Néplap, 1954. május (11. évfolyam, 103-127. szám)
1954-05-01 / 103. szám
4 NÉPLAP 1954 MÁJUS 1, SZOMBAT Terjeszd, olvasd a megyei pártsajtót Néplap-íerjesstési mozgalom kezdődik 3-án A pártsajtó vezető és irányító erő, a dolgozók figyelmét a legfontosabb eredményekre és jelenségekre összpontosítja. Ezt a feladatot természetesen csak akkor tudja betölteni, ha a pártsajtó valóban eljut a dolgozókhoz, ha a párt lapját rendszeresen elolvassák a munkások, parasztok, értelmiségiek, a dolgozók, A pártbizottságok és párt- szervezetek munkájának elsőrendű fontosságú és egy órára sem elhanyagolható része: a pártsajtóval való foglalkozás, A Sza- bolcs-Szatmári Néplap a megyei pártbizottság szócsöve — a megye pártbizottságainak és párt- szervezeteinek elsőrendű kötelessége, hogy a pártsajtó ügyét napirenden tartsák. Sajnos, e feladat jelentőségét sok pártbizottság és pártszervezet nem érti meg kellőképpen. S mindjárt hozzá lehet tenni, ahol nem törődik a pártszervezet azzal, hogy a dolgozók kezében ott legyen az újság, ott nem kielégítő a felvilágosító munka, gyengébbek a termelési eredmények is. A gyakorlati élet példái igazolják ezt. Május 3-án megyénkben újabb Néplap-terjesztési mozgalom kezdődik s ez két hétig tart. A párt- sajtó jelentőségéből, feladatából következik, hogy nem egyszerűen előfizetésgyüjtésről van itt szó, hanem annál sokkal többről: a politikai felvilágosító munka megjavításáról, a népnevelő csoportok megerősítéséről. Különösen fontos ez népi demokráciánk mostani szakaszában, amikor erőinket a kormányprogramm megvalósítására kell mozgósítanunk. A kormányprogramm valóraváltása, népünk életszínvonalának emelése megköveteli, hogy a dolgozók tisztában legyenek kötelességeikkel, legjobb tehetségük szerint termeljenek és tegyenek eleget állampolgári kötelezettségüknek. Minél többen olvassák rendszeresen a pártsajtót, annál többen értik meg: rajtunk, minden dolgozón múlik a kormányprogramm valóraváltásának sikere. — Napjaink eseményei azt is megkövetelik, hogy fokozzuk harcunkat a béke biztosítása érdekében. A béke még mindig veszélyben van, de a békét a népek meg tudják őrizni akkor, ha növelik erejüket, Az a dolgozó, aki rendszeresen olvassa az újság külpolitikai cikkeit, híreit, öntudatosan, tevékenyebben küzd a békéért — szélesebb látóköre nagyobb tettekre készteti. A megyei pártbizottság lapja a megye dolgozóinak feladatairól ír — elengedhetetlen, hogy ezt a lapot is olvassák a szabolcs-szatmári dolgozók. Elsősorban a vezetőkre, funkcionáriusokra vonatkozik ez. Még mindig van olyan pártvezetőségi tag, aki nem olvassa a Néplapot, de különösen a tanácsoknál — s nem kivétel a megyei tanács sem — találhatunk felelős vezetőállásban dolgozó alkalmazottakat, akik nem tájékozódnak nap, mint nap. Pártbizottságaink általában felkészültek már a terjesztési mozgalomra, különösen a kemecsei, nyírbátori, baktalórántházi és nagykállói járási pártbizottságok tekintik szívügyüknek, az előkészület jelei szerint, a Néplap olvasótáborának, előfizetőtáborának szélesítését. A többi járási párt- bizottságok is igyekeznek jól felkészülni az eredményes