Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-11 / 110. szám

Vasárnap a Felső-Tisza tájára ünnep köszöntött. Ezen a tavaszi napon gátat vetettek a Tiszának, megzabolázták s egy évszázados álom valóravált. Az a Tisza, amely árvizek idején anyagit rombolt, falvakat pusztított el, s egész határ termését tette tönkre, vizet ad majd a szomjas földeknek, új agrokultúra lehetőségét teremti meg a nemrég még szikes tájon.

A nagy alkotás megszületett.

A háború, a rombolás után kilenc esztendővel. Van valami hatalmas jelkép abban, hogy

éppen azon a napon adták át rendeltetésének a Duzzasztómüvet és a Főcsatorna'első szakaszát, amelyen kilenc esztendővel ezelőtt elhalt a fegyverek ropogása, az ágyúk moraja, a tankok dübörgése.

Vasárnap ünnepelni jött Tiszalökre Tiszántúl, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár megye népe. Már délelőtt autók, szekerek százai, kerékpárosok, gyalogosok ezrei tartottak az ünnepség színhelye felé, amely zászló- és virágdíszben fogadta az érkezőket.

A duzzasztómű üunepélyes átadása

Pontosan tizenkét órakor érkeznek az. emelvényre az avatóünnepség elnökségének tagjai: Hegedűs András, a miniszertanáes első' elnökhelyettese, földművelésügyi miniszter, Kristóf István, a SzOT. elnöke, az MDP. Politikai Bizottságának tagjai, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Beb- ris Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter, Prieszol József, a közlekedés- és postaügyi miniszter helyettese, SzgkaU József, a DISz. első titkára, Csanádi György, a MÁV. vezérigazgatója, Barczi Gyula, a Magyar Dolgozók Pártja hajdú-biharmegyei bizottságának titkára, Varga Sándor, az MDP. szabolcs-szatmármegyei bizottságának titkára, Dávid Ferenc, az MDP. szolnokmegyei bizottságának titkára, kiváló építőmunká-- sok > és mérnökök.

Az ünnepséget Rajczy Kálmán, az országos vízügyi főigazgatóság Vezetője nyitotta meg.

— Az előttünk lévő duzzasztómű, — mondotta, — amelyet ma adunk át ünnepélyesen rendeltetésének, ötéves tervünk legnagyobb vízépítési alkotása. Ez a duzzasztómű nagyban segíti a Magyar Dolgozók Pártjának és a minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatában foglaltak végrehajtását. A mü üzembehelyezésével megvalósítjuk a sivár, terméketlen, vízre szomjazó Hortobágy hasznosítását.

— A vízlépcsőre, az öntöző és hajózható főcsatornára, valamint a nagyiváni tárolóra támaszkodva építjük ki a tiszántúli nagy öntöző rendszert. Ez az öntöző rendszer jelentősen hozzájárul dolgozó népünk életszínvonalának nagymérvű emeléséhez, népgazdaságúnknak mezőgazdasági termékekkel, ipari nyersanyaggal való ellátásához.

— A mű üzembehelyezése nemcsak nagy lépést jelent a vízhasznosítás fejlődéstörténetében, de a vízlépcső és csatorna tervezése, előmunkálatai és építése során szerzett ’ tapasztalatok jelentős mértékben fejlesztik vízgazdálkodásunk és vízépítési tudományunk számos ágazatát.

■— A vízlépcső, mint folyami duzzasztómű, nemcsak hazánk legnagyobb vízépítkezése, hanem európai viszonylatban is a nagy iölyami duzzasztók közé tartozik. Jellemzésül el kell mondani, hogy hazánkban az elmúlt ötven év alatt épített vízépítési műtárgyak együttes költsége sem haladja meg ennek a műnek beruházási költségeit.

A mű ünnepélyes megnyitása alkalmából elismerésünket és hálánkat fejezzük ki azoknak a

dolgozóknak, vízimérnököknek és tudósoknak, akik ezt a hatalmas művet megvalósították.

— A magyar vízimérnökök álmai most teljesednek be, — úgy gondolom, — a régi és új vízimérnökeink nevében egyaránt megfogadhatom, hogy teljesíteni fogjuk kötelességünket népünkkel, pártunkkal, államunkkal szemben és megoldjuk az elénk állított feladatokat, mert azok valóban reális, szilárd talajon nyugszanak és dolgozó népünk javát szolgálják. Legyen ez a mű és a további művek pillérei Alföldünk mezőgazdasági, ipari, közlekedési fellendítésének és erős támaszai a mindannyiunk által óhajtott tartós békének,

A vízmű építői nevében Halmi Sándor, a vízműépítő vállalat dolgozója szólt a megjelentekhez:

— örömünnep számunkra ez a mai nap, mert teljesítettük pártunk és kormányunk által reánkbízott feladatot. A feladat végrehajtásáért kemény harcot kellett folytatni mind a vízmű, mind pedig a Keleti Főcsatorna fizikai és műszaki dolgozóinak. Dolgozóinkat lelkesítette az a tudat, hogy elősegítik mezőgazdaságunk fejlesztését.

