Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-09 / 109. szám

1954 MÁJUS 9, VASÁRNAP NÉPLAP 5 TRAK.TOROSBECSULET Tizenkilencedik életévét taposta Mihály, amikor 1950 tavaszán traktorosokat kertek a csaholci gépállomásra a zajtai Dózsa ter­melőszövetkezettől. Addig még gondolatban sem merült fel nála, hogy valaha is gépre üljön, azt pedig egyenesen hihetetlennek tartotta, hogy ő, Demcsák Antal fia, aki 6 elemi iskolát végzett, parancsolni tudna egy acélparipá­nak, amely könnyű, alig észreve­hető mozdulatokra engedelmeske­dik az ember akaratának; Azon­ban, amikor hallotta, hogy a szö­vetkezetéből kérve-kérik a legé­nyeket, leányokat és idősebbeket traktorra, gondolkodóba esett. — Először titokban tartotta számí­tását. Attól félt, hogy nem sike­rül terve és kinevetik' érte. Nem sokáig kellett titkolóznia, mert a vezetőség is úgy határozott, meg­érdemli a fiú, hogy géppel szol­gálja nagy családjuk ügyét. REMÉNYEKKEL, SZÍVÉBEN BOLDOGSÁGGAL telve érkezett el élete legboldogabb napja, a négy évvel előbbi tavasz nap­fényben úszó délutánja. Traktoros lett. Az első napokban sokat gon­dolt szövetkezetére, nehéz volt megszokni, hogy el kellett válni régi barátaitól, ismerőseitől, de nem csüggedt el; Amikor pedig megtudta, hogy szövetkezetében fog továbbra is dolgozni, örömé­ben nyulat lehetett volna fogatni vele. Már az első éven az elsők közt volt a traktorosok közötti ver­senyben és 1950 őszén tagjelölt lett. Azóta telnek-múlnak az évek, s Demcsák Mihály híven őrzi jó hírnevét, a traktorosbecsületet. — így köszöntött rá az idei tavasz. Alig várták a Dózsa-beliek, hogy megérkezzen gépével. Nagy munka várt rá, sok föld maradt az elmúlt őszről szántatlan, a ve­tés nagyrésze, a tárcsázás, henge- . -rezés is gépét várta. A tavasz is .-.késve érkezett, sok munka gyűlt ^lófssze, — szóval, minden percet ki öfjkell használni.-itjl --------------------------­ELSŐ ÜTJA A MÉRNÖK- TAGBA vezetett, ahol szántáshoz kezdett. Mire itt végzett, Tóth Já­nos, a szövetkezet brigádvezetője már kijelölte részére a Peres-dü- lőben végzendő szántás helyét, majd a Bakó-táblába irányították és úgy jött a ’Kisréten keresztül a Kistagba. Nem számított, hogy sokszor kellett húzatni, ‘ vidáman végezte munkáját. (Különben mindig vidám, a szórakozást is szereti. Ha nem így lenne, Mar­git, a szíveválasztottja bizonyára unatkozna együttlétük ideje alatt. Mert a híres traktoristának ugyan­csak talpraesett kedvese van. — Tisztaberekén, Korpás bácsi lá­nyának udvarol. Szeretik őt Tisz­taberekén is, mert oda is eljut a híre munkájának. Nem szeretné, ha megváltozna a tisztaberekiek véleménye, de legjobban mégis azt restelné, ha Margit tenne szemrehányást hanyagságáért.) Amikor a Kistagban is végzett az 5 hold szántanivalóval, a Nagyrét-dűlőbe húzatott gépével. Reggel, úgy 8 óra felé érkezett oda. Tóth János is ott termett ak­korára és tréfásan kötődött a le­génnyel: — Aztán megbírsz-e vele má­ma? — és a 26 holdas táblára mu­tatott, ami gyűrűshengerezésre várt. • Demcsák Mihály alaposan szem­ügyre vette a táblát, néhány pil­lanatig gondolkozott, egy fél for­dulatot tett a