Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-12 / 111. szám
Oiíág pr&teiávim egy.esüthetek ! XI. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 MÁJUS 12, SZERD/ Két „feledékeny" kézség Ujíehértó dolgozó parasztsága a párt- és kormányhatározat után még fokozottabb kédvvel látott hozzá a mezőgazdasági munkához. Örömmel fogadták a kedvezményeket, az adó- és beadáscsökkentést, nagy kedvvel vásárolják a műtrágyát. A múlt ősszel és most tavasszal kiváló munkát végeztek a földeken. Kormányunk, a munkásosztály segítsége, a szorgalmas munka gazdagabb gyümölcsöt Ígér ebben az esztendőben. A dolgozó parasztok minden kedvezményt igénybevesznek, amelyek a terméshozamok emelését szolgálják és az életszínvonal emeléséhez szükségesek. A jogok megkövetelésében nincsen hiba Üjfehértón, annál inkább a kötelességek teljesítésében. Május 8-ig esedékes begyűjtési tervét tejből 30.8 százalékra, tojásból 17 százalékra, baromfiból 13 százalékra, sertésből 63 százalékra, vágómarhából pedig 77.5 százalékra teljesítette a község. Az év első négy hónapjában több mint 2000 dolgozó paraszt maradt adósa államunknak. A dolgozó parasztok életszínvonalának emelkedését mutatják a következő számok: a helyi földművesszövetkezetben egymillió forinttal többet vásároltak az idén a dolgozók, mint az elmúlt év első négy hónapjában. (Pedig az idén sokkal többen utaztak Nyíregyházára, Debrecenbe és a különböző városokba vásárolni, mint az elmúlt évben.) A helyi földművesszövetkezetekben 3 és félezer méter szövetet vásároltak meg ebben az évben, 500 mázsa műtrágya és 60 mázsa rézgálic mellett még 400 pár lábbelit is eladott a földművesszövetkezet. Naponként viszik a rádiót kerékpárt, nagy a kereslet az eke és borona iránt. Hatalmas mértékben növekedett a vásárlóerő. Ez helyes is, csak az nem helyes, hogy a kötelezettségek teljesítése visszaesett. Községünk dolgozó parasztsága számára államunk 84.920 forintos évi költséggel általános iskolai napköziotthont tart fenn. Az óvodai költségekhez évente 52.340, a bölcsődéhez pedig 72.1X0 forinttal járul hozzá a nép állama. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében apaállattartásra 211.000 forintot fordít az állam. Még hosszan sorolhatnánk, hogy mit kapnak az újfehértói dolgozó parasztok az államtól. Közöttük az a 2000 hátralékos is, aki miatt szJégyenkezni kell a jól teljesítőknek! Ha egyenként vizsgálnánk sorba minden dolgozó parasztot, hogy mit kapott a felszabadulás óta, bizonyára mind a 2000 hátralékosnak szégyenkeznie kellene, mert mennyire hálátlanok népi demokráciánk bőkezűségével szemben. A felszabadulás előtt a Májváskertben alig volt tehén, most alig van ház, ahol 1—2 tehén, ló és fiaskoca ne lenne. A Bodó-tagban Tót László, volt gazdasági cseléd 8 hold földet kapott, új házat épített, lova, tehene, sertése van, két fia katonatiszt, — .mégis hátralékos! Pálkövi Antal Szőlő-utcai lakos szintén cseléd volt, most nyolc hold földje van, sok jószága, a fia ösztöndíjas a Szovjetunióban. Hasonló esetek százait sorolhatnánk községünkből. Hiba van a párttagok és tanácstagok példamutatásával. Jobb felvilágosító munkát kell végezni a községi pártbizottságnak és a tanácsnak. A notórius nemteljesítőkkel és a kulákokkal szemben pedig sokkal következetesebben kell a büntetőszankciókat alkalmazni! Sokkal jobban kell támaszkodni az olyan becsületes teljesítőkre, akik jó néhány- százan vannak: Molnár Miklós, id. Verdes János, Pelle Sándor, Kovács Antal, Molnár János, Oláh János, Méhész István, Gábor István, Komjáti Sándor és még sokan mások. A felvilágosító szó, a törvények igazságos alkalmazása községünkben is meghozza majd a várt eredményt és reméljük, nem sokáig kell a járás, a megye előtt szégyenkeznünk. KOVÁCS KÁROLY, vb. titkár. * A mátészalkai járásban nagyközségnek számít Számos- szeg. Lakói földszerető, jól gazdálkodó parasztok. A jó szs- mosmenti föld a szorgalmas