Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)

1954-05-01 / 103. szám

1954 MÁJUS 1, SZOMBAT NÉPLAP A világ munkásai példát mutatnak V. M. Molotov elvtárs beszéde a genfi értekezlet csütörtöki ülésén Géni. Az Mii kiküldött tudó­sítója jelenti: Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője csütörtök este sajtóér­tekezleten számolt be a genii ér­tekezlet negyedik üléséről, ame­lyen Casey, ausztráliai és Molo­tov szovjet külügyminiszter mon­dott beszédet a napirend első pontjaként szereplő koreai kér­désről, Casey kijelentette: Nem min­denben ért egyet Nam írnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság . külügyminiszterének a genfi értekezleten előterjesztett (javaslatával, de úgy véli, Nam ír javaslata feltétlenül megérdemli, hogy a konferencia résztvevői ko­molyan és érdemlegesen foglal­kozzanak vele. A genfi értekezlet csütörtöki ülésén Cásey után Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra. V. M. Molo­tov a többi között a következőket mondotta: A mostani genfi értekezleten két kérdést kell megvitatni: Elő­ször a koreai kérdés békés ren­dezésének kérdését, másodszor az indokínai béke helyreállításának kérdését. El lehet mondani, hogy a genfi értekezlet ázsiai kérdésekkel fog­lalkozik. Mind a koreai, mind az indokínai kérdés a legidőszerűbb ázsiai kérdések közé tartozik. 1 Ezzel kapcsolatban feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezen az értekezleten csak néhány ázsiai ófszág vesz részt. Ugyanakkor nem lehet eléggé felbecsülni azt a tényt, hogy ezen az értekezleten az utóbbi évek során most először vesz részt minden nagyhatalom: Francia­ország, Nagy-Britannia, az Egye­sült Államok, a Kínai Népköz­társaság, a Szovjetunió. Ezzel kapcsolatban különösen hangsú­lyozni kell, hogy Ázsia nagyha­talma, a Kínai Népköztársaság hozzájárulhat a jelenlegi értekez­let munkájához, az ázsiai helyzet fent említett időszerű kérdéseivel kapcsolatban. Az értekezlet mai összetételé­ben a Koreára vonatkozó kérdé­sekkel kezdte meg munkáját. Az a feladat áll előttünk, hogy bé­kés úton megteremtsük az egysé­ges és független Koreát. Természetesen a koreai kérdés megoldása mindenekelőtt maguk­nak a koreaiaknak, magának a Genf. Az MTI kiküldött tudó­sitója jelenti: , Molotov beszédével foglalkozva, a Journal de Geneve a szovjet diplomácia hatásosságáról és eredményéről szólva megállapítja, Molotov nemcsak azt biztosította, hogy a népi Kína az amerikaiak minden tiltakozása és mesterke­dése ellenére ténylegesen ötödik nagyhatalomként vesz részt a genfi értekezleten és a Vietnami Demokratikus Köztársaság képvi­selőit a közeli napokban bevon­1953 december 31 és 1954 ápri­lis 29-e között a Kínai Népköz- társaság Központi Népi Kormá­nyának küldöttsége és az Indiai Köztársaság kormányának kül­döttsége tárgyalásokat folytatott Pekingben a két ország közötti kapcsolatról Kína-Tibet körzeté­nek kérdésében. A tárgyalásokról Pekingben ki­adott közlemény a többi között hangsúlyozza: A Kínai Népköztársaság Köz­ponti Népi Kormánya és az Indiai Köztársaság kormánya — attól az óhajtól vezéreltetve, hogy előmoz­dítsák a Kína-Tibet körzete és India közötti kereskedelmet és kulturális kapcsolatokat, vala­mint, hogy megkönnyítsék a két ország népei közötti zarándodást és utazást, — elhatározta, hogy koreai népnek a dolga. Semmiféle olyan megoldás, amelyet más or­szágok kenyszerítenek rá a ko­reai népre, nem elégítheti ki. a koreai népet, nem szolgálhatja a koreai probléma tartós rendezé­sét. Feltétlenül számolni kell Ko­rea történelmével és különösen a koreai nép függetlenségi har­cának történetével, A koreai kérdés megvizsgálása során nekünk számolnunk kell azokkal a gyökeres változásokkal, amelyek az ázsiai országok poli­tikai fejlődésében az utóbbi idő­ben, különösen a második világ­háború befejezése óta mentek végbe. Az Ázsiában lefolyt alapvető politikai változások mindenek­előtt leginkább a több mint öt- százmillió lakosságú Kínában tükröződnek vissza. Amióta meg­alakult a Kínai Népköztársaság, itt is létrejöttek a népi demokra­tikus rendszer szilárd alapjai. Ki