Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-07 / 107. szám
2 néplap 1934 MÁJUS 7, PÉNTEK PÁRTÉPÍTÉS _________ Haladéktalanul mozgósítsunk a gépi növényápolásra A kongresszusi verseny-1 ben megyénkben jelenleg a tisza- vasvári gépállomás van az első helyen. Nem véletlenül került az élre, Dolgozói alaposan felkészültek a tavaszi szántás-vetésre. A gépeket idejében kijavították, szakmai oktatásban vettek részt a traktorosok, a pártszervezet idejében mozgósított a nagy csata megnyerésére, a szántás-vetés mielőbbi befejezésére. Az eredmény nem is maradt el. Kimagasló eredményeket értek el nemcsak egyes traktorosok, hanem számos brigád is. Juhász Miklós traktoros már 248 százalékra teljesítette tavaszi tervét Bodor Gáborral együtt. A brigádok közötti versenyben a Kos- suth-brigád vezet 103.9 százalékos tavaszi tervteljesítéssel. — A gépállomás tavaszi tervét 87.7 százalékra teljesítette. Dicséretre méltó, jó munkát végeztek tehát a tiszavasvári traktorosok. Befejezéshez közeledik körzetükben a szántás-vetés. Itt van a növényápolás ideje. A mák és a cukorrépa sarabolása máris megkezdődött a tiszalöki járásban. A kukorica, burgonya és napraforgó kapálására pedig fel kell sorakozni a gépeknek is. Érdemes tehát megnézni: hogyan készült fel a gépállomás a tavaszi növényápolásra. Hogy ezt is a legfontosabbal kezdjük, előbb nézzük a gépeket. Szabó József főgépész elvtárs örömmel mondja: „Valamennyi gép munkára kész.” Erről meg is győződtünk. A 13 kul- tivátor kijavítva, a -pótkapák rendesen élezve várják? ■ az<" indulást. Hat darab „Zetor”-traktor is indulásra készen várja (fa kapálás kezdetét. rusái Azonban mit sem íér az, ha csak a gépek készültelr el "a növényápolásra. A gépállomás udvarát nem kell kapálni? ntérület szükséges a munkához?1" És nem is kis terület. Terv szerint' 4600 holdat kell a gépállomásnak megkapálni ez évben. Eddig Viszont .mindössze 1435 holdra kötöttek szerződést a termelőszövetkezetekkel. Vájjon hol lehet a hiba, mi lehet az oka, hogy egyes termelő- szövetkezetek nem akarnak szerződést kötni a gépállomással növényápolásra? Miért bíznak inkább saját erejükben? Nem világosította fel őket senki a gépi munka előnyeiről? Ha már erről van szó, érdemes közelebbről megnézni a gépállomás pártszervezetének munkáját. Hogy őszintén megmondjuk, a gépállomás pártszervezete vajmi keveset tett annak érdekében, hogy a meglévő gépekhez legyen elegendő terület is. Az utóbbi hetekben egyáltalán nem végeztek agitációs munkát. Lényegében, a brigádvezetők voltak a népnevelő felelősök, mint ahogy ezt a pártvezetőség tagjai elmondják. így aztán nem csoda, ha a termelőszövetkezetekbe a I brigádvezetőkön és a pártszervezet vezetőségén kívül nem igen látogattak el a népnevelők. Igaz, a pártvezetőségi üléseken sem foglalkoztak behatóan a növény- ápolásra való felkészüléssel. Azt ugyan megállapították, hogy számos tsz. — köztük a tiszada- dsi Dózsa — nem kötött szerződé, t négyzetes kukoricájának ápolására. De azt már nem állapították meg, hogy miért? Pedig egyszerű lett volna a válasz: a felvilágosító munka hiányzott. A vezetőség tagjai hathatós érveket tudnak felsorolni a gépi munka előnyeiről. Csak az a hiba, hogy a vezetőség tagjain