Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-07 / 107. szám

2 néplap 1934 MÁJUS 7, PÉNTEK PÁRTÉPÍTÉS _________ Haladéktalanul mozgósítsunk a gépi növényápolásra A kongresszusi verseny-1 ben megyénkben jelenleg a tisza- vasvári gépállomás van az első helyen. Nem véletlenül került az élre, Dolgozói alaposan felkészül­tek a tavaszi szántás-vetésre. A gépeket idejében kijavították, szakmai oktatásban vettek részt a traktorosok, a pártszervezet ide­jében mozgósított a nagy csata megnyerésére, a szántás-vetés mielőbbi befejezésére. Az ered­mény nem is maradt el. Kima­gasló eredményeket értek el nemcsak egyes traktorosok, ha­nem számos brigád is. Juhász Miklós traktoros már 248 száza­lékra teljesítette tavaszi tervét Bodor Gáborral együtt. A brigá­dok közötti versenyben a Kos- suth-brigád vezet 103.9 százalé­kos tavaszi tervteljesítéssel. — A gépállomás tavaszi tervét 87.7 százalékra teljesítette. Dicséretre méltó, jó munkát végeztek tehát a tiszavasvári traktorosok. Befejezéshez közele­dik körzetükben a szántás-vetés. Itt van a növényápolás ideje. A mák és a cukorrépa sarabolása máris megkezdődött a tiszalöki járásban. A kukorica, burgonya és napraforgó kapálására pedig fel kell sorakozni a gépeknek is. Érdemes tehát megnézni: ho­gyan készült fel a gépállomás a tavaszi növényápolásra. Hogy ezt is a legfontosabbal kezdjük, előbb nézzük a gépe­ket. Szabó József főgépész elv­társ örömmel mondja: „Vala­mennyi gép munkára kész.” Er­ről meg is győződtünk. A 13 kul- tivátor kijavítva, a -pótkapák rendesen élezve várják? ■ az<" indu­lást. Hat darab „Zetor”-traktor is indulásra készen várja (fa kapálás kezdetét. rusái Azonban mit sem íér az, ha csak a gépek készültelr el "a nö­vényápolásra. A gépállomás ud­varát nem kell kapálni? ntérület szükséges a munkához?1" És nem is kis terület. Terv szerint' 4600 holdat kell a gépállomásnak meg­kapálni ez évben. Eddig Viszont .mindössze 1435 holdra kötöttek szerződést a termelőszövetkeze­tekkel. Vájjon hol lehet a hiba, mi le­het az oka, hogy egyes termelő- szövetkezetek nem akarnak szer­ződést kötni a gépállomással nö­vényápolásra? Miért bíznak in­kább saját erejükben? Nem vilá­gosította fel őket senki a gépi munka előnyeiről? Ha már erről van szó, érdemes közelebbről megnézni a gépállomás pártszer­vezetének munkáját. Hogy őszintén megmondjuk, a gépállomás pártszervezete vajmi keveset tett annak érdekében, hogy a meglévő gépekhez legyen elegendő terület is. Az utóbbi hetekben egyáltalán nem végez­tek agitációs munkát. Lénye­gében, a brigádvezetők voltak a népnevelő felelősök, mint ahogy ezt a pártvezetőség tagjai el­mondják. így aztán nem csoda, ha a termelőszövetkezetekbe a I brigádvezetőkön és a pártszerve­zet vezetőségén kívül nem igen látogattak el a népnevelők. Igaz, a pártvezetőségi üléseken sem foglalkoztak behatóan a növény- ápolásra való felkészüléssel. Azt ugyan megállapították, hogy szá­mos tsz. — köztük a tiszada- dsi Dózsa — nem kötött szerző­dé, t négyzetes kukoricájának ápolására. De azt már nem álla­pították meg, hogy miért? Pedig egyszerű lett volna a válasz: a felvilágosító munka hiányzott. A vezetőség tagjai hathatós érveket tudnak felsorolni a gépi munka előnyeiről. Csak az a hiba, hogy a vezetőség tagjain kívül nem