— Segítettünk pártunknak a munkás-paraszt szövetség megszilárdításában, segítettünk dolgozó parasztságunknak abban, hogy a Tisza éltető vizét minél előbb felhasználhassák a mezőgazdaság fellendítésére, a jólét növelésére. Tudjuk, hogy még további feladatok várnak reánk, . de ígérjük, hogy az előttünk álló nagy feladatokat, az új nagy csatákat is eredményesen megvívjuk.

Ezután Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter mondotta el átadó beszédét.

Bebrits Lajos elvtárs beszéde

— A tiszalöki vízműnek az a célja, hogy duzzassza a folyó vizét s ezzel lehetővé váljék hatalmas térületek öntözése. Célként tűztük azt is, hogy a felduzzasztott víz segítségével villamosenergiát nyerjünk. A duzzasztómű létesítésével elérjük azt is, hogy a Tisza felső folyása — amely eddig az év bizonyos szakaszaiban volt csak hajózható — a duzzasztás következtében egész Záhonyig az év bármely szakában alkalmas lesz hajóforgalom lebonyolítására.

— Az előttünk álló nagy műtárgy nem a régi Tisza-mederben, hanem a Tisza rázompusztai kanyarulatát átvágva, új mederben épült, közel 400.000 köbméter föld kiemelésével hatalmas gödröt kellett létesíteni a műtárgy építéséhez. A gödör körül nagy körgátat létesítettek az építők, s ez a körgát a munkatértől távoltartotta a tiszai árvizet. A gödör 26.000 négyzetkilométer területet foglalt el, létesítésénél a legnagyobb probléma az volt, hogy miképpen védekezzünk az erős mértékben jelentkező talajvíz behatolása ellen. Ennek érdekében elvégeztük Európában eddig a legnagyobb területre kiterjedő és leghosszabb ideig tartó talajvízszintsüllye3z- tést, mert a tiszai árvíz esetén 20 méteres vízszintkülönbséget kellett biztosítani. A működésbe helyezett szivattyúk több mint ezer napon át üzemzavar nélkül dolgoztak. Amennyi vizet itt elszivattyúztunk, Debrecen városa és környékének vízellátását bőven fedezte volna. Egy 800 kilowattot; erőtelepet is létesítettünk, amelynek hivatása volt a folyamatos üzemeltetés biztosítása.

— A gödörben épülő műtárgy körül kétezeregyszíz tonna súlyú vasszádfalat kellett leverni 6—16 méter mélységig. A műtárgyban

87.500 köbméter vasbetont dolgoztak be az építők, amelyhez egy jól működő külön keverőtelepet létesítettünk. Arra törekedtünk, hogy a legjobb minőség kerüljön beépítésre.

— Külföld legismertebb szakértői, így Orlov szovjet professzor is azt mondotta, hogy hosszú évszázadokig is elállhat a mű falazása. A duzzasztómű 135 méter széles, háromnyílású, a nyílásközök 37 méter szélesek és 8 méteres maximális duzzasztóképessé- gével Európa nagyméretű folyami vízlépcsői közé tartozik. Emellett épült a hatvan méter széles erőmű, amelyben három, egyenként

4.000 kilowatt teljesítményű turbinát helyeznek el. A másik oldalon épült a 18 méter széles hajózó zsilip, amely a hajózás folyamatos biztosítását szolgálja.

— Nagyarányú földmunkákat kellett elvégezni az alapgödörnél, a Tisza-meder átmetszésénél. 3.5 millió köbméter föld megmozgatására volt itt szükség. Emellett a Keleti Főcsatornából is — melynek tervezett hossza 109 kilométer, 65 kilométert részben teljes - részben félszélességben is el kellett készíteni. Ez hárommillió hatszázezer köbméter föld megmozgatását tette szükségessé.

— Kubikosoknak nagy serege sem tudta volna elvégezni ezt a munkát, ha csak a régi szerszámokkal vonult volna fel: ásóval, talicskával. A finom befejező munkákhoz természetesen az ásó és talicska elengedhetetlen, de a

(Folytatás a t. oldalon)

Bebrits I.ajos elvtárs, posta- és közlekedésügyi miniszter beszel.

Hallgatóság az avató-ünnepségen.

Hegedűs András elvtárs, az MDP. Politikai Bizottságának Ug- ja, a minisztertanács első elnökhelyettese, földművelésügyi miniszi tér, ünnepi beszédét mondja.

Az ünneplők Hegedűs elvtárs beszédét hallgatják.

(Hammel József felvételei!

A. mai számban :

Hegedűs András elvtárs beszéde a Tiszalöki Dnrtasrtómfl avatásán (2. oldal)

Ho Si Minh nyilatkozata (3. oldal)

Megyénk sportja (4. oldal)

XI. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM

ÁRA 50 FILLÉR

1945 MÁJUS H, KEDD

A 1 iszalöki Duzzasztómű megkezdte az öntözővíz szolgáltatását

KÉPEK AZ AVATÁSRÓL

Otláq pratefárfm tqjq&úi !