kívül nem tudják ezt a népnevelők, traktorosok, a tsz-ek. Bugyi János elvtárs pártvezetőségi tag, a gépállomás vezető mezőgazdásza elmondotta, hogy a tiszadadai Dózsa termelőszövetkezet 44 hold kukoricáján 88 mázsával teremne több kukorica, ha géppel végeznék el rajta a kapálást. Azt is kiszámolta, hogy amíg lóvonta- tású ekekapával egy nap alatt a szövetkezet hat fogatával és 12 emberével 18 holdon végzi el a kapálást, ami utón 11 munkaegységet írnak a kapálásban résztvevők javára, addig ezt a munkát egy Zetor-vontatású kul- tivátorral egy nap alatt 4 munkaegységért végzik el, holdanként 12 búzakilogramm terményért, vagy 24 forintért. Tehát a 44 hold kukorica kapálása 12 ember és 6 fogat munkáját veszi igénybe 3 napon keresztül, s ugyanezt a munkát a tervszerinti beosztással 3 Zetor elvégzi. Az elmúlt évben pedig olyan példa is volt, hogy egy nap alatt 40 holdon végezte el a kapálást D. Pethe László traktoros. Ezt most is valóra lehet váltani. Tehát időben, pénzben és munkaegységben is nagy megtakarítást jelent a Dózsa termelőszövetkezetnek, ha géppel végzik a kapálást, s nem beszélve arról, hogy 88 mázsa kukoricával többet takarítanak be a 44 holdról, amelyből minden tagnak, így Cs. Nagy Lajosnak is 3.5 mázsa kukorica jutna, amelyen egy sertést hizlalhat. És amíg a gépek dolgoznak, nyugodtan munkálkodhatnak a szőlőben, gyümölcsösben és egyéb más munkákon. — Azt sem számolta ki például Bugyi elvtárs a népnevelők részére, hogy a tiszadadai Dózsa termelőszövetkezet munkaerő- szükséglete is megkívánja, hogy géppel végezzék a kapálást. — Ugyanis 25 tagja van a szövetkezetnek és 71 hold a kapásterülete. A 25 tagból 2 függetlenítve van, 2 állattenyésztéssel foglalkozik. 2 a jószágokra vigyáz, egy éjjeliőr és egy kőműves. Tehát csak 17 tsz-tagra számíthatnak kapálásra. így pedig több mint 4 hold kapálnivaló jut egyre-egyre. De ezenkívül más munka is van. — Tehát nem tudnak minden munkát idejében elvégezni. A pártszervezet figyelme arra sem terjedt ki, hogy a növényápolásban résztvevő traktorosokkal elbeszélgettek volna. Pedig jó volna, ha az elkövetkezendő növényápolási csatára megfelelően előkészítenék a traktorosokat, hogy időben végezzék azt el. Még a kommunista traktorosokkal sem beszélgettek. Azt sem határozták még el, hogy melyik termelőszövetkezetben, melyik traktoros fog dolgozni. Pedig helyes lenne, ha a gyengébb szövetkezetekbe küldenék a legjobb traktorosokat, hogy munkájukkal segítsék a szövetkezetei. Arról ugyan beszéltek már, amit jegyzőkönyvbe is foglaltak, hogy a szövetkezetekben fel kell osztani egyénekre a területet, mint például a tiszavasvári Munka tsz- ben, de ennek végrehajtását ellenőrzésükkel nem segítették elő. Az is helyes pártmegbizatás lenne a párttag agronómusok részére, hogy szakmai tanácsokkal segítsék a növényápolást végző traktorosokat. Helytelen lenne, ha mindezek után arra gondolnának a gépállomás vezetői, — igazgató, vezető-mezőgazdász, agronómusok —, hogy most már nekik semmi tennivalójuk nincs. A szerződés- kötések szakmai részéért, elsősorban ők a felelősek. Bugyi elvtárs, mint vezető mezőgazdász, jobban irányítsa a kihelyezett agronómusok munkáját, rendszeresen számoltassa be őket végzett munkájukról, bízza