tudják ezt a népnevelők, trakto­rosok, a tsz-ek. Bugyi János elv­társ pártvezetőségi tag, a gépál­lomás vezető mezőgazdásza el­mondotta, hogy a tiszadadai Dó­zsa termelőszövetkezet 44 hold kukoricáján 88 mázsával teremne több kukorica, ha géppel végez­nék el rajta a kapálást. Azt is kiszámolta, hogy amíg lóvonta- tású ekekapával egy nap alatt a szövetkezet hat fogatával és 12 emberével 18 holdon végzi el a kapálást, ami utón 11 munka­egységet írnak a kapálásban résztvevők javára, addig ezt a munkát egy Zetor-vontatású kul- tivátorral egy nap alatt 4 mun­kaegységért végzik el, holdan­ként 12 búzakilogramm termé­nyért, vagy 24 forintért. Tehát a 44 hold kukorica kapálása 12 em­ber és 6 fogat munkáját veszi igénybe 3 napon keresztül, s ugyanezt a munkát a tervszerinti beosztással 3 Zetor elvégzi. Az elmúlt évben pedig olyan példa is volt, hogy egy nap alatt 40 holdon végezte el a kapálást D. Pethe László traktoros. Ezt most is valóra lehet váltani. Tehát időben, pénzben és munkaegy­ségben is nagy megtakarítást je­lent a Dózsa termelőszövetkezet­nek, ha géppel végzik a kapá­lást, s nem beszélve arról, hogy 88 mázsa kukoricával többet ta­karítanak be a 44 holdról, amely­ből minden tagnak, így Cs. Nagy Lajosnak is 3.5 mázsa kukorica jutna, amelyen egy sertést hiz­lalhat. És amíg a gépek dol­goznak, nyugodtan munkálkod­hatnak a szőlőben, gyümölcsös­ben és egyéb más munkákon. — Azt sem számolta ki például Bugyi elvtárs a népnevelők ré­szére, hogy a tiszadadai Dózsa termelőszövetkezet munkaerő- szükséglete is megkívánja, hogy géppel végezzék a kapálást. — Ugyanis 25 tagja van a szövetke­zetnek és 71 hold a kapásterülete. A 25 tagból 2 függetlenítve van, 2 állattenyésztéssel foglalkozik. 2 a jószágokra vigyáz, egy éj­jeliőr és egy kőműves. Tehát csak 17 tsz-tagra számíthatnak kapá­lásra. így pedig több mint 4 hold kapálnivaló jut egyre-egyre. De ezenkívül más munka is van. — Tehát nem tudnak minden mun­kát idejében elvégezni. A pártszervezet figyelme arra sem terjedt ki, hogy a nö­vényápolásban résztvevő trakto­rosokkal elbeszélgettek volna. Pe­dig jó volna, ha az elkövetke­zendő növényápolási csatára meg­felelően előkészítenék a traktoro­sokat, hogy időben végezzék azt el. Még a kommunista traktoro­sokkal sem beszélgettek. Azt sem határozták még el, hogy melyik termelőszövetkezetben, melyik traktoros fog dolgozni. Pedig he­lyes lenne, ha a gyengébb szö­vetkezetekbe küldenék a legjobb traktorosokat, hogy munkájukkal segítsék a szövetkezetei. Arról ugyan beszéltek már, amit jegy­zőkönyvbe is foglaltak, hogy a szövetkezetekben fel kell osztani egyénekre a területet, mint pél­dául a tiszavasvári Munka tsz- ben, de ennek végrehajtását el­lenőrzésükkel nem segítették elő. Az is helyes pártmegbizatás len­ne a párttag agronómusok ré­szére, hogy szakmai tanácsokkal segítsék a növényápolást végző traktorosokat. Helytelen lenne, ha mind­ezek után arra gondolnának a gépállomás vezetői, — igazgató, vezető-mezőgazdász, agronómusok —, hogy most már nekik semmi tennivalójuk nincs. A szerződés- kötések szakmai részéért, elsősor­ban ők a felelősek. Bugyi elvtárs, mint vezető mezőgazdász, jobban irányítsa a kihelyezett agronómu­sok munkáját, rendszeresen szá­moltassa be őket végzett munká­jukról, bízza