nyeregben és szeré­nyen válaszolt: — Meg. CSAK AZTÁN VETTE ÉSZRE, hogy nagy fába vágta fejszéjét, amikor már egyet fordult a gép­pel. — Ennek meg kell lenni, ha törik, ha szakad, — szólt oda vál­tótársának, Prájzer Jánosnak, közben hármasra kapcsolt. Déltá­von már nyugodtabb volt. Lépés­sel mérve, túl volt a tábla felén. Délután 4 órára pedig kész volt az egésszel. Még azon a napon 10 holdat hengerezett egy másik táblában. Késő este volt már az idő, mikor a brigádvezető újra felkereste. Mosoly vonult végig az arcán, nem akart szemeinek hinni, hogy Miska egy 10 holdas táblát is lehengerelt aznap. — No, ez már igen, — mondta dícsérően a fiúknak. — Tudjá­tok-e, miért jöttem ilyen későn? — Nem; — Reggel vetünk, ahol a minap szántottatok, — mutatott a Peres­dűlő felé; — Ott leszek, — válaszolta Mi­hály, s közben megjegyezte, hogy hozzanak vagy 15 holdba való forgót, mert azt készültek vetni. A megbeszélt helyen találkoz­tak. Bőven hoztak magot, nehogy elfogyjon napközben. A munka kezdetén kettes sebességgel hu­zattá a gépet, de sehogy sem volt megelégedve ezzel. — Mit gondolsz, elbírja három­mal? — kérdezte Prájzertól. — Te ülsz a gépen, neked kell tudni, — válaszolta amaz. FORDULT MÉG EGYET ket­tessel, majd a hármas sebességre kapcsolt. Nem történt semmi baj, simán húzott gépe. Még nem is tartott estig a 18 hold forgó elve­tése. Munkájuk végeztével a szö­vetkezetiek nyugovóra tértek. — Azonban Demcsák Mihály nem tudott nyugodni. Nem szólt sen­kinek semmit, ő is elment vacso­rázni. Evés közben határozott: „vissza a gépre“. Otthon sem szólt senkinek, elindult vissza; Sötét volt, mikor megérkezett. Akkor éjjel 4 holdat szántott, csak az­tán tért rövid pihenőre. Reggel pedig, amire a szövetkezetiek kint voltak a földön, ő már rendbe­szedte gépét. Üjból vetéshez lát­tak. Délig már 11 holdon tette földbe a forgót, estig pedig több, mint 4 holdat szántott a Treckert- dülőben. Másnap szintén szántás­hoz látott, míg este 10 holdat hen­gerezett ismét. Büszkék rá a szövetkezetiek, hogy kitart traktoros-becsülete mellett, hogy tavaszi tervét máris 175 százalékra teljesítette. NAGY TIBOR. \ nyíri ugosi állami g-azdaság-ban megkezdték a dohánypalánták kiültetését- Állami gazdaságunk József-ta- nyai üzemegységében 6-án reggel Kerezsi Sándor dohánytermelési csoportvezető irányításával 25 fő megkezdte a dohánypalánta ülte­tését. Ezen a napon 5 holdon dl­l''*: ék el a palántát. Kerezsi Sán­dor csoportja a 43 hold dohány- üitetést május 12-re elvégzi. Gazdaságunkban nemcsak a dohány ültetése kezdődött meg. A korán elvetett cukorrépát is sara- boljuk. Eddig a József-tanyai üzemegységben 3 holdon végez­tük el a sarabolást és a többi 5 hold sarabolása is folyamatban van. KÖKÉNYESI JÓZSEF, a nyírlugosi állami gazdaság üb. elnöke. MEZŐGAZDASÁGI HÍREK Egy tsz. versenytársat keres A hermánszegi Béke tsz. kongresszusi versenyvállalását telje­sítette. Ezért a vezetőség és tagság elhatározta, hogy újabb válla­lásokkal és győzelmekkel akarják megünnepelni május 24-ét, pár­tunk kongresszusának kezdő napját. Több pontból álló új verseny- programmjuk szerint például már