munkára. Egyet azonban nem szabad elfeledni. A pártsajtóval való foglalkozás nem egy vagy két hét feladata, nem kampánymunka s éppen ezért a mostani kéthetes erőteljesebb mozgalmat arra kell felhasználni, hogy valamennyi pártszervezetnél állandósuljon a pártsajtó ügyével való foglalkozás, hogy valamennyi alapszervi pártvezetőség megértse: tanítója, barátja, vezetője a pártsajtó. — Nem elég kezdetben megbeszéléseket tartani a párttitkárokkal, körleveleket küldeni az alapszervezetekhez, a mozgalom kezdetén meglátogatni a községeket. Járási pártbizottságaink rendszeresen, naponta ellenőrizzék: hol, hogyan törődnek a Néplappal. Járási pártbizottságaink JölHialamennyi munkatársa, nemesaknsaz ágit. prop. osztályok munkatársai segítsenek a helyszínen a sajtóagi- tációban. Magyarázzák meg a népnevelőknek, hogyan végezzék az agitációt. Magyarázzák meg: a népnevelők a Néplappal a kezükben keressék fel a dolgozókat, hívják fel a dolgozó parasztok figyelmét a termelési módszerekről szóló cikkekre, hivatkozzanak arra, hogy a tanítás mellett szórakoztat is az újság a Nyíri Pajkos rovatával és sok hasznos tanácsot ad az asszonyoknak a nőrovatban, gyermekeknek a gyermekrovatban, az irodalmat kedvelőknek a kulturális rovatban. Ne feledkezzenek meg pártbizottságaink, pártszervezeteink a kézbesítőkről, a postásokról sem, hiszen ők találkoznak minden nap az előfizetőkkel, újságolvasókkal, a dolgozókkal. El kell érni, hogy a kézbesítők ne csak hivatalos kézbesítők, hanem lelkes sajtóagitátorok is legyenek — akiknek gondjuk van új előfizetők, olvasók toborzására is. Mindezekre különösen a kisvárdai, vásá- rosnaményi járások figyelmét hívjuk fel. Ezekben a járásokban a megelőző időkben különösen gyenge volt a pártsajtóval való foglalkozás. Közeledik pártunk harmadik kongresszusa. Egész népünk lelkesen készül erre a történelmi eseményre. Tegyük ezt a készülődést még tartalmasabbá, színvonalasabbá azzal, hogy az egész megyében új lendületet adunk a felvilágosító munkának, még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a dolgozókkal. Ennek legfontosabb eszköze a szóbeli agitáció mellett az írásos agitáció, nevelőmunka. Ezt a munkát folytatja a pártsajtó. Becsülettel dolgozzon azért a célért minden egyes pártbizottság, pártszervezet és népnevelő, hogy az eddiginél sokkal több dolgozó asztalán legyen mindennapi kenyér a Néplap is! Legyen ez is a kongresszusi verseny, készülődés egyik fontos része. VÁLASZÚT Dráma három felvonásban, 5 képben. (1949-es történet.) Irta: BAROTA MIHÁLY. 2. KÉP (Szín: Szabóék házában húsvét első napján, délelőtt. Szabó a di- kón fekszik. Erzsi az ablaknál áll és nézi Margitkával a pászka- szentelésről jövő embereket, kik teli kosarakkal, vidáman beszélgetve, hazafelé igyekeznek.) 