Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-03 / 79. szám
rOii(í(j proletárjai eqij.esüljetek ' á • AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ARA 50 FILLER 1954 ÁPRILIS 3, SZOMBAT A mai számban : Tsz.-veaelők szószéke. Hogyan akar brigádom többet termelni, mint tavaly (3. ölel i Boldog nyerők (3. oldal) Tömegszerveaetek életéből (4. cldal) A nyírbátori járás kultúrotthon színjátszó-szakkörének munkájáról (4. oldal) S ____________________________________________________J Megyénk kommunistáinak legfontosabb feladata: mezőgazdaságunk felvirágoztatása A megyei pártértekezlet tanácskozása Tegnap tartotta tanácskozását a megyei pártértekezlet a nyíregyházi József Attila kultúrházban. A pártértekezletet Kocsány Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára nyitotta meg, majd javaslatot tett a pártértekezlet elnökének megválasztására. A pártértekezlet Vári Lajos elvtársat fogadta el elnökül, és 13 tagú elnökséget választott. Az elnökség tagjai elfoglalták helyüket, ezután Vári Lajos elvtárs felkérte Varga Sándor elvtársat, hogy tartsa meg a megyei pártválasztmány beszámolóját. A megyei pártválasztmány beszámolója A megyei pártértekezlet abban az időben ül össze, amikor a Szovjetunió, az egész béketábor újabb és újabb erőfeszítéseket tesz a béke további fenntartására, a genfi öthatalmi értekezlet eredményes előkészítésére, — kezdte beszédét Varga Sándor elvtárs, ismertetve a nemzetközi élet eseményeit. A továbbiakban arról szólt, hogyan fejlődött hazánk és benne megyénk gazdasági élete a Magyar Dolgozók Pártja második kongresszusa óta. Megemlítette, hogy az új dohányfermentáló után új öntöde épült a kisvár- dai Vulkánban és befejezés előtt áll a tiszalöki duzzasztómű is. Az fipari munkások száma megyénkben 7 százalékkal magasabb, mint 1951-ben volt. A második párt- kongresszus óta kiszélesedett megyénkben a Sztahanov-mozgalom, a sztahanovisták száma háromszorosára emelkedett. Az 1953. évi tervet megyénk üzemei 106.6 százalékra teljesítették; s a termelékenység emelkedésével együtt 4.6 százalékkal emelkedett az ipari dolgozók átlagos keresete. Megyénk iparának helyzete Az eredményes munkát elősegítették pártszervezeteink a termelés pártellenőrzésével, magasabb színvonalú politikai munkával, a szakszervezet és a gazdasági szervek irányításával. Hiba volt viszont, hogy az üzemek vezetői elhanyagolták a dolgozókról való gondoskodást, szociális és kulturális helyzetük állandó javítását. Mindezért felelősséget érez a megyei pártválasztmány. A Központi Vezetőség emlékezetes júniusi határozata mutatott utat e hibák kijavítására és elősegítette a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását. — Voltak azonban üzemek, ahol a gyenge politikai munka miatt meglazult a munkafegyelem. A Központi Vezetőség határozata, a korm.ányprogramm elhangzása óta fokozottan előtérbe került a dolgozókról való gondoskodás. Ennek szem előtt tartásával indult meg megyénkben a lakások tatarozása, az üzemek új öltöző- és mosdóhelyiségeket építettek, balesetelhárító és más egészségvédelmi berendezéseket szereltek fel. A dolgozók a Központi Vezetőség határozatára a termelés növelésével válaszoltak. A különböző üzemek terven felül több, mint 13.000 pár csizmát, 700 esőkabátot, 100 tűzhelyet és 36.000 mázsa lisztet készítettek 1953-ban. A helyi ipar 41.4, a kisipari termelőszövetkezetek 18.4 százalékkal termeltek többet, mint az előző, évben. Számos új cikk gyártását kezdték meg üzemeink. A finommechanikai vállalat például húlladékanyagból gumicsizmákat és szandálokat készít. Üzemeink dolgozói az 1954-es gazdasági év megkezdésekor lelkes felajánlást tettek pártunk III. kongresszusának tiszteletére. A vállalások az üzemek sajátosságainak megfelelően, a tervtel- jesítésre, a gyártmányok minőségének javítására, az önköltség és a selejt csökkentésére, az exporttervek teljesítésére, az energiával való takarékosságra irányulnak. A vállalást számos üzem teljesítette már, köztük a tiszavasvári földkotró és a tiszántúli áramszolgáltató vállalat. A sikerekhez hozzájárult, hogy a kommunisták jó példája magával ragadta a versenyben a dolgozók tízezreit. Minden hibát mégsem sikerült kijavítani üzemeinkben. A kisvár- dai Vulkán például 1029 tonna vasöntvénnyel, megyénk téglagyárai 60 családiház építőanyagával maradtak adósak az elmúlt gazdasági évről. Különösen a kenyérgyárakban nem megfelelő a készítmények minősége. A téglagyáraknál pedig a selejt százaléka igen magas. Az üzemi párt- szervezetek, az igazgatók és szak- szervezetek nem karolták fel megfelelően a dolgozók kezdeményezéseit. A