Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-11 / 110. szám

NÉPLAP mil) MÁJUS .11, KSUJ A tiszalöki kőművesek újult erővel dolgoznak Segítsenek a műszakiak A Tiszátoki Duzzasztómű megkezdte az öntözővíz szolgáltatását POLONKAIALBERT „Mi, a Polonkai kőművesbrigád tagjai, — akik a tiszalöki erőmű- építkezésnél dolgozunk, — a párt- kongresszus tiszteletére versenyre hívtuk a megye összes kőműves- brigádjait. Már a versenykihívás­ban felvetettük, hogy nagyobb se­gítséget várunk felajánlásunk tel­jesítésében a műszakiaktól. Saj­nos, arról kell beszámolni, hogy ezen a téren nem sok ja­vulás van, nem mindenben segítenek bennünket a műsza­kiak. — Nem biztosítanak ré­szünkre kellő munkaterületet és felajánlásunk túlteljesítéséhez a szükséges anyagot sem bizto­sítják időben. Amikor szólunk ne­kik, csak a vállukat húzogatják. Az üzemi szakszervezettől is kér­tünk segítséget, azonban Gál Mik­lós üb. elnök elvtárs közbenjárá­sa után is a műszaki vezetők to­vábbi nemtörődömségét tapasztal­juk. Apriiishavi tervünket átlag 12? százalékra teljesítettük. Ezt az eredményünket május 10-ig 231 százalékra növeltük. Sokkal szebb eredményeket is el tudnánk érni, lia munkánkhoz megkapnánk a segítséget vállalatunk műszaki vezetőitől. POLONKAI ALBERT, brigádvezető és brigádja.“ Megszerezzük az elsü helyet SZAKÁCS JÓZSEF Szakács József kőművesbrigád- vezető és brigádja, a Duzzasztómű átadási ünnepségének napjáig, május 9-ig teljesítette kongresszu­si felajánlását, — befejezte augusztus 20-i tervét. Hónapokon keresztül ők jártak élen az erö- műépitkezésnél dolgozó kőműves­brigádok versenyében. Azonban május 1-től 10-ig csak 170 száza­lékot teljesítettek, és a brigád a közepesen dolgozó brigádok kö­zé került. Polonkai Albert brigád­ja tört az élre. Szakács József brigádja a versenyeredmény is­mertetése után fogadalmat tett arra. hogy a kongresszusig vissza- szerzi az első helyet, és május 24-ig szeptember havi tervüket is ’eljesítik. (Folytatás az I. oldalról) munka javarészénél a hátgerinc­törő kubikolást a szocialista épí­tés már nem. tűri. Iszapszívó-kot- rógépek alkalmazására került sor, még a 80 százalékára agyagos ta­lajban is, amihez fogható Európá­ban még ,nem volt. Földnyeső gé­pek és csillék vonultak fel. A gé­pek éjjel-nappal szakadatlan munkában voitak s ez lehetővé tette a hatalmas, nagy teljesít­ményt. Az ünnepi beszédet Hegedűs András, a Politikai Bizottság tag­ja, a minisztertanács első elnök- helyettese, földművelésügyi mi­niszter mondotta: Hegedűs András elvtárs beszéde — Tiszalöki Duzzasztómű egyi­ke népi demokráciánk legnagyobb létesítményének. Méltán sorakozik a legnagyobb beruházások, — Sztálinváros, Inota, Komló, Ka­zincbarcika és a többi mellé. A Tiszalöki Duzzasztóműnek a nagy létesítmények sorában azonban különös jelentősége van azért, mert ez az első olyan nagy létesít­mény, amely közvetlenül a mező- gazdasági termelés fejlesztésének érdekét szolgálja. Pártunk és kormányunk most a legfőbb feladatának a dolgozók életkörülményei állandó és gyors javítását tekinti. Ehhez minde­nekelőtt több mezőgazdasági ter­mény — kenyér, hús, zsír, tojás, zöldség, gyümölcs — kell és ezért sokoldalúan és gyorsan kell fej­leszteni egész mezőgazdaságunkat. Ehhez a nagy országos ügyhöz járul hozzá a Tiszalöki Duzzasz­tómű. Ezt a nagy ügyet szolgálták becsülettel azok a munkások, akik építésében résztvettek és ezt fogják szolgálni azok a dolgozó parasztok, akik a vizet szántóik termékenyebbé tételére felhasz­nálják. A duzzasztómű segítségével, an­nak teljes kiépülése után, az or­szág legaszólyosabb vidékén, a Ti­szántúlon — ahol a rossz csapa­dék- és talajviszonyok következ­tében a termésátlagok rendkívül alacsonyak és igen ingadozók vol­tak — több mint 200.000 kát. hol­don válik lehetővé, hogy többet és biztonságosabban termeljünk. Eb­ből mintegy 50.000 kát. hold olyan terület, amelynek a mezőgazda- sági művelésbe való bevonását tu­lajdonképpen a víz, azaz a duz­zasztómű létesítése teszi lehetővé. A duzzasztómű segítségével a Tiszántúlon jelentősen meg tud­juk növelni rizstermelésünket, emelni tudjuk