munkáért búsásan fizet. Az elmúlt gazdasági évben, a termésátlagot alapul véve, Számos- szeg a járás 'első községei között foglal helyet a termelésben. Vájjon mi az oka, hogy a begyűjtésben pedig a tizedik helyen van? A hibák gyökere a vezetőknél keresendő. Jobb, szervezettebb munkát kell végezni úgy a végrehajtó bizottságnak, mint a tanácsi dolgozóknak. A legnagyobb hiba mégis a példamutatásban van. Gergely Lajos tanácselnöknek az apja még 1953. évi tojással, baromfival és tejjel is adósa államunknak. Kása Bertalan elnökhelyettesnek ugyancsak adós az apja és a testvére. Kovács Sándor tanácsalkalmazottnak hátralékos a multévről az apja. Mint ahogy a vezetők hozzátartozói nem teljesítik beadási kötelezettségeiket, ugyanúgy hátralékos a párttagok és a tanácstagok nagyrésze. A szamosszegiek megfeledkeznek arról, hogy az ő jótermésükhöz a szerszám, a műtrágya, a gyárakban készül. A jó termés árán csak úgy tudnak olcsóbban csizmát, ruhát vagy egyéb szükségleti cikket vásárolni, ha ők is teljesítik kötelezettségeiket. A mezőgazdaságot az ipar csak úgy tudja segíteni még fokozottabban, ha ezt a testvéri segítséget a parasztság is viszonozza. A munkák megjavításához a felvilágosító szó mellett Szamosszegen arra van szükség, hogy a vezetők ne vizet prédikáljanak és bort igyanak! PETES JÁNOS, a járási tanács vb. elnökhelyettese. A mai számban : Tiszaparti beszélgetés (2, oldal) Terjeszd, olvasd a Néplapot (3. oldal) Az állattenyésztés legfontosabb feladatai (3. oldal) I Gyermekhangverseny (4. oldal) Barkaszi Jánosné és férje, akik két hónapja léptek be a besztereci Uj Barázda tsz-be. A vezetőség a tehenészetet bízta rájuk. Két hónap alatt 3 literrel emelték a fejési átlagot. Barka- sziné párosversenyben áll Ary Zsigmondnéval, a tyukodi Előre tsz. fcjönőjével. (Hammel József (elvétele) Vásárosnaményi dolgozók a genii tanácskozásról Arra a kérdésre, hogy a genfi értekezlet miképp segítheti elő a béke megszilárdítását, a vásárosnaményi dolgozók az alábbiakban fejtették ki álláspontjukat: Balázs Sándor középparaszt: „Szerintem a békés, közös megegyezés növelné a béketábor erejét. Általános, szabad szavazást kellene elrendelni a koreai és vietnami népek között saját életük békés további fenntartása érdekében.“ Palócz Sándor téglagyári munkás: „Békét csakis a vietnami háború beszüntetésével és állami függetlenségének megadásával, Koreának pedig mindkét fél közös tárgyalása útján való egyesítésével lehet biztosítani. Szatmári István tsz- tag: „A koreai és vietnami kérdésben csak az segítheti elő a béke megszilárdulását. ha az imperialista államok teljes nemzeti szuverenitást biztosítanak Koreának és Vietnamnak.“ Czeglédi Mihály, technikus: „A koreai és vietnami kérdés elsősorban a világbéke nagy táborának, a Szovjetunió vezette bé- keíábornak lenne döntő győzelme a háborús, kizsákmányoló kapitalista uszítok felett. A békés rendezés magában hordja a világbékc megszilárdítását, mindenekfe- lett a tárgyalásokon alapuló összes vitás kérdések rendezését és így a béketábor győzelmét a háború erői felett.“ Csalah Imre ált. isk. tanár: „Ha sikerül a megegyezés, Ázsia legnagyobb problémái megoldódnak. Ázsia — az Ázsiaiaké marad. Ezt követne a többi gyarmati és félgyarmati népek szabadságtörekvése. Az európaiak is jobban keresnék a megbékélés útját. Fel lehetne vetni az eurcpri biztonsági szerződés magasztos gondolatának megvalósítását. Elősegítené a Népi Kína elismerését és felvételét az ENSz-be.