1. jelenet Erzsi (elkeseredetten): Sonka, kolbász, töltött bárány, tojás, bor. (Szünet.) Nekünk még kenyérből is kevés. (Felszakadó nehéz sóhajjal.) Legalább anyánk köztünk lenne! Szabó (szünet után, magának mondva): Ki tudja, él-e még? Margitka (Erzsi kezét fogja): Látod, Erzsink, Kis Panninak sütött az anyukája kis fonott kalácsot, nekem meg nem sütött, pedig hogy ígérte ... (Szünet. Sóhajt.) Nem szereti Margitkát senki se. (Szünet.) Hol van anyuka? Hová ment anyuka? Miért nem vitt engem is magával?... (Leül a kisszékre, csendesen sírdogál. ölébe veszi a kisbabáját, s altatja.) Tente baba, tente ..: Szeret téged Margitka..: Lásd, új kötényt varrt neked, meg új ruhát. Legyen néked is ünneped. (Szomorúsággal.) Lásd, én csak azt kértem, hogy legyen kis fonott kalácsom és a kis kosaramban hadd vigyek pasz- kát szentelni. És nem lett belőle semmi se. Pedig hidd el, jó kislány Margitka..: de nem szereti senki se .. Csak Te, ügye, Te szeretsz engem? .;; Tente baba, tente:: Szabó (ingerülten): Te lány, Te! Eridj azért a lisztért, oszt süsd meg annak a gyermeknek azt a kis kalácsot... He? Nem hallod?... Akár a falnak beszélne az ember. Erzsi (durcásan vállat von): Maga csak mondja a magáét. Mondtam mán, hogy nem megyek ... Ha nincs annyi becsület benne, hogy elhozza, én ugyan nem teszem a lábam a házába .. . Kis híján mult a minap is, hogy meg nem vert... Hát énrám ne tegye a kezét.; i Verje meg a ..: Szabó (feláll, mérgesen): Hallod!... Mégegyszer ne mondjam... Annyit mondok, ne hozz ki a béketűrésből, mert olyat teszek, hogy magam is megbánom... (Erzsihez közeledik.) Haladj azonnal azért a lisztért! Erzsi (dacosan): Nem megyek. Én nem alázkodok előtte ... Menjen maga... Maga jobban ért a nyelvén.., Szabó (leoldja a nadrágszíjat): Még feleselsz, Tee ... semmirekellő! Tee.., szíjat hasítok a hátadból, ha nem csinálod azonnal, amit parancsoltam. Takarodsz azonnal előttem?! Erzsi (védekezve, sírva kihátrál): Ha megöl, se megyek! Ügy üssön meg, hogy elmegyek a ház- tul! Engem nem vert anyám... az iskolában sem vernek ... maga se verjen!..; Szabó (feldúltan jár-kel a szobában): Átkozott élet!... De mivel érdemeltem? Szegény ember vótam, ma is az vagyok ... Sosem kellett a másé ... Harmadába jártam, ma is másét túrom. (Vívódással.) De mihez kezdjek? Mit tegyek? Merre menjek? Itthagyjam a földet, melyen születtem, melyen apám, szépapám élt, örömim, bánátim ismerőjét, a keserű és mégis drága földet? 2. jelenet (45—50 körüli kis sánta ember, a postás jön be vidám arccal. Szinte lellcendezően.) Postás (sokat sejtetően): öröm a házhoz. Erzsi (a postással besompolyog): Mit hozott nekünk? Postás (ingerkedve): Találjátok ki. Erzsi: Ilyenkor nem szoktak levelet kézbesíteni..; csak ünnepi kívánságot, nekünk meg ilyet nem küld senki... Postás (bajszát p ödörgetve): Hátha? (Huncut mosollyal.) Nem olyan biztos. Erzsi (lábával türelmetlenül dobbant): Ó, igazán!... Ne tessék! Nincs nekünk tréfálni való kedvünk! Jó, hogy magának van... Postás (csak azért is): Ha kitalálod, barackot kapsz tőlem ... Erzsi: Bolondokat beszél. (De azért a szeme nevet.) Nincs is ilyenkor... Tessék mán ideadni! Postás: Odaadom, ha megmondod, hogy mit hoztam. Erzsi: Mit? Levelet. Postás: Kitől? Erzsi: Édesanyámtól. Postás: Nagyra nőjj. Kapsz egy barackot. (Megbarackolja Erzsi fejét s Szabónak nyújtja a levelet.) Szabó: No, mit hozott kend? Postás (jókedvűen): Ünnepi kívánság, Sándor öcsém .. . Biztosan ilyentájt, feltámadás