tagadhatja továbbá, hogy a történelem porondjára lépett egy olyan ország is, mint India, amelynek lakossága több mint háromszáz millió. Különösen foglalkozni kell Kí­na kérdésével, amely különleges helyzetet tölt be a nemzetközi ügyek terén — hangsúlyozta V. M. Molotov. Azt hiszem, nem árulok el tit­kot, ha azt mondom, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság között szilárd baráti kapcsolatok jöttek létre. Az is ismeretes, hogy sok más állam csak azért nem létesített normá­lis kapcsolatokat a Kínai Nép- köztársasággal, mert ezt kívülről minden eszközzel akadályozzák. Ami az Amerikai Egyesült Ál­lamokat illeti, ennek az ország­nak a kormánya nyilt agresszív politikát folytat a Kínai Népköz- társasággal szemben. Ez az Egye­sült Államok részéről folytatott politika egyúttal rányomja bé­lyegét az egész mai ázsiai hely­zetre is. Mialatt igen nagy események történtek, amelyek az ázsiai or­szágok és mindenekelőtt Kína nemzeti és szociális újjászületésé­nek kezdetét jelentik, új, demo­kratikus alapokon, amelyek össz­hangban állnak a haladás és a demokrácia fejlődésének jelenlegi szakaszával, bizonyos amerikai körök görcsösen ragaszkodnak a ják az indokínai kérdésben tar­tandó genfi tárgyalásokba, ha­nem Molotovnak még az á 'köve­telése is időszerűvé és megvaló­síthatóvá vált, hogy India, Indo­nézia és Burma és más érdekelt ázsiai államok képviselőinek eset­leg helyet biztosítson a genfi konferencián. A La Suisse című genfi lap közli, hogy a Riviérán tartózkodó Bao Daj vietnami bábcsászár a szorongatott helyzetben lévő La- nieZ-kormány unszolására kényte­egyezményt köt az alábbi elvek alapján. Egymás területi integritásának és szuverénitásának kölcsönös tiszteletben tartása; kölcsönös megnemtámadás; kölcsönös bencmavatkozás egy­más belügyeibe; egyenlőség és kölcsönös elő­nyök; békés egymás mellett élés. A fenti elvek alapján a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köz­társaság egyezményt kötött Kína- Tibet körzete és India közötti ke­reskedelemről és kapcsolatokról. A hatodik cikkely kimondja: Az egyezmény aláírásával egy­idejűleg az alábbi tartalmú jegy­zékváltás történt Csang Han-fu külügyminiszterhelyettes és N. Raghavan nagykövet között: régihez, a gyarmati és félgyar­mati rendszer fenntartásához. Az Egyesült Államok ellenséges po­litikája a Kínai Népköztársaság­gal szemben a legnegatívabb mó­dón hat ki az időszerű ázsiai problémák megoldására. Az Egyesült Államok külügy­miniszterének az ázsiai helyzet kérdésével kapcsolatos legutóbbi kijelentései arról tanúskodnak, milyen erős még bizonyos körök­ben a hajlam a régi iránt, ami már túlélte magát, milyen erős még mindig a vonzódás az im­perializmus idejét múlta gyar­mati politikájához. A genfi értekezlet lehetővé te­szi, hogy minden oldalról megis­merkedjünk azokkal az ázsiai problémákkal, amelyeket jelenleg a legidőszerűbbnek tartanak. Itt most lehetőségünk van arra, hogy meghallgassuk a különböző nézeteket és eszmecsere alapján olyan megoldást találjunk a fel­merülő kérdésekre, amely megfe­lel az érintett országok érdekei­nek. A genfi értekezlet el fogja ezt érni, ha abból az elvből indul ki, hogy az ázsiai népeknek megvan a teljes joguk arra, hogy maguk döntsék el ügyeiket, s hogy ez mindenekelőtt saját dolguk. A jelenlegi értekezlet feladatai­nak ilyen értelmezése a legna­gyobb mértékben összhangban állna az ázsiai népek szabadsá­gának és nemzeti felemelkedésé­nek érdekeivel és egyúttal az ázsiai béke megszilárdításának és az egyetemes békének érdekei­vel is. Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság küldöttségének vezetője kifejezésre juttatta itt azt a gon­dolatot, hogy kívánatos az ázsiai országok egyesült erőfeszítése az ázsiai béke biztosítása szempont­jából. A szovjet küldöttség teljes mértékben osztja ezt a véle­ményt. A szovjet küldöttségnek az a véleménye, hogy azok a javasla­tok, amelyeket Nam ír, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ‘külügyminisztere terjesztett elő, alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy megfelelő határozatokat hozhas­sunk Korea kérdésében. Ezek a javaslatok megfelelnek a koreai nép nemzeti törekvésének, hogy helyreálljon hazájának egysége és összhangban vannak a népek közötti béke megszilárdításával. len volt feladni eddigi merev el­lenállását és csütörtökön bele­egyezett abba, hogy képviselői közös tárgyalóasztalhoz üljenek Genfben a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság küldötteivel. A baseli Nationalzeitung úgy tudja, hogy a Demokratikus Viet­nam kormányának megbízottai már a legközelebbi órákban Géni­be érkeznek és hétfőn, vagy ked­den bekapcsolódnak az indokínai kérdéssel kapcsolatos tanácskozá­sokba. India kormánya örömest visz- szavonja Kína-Tibet körzetében lévő katonai kísérő alakulatait és teljes felszerelésükkel átadja Kí­na kormányának az összes pihe­nőházakat, posta, távirda- és táv­beszélő szolgálatokat, amelyek Kína-Tibet körzetében India kor­mányának birtokában vannak. A két fél Pekingben további tár­gyalásokat folytat az ezzel kap­csolatos gyakorlati intézkedések­ről, valamint más kérdésekről, mint a két fél kereskedelmi ügy­nökségeinek és kereskedőinek el­szállásolása. állandó jellegű keres­kedelmi ügynökségek létesítése a két kormány által, a kereskedők és zarándokok utazásának és nor­mális kereskedelem folytatásának kérdései. "LT atvannégy esztendeje lépett I fel először egységesen a nemzetközi munkásosztály a tőkés elnyomás és kizsákmányolás el­len s avatta a legnagyszerűbb nemzetközi ünneppé május else­jét. Azóta egyre nagyobb ereje és jelentősége van a halhatatlan jel­szónak: „Világ proletárjai, egye­süljetek!“ A világ munkásai pél­dát mutatnak a szabadságért, a félelem- és ínségnélküli életért vívott harcban, a tartós békéért vívott küzdelemben. Példát mu­tatnak abban: az összefogás, nem­zetközi szolidaritás nagy ereje meghátrálásra kényszerítheti az egyszerű emberek legádázabb el­lenségeit is. Ennek a nemzetközi összefogásnak eszméjét tükrözi vissza a Szakszervezeti Világszö­vetség 1954 május elsejei üzenete is, amely többek között ezeket mondja: „Drága Elvtársak! A Szakszer­vezeti Világszövetség 1954. május elsejének közeledte alkalmával testvéri üdvözletét küldi nektek, a kapitalista országokban, a gyar­matokon és félgyarmatokon tör­vényes jogaitok védelmében és azok kivívásáért kemény harcot vivő elvtársaknak. Üdvözletünket küldjük nektek, a Szovjetunióban, a Kínai Nép- köztársaságban és az összes népi demokratikus országokban élő elvtársaknak, akiknek óriási si­kerei megszilárdítják a békét és az egész világ dolgozóinak a ki- zsákmányolóilc feletti végső győ­zelembe vetett hitét.“ \ kapitalista és gyarmati or­szágok dolgozóinak élet- körülményei tovább romlottak. A monopolisták, akik maximális profitra törekszenek, súlyos nyo­morba döntik a dolgozók millióit, nélkülözésekre, munkanélküliség­re kárhoztatnak millió és millió embert. Különösen az eszeveszett fegyverkezési hajsza fokozza a néptömegek elnyomorodását, a holnap bizonytalanságát. Az Egye­sült Államokban például a mun­kás mindenK'tíollárjából 35 centet adóra fizet ki. A nyomor növeke­désével együtt egyre súlyosabban nehezedik a dolgozók vállaira a népellenes kormányok terrorpoli­tikája. Különösen az USA-ban in­dítanak a tőkések, a kormánnyal egyetértésben vad fasiszta táma­dásokat a munkások demokrati­kus'jogai ellen, a szakszervezetek ellen. Ám' nem sokkal jobb a hely­zet más kapitalista országokban sem. Ismeretes, hogy a francia kormány sárbatíporva a dicső francia munkásosztály legnagy­szerűbb hagyományait és hazafias érdemeit, betiltotta a párizsi má­jus elsejei felvonulást. A dolgozók azonban nem nyug­szanak bele helyzetükbe. Az Egye­sült Államokban 1953-ban mint­egy ötezer különböző szakmai sztrájk folyt le. Angliában a múlt év utolsó hónapjaiban a bérek emeléséért kezdődött nagy harc s december 2-án mintegy kétmillió gép- és hajóépítő munkás állt le 24 órára 15 százalékos béreme­lésért. Sztrájkot folytattak az elektromosipari, vasutas és más szakmabeli munkások is Angliá­ban. A leghatalmasabb tömeg­sztrájkok azonban Olaszországban és Franciaországban folytak le s éppen .ezeknek a