meg őket konkrét feladatokkal. Hogy mindez elmaradt, ezért fe­lelős a járási pártbizottság is. — Viszokai István elvtárs a napok­ban volt a gépállomáson a járási pártbizottság részéről, azonban nem nézte meg, hogy folyik-e agi­tációs munka, mikor volt nép­nevelőértekezlet, érvényesül-e a kollektív vezetés a pártszervezet­ben, hogyan készülnek a pártve­zetőségi ülésre, ahol az igazgatót, vezető-mezőgazdászt be kell szá­moltatni a növényápolás előké­születeiről és meg kell szabni a pártszervezet, a helyi DlSZ-szer- vezet és a Medosz felada­tait. — Erről az utóbbiról nem is tudott a vezetőség, nem is készült fel a pártvezető­ségi ülésre. Gyors intézkedésre van tehát szükség, hogy eredmé­nyes legyen a közeli napokban megtartandó taggyűlés. Most dől el, nagyrészt az előkészítésen mú­lik a növényápolási munka sike­re. Fel kell fegyverezni a kom­munistákat, népnevelőket, trakto­rosokat, vezetőket a tavaszi nagy csatára, amelynek jó elvégzésével az idei bő termés alapjait rakjuk le. Tehát van mit tenni a gépállo­más pártszervezetének. Ebből a munkából ne csak a párttitkár vegye ki részét, hanem a pártve­zetőség, a pártszervezet vala­mennyi tagja. NAGY TIBOR. DoBtifhráclon minden gazda tudja kötelességét idejében rendezi adótartozását A dombrádi tanácson sokszor mondják — nálunk minden gazda tudja kötelességét. És ez igaz is. Hogy mennyire megnöve­kedett a dolgozó parasztság mun- kakedve, államiránti szeretet«, ezt mutatja a jó munka mellett a kötelességérzct, az adófizetés időbeni teljesítése. A község első negyedévi adóbeszedési tervét 103 százalékra teljesítette, szemben a múlt év azonos időszakával, ami­kor csak 86 százaléka gyűlt be az előirányzott adónak. Már má­sodik negyedévi adójukat is 38.5 százalékban befizették. Ifjú Révész József is jó adófi­zető, hiszen tudja, hogy az a pénz,' amit ő befizet, neki térül vissza. A beszedett adó 40 szá­zalékát a községben hasznosítják. Ebből a pénzből tartják fenn az óvodát, az iskolát és ebből a pénzből nyitották meg május 1-én az iilcnybölcsődét. Ezek fenntartására már idén is több mint 60.000 forintot fizetett költ­ségvetéséből a község. És május 1-éíől már Révész József kis­gyermeke is az idénybölcsődébe jár, és ott tölti cl kellemesen napjait. így már van kire bíznia Révész Józsefnénak is kisgyer­mekét, s ezután ő is mctoefeoíér- jcvcl együtt dolgozni a föjrtékf-e. Ezért fizette he Révész Jpzs.ef már kishijján félévi adóját. De így gondolkodik Tóth" Ber­talan ötholdas dolgozó paraszt is. Egy fia üzemben dolgozik, a má­sik fia és a veje a néphadsereg tisztje. Tóth Bertalan is tudja. hogy azért fizet adót, hogy fiai az üzemben, a néphadseregnél szebb életet éljenek. Ezért már Tóth Bertalan, Hornyák József gazdatársával együtt félévi adó­tartozását rendezte. Abban, hogy a dombrádi dol­gozó parasztok így gondolkod­nak, nem kis része van a pénz­ügyi állandó bizottságnak. Vala­mennyien személyesen mutatnak pedát az adófizetésben. A közsé­get 30 körzetre osztották és az aktívák segítségével rendszeres kisgyűléseket tartanak. A pénz­ügyi állandó bizottság jó munká­ját dicséri, hogy Dombrád 2.000 adófizetője minden kényszerintéz­kedés nélkül idejében rendezi adótartozását. Agronómusok tapasztalatcseréje Mit tegyünk a gazdag almaterinés