“ URAY MIKLÓS. A BÉKÉÉRT A jó munka erősíti a békét A nagykállói járásban sokszor bebizonyították már a kállósemjéni dolgozó parasztok, hogy nem szeretnek késlekedni semilyen munkával, jó békeharcosok. így volt ez a tavasz folyamán is. A nagykállói járás elsőnek jelentette, hogy befejezte kukoricavetési tervét, majd azt, hogy minden tavaszi magot földbetett a járás területén. A járásnak pedig a kállósemjéniek is az első községek között jelentették vetésük végeztét. Hogy miért igyekeznek időben végezni minden tavaszi munkával a kállósemjéni dolgozó parasztok, arra röviden csak azt lehetne válaszolni: mert bő termést akarnak betakarítani kalászosaikról és minden kapásnövényeikről. Ez növeli a béke erőit is. Nagyban növekedett a kállósemjéni • dolgozó parasztok termelési kedve az új kormányprogramm óta. Mindenki többet akar termelni családja, az egész ország javára. A dolgozó parasztok, ahogy végeztek a vetéssel, mindjárt a növényápoláshoz láttak annál a növénynél, amit korábban tettek földbe. Mészáros Sándor 8 holdas középparaszt az elsők között kezdte meg a 800 öl cukorrépája sarabolá- sát, amit május 3-án be is fejezett. Farkas Sándor dolgozó paraszt a korai burgonyáját kapálta meg a múlt héten. 900 ölön vetett korai burgonyát, és úgy gondolja, hogy akkor tud korán burgonyát vinni a piacra, ha idejében végzi el a kapálást. Igaz, először a mák vetését sarabolta meg. Nemcsak ezek a dolgozó parasztok kezdték meg időben a növényápolást. Példájukat számosán követték. Féldául H. Papp József 8 holdas termelő már két hete megsarabolta 900 ölön a mákot. Híres máktermelő ő, erről nevezetes a faluban. így aztán tudja, hogy mikor kell sara- bolni, ha bő termést akar elérni. Arról pedig sokat lehetne beszélni, hogy a Petőfi termelőszövetkezet tagjai milyen lelkesen dolgoznak a tavaszi mezőgazdasági munkák során. Már ők is befejezték 6 hold cukorrépájuk sarabolását. Azt lehet mondani, a szövetkezet apraja-nagyja mind ott volt a saraboláson, persze, egyénekre van osztva a terület, így nem kell félniök, hogy gázosán marad a veteményük. Az pedig természetes dolog, hogy a szövetkezetben a párttagok járnak élen a munkában. Tóth Sándor elvtárs ugyan az állattenyésztésben dolgozik, de a felesége, Mihály és Erzsébet nevű gyermekei a növényápolásban dolgoznak. Hasonlóan élenjár a munkában Lőrincz János elvtárs is. Barabás Sándor elvtárs családja is mindig kint van a földeken, szorgalmasan dolgoznak. Lelkes munkájuk eredményeként a hét folyamán megkezdik a napraforgókapálást is. Látva ezt az egyéni dolgozó parasztok, igyekeznek, nehogy elmaradjanak a termelőszövetkezettől. Herczku Péter 7 holdas dolgozó paraszt például az április 26-án megsarabolt 400 öl cukorrépáján e héten megkezdi az cgyelést is. így dolgoznak a semjéni dolgozó parasztok a teremtő béke érdekében. Adta: RÁSZA ANDRÁS, kállósemjéni tanácselnök Békebeszélgetések a megyében A genfi tanácskozás erősen foglalkoztatja Szabolcs-Szatmár megye dolgozó népét is. A bén kebizottságok lelkesen dolgoznak azért, hogy a megye dolgozói megismerjék a tanácskozás eredményeit. Különösen jól dolgoztak az utóbbi napokban a nyíregyházi és vásárosnaményi járások békebizottságai. A nyíregyházi járásban az utóbbi három hét alatt 250, a vásárosnaményi járásban 245 békebeszélgetést tartottak, s ezeken többezer dolgozó paraszt vett részt. A mátészalkai járás 22 községe közül 21-ben tartják meg hetenként rendszeresen a beszélgetéseket a békebizottságok. De jól dől-’ goznak a békebizottságok a megye többi községeiben is. Május 9-én vasárnap, a reggeli órákban, Jéke községben 4 helyen tartottak békebeszélgetést. Ugyanezen a napon Vasmegyeren és Nagyhalászban békegyűlést tartottak a békebizottságok, amelyen beszámoltak a genfi tanácskozás eredményeiről. Vasmegyeren 70, Nagyhalászban 80-an vettek részt a gyűlésen. Nagyhalászban 10 dolgozó paraszt mondta el a véleményét a tanácskozásról. Kovács Erzsébet, az egyik felszólaló, az egész község dolgozóinak követelését fejezte ki: „A genfi értekezleten hozzanak olyan határozatot, amely biztosítja Ázsia és az egész világ békéjét.'1 Hogy mennyire foglalkoztatja a megye dolgozóit a béke gondolata, bizonyítja az is, hogy nagyszámban érkeznek be a megyei békeirodába levelek, gondolatok, vélemények és javaslatok a békéről. Napkorról tizen küldték be véleményüket a békeirodára.