elvégezték a kalászosok acatolá- sát. Ezzel is biztosítani akarják, hogy őszi árpából 14, tavasziból 10, őszi árpából pedig 17 mázsa teremjen holdankint. A kapások terméshozamát gyakori kapálással, fejtrágyázással: és pótbeporzással fokozzák. Burgonyából 100, cukorrépából 240, ta­karmányrépából 260 mázsát akarnak termelni, 5—6-szori kapálás­sal és fejtrágyázással. A kukoricából 45 mázsát, napraforgóból 14; mázsát remélnek négyszeri kapálás, fejtrágyázás és pótbeporzás révén. Az állattenyésztésben a tejhozam növelése érdekében bevezetik az egyedi takarmányozást, a napi háromszori fejést és az egészség-; ügyi szabályokat betartják. Sertésnél áttérnek az évi kétszeri fiaz- tatásra, juhoknál kétévenkint háromszor elletnek. A takarmányo­zás javítása érdekében már július végéig 200 köbméter takarmányt silóznak be. Aratás után 3 napon belül elvetik a másod nővé nyékét j A Béke tsz. tagsága és vezetősége úgy érzi, hogy sikeresebben teljesítenék vállalásukat, ha valamelyik termelőszövetkezettel ver­senyeznének. Ezért, amelyik tsz. hajlandó velünk összemérni erejét, ezt a szándékát és feltételeit mielőbb közölje; IGAZ LÁSZLÓ, SIMÁI JÁNOS, ü. párttitkár; tsz-elnök; Eddig 6 járásunk fejezte be a kukorica vetését A Néplap szerdai számában adtunk hírt arról, hogy keddig a nagykállói és tiszaiöki járások, valamint Nyíregyháza város fe­jezték be a kukorica vetését. — Csütörtökön ismét három járás termelőszövetkezetei és egyéni­leg dolgozó parasztjai teljesítet­ték kukoricavetési tervüket: a kisvárdai, baktalórántházi és a nyírbátori járások. Igyekezzenek a többi járások is, mert a kukorica legjobb ve­tési ideje már elmúlt a hideg idő késleltetése miatt. Most már erre nem lehet panaszkodni. —< Használják ki mindegyik járás­ban a talaj kedvező nedvességi állapotát és a jó időt. Most még gyorsan csírázásnak és fejlődés­nek indulhat ez a fontos növé­nyünk. Minden nap késedelme sok ezer mázsa kukoricát rabol el népgazdaságunktól. A későn vetett kukorica nem tud kellően megerősödni az aszályos időre, ősszel sem tud jól beérni, így aj minősége is rosszabb lesz. Példát mutatnak a kislétai tsz-ek kommunistái A kislétai Üj Élet tsz. taggyűlésén Gorzó László üzemi titkár többek között beszámolt a szántás-vetési munkák eredményeiről): Mindent elvetettek időben. Legutóbb 29 hold kukoricájukat is föld­be tették. 20 holdat fészektrágyával, 9 holdat négyzetesen; Kísér­letképpen 600 ölön heterózis vetőmagot is termesztenek, aranyözön és lófogú fajtákkal végzik a keresztezést. 35 hold őszi kalászost másodszor is fej trágyáztak. 2 hold dohányt már elültettek, megkezd­ték a répa sarabolását is. Mivel a kongresszus összehívásának napját elhalasztották egy hónappal, a soronkövetkező növényápolási munkák jó elvégzéséveli is kibővítették kongresszusi vállalásaikat. Bihari Istvánná például megfogadta, hogy a tervszerinti 50 mázsa burgonyával szemben 70 mázsát termel. Cukorrépából 50, kukoricából 3 mázsával termel többet az előirányzottnál, özvegy Papp Mihályné Bihari elvtársnő vállalását 1 mázsa kukoricával megtoldotta, Lengyel Pálné pedig 5 mázsa kukoricával akar többet termelni, ezzel úgy Biharinét, mint Pappnét túlszárnyalta. Lanczi Albert 2 mázsa dohánnyal kí­ván többet termelni, mint ahogy azt a tervben lefektették; A Rákóczi termelőszövetkezet is lendületes munkát végzett. 