minisztériumi iparban 2.075 újítást nyújtottak be a dolgozók és ezeknek alig felét fogadták el, s mindössze 714 újítást alkalmaznak rendszeresen. Ezeket a hibákat azonnal ki kell 'javítani és teljes megbecsülést kell adni az újítóknak. Tovább kell javítani a dolgozó emberről való gondoskodást, téglagyárainkban például fürdőket, zuhanyozókat kell létesíteni. Az életszínvonal a kormány- programm elhangzása után jelentősen emelkedett, de dolgozóinkban tudatosítani kell azt is, hogy az életszínvonal emelése nem választható el a terv teljesítésétől. Pártszervezeteink értessék meg ezt a dolgozókkal és ne tűrjék a munkafegyelem lazulását, a béralap túllépését, mert ezek gátolják az életszínvonal további növekedését. Az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek és gazdasági vezetők legsürgősebb feladata, hogy a kongresszusi verseny meghozza a várt eredményeket, tör- lesszük a multévi adósságokat és teljesítsük a második negyedév tervét. Eredményeink a mezőgazdaság fejlesztése terén A Központi Vezetőség júniusi határozata végrehajtásának kulcskérdése a mezőgazdaság fejlesztése. A kormányprogramul végrehajtása, a népjólét emelése elképzelhetetlen a gabona terméshozamának növelése, az állattenyésztés fejlesztése nélkül. Az 1952-es évhez képest 1953-ban 1.2 mázsával emelkedett a búza, 2.3 mázsával az árpa terméshozama. Hasonló a helyzet a kapások és a gyümölcstermelés területén is. A burgonya termésátlaga például egy év alatt-154» mázsával, az almatermelés pedig 2.200 vagonnal emelkedett. Á szarvasmarha- és iuHTényésztés minőségileg növekedett. Vásárosnaményban állat- tenyésztő kísérleti állomás javítja tovább ezt a munkát. Az állami -gazdaságok területe 1952-höz képest 5 százalékkal növekedett. Mindinkább kezdik betölteni szerepüket, mezőgazdaságunk rnintagazdaságaivá válnak. Tovább erősödtek gépállomásaink .I9bi óta 20 javítóműhellyel, 62 aratócséplőgéppel, 197 kévekötőaratógéppel, 132 Irakiorekével, 40 traktorral gyarapodtak. Több, mint 7 millió forint beruházással megkezdjük a nyíregyházi gépja- vítéműhely építését. Jeíerítős a növekedés 1951-hez képest a termelőszövetkezeti mozgalomban is. A nagyüzemi gazdálkodás útjára,. 38,221 család lépett. A termelőszövetkezetek fejlesztése és megszilárdítása területén végzett hiányosjriunkánk következtében szövetkezeti mozgalmunk az elmúlt év őszén számszerűleg csökkent. Számos középparaszt lépett ki a termelőszövetkezetekből. Ez fényt vet a megyei pártbizottság hiányos munkájára: nem tanulmányozta a termelőszövetkezeteken belül a középparasz- tok helyzetét. Nem szolgálta a középparasztokkal való szövetségünket az sem, hogy több esetben törvénytelenül jártak el a hivatalos szervek a tsz-ből kilépőkkel szemben. Gvöseres változás ezen a téren a Központi Vezetőség figyelmeztetése után történt. A termelőszövetkezetek fejlesztése során elkövetett hibák akadályozták az elmúlt években a tsz-ek megerősödését. Ehhez járult a múlt év nyarán és őszén, hogy a falusi osztályellenség, a kulákok elszemtelenedtek és támadást intéztek a termelőszövetkezeti mozgalom ellen. A termelőszövetkezetek kommunistái, legjobb pártonkívüli d ügozói megértették, hogy a párt és a kormány a termelőszövetkezeti mozgalom útját tartja a dolgozó parasztság felemelkedése egyetlen helyes útjának, -— s megkétszerezett erővel küzdöttek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. A megyei pártválasztmány megyénk üzemeinek dolgozóit, az erős termelőszövetkezetek legjobb aktíváit küldte falura a termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítésére. Az eredmények azt bizonyítják. hn«v a hibák ellenére, tsz-mozgalmunk mély gyökeret eresztett falun. Ma több, mint 3.000-re tehető azokftak a száma, akik a kilépés után meggondolták magukat és újhói felvételüket kérték a termelőszövetkezetbe. Termelőszövetkezeteink eredményei kézzelfoghatóan bizonyítják és a jövőben méginkább bebizonyítják, hogy nem volt okos dolog kilépni a termelőszövetkezetből. A kemecsei Dózsa termelőszövetkezet például minden munkaegységre 70 forint előleget osztott már ebben az évben. Ha nem is ilyen összegben, de megindult az előlegosztás megyénk mintegy 200 termelőszövetkezetében. A tsz-ek megerősödését jelentős mértékben elősegítették a Központi Vezetőség júniusi határozata után megjelent kormány- intézkedések, valamint a párt- és a minisztertanács határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről. Ez a határozat a táj jellege és a termelési adottságok figyelembevételével részletesen megszabta megyénk párt- és gazdasági szerveinek feladatát a növénytermelés és állattenyésztés hozamának emelésében. A határozat újabb lendületet adott a szövetkezeteknek. Tsz-eink az őszivetés tervét 105 százalékra teljesítették. A termelőszövetkezetek március 25-ig 139 százalékban teljesítették a tavaszbúza vetési tervét. Ezek az eredmények arra is rámutatnak, hogy jobban dolgoznak már termelőszövetkezeteink alapszervezetei. A vezetőségvőlasztás alkalmával a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek élére olyan emberek kerültek, akiket szeret a párttagság és a tsz.