be. Éles lövésével szemben a borsodi • kapus tehetetlen. 4:1. Most a borsodiak támadnak többet, de a szabolcsi védők jól hárítják a megmegújuló támadásokat. Ellentámadás során Kovacsics labdája a kapufát találja cl. A 34-ik percben Balogh indítja el a támadást. Szászinak adja a labdát, Kovácshoz továbbít, a szélső az alapvonalig fut el, beadását Kovacsics nyugodtan a borsodi hálóba helyezi. 5:1. A félidő vésőig a szabolcsiak a többet támadók. Második félidőben a borsodi csapat átcsoportosít. Sikeresen, mert már az első percben szép támadást vezet a hazai csapat. A negyedik percben pedig Vékony révén szépít. 5:2. Az ötödik percben újra borsodi csapat szerez gólt. Sztányi eredményes. 5:3. Most erősen szorongatnak a borsodiak, a szabolcsi csapat inkább védekezik. Néha-néha azonban lefutásokkal kísérletezik. A 25. percben aztán az erős borsodi nyomásnak vége szakad, de az újabb gólt ismét a borsodiak szerzik meg. Vékony 30 méteres szabadrúgása a rossz sorfal között Molnár kezét érintve, a hálóba hull. 5:4. A szabolcsiak erősítenek és a 34-ik percben egy kavarodásnál Tóth a hálóba küldi a labdát. 6:4. A játék hátralevő részében mindkét csapat erősen küzd, de gólt egyik sem ér el. A visszavágó mérkőzésen Szabolcs fiataljai végig szívvel, lelkesedéssel játszottak. Szép hely- cscrés támadásaikkal felőrölték az első félidőben a borsodiak védelmét. A második félidőben is jól játszott a szabolcsi csapat. Aki kor tudott erősíteni* amikor arra szükség Volt. Az egész csapat jól játszott, de különösen Kovacsics, Kovács, Dankó kapott sok tapsot a miskolci közönségtől, Borsod csapatából Derda, Vékony és Deák játéka dicsérhető. *< Kisvárdán vasárnap kerül sor a Nyíregyházi Szpártákusz—Kis- várdai Vasas,női és férfi megyei kézilabda rangadóra. A nyíregyházi stúdió ma esti műsorában Rittli István beszélgetését közli Bakai Ferenc építés- vezetővel a nyíregyházi népstadion építkezéséről. Majd gyermekműsorában baskír népmesét közvetít a „Sztaniszlavszkij“ mun- kásstudió színjátszóinak előadásában. „A helyes vetésforgó megnöveli az őri Petőfi termelőszövetkezet földjeinek termését“ — ezzel a címmel Nagy Tibor tudósítását, majd „Közelebb az élethez“ címmel Soltész István nyilt levelét hallják a hallgatók. S végül megismerik a legfrissebb híreket. A próhirdeí esek Jó állapotban lévő mély gyermek- kocái eladó. Zó.ia-utett 3. Czura Pál. Víz-utca 21. szám alatti lakos esy darab sárga, heréit é? egy darab deres heréit ló marhalevelét elvesztette. Mesraiáló.ia fenti címre küldje el. Jó állapotban lévő, elsókiadású 125-ös Csepel-motorkerékpár eladó. — Megtekinthető Dózsa Gyűrgy-út a volt Karsay-mühely ben. Azonnali belépésre felveszünk anyag k ón y velőt. egyszámla vezetőt, . tatinztikuát és brigád-írnokot a Kesely íih almi Állami Gazdaság. M cooes út. Borsod megye. Sarkantyú-utca 17. számú ház eladó. Érdeklődni: Kossuth-utca 41. sz. Kőműves-, asztalos- és festő szakmunkásokat nyíregyházi tatarozást munkára falveszünk. Vidékiek részére étkezésről gondoskodunk. Nős és családfenntartók részére különéiési pótlékot fizetünk. A tata.rozási munkát kölcsönös megállapodás alap.ian esv brigádnak előre kiadjuk. Jelentkezés: Tatarozó és építő vállalat központjában. Nyíregyháza, Árpád-utca 1. sz. E héten is 200 db jegyet sorsol ki a Sportfogadási Osztály a magyar—aogol mérkőzésre. Vásároljon mielőbb tipp- szclvényt. — A kisorsolt mérkőzés-bclcpőjcgyek jegyzékét a „Sportfogadás“ című Toto-hctilap közli. A hetilap megjelenik minden szerdán. Kapható a hírlapárusoknál és a sportfogadási kirendeltségeknek SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa Gy.-u. 6. Tel.: 11-70.11-71,11.76 Kiadóhivatal; Nyíregyháza. Zídánov-utca 1. — Telefon: 30-00. Szaboics-3zattnármeg,yei Nyomdaiban Vállalat. Nyíregyháza. Feleld« vezető: Szilágyi Józset. 4