62' hold kukoricájukat földbe tették, 25 holdat négyzetesen, 25 holdat fészkesen. 22 hold napraforgót ugyancsak négyzetesen vetettek; — Május 8-án ők is a dohányültetéshez fogtak. Ezenkívül megsara- boltak 7 hold cukorrépát, 2 hold borsót és 2 hold mákot; BAKTAI BÉLA, Nyírbátor, Nyuszi (tömzsi, kis piszeorrú, huncutszemű gyerek. Szeret a lá­nyok körül legyeskedni, hátratelt kezében egy csalánszárat tart, a 'lányok felé közeledik, úgy csinál, mintha játékukat figyelné, majd egy óvatlan pillanatban Irén lá­bához érinti, aztán usgyé, kereket old). Manci (vékonyka kislány, észre­veszi a csínyt, de már késő): Vi­gyázz, Irén! Nyuszi, bolond vagy? Irén (csinos kis barna lány, a csípésre felszisszen, lábához kap): Na megállj, Nyuszi! Adok én ne­ked, csak fogjalak meg. Maris (egészen fejlett lány, a bálban már a legényekkel szokott táncolni): Ó, te kis csúfság, nem kéne egy kis cucli?! (Csúfolja.) Nyuszi, Nyuszi, nyusz, nyusz, nyusz ..; gyere ide, Nyuszikám. (Kinevetik Nyuszit.) Nyuszi (visszacsúfol): Mmmú.;. Mariska ... mennyit ád a riska? (Utánozza a tehén bőgését, majd az előbbit ismétli.) Manci (úgy tesz, mintha nem törődne tovább a fiúval, azonban amint közelébe settenkedik, meg­fogja, közrefogják, jól elverik): Nesze, nesze, ez azért van, mert levelibékának csúfoltál! Irén: Ez meg a csaláncsípésért! Maris: Ez meg a borjúbőgésért! Nyuszi (a hátát tapogatva, el- iszkol jajgatva): Jaj, a hátam, jaj a hátam! Uh, ezek a mihaszna íehércselédek, de csúnyán jjiegla.­pogatták. (bejön a terembe, krétát vesz, szamárfejet rajzol a táblá­ra, nagy fülekkel, mellé pedig azt írja: iá, nagy szamár, két fü­lével kalapál, majd Nyakiglábat rajzolja le: két hosszú láb, egy rövid nyak és egy nagy fej, a fej­körbe: tök.) Petyek (leszáll az asztalról, zseb- redugott kézzel fütyörész, szem­léli a munkát, a falra szögezett jelmondatokat. Apró, szemüveges, komolykodó kisember, aki szeret felnőtt módra viselkedni, de mi­vel nagyon csepp ember, mindig tréfásan hat, s még hozzá pöszén beszél, csóválja a fejét, mert nem tetszik neki Nyuszi komolytalan­sága): Hülyeszég, kiszöcém. (Nagy komolyan, oktatóan.) Ilyen oszto- baszágot firkálnia táblára! (Szem­rehányóan, rosszalóan, fejét csó­válja, kezét hátrateszi.) Nahát, ejnye, ejnye! Ez igazán nem mél­tó egy úttörőhöz. Jegyezd meg, egy komoly úttörő nem viselke­dik így. (Aztán arrább megy.) Nyuszi (szipákol, orrát kezefejé- be törli, nagy grimaszt vág, nyel­vét öltögeti): Etyele-petyelc kisz­öcém. (Ugrálva, táncolva utánozza Petyek járását, kezét zsebredug- ja.) Ideszüssz, kiszöcém! Bicegő (az asztalt helyreigazít­ja, s erélyesen rászól Nyuszira): Te, már megint pofállankodsz, megkezeljelek?! Nyuszi (kötekedve): Félek is tőled! Egy ilyen bice-bocatól. (S mutatja,rhooy hogyan sántít Bice, csúfolja.) Bice-bóca, szamóca! Bice-bóca, szamóca! (Bice utána­szalad,, azonban nem éri el, Nyu­szi karjába csíp és kiszalad az