takarmánytermelé­sünket és segítségével több állati terméket tudunk előállítani. A Tiszalöki Duzzasztómű a munkás-paraszt szövetség létesít­ménye. Megépítése azért vált le­hetővé, mert országunkban, ame­lyet a dicső Szovjet Hadsereg fel­szabadított a német fasiszták és hazai csatlósainak uralma alól, a munkásosztály került hatalomra, a munkásosztály pedig minden eszközzel erősíteni kívánja kap­csolatait a dolgozó parasztsággal. Ez a létesítmény újra bizonyítja azt, hogy a munkásosztály állama olyan hatalmas gazdasági, terme­lési segítséget tud nyújtani a dol­gozó parasztságnak, amilyenre egyetlen más rendszer sem képes. A Tiszántúl öntözésének lehe­tőségéről az elmúlt évtizedekben — sőt évszázadokban — sokat ál­modoztak a magyar nép legjobb­jai. Az az elgondolás például, hogy itt Tiszalök tájékán duzzasz­tómű épüljön és segítségével a Körösbe vezessük a Tisza vizét, már több mint egyévszázados. — Azonban hiába látták legjobb­jaink a Tiszántúl öntözésének je­lentőségét, az uralkodó osztály, a tőkések és nagybirtokosok nem akartak és nem tudtak ezzel a kérdéssel megbirkózni. Az öntözés a kapitalista időben egy évszázad alatt jóformán semmit sem nőtt. Magyarországon 1938-ban mind­össze 20.000 kát. holdat öntöztek, tehát egytized részét, mint ameny­nyit csak a Tiszalöki Duzzasztó­művel öntözni tudunk. Miért volt mindez? Mert — mint közismert — a földesurak és a tőkések által irányított Magyar- országon nemcsak a munkást zsákmányolták ki, hanem kizsa­rolták a földet is és semmiféle gondot sem fordítottak a mező- gazdaság termelőerőinek növelé­sére. Népi demokráciánkban gyökere­sen megváltozott a helyzet. Pár­tunk és munkásosztályunk által vezetett államunk mindent elkö­vet azért, hogy egész dolgozó né­pünk javára fejlődjenek, növeked­jenek a mezőgazdaság termelő­erői, hogy szántóföldjeink terme­lékenységének növelése útján egy­re több és több terményt és ter­méket tudjunk biztosítani, bősé­gesen ki tudjuk elégíteni dolgozó népünk szükségleteit minden fon­tos élelmiszercikkben és növelni tudjuk könnyűiparunk ellátását hazai termésű nyersanyagokkal. Ennek a gondoskodásnak fényes bizonyítéka a közel másfélmilliár­dos beruházással megépült Tisza­löki Duzzasztómű és öntözési rendszer. A Tiszalöki Duzzasztómű építé­sének első szakasza a mai nappal lezárult. A Tiszalöki Duzzasztómű megkezdte az öntözővíz szolgálta­tását. Az építés harcos, nehézségekben és győzelmekben nem szűkölködő időszaka véget ért. Most a dolgo­zó parasztokon, a mezőgazdasági szerveken a sor, hogy jól használ­ják ki a vizet, takarékoskodjanak vele és biztosítsák a lehető legna­gyobb termés elérését. Milyen feladatok várnak a ter­melőszövetkezeti tagokra, az egyé­nileg gazdálkodókra és az állami gazdasági dolgozókra? A víz se­gítségével elsősorban és lényege­sen meg kell növelni a rizs vetés- területét. Nagyon sok jó tapaszta­lat mutatja, hogy az öntözés mi­lyen hatásos különböző szántóföl­di növényeknél is. Az öntözés lehetővé teszi a kettős termelés kiterjesztését. A másodtermelés elterjedésének a Tiszántúlon ugyanis egyik legfőbb akadálya éppen az, hogy a má­sodnövény fejlődésének legfonto­sabb időszakában gyakran hete­kig, sőt néha hónapokig sem esik az eső. A Tiszalöki Duzzasztómű lehetővé teszi, hogy szélesen ki­terjesszük különösen az alacsony- fekvésű, terméketlen szikes tala­jainkon a halastavak építését és a halgazdálkodást. Fel kell használ­ni azokat a lehetőségeket is, ame­lyek különösen a löszhátakon az őszi és koratavaszi tárolóöntözés­ben vannak. Jó vízgazdálkodású talajokon a tárolóöntözéssel lehe­tővé válik állandó és bőséges ter­més biztosítása. Per. öntözővizet tehát sokolda­lúan kell felhasználni. Nemcsak azon kell gondolkodni, hogy egy kát. holdról hogyan tudunk több termést betakarítani, hanem azon is, hogy egy köbméter vízzel mi­ként tudunk nagyobb hasznot haj­tani. A Tiszalöki Duzzasztóműhöz tartozó öntözőrendszer nagy te­rületeket hálóz be. Az öntözési berendezések kihasználása a ter­melők legszorosabb együttműkö­dését kívánja meg. Érzik ezt ma­guk a termelők is és nem vélet­len, hogy az öntözési lehetősége­ket