meg őket konkrét feladatokkal. Hogy mindez elmaradt, ezért felelős a járási pártbizottság is. — Viszokai István elvtárs a napokban volt a gépállomáson a járási pártbizottság részéről, azonban nem nézte meg, hogy folyik-e agitációs munka, mikor volt népnevelőértekezlet, érvényesül-e a kollektív vezetés a pártszervezetben, hogyan készülnek a pártvezetőségi ülésre, ahol az igazgatót, vezető-mezőgazdászt be kell számoltatni a növényápolás előkészületeiről és meg kell szabni a pártszervezet, a helyi DlSZ-szer- vezet és a Medosz feladatait. — Erről az utóbbiról nem is tudott a vezetőség, nem is készült fel a pártvezetőségi ülésre. Gyors intézkedésre van tehát szükség, hogy eredményes legyen a közeli napokban megtartandó taggyűlés. Most dől el, nagyrészt az előkészítésen múlik a növényápolási munka sikere. Fel kell fegyverezni a kommunistákat, népnevelőket, traktorosokat, vezetőket a tavaszi nagy csatára, amelynek jó elvégzésével az idei bő termés alapjait rakjuk le. Tehát van mit tenni a gépállomás pártszervezetének. Ebből a munkából ne csak a párttitkár vegye ki részét, hanem a pártvezetőség, a pártszervezet valamennyi tagja. NAGY TIBOR. DoBtifhráclon minden gazda tudja kötelességét idejében rendezi adótartozását A dombrádi tanácson sokszor mondják — nálunk minden gazda tudja kötelességét. És ez igaz is. Hogy mennyire megnövekedett a dolgozó parasztság mun- kakedve, államiránti szeretet«, ezt mutatja a jó munka mellett a kötelességérzct, az adófizetés időbeni teljesítése. A község első negyedévi adóbeszedési tervét 103 százalékra teljesítette, szemben a múlt év azonos időszakával, amikor csak 86 százaléka gyűlt be az előirányzott adónak. Már második negyedévi adójukat is 38.5 százalékban befizették. Ifjú Révész József is jó adófizető, hiszen tudja, hogy az a pénz,' amit ő befizet, neki térül vissza. A beszedett adó 40 százalékát a községben hasznosítják. Ebből a pénzből tartják fenn az óvodát, az iskolát és ebből a pénzből nyitották meg május 1-én az iilcnybölcsődét. Ezek fenntartására már idén is több mint 60.000 forintot fizetett költségvetéséből a község. És május 1-éíől már Révész József kisgyermeke is az idénybölcsődébe jár, és ott tölti cl kellemesen napjait. így már van kire bíznia Révész Józsefnénak is kisgyermekét, s ezután ő is mctoefeoíér- jcvcl együtt dolgozni a föjrtékf-e. Ezért fizette he Révész Jpzs.ef már kishijján félévi adóját. De így gondolkodik Tóth" Bertalan ötholdas dolgozó paraszt is. Egy fia üzemben dolgozik, a másik fia és a veje a néphadsereg tisztje. Tóth Bertalan is tudja. hogy azért fizet adót, hogy fiai az üzemben, a néphadseregnél szebb életet éljenek. Ezért már Tóth Bertalan, Hornyák József gazdatársával együtt félévi adótartozását rendezte. Abban, hogy a dombrádi dolgozó parasztok így gondolkodnak, nem kis része van a pénzügyi állandó bizottságnak. Valamennyien személyesen mutatnak pedát az adófizetésben. A községet 30 körzetre osztották és az aktívák segítségével rendszeres kisgyűléseket tartanak. A pénzügyi állandó bizottság jó munkáját dicséri, hogy Dombrád 2.000 adófizetője minden kényszerintézkedés nélkül idejében rendezi adótartozását. Agronómusok tapasztalatcseréje Mit tegyünk a gazdag