sztrájkoknak volt az eredménye, hogy a kor­mányoknak nem sikerült a parla­menttel elfogadtatni a háborús szerződések ratifikálását. A hét szerdáján Franciaországban két­millió dolgozó lépett sztrájkba bérkövetelésekért. TV’ ágy küzdelmek folynak a 1 ^ gyarmati, vagy félgyarmati országokban is. Tavaly júliusban Japánban hárommillió munkás sztrájkolt a sztrájkellenes tör­vény ellen s különösen fontos a japán dolgozóknak az a harca, Genf (MTI): Pénteken, magyar időszámítás szerint 15 órakor megkezdődött a genfi értekezlet amely az amerikai imperialisták ellen folyik a japán gazdasági élet függetlenségéért. Indiában 1953 nyarán több, mint négymil­lió dolgozó lépett sztrájkba, mert az angol villamostársaság Kalkut- tában és Nyugat-Bengáliában fel­emelte a villamosviteldíjat. Ki­vívták, hogy az emelést nem haj­tották végre. Ősszel 100.000 juta­ipari és más iparokhoz tartozó dolgozó sztrájkolt Kalkuttában béremelésért. Ezek a harcok világosan tük­rözik azt, hogy a világ munkás- osztálya bátran és egységesen ve­szi fel a küzdelmet az elnyomás ellen a demokratikus jogokért, a jobb életkörülményekért, a béke biztosításáért. Küzdelmükhöz erőt ad az a tudat, hogy ma már a vi­lág munkásosztályának tekinté­lyes része szabadon él s a szocia­lizmus útján jár, hogy egy olyan hatalmas országban, mint a Szov­jetunió, már a kommunizmust építi. A szabad munkásosztály nagyszerű sikereit elragadtatással szemlélik világszerte s éppen ezért a mi munkásosztályunk harcának is nemzetközi jelentő­sége van. A Szakszervezeti Világ- szövetség felhívása többek között ezeket mondja még: „Európai or­szágok dolgozó f érfiai és női! Fogjatok össze a háborús egyez­mények ratifikálása elleni harc­ban, akadályozzátok meg a bonni és párizsi szerződések alkalmazá­sát. Minden ország dolgozó férfiai és női! Terjesszétek ki és erősít­sétek az akcióegységet, győzel­meitek zálogát!“ A felszabadult országok munkásosztályai a "szo­cializmus építésének nagyszerű akcióegységében menetelnek elő­re és segítik a nemzetközi prole­tariátus harcát. C az alkotó, építő egység ^ győzelmei között ott van­nak a mi szabolcsi-szatmári mun­kásaink győzelmei is — az, hogy a Tiszalöki Erőmű építői becsü­lettel teljesítik terveiket, határidő előtt felépítik a nagy békeművet; Becsületérzéssel, forradalmi büszkeséggel ünnepelhetnek ma; a nemzetközi szolidaritás nagy napján. Tiszta szívvel, felemelt fejjel szoríthatnak kezet a szov­jet, csehszlovák, francia, olasz, amerikai, kínai és japán munká­sokkal május elsején. Ez az ünnep forradalmi mun­kásünnep! A mai napon a világ munkásai nagy felelősségükre gondolnak s elhatározzák, hogy a következőkben még többet tesz­nek a siker érdekében. A mi munkásainknak is ezt kell tenni­ük. Különösen vonatkozik ez a kisvárdai Vulkán vasöntödére, ahol még mindig magas a selejt, az építőipari munkásokra, akik még mindig nem fordítanak kellő gondot a takarékosságra. Figyel­meztessen május elseje minden munkást nagy felelősségére! A francia és angol munkások sztráj­kolnak, a vietnami munkások fegyverrel a kezükben küzdenek az emberiség gonosz ellenségei ellen, mi, a kommunizmust és szocializmust építő országok nagy családjában alkoló, saját hazán­kat építő munkánkat végezzük: De a forradalmi tett mindany- nyiunk számára kötelező — még inkább a mi számunkra, mert ösz- szehasonlíthatatlanul jobb anyagi és kulturális körülmények között; szabadon dolgozhatunk és élhe­tünk, mint a kapitalista vagy gyarmati országok munkásai. Eb­ben az esztendőben a magyar munkásosztály, a dolgozó nép a tizedik szabad májust ünnepli. Emeljük mi is magasra a prole­tár nemzetköziség zászlaját, hogy megőrizzük és továbbfejlesszük eredményeinket, meneteljünk együtt a világ dolgozóival a jólét, felemelkedés, a béke útján! ötödik ülése. Az ülésen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság’ képviselői lenibe érkeznek Tibelre vonatkozó egyezményt írtak alá Peringben a Kínai Népköztársaság Központi Képi Kormányának és az Indiai Közlársaság kormányának képviselői Megkezdődött a genii értekezlet ötödik ülése 3

Next

/
Thumbnails
Contents