udvarra.) Bicegő (gombozó Uborkafejhez és Nyakiglábhoz): Nyakigláb, Uborkafej, fejezzétek be ti is már. No, mi lesz, nem halljátok?! (Azok rá se hederítenek.) Nyakigláb (Uborkafejhez): Gye­re, komám, gurítsunk egyet. Uborkafej (sunyi laposan rá­pislog Bicére, majd azután Ubor­kafejre): Bice mondja, hogy hagy­juk abba. Nyakigláb (csípőre tett kezek­kel, fölényesen, eltanult beszéd­modorral): Hát aztán, kicsoda ő, he, nem parancsol ő nekünk! (Rá­üt Uborkafej vállára.) Epli, kis- apám! Davaj, gyűrjük az ipart. (Tovább gomboznak.) Bicegő: Fiúk, ne vacakoljatok. Értsétek meg, kezdődik az őrsi gyűlés. Nyakigláb (kötekedőn): Sicc! Bicegő: Különben is ezt kint is csinálhatnátok. Leveritek' a falat, igazán jobban megbecsülhetnétek az iskolát. Nyakigláb (durván): Tágulj a francba, mert kapsz egy mejport. Bicegő (nyugodtan): Nem férsz a bőrödben. Uborkafej (békéltetőn): Ne bo­londozz, haverom. Gyön a tanító, oszt baj lesz. Nyakigláb (fölényesen): . Ühüm. . QsätjelfikJftJiile*­Bicegő: Mire vágsz fel? Mit ugrálsz? Petyek (hozzájuk siet, lassan a lányok is körbeveszik őket, hajt­ja őket a kíváncsiság. Petyeket a rendcsinálás): Kiszöcém, hogy be­szélhetsz így. Szabad így beszélni egy elöljárónkról? Tanulhattál vón egy kis illemet, ami azt il­leti. Kiszöcém! Nyakigláb (megfricskázza a hón­aljáig érő kis Petyek orrát): Epli, kisapám! Epli, kisapám! Kapsz egy mejport, oszt felakad a sze­med. Petyek: Tee, vigyázz! Ne kezdj ki velem! Nyakigláb: Ha megfoglak, kisz­öcém, hát.;; (Rángatja, majd fel­emeli és leteszi, majd ismét fel­emeli és leteszi.) Petyek (remeg az ina, de azért szava kardos): Ideszüssz, kisz­öcém! Ne bosszantsz fel, én;;; én ..; szelíd ember vagyok, de ha kihoznak a béketürésből, ak­kor rettenetesz bírok lenni. (Térd- reesik, Nyakigláb ráhasal.) Bicegő (megfogja Nyakigláb ke­zét, felrántja): Nagy vicc, hogy ezt a kis fiút odakened, de a ma­gadformájúval nem mersz kikez­deni. Hallod, Nyakigláb, ez gyá­vaság! Nyakigláb (a zsebből egy boxert vesz elő, azzal akarja megütni Bi­cegőt, de a többiek lefogják a ke­zét): Epli, kisapám, kapsz egy mejport, hogy. kiviszed _ a köz­Bicegő: Ne azzal legénykedj, gyerünk csupasz kézzel; Nyakigláb (hőzöngve): Ügy a fődhöz mázollak, hogy malteros-! kanállal szednek fel, Bicegő (nyugodtan felgyűri a& inge ujját): Ember kén oda, vál­las, nem ilyen szájas. Nyakigláb (kabátját ledobja, elveresedik): Oszt ne sírjál: (ösz- szeakasztják a tengelytj birkóz­nak. Nyakigláb gáncsol.) Petyek: Kiszöcém, gáncolni nem jár. Uborkafej (Nyakiglábnak druk­kol): Haverom, kapd el a derekát: Nyuszi (Bicét biztatja): Emeld; meg, oszt rántsd ódalra! Manci (Nyakiglábhoz): Na* te híres, most mutasd meg, milyen! legény vagy! Maris: Bice, ne hagyd magad!! (A viaskodók lerogynak, Nyakig- láb alulra kerül.) Nyakigláb (felugrik, markába) köp, ránt egyet a nadrág karcán):, Három a magyar igazság: Bicegő: Legyen! (És ismét ősz-' szeakaszkodnak.) (A lányok hirtelen otthagyják őket és az iskolabejárat felé sza­ladnak, a két kakas is abbahagy­ja a viskodást: A-bejáratnál Sza­bó Erzsi közeledik, lehajtott fej­jel, sírva.)

Next

/
Thumbnails
Contents