almaterinés érdekében? MELEGRE fordult az idő. A nap mindig erősebben szórja sugarát a szabolcsi homokbuckákon díszelgő gyümölcstáblákra. A fák is megérezték a kikeletet. — A rügypiKkelyekböl kibontakozó virágok megmutatták piros vagy fehér színüket. A viragrügyek viszont nem fejlődtek ki időre ezen a tavaszon. A hideg hatására a rügypikkelyek alatti sziromlevél- és ivarszerv-kezdemények megálltak fejlődésükben. Április hűvös hónapjában aggódva járták gyümölcsösüket a dolgozó parasztok. Féltek a fagytól. Sokan ma is úgy gondolják, hogy nagy kár érte a gyümölcsöst. Egyes helyeken 60—80 százalékos fagykárról is beszélnek. Ez persze nem egészen így van. A szakemberek véleménye szerint a korán virágzó csonthéjasokat, a kajszibarackot, cseresznyét, szilvát megcsípte ugyan a hideg, de az almát termő gyümölcsösökben fagykár nem észlelhető. Éppen azért, mert a megdúzzadt virágrügyek visszahúzódással védekeztek a hideg ellen. Az idén tehát lehet még sokkal nagyobb termés is, mint tavaly volt. Ez attól függ, hogyan kezeljük gyümölcsöseinket, elvégeztük-e időben és gondosan a mechanikai munkákat, megkapják-e időben a szükséges permetezéseket. A nyírlövői állami gazdasági üzemegységben eddig tökéletes munkát végeztek. Takács elvtárs gyümölcskertész, az üzemegység vezetője jól tudja, miért fontos a mechanikai védekezés. Ez az alapja az egész évi termésnek. — Ha nem tisztogatták volna meg a iák ágait, az elparásodott kéregrészeket nem távolították volna el, az idő felmelegedésével a kártevők százai kezdték volna meg pusztító munkájukat. Ha nem szakszerűen metszették volna meg fáikat, nem alakulnának ki a következő évi termés feltételei, a termőrészek. Azonban még ez a mechanikai munka sem minden. Elvégezték időben a téli higítású mészkénlével való lemosásos permetezést is, amely maróhatásával a téli pihenésükben megbolygatott sárga alma- és kaliforniai pajzstetveket 80 százalékban elpusztítja. Ez persze még nem minden. Ezután dől el, ami a szakembertől függ, hogy milyen lesz az idei „aranytermés.” Harcot kell indítanunk minden alma megmentéséért! MEGYÉNKBEN már évtizedek óta évente közel 100 vagon alma hullik le a fáról, pedig kis hozzáértéssel meg lehet menteni. — Elsősorban azt kell tudni: mi okozza az almahullást. Leggyakrabban az almamoly. Az általános májusi felmelegedés életre kelti az almamoly petéit is. A molylepke petéiből kikelő hernyók menthetetlenül kifúrják a gyenge gyümölcsöt s az alma leesik a fájáról. Ha belenézünk a számok tükrébe, azt látjuk, hogy az almamoly megyénkben több mint harminc millió forint kárt ckoz évenként. Ha az almát megmentjük a lehullástól, az export Jonathán-almára váró országoktól 300 Universal traktort, 200 motoros permetezőgépet, és sok más egyéb gazdasági felszerelést és gépet kapunk ezért a gyümölcsért. Most az almatermelés megkezdésének időszakában úgy fogjunk munkához, hogy szakszerűséggel megmentsük a kártevőktől szép termést ígérő gyümölcsöseinket. Ehhez csupán körültekintés szükséges. Mindig minden kártevő fellépésével egyidőben permetezzünk, porozzunk. Most legfontosabb feladatunk, hogy a metszés után a fák vesszőin megmaradt gombabetegségek áttelelő spóráitól a meleg hatására előtörő fertőzést