érdekében? MELEGRE fordult az idő. A nap mindig erősebben szórja su­garát a szabolcsi homokbuckákon díszelgő gyümölcstáblákra. A fák is megérezték a kikeletet. — A rügypiKkelyekböl kibontakozó vi­rágok megmutatták piros vagy fehér színüket. A viragrügyek vi­szont nem fejlődtek ki időre ezen a tavaszon. A hideg hatására a rügypikkelyek alatti sziromlevél- és ivarszerv-kezdemények meg­álltak fejlődésükben. Április hű­vös hónapjában aggódva járták gyümölcsösüket a dolgozó parasz­tok. Féltek a fagytól. Sokan ma is úgy gondolják, hogy nagy kár érte a gyümölcsöst. Egyes he­lyeken 60—80 százalékos fagy­kárról is beszélnek. Ez persze nem egészen így van. A szakem­berek véleménye szerint a ko­rán virágzó csonthéjasokat, a kajszibarackot, cseresznyét, szil­vát megcsípte ugyan a hideg, de az almát termő gyümölcsösökben fagykár nem észlelhető. Éppen azért, mert a megdúzzadt virág­rügyek visszahúzódással véde­keztek a hideg ellen. Az idén tehát lehet még sok­kal nagyobb termés is, mint ta­valy volt. Ez attól függ, hogyan kezeljük gyümölcsöseinket, elvé­geztük-e időben és gondosan a mechanikai munkákat, megkap­ják-e időben a szükséges perme­tezéseket. A nyírlövői állami gazdasági üzemegységben eddig tökéletes munkát végeztek. Takács elvtárs gyümölcskertész, az üzemegység vezetője jól tudja, miért fontos a mechanikai védekezés. Ez az alapja az egész évi termésnek. — Ha nem tisztogatták volna meg a iák ágait, az elparásodott ké­regrészeket nem távolították vol­na el, az idő felmelegedésével a kártevők százai kezdték volna meg pusztító munkájukat. Ha nem szakszerűen metszették vol­na meg fáikat, nem alakulnának ki a következő évi termés felté­telei, a termőrészek. Azonban még ez a mechanikai munka sem minden. Elvégezték időben a téli higítású mészkénlével való lemosásos permetezést is, amely maróhatásával a téli pihenésük­ben megbolygatott sárga alma- és kaliforniai pajzstetveket 80 százalékban elpusztítja. Ez per­sze még nem minden. Ezután dől el, ami a szakembertől függ, hogy milyen lesz az idei „arany­termés.” Harcot kell indítanunk minden alma megmentéséért! MEGYÉNKBEN már évtizedek óta évente közel 100 vagon alma hullik le a fáról, pedig kis hoz­záértéssel meg lehet menteni. — Elsősorban azt kell tudni: mi okozza az almahullást. Leggyak­rabban az almamoly. Az általá­nos májusi felmelegedés életre kelti az almamoly petéit is. A molylepke petéiből kikelő her­nyók menthetetlenül kifúrják a gyenge gyümölcsöt s az alma le­esik a fájáról. Ha belenézünk a számok tükrébe, azt látjuk, hogy az almamoly megyénkben több mint harminc millió forint kárt ckoz évenként. Ha az almát megmentjük a lehullástól, az ex­port Jonathán-almára váró or­szágoktól 300 Universal traktort, 200 motoros permetezőgépet, és sok más egyéb gazdasági felsze­relést és gépet kapunk ezért a gyümölcsért. Most az almatermelés megkez­désének időszakában úgy fogjunk munkához, hogy szakszerűséggel megmentsük a kártevőktől szép termést ígérő gyümölcsöseinket. Ehhez csupán körültekintés szük­séges. Mindig minden kártevő fellépésével egyidőben permetez­zünk, porozzunk. Most legfonto­sabb feladatunk, hogy a metszés után a fák vesszőin megmaradt gombabetegségek áttelelő spórái­tól a meleg hatására előtörő fer­tőzést megelőzzük, egyszázalékos