-tagsag. Hiba azonban, hogy járási pártbizottságaink nem segítik kellőképpen az új vezetőségeket. Termelőszövetkezeteink pártszervezeteiben még most sem becsülik a felvilágosító munkát, az agitációt. Népnevelő csoportok legtöbb esetben csak papíron vannak. A pártszervezetek nem mozgósítják a tsz.-tagokat melléküzemágak létesítésére sem. Gyakran az előlegeket is elvtelenül, egyen- lősdi alapon osztják és ezt elnézik a pártszervezetek. Több olyan tapasztalatunk is van, hogy a tervkészítésnél hibát követtek el a termelőszövetkezetek. Sokhelyütt egy-két vezető tervezett a tagság megkérdezése nélkül. Nem csoda, hogy több termelőszövetkezetben alacsony termésátlagokat vettek tervbe. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat elsőként foglalkozik a talaj termőerejének növelésével. Tsz-einknél még ebben is sok a hiba. A megyei vezetőszervek, a megyei pártválasztmány és a megyei tanács nem gondoskodott arról, hogy a Westsik-féle homoki vetésforgót megyeszerte megismerjék és a zöldtrágyázást a gyakorlatba*' alkalmazzák. Elmaradás mutatkozik a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlődésében is. Nem gondozzák megfelelően az állat- állományt és ezért nem is emelkedik az istállóátlag, nem csökken az állati termékek előállításának költsége. A termelőszövetkezetek megszilárdításának legfontosabb feladatai A termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében legfontosabb tennivalóink a következők: Végre kell hajtanunk a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozatot és a határozat alapján készült . hároméves megyei tervet. Mozgósítani kell a párttagságot, a tsz.-tagokat a termésátlagok növelésére. Gondoskodni kell arról, hogy minden termelő- szövetkezetben szilárd munka- szervezeteket alakítsanak, és a brigádok megkapják a szerszámokat és a kijelölt földterületeket. A nagyobb jövedelem, a rendszeres előlegosztás érdekében segítsék elő a pártszervek, a tanácsok a korai zöldség, káposzta, burgonya termelését, a tejhozam emelkedését, az állatok hozamának mennyiségi és minőségi növelését. Minden termelőcsoportban sürgősen végezzék el az őszről elmaradt szántást és trágyázást. Végezzék el az őszi vetések ápolását, a fejtrágyázást. A termelőcsoportok járjanak élen a tavaszi kalászosok elvetésében és teljes erővel kezdjék meg a kapások vetését. E munkák elvégzésére ki kell szélesíteni a kongresszusi versenyt. — Fokozni kell a politikai munkát, hogy a megtett felajánlásokat tettek kövessék. A versenyt tovább kell folytatni május 24-ra, pártunk kongresszusa tiszteletére. Tovább kell javítanunk termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelmet, a közös vagyonhoz való viszonyt. Igen fontos feladat. hogy párt- és állami szerveink politikailag és szakmailag egyaránt segítsék a gyengébb tsz-eket. Gépállomásaink a legjobb traktoros brigádokat küldjék ezekbe a tsz-ekbe és a jövedelmező gazdálkodáshoz a legjobb szakemberek adjanak segítséget. ügy gazdálkodjanak termelőszövetkezeteink, hogy még ebben az évben magasan túlszárnyalják termésátlagaik az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. Állami gazdaságaink pártszervezeteivel sokkal rendszeresebben kell foglalkoznunk a jövőben. Az igazgatók figyelmét fel kell hívni az alapvető hibák kijavítására. Elő kell segíteni, hogy az állami gazdaságokban csökkenjen az önköltség, a gazdaságok; deficitmentesen termeljenek, minél több és jobb áruval lássák el a dolgozókat. Az állami gazdaságok pártszervezetei, vezetői szoros kapcsolatot alakítsanak ki a termelőszövetkezetekkel, az egyénileg dolgozó parasztokkal. Lássák el őket jó- minőségű vetőmagvakkal, fajtiszta állatokkal és segítsenek az alapvető agrotechnikai eljárások alkalmazásában. Gépállomásaink munkájában is sok a javítanivaló. A rossz munkaszervezés következtében vontatottan halad a szántási és vetési terv teljesítése. A tyukodi, a tiszaszalkai és a mándoki gépállomás alig néhány százalékra teljesítette tavaszi szántási tervét. Gépállomásaink dolgozói és vezetői még r.em éreznek kellő felelősséget a körzetükbe tartozó (Folytatás 3 2. oldalon)