megelőzzük, egyszázalékos bordóilé permetezéssel. Ez a permetezés elengedhetetlenül fontos. A mátészalkai állami gazdaságban már közel két hete elvégezték ezt a fontos permetezést. A meleg tovább tart, páratelt a levegő. A gomba spóráinak igen kedvező ez az időjárás. Ha ész* lelnek újabb fertőzést, azonnal permeteznek ismét egy százaié* kos bordói lével. Az állami gazdaság szakemberei azt állítják^ hogy az almatermés nem az időjárástól függ elsősorban, hanem a szakemberek munkájától. Ha gyümölcsösükben minden munkát időben elvégeznek, köny* nyen elérhetik, hogy ismét 90 százalékos exportminőségű almá* val gazdagítják államunkat. Ha mindenki olyan gondosan kezelné gyümölcsösét, mint ők, akkor a dolgozók asztalán mindig friss,; üde Jonathán-alma díszítené a terítéket. Nálunk nem luxus többé a Jonathán-alma, hanem tápérték* ben gazdag közszükségleti cikkj • és egyben aranyvaluta. Ezt az aranyat akarják kibányászni1 gyümölcsösükből a mátészalkai állami gazdaság szakemberei és1 dolgozói. Sokat segít szép tervük) megvalósításában a 150 család méhük is. Tavaly azokban az üzemegységekben, ahol méhet is tenyésztettek, holdanként tíz má* zsa almával termett több, minti ahol méh nem volt. Azért, mert a mostani páratelt levegőben a virágrügyekből kibontakozó vi* rágok megtermékenyítésre érett hímpora, a nedvesség hatására összetapad és képtelen lehullani a bibére. De a virágokba tápiá* lékszerzés végett bebúvó méhek lábaikkal a hímport a portokokról ráhorzsolják a bibére. Ezzel mesterségesen megtermékenyítették a gyümölcsfa virágát. A GYÜMÖLCSTERMELŐK ezelőtt nem sokat gondoltak a> méhekre. Ha pedig a bundásbo* gár megjelent a virágokon, mentség nem volt. „Arzént neki!” —>! Ez volt a jelszó. A méregtől az-; tán a méhek elpusztultak, a bun- dásbogárnak azonban ez sem ár* tott. Kemény szárnyáról lepergett; a szer, mint gyomormérget sziri’*; tén nem ette meg, mert a virágok ivarszerveivel (a porzóval ésí bibével) táplálkozik. Más véde* kezés sokkal hasznosabb a bún* dásbogár ellen. A mátészalkai állami gazda* Ságban ahelyett, hogy permetek zésre gondoltak volna, már előre' elkészítették az almafák alá teríthető lepleket, amelyekre lerázzák az esetleg fellépő bún-7 dásbogarat. Elkészítették azokat a helyeket is, ahol az így össze-’ szedett bogarakat leforrázzák és* utána a baromfival feletetik. Ez"! a munkálat kettős hasznot hoz, Megmentik gyümölcsösüket a virágzás idejében előforduló legveszélyesebb kártevőtől, ugyanakkor a baromfiállományt értékes takarmányhoz juttatják. Az állami gazdaság szakemberei ellátogatnak a környékbeli községek termelőszövetkezeteihez és az egyénileg dolgozó parasztokhoz is. Felvilágosítást adnak arról, hogy virágzás idejében a fákat permetezni nem szükséges, mert nincs olyan kártevő, ami ellen védekezni kellene. Figyelemmel kísérik a szal- kaiak az almamoly rajzását is. Már előre elkészítették a molykalitkákat, mert a rohamos fel- melegedéssel május második felében megkezdődik az almamoly első rajzása. Virágzás után, az almamoly megjelenésével egyidőben arzénes tartalmú szerekkel permeteznek. A szakembernek egy feladata van: minden permetezést a mindenkori kártevők fellépéséhez és életmódjához kell alkalmazni. Ujlaky Vilmos.