bordóilé permetezéssel. Ez a per­metezés elengedhetetlenül fontos. A mátészalkai állami gazda­ságban már közel két hete elvé­gezték ezt a fontos permetezést. A meleg tovább tart, páratelt a levegő. A gomba spóráinak igen kedvező ez az időjárás. Ha ész* lelnek újabb fertőzést, azonnal permeteznek ismét egy százaié* kos bordói lével. Az állami gaz­daság szakemberei azt állítják^ hogy az almatermés nem az idő­járástól függ elsősorban, hanem a szakemberek munkájától. Ha gyümölcsösükben minden mun­kát időben elvégeznek, köny* nyen elérhetik, hogy ismét 90 százalékos exportminőségű almá* val gazdagítják államunkat. Ha mindenki olyan gondosan kezel­né gyümölcsösét, mint ők, akkor a dolgozók asztalán mindig friss,; üde Jonathán-alma díszítené a terítéket. Nálunk nem luxus többé a Jonathán-alma, hanem tápérték* ben gazdag közszükségleti cikkj • és egyben aranyvaluta. Ezt az aranyat akarják kibányászni1 gyümölcsösükből a mátészalkai állami gazdaság szakemberei és1 dolgozói. Sokat segít szép tervük) megvalósításában a 150 család méhük is. Tavaly azokban az üzemegységekben, ahol méhet is tenyésztettek, holdanként tíz má* zsa almával termett több, minti ahol méh nem volt. Azért, mert a mostani páratelt levegőben a virágrügyekből kibontakozó vi* rágok megtermékenyítésre érett hímpora, a nedvesség hatására összetapad és képtelen lehullani a bibére. De a virágokba tápiá* lékszerzés végett bebúvó méhek lábaikkal a hímport a portokok­ról ráhorzsolják a bibére. Ezzel mesterségesen megtermékenyítet­ték a gyümölcsfa virágát. A GYÜMÖLCSTERMELŐK ezelőtt nem sokat gondoltak a> méhekre. Ha pedig a bundásbo* gár megjelent a virágokon, ment­ség nem volt. „Arzént neki!” —>! Ez volt a jelszó. A méregtől az-; tán a méhek elpusztultak, a bun- dásbogárnak azonban ez sem ár* tott. Kemény szárnyáról lepergett; a szer, mint gyomormérget sziri’*; tén nem ette meg, mert a virá­gok ivarszerveivel (a porzóval ésí bibével) táplálkozik. Más véde* kezés sokkal hasznosabb a bún* dásbogár ellen. A mátészalkai állami gazda* Ságban ahelyett, hogy permetek zésre gondoltak volna, már előre' elkészítették az almafák alá te­ríthető lepleket, amelyekre le­rázzák az esetleg fellépő bún-7 dásbogarat. Elkészítették azokat a helyeket is, ahol az így össze-’ szedett bogarakat leforrázzák és* utána a baromfival feletetik. Ez"! a munkálat kettős hasznot hoz, Megmentik gyümölcsösüket a vi­rágzás idejében előforduló legve­szélyesebb kártevőtől, ugyanak­kor a baromfiállományt értékes takarmányhoz juttatják. Az állami gazdaság szakembe­rei ellátogatnak a környékbeli községek termelőszövetkezeteihez és az egyénileg dolgozó parasz­tokhoz is. Felvilágosítást adnak arról, hogy virágzás idejében a fákat permetezni nem szüksé­ges, mert nincs olyan kártevő, ami ellen védekezni kellene. Figyelemmel kísérik a szal- kaiak az almamoly rajzását is. Már előre elkészítették a moly­kalitkákat, mert a rohamos fel- melegedéssel május második fe­lében megkezdődik az almamoly első rajzása. Virágzás után, az almamoly megjelenésével egy­időben arzénes tartalmú szerek­kel permeteznek. A szakember­nek egy feladata van: minden permetezést a mindenkori kárte­vők fellépéséhez és életmódjá­hoz kell alkalmazni. Ujlaky Vilmos.

Next

/
Thumbnails
Contents