Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-03 / 79. szám
N Í f L i t1 1954 ÁPRILIS 3, SZOMBAT A megyei pártértekeslet tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) tszk-ek jövedelmezőségéért. A járási pártbizottságok is keveset látogatják a gépállomásokat, kevés segítséget adnak a pártszervezeteknek. Gépállomásaink pártszervezetei jó munkával segítsék elő, hogy tovább szélesedjék a város és a falu közötti termelési kapcsolat. Ne feledkezzenek meg az egyénileg dolgozó parasztokról sem, mert azoknak jórésze is várja a gcpek munkáját. A termelés biztonságának helyreállítása szinte szárnyakat adott az egyénileg dolgozó parasztoknak. Dolgozó parasztságunk megérti és érzi a párt és kormány segítségét, messzemenő támogatását. Tudja, hogy most rajta a sor: jó munkával viszonozni a párt és a kormány segítségét. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásában fontos a pórt parasztpolitikájának következetes alkalmazása. — Meg kell érteni azt a lenini tanítást, hogy a falun a szocializmust csak úgy lehet felépíteni, ha tartós szövetséget kötünk a középparasztsággal. Nem formális, hanem valóságos szövetségről van szó, amely a szocializmus építésében, a kulákság elleni harcban egyaránt meghozza gyümölcsét. A középparasztokat meg kell becsülni a társadalmi és gazdasági élet minden területén, felhasználni gazdag tapasztalataikat, mezőgazdasági szakismereteiket. A középparasztsággal szemben elkövetett minden hiba akadályozza a szocializmus építését, éppen ezért pártszervezeteink nem tűrhetnek el semmiféle elhajlást, semmiféle erőszakoskodást szövetségesünkkel, a középparasztokkal szemben. Nem változott a párt politikája a kulákkérdésben. Súlyos hiba, hogy helyi tanácsaink és párt- szervezeteink nem lépnek fel keményen és határozottan azokkal a kulákokkal szemben, akik kísérletet tesznek földingatlanok, ingóságok jogtalan megszerzésére. A kuláklista megszűnése ellenére pártszervezeteinknek ie kell leplezni a kulákokat a falu dolgozói előtt. Megengedhetetlen az is, hogy a tanácsok eltűrik, hogy a kulákok hónapról-hónapra adósok maradjanak beadási kötelezettségükkel. A központi vezetőség határozata óta dolgozó parasztságunk életszínvonala a sorozatos kormányintézkedések, az árleszállítások következtében jelentősen megnövekedett. Munkásosztályunk segítséget ad a dolgozó parasztságnak a terméshozam növelésében. Gépekkel, műtrágyával, növényvédő szerekkel, közszükségleti cikkekkel látja el a falu népét. Ezzel szolgálja a munkásparaszt szövetség ügyét. Ebben a szövetségben azonban a dolgozó parasztságnak is vannak kötelezettségei. Elsősorban a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtása, a kenyérgabona, a burgcnya, a gyümölcstermés hozamának, az állattenyésztés hoza- mánEk a hús, tej és egyéb állati termékek termelésének emelése. Ez a feltétele és alapja annak, hogy megyénk dolgozó parasztsága állam, iránti kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse. A beadás teljesítésénél hibák mutatkoznak megyénkben. Nem teljesítettük sem a sertés, sem a baromfibeadás tervét az első negyedévben. Ahhoz, hogy államunk minél többet segíthesse a dolgozó parasztságot, hogy minél több ’e- gyen az orvos, a mezőgazdasági gép, hogy új hidak és utak épüljenek, ahhoz szükséges, hogy a dolgozó parasztság eleget tegyen beadási és adófizetési kötelezettségének. A kommunisták mutassanak példát az állami fegyelemben is, s végezzenek naponként felvilágosító munkát a dolgozó parasztok között. Tanácsszerveink, tanácselnökeink pedig őrizzék hűségesen államunk törvényeit. A kereskedelem, a kultúra és egészségügyünk fejlődése Varga Sándor elvtárs ezután a szocialista kereskedelem fejlődéséről beszélt. Megemlítette, hogy átdolgozó nép vásárlóereje a párt központi vezetőségének határozata Ss a kormányprogramm megjelenése után jelentősen emelkedett, 1951-ben. az egy lakosra eső forgalom 983 forint volt, 1953-ban pádig majdnem a'kéfszerese, 166T forint. Á kormányprogramm nyomán született intézkedések jelentősen megnövelték a megye lakosságának áruellátását. A Központi Vezetőség határozata utá,n megyénk dolgozói mintegy 81 millió forinttal költöttek többet ruházkodásra, mint 1952 második felében. A kereskedelem munkája azonban korántsem kifogástalan. A dolgozók megnövekedett szükségletét. nem tudják kellőképpen kielégíteni. Számos közszükségleti cikk hiányzik, ritkán kapni mezőgazdasági kisgépeket a földművesszövetkezeti boltokban. Az áru- terjesztés hiányosságaiért felelős a földművess.zövetkezetek megyei központja. A MESzöV. dolgozói kissé elbizakodtak az utóbbi évek sikereitől. A kereskedelmi pártszervezetek és a gazdasági vezetők mélyebben tanulmányozzák az áruellátás problémáit. Munkájukban bátrabban támaszkodjanak a dolgozók véleményére, javaslataira. A kulturális igények kielégítéséről szólva. Varga elvtárs elmondotta, hogy 27 kultúrházzal, 53 mozival és 73 Ttőniyvfárral van több megyénkben, mint 3 évvel ezelőtt. 22 községben szerelték fel a vezetékes rádiói. 1933-ban 12 község kapott villanyt, 1952 decembere óta megyei rádió működik Szabni cs-Sza i má rba n. Mindezek ellenére azt kell mondani, hogy megyénk kulturális fejlődése nem tart lépést a dolgozóit igényeivel, az életszínvonal emelkedésével. A megye székhelye. Nyíregyháza nem központja a kulturális életnek. Elsősorban ezeken a hibákon kell javítaniok a tanácsoknak. örvendetes javulás tapasztalható megyénk egészségügyi ellátásában is. 1930-ban