elsősorban a termelőszövetke­zetek tudják kihasználni. Erre mutat például az, hogy a termelő- szövetkezetek — jóllehet szántó- területük az egyénileg gazdálko­dókénak alig egyötöde — hatszor- akkora területen termelnek rizst, mint az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok. De még az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok is, akik felhasználják az öntö­zés adta lehetőségeket, igyekez­nek — helyesen — különféle ter­melési csoportokba tömörülni. Az öntözés tehát, ugyanúgy, mint a gép, lehetővé teszi, hogy a nagyüzemi termelés előnyei sok­kal világosabban, kézzelfoghatób­ban bontakozzanak ki és az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok számára érthetőbbé legyen a szövetkezésben rejlő előny. A csa­tornák tehát, ha jól dolgozunk, nemcsak a vizet szállítják a Ti­szántúl aszályos földjeire, hanem a mezőgazdasági termelés új, fej­lettebb módszerének, a szövetke­zeti nagyüzemi gazdálkodásnak is hordozói lesznek. Tiszántúl dolgozó parasztsága használja ki a Tiszalöki Duzzasz­tóművel megteremtett lehetőséget a lehető legjobban egész dolgozó népünk javára és saját hasznára. Ez a duzzasztómű és öntözőrend­szer pedig legyen a munkás­paraszt összefogás hirdetője és egyben megdönthetetlen bizonyí­téka legyen annak, hogy mire ké­pes az a nép, amely egyszer és mindenkorra megszabadult a tő- 'kések és földesurak elnyomásától — fejezte be beszédét Hegedűs András elvtárs. * A beszéd után az ünneplők ez­rei a nagy mű felé vonultak. A parton Forstner István, a Vízügyi Főigazgatóság főmérnöke felemel­te a zászlót és jelt adott. Tizenkét óra negyven perc volt az idő. S az első mederpillér emelőmű­csarnokban Ágh Imre gépészeti építésvezető a kapcsolótábláho: lépett, s a gépek megindultak, megmozdultak a hatalmas emelő­láncok s a 330 tonnás zsilip süly- lyedni kezdett a Tisza tükre fölé. Tizenkét óra negyvenkilenc perc! A zsilip elérte a vizet s már a vízben süllyedt tovább. Rajczi Gyula szava hangzott fel: — Ebben a pillanatban megkez­dődött a Tisza vizének duzzasz­tása! S amikor a víz örvényleni, emelkedni kezdett az útját elzáró zsilip előtt, hogy majd beleömöl­jön a Keleti Főcsatornába és él­tető erőt vigyen a földekre, fel­hangzott az Internacionálé méltó­ságteljes, forradalmi szárnyalású dallama. Az emberek, az ünneplők, mun­kások, parasztok, mérnökök le­vették kalapjukat, sapkájukat. S közülük sokan arra gondol­tak, hogy nemsokára új, még en­nél is nagyobb erőművek, béke­művek építését kezdik meg Szol­nok mellett, majd pedig Szegeden. Elfogadjuk a Polonkai-brigád versenykihívását örömmel olvastuk a Néplap május 5. számában, hogy Polon­kai Albert kőművesbrigádja ver­senyre hívta ki a megye kőműves- brigádjait. Lelkesedéssel fogadtuk a hírt és elhatároztuk, hogy csat­lakozunk a versenyhez. Április­ban átlag 165 százalékot teljesí­tettünk. Vállaljuk, hogy a párt- kongresszusig teljesítjük augusz­tus 20-i tervünket, és augusztus 20-ra pedig befejezzük 1954. évi tervünket. Munkaterületünkön példás rendet biztosítunk. BALOGH JÁNOS és kőművesbrigádja, Tiszalök. Új sikerekért küzdenek a hajósok Egy nap alatt kétnapi tervüket teljesítik EMBER LÁSZLÓ Ember László, az Április 4 szí­vó-kotró hajó kotrómestere és Gyenei Ferenc, az Augusztus 20 szívó-kotró hajó kotrómestere a jó munka végzésének örömével ünnepelték a Tiszalöki Duzzasztó­mű átadását. Űj felajánlást tettek a pártkongresszus tiszteletére és vállalták, hogy a kongresszusig naponta kétnapi tervüket teljesí­tik. A felajánlás teljesítése érde­kében párosversenyre lépnek. GYENEI FERENC Kiváló kotrómester Báló Pál kotrómester, a tisza- vasvári Földkotró Vállalat dolgo­zója, Dg-5. kotrógépével átlag 110 —180 százalékot teljesít. Báló Pál és társai a Keleti Főcsatorna part­jának rézsű-nyesésénél kiváló munkát végeznek. A Főcsatorna partjának elkészítése után az ön­tözéshez szükséges melléjt csator- nák építéséhez kezdenek, A hajósok is, mint az Erőmű építésének valamennyi dolgozója, új sikerek elérésével küzdenek azért, hogy mielőbb átadhassák a dolgozó nép szolgálatába an egész művet.

Next

/
Thumbnails
Contents