szent napján, csakis jó hír ... örömhír lehet. Szabó (mogorván): Nálam ritka vendég az öröm. (Feltépi a levelet, félhangosan olvasni kezdi, arca elkomorul, a postás úgy tesz iiíWBKKmSfi. GAZDA KALENDÁRIUM Az idő enyhültével most már semmi akadálya nincs a kukorica gyors elvetésének. Nem lehet tovább egy percet sem várakozni. Minden nap késedelem sok-sok vagon kukoricát jelent megyénkben. A vetés gyors elvégzése mellett nem szabad megfeledkezni a fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásáról sem, mint a négyzetes és a fészektrágyás vetésről. A négyzetes vetés legnagyobb előnye természetesen az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben mutatkozik, ahol kercszt- ben-hosszában tudják ekekapával járatni a kukoricatáblákat. Az egyenletes tőclosztás következtében a legjobb a hő és fény, valamint tápanyagkihasználás. — Nyilván ezek az előnyök az egyéni keskeny parcellákon is érvényesülnek. A fészektrágyázás pedig azokon a területeken nagyjelentőségű, ahol a múlt ősszel, vagy most a tavaszon nem tudtak trágyázni. * A kukorica mellett megyénkben van még egy igen jelentős növény, a magkender, amit szintén sürgősen el kell vetni. A magkendert 50—60 centiméter sortávolságra vessük, 3—1 centiméter mélyen. Ha nem nagyon nedves a föld, a hengerezés egyenletessé teszi a kelést és meg is gyorsítja, így vetés után ajánlatos hengerezni. * Az ültetésre megérett dohány- palántákat fokozatosan szoktassuk a naphoz és az időjáráshoz, kevesebbet locsoljuk, hogy a mostohább szántóföldi viszonyokat a melegágy után jobban megszokja. Elérkezett a cukorrépa, korai burgonya, borsó és a mák sara- bolása, egyes helyeken már az első kapálása is. Minden növény megkívánja, hogy idejében vé-' gezzek el a kapálást, különösen megkívánja ezt a cukorrépa és a mák, mivel a gyomok egy-két nap alatt föléje nőnek. Minden ekekapa, kultivátor és kézikapa álljon élesen, hogy az első napon, amikor a növény és a ta- laj megkívánja a kapálást, azonnal lehessen megkezdeni. # Egyik legfontosabb teendő most az áprilisi hidegek által megsa- nyargatott kcnyérgabonafélék erősítése. A fagykárt szenvedett vetések legjobb orvossága a pétisó. Ha a talaj nem lágy, akkor műtrágyaszórás előtt ajánlatos hengert használni, különösen' gyűrűs hengert. Hengerezés után 40—50 kiló pétisóval kell felülszórni a legyengült vetéseket. A boronálást a pétisó kiszórása után végezzük. A gyomok a hideggel szemben sokkal ellenállóbbak, mint a kultúrnövények. Az őszi vetéseinkben, de a tavaszbúzában és árpában is igen sok helyen nagyfokú az elgyomosodás. Ha annyira felszikkad a talaj, hogy nem nyomódik össze, meg kell kezdeni az acatolást. * Állattenyésztés terén legnagyobb munkát a legelőre való hajtás ad a közeli napokban. Az állatokat fokozatosan szoktassuk a zöldhöz. Már a jászolnál adjunk kevés zöld füvet az állatoknak, ezzel elkerüljük a szokásos leromlást, hasmenést, ami a Ic- gelőrchajtáskor szokott bekövetkezni. Lapzártakor érkezett: A Szabolcs - Szatmármegyei Népbolt Vállalat dolgozói örömmel jelentették, hogy április havi tervüket május 1 tiszteletére 104 százalékra teljesítették. — A vállalat dolgozói méltóan készültek fel a munkásosztály nagy ünnepére. o kezével, mintha azt bizonygatná, hogv ő azt hitte, örömhírt hoz. Inkább ne is hozta volna... Csóválja a fejét, kihátrál.) „Tudatom veled, betegségem nincs fogytán .:. Baj van .. Megpróbálják a műtétet.;; Ne nyugtalankodjatok .: i Bízzatok, reménykedjetek ..: A jóisten hazavezérel hozzátok..; Igaz, ez a csúcsfejtés-féle műtét közül igen sok a halálos kimenetelű .:: de azért... Mindennel számot vetettem ... Értetek ezt a kockázatot is vállalom ..: (Szabó remeg.) Tavasz van, Sándor! Nemsokára virágzik az akác ... a 32-ik, vájjon megérem-é?‘‘ (Szabó kiejti a levelet a kezéből, nem lát, nem hall, az ablakhoz támolyog.) Minek a tavasz, ha Ö, ha elhervad életem tavasza. (Szünet.) Vedd el isten az enyém is, ha őt elveszed tőlem. Erzsi (felveszi a földre ejtett levelet, izgatottan, hangosan olvassa): „Megsütötted Margitkának a kis fonott kalácsot? Legalább annyi örömötök van az ünnepre, hogy néktek is jut... Legalább ilyenkor jusson valami jobb falat az asztalra ... örül-e az én Margitkám? Boldog-é, hogy a kis kosarába neki is van kis fonott kalácsa, nemcsak a Kis Panninak?'1 Margit (neve említésére figyelmes lesz, szemrehányóan Erzsihez): Lásd, nem sütöttél nekem. Hívjuk haza anyukámat... Ő biztosan megsüti nekem. (Tovább ringatja a karjaiban levő kisbabát.) Szabó (sajnálja Margitkát): Szegény gyermek. (Nagy keserűséggel.) Óh, élet ez. Nincs isten az égbe, nem tűrné ezt... S ha van, mért tűri? ... Hogy nézheti? (Lázadozó, tehetetlen vad gyűlölettel.) ölni... ölni tudnék! Erzsi (folytatja a levélolvasást: ..Légy jó, szófogadó! Ügyelj apádra, Margitkára. Moss, fűzz, takaríts rájuk! Ki visel rájuk gondot,: ha nem te. Ugye, megérted, gyermekem? Nagyon fáj, hogy ki kell maradnod az iskolából, de rád egy anya gondja nehezedik. (Erzsi szí-! pog.) Tedd meg, kislányom, hozd meg apádért, Margitkáért ezt az áldozatot!.:-. Anyád kéri, kit tudom, hogy nagyon szeretsz!“ Erzsi (kezébe temeti arcát, azt asztalra borul és zokog). Szabó (Margitka felé néz, te- kintete zavart, nem bírja a rászakadt fájdalmat, nagyon fáj,t hogy Erzsi lánya ilyen szomorú, hogy ilyen húsvétra virradtak.) Mert Te vagy az oka! (Margitka felé mondja, mintha az lenne az oka az egésznek.) Erzsi: Vége, mindennek vége! Szabó (Margitka felé eszelősen): Miattad ment mosni, mégsem lett kalács .:. de ő a halálba ment. Erzsi: Pedig úgy szerettem volna tanulni;;; Szabó (Margitkához): Vesztél vóna az.:: Erzsi: Ki kell maradni az iskolából. Szabó (vad gyűlölettel Margitka felé): Miattad. Erzsi: Bár ne virradt volna rárn e nap. Szabó (eszelősen Margitka felé közeledik): Tee ..: (Sziszegve.) Megfojtom mind. (Az őrült gyilkos mozdulatával közeledik Margitka felé.) Tee ... tee poronty!.; elvetted tőlem! A halálba küld-' ted! Menj Te is! Menj utána! Ne-' kém már úgyis mindegy! Erzsi (felsikolt, látja apja gyilkos mozdulatát, segítségért kiált, s védőén Margitka elé ugrik): Ne bántsa! Segítség!... Segítséég! (Felkapja Margitkát, kiszalad véle, az ajtóban Gorzónéval találkozik.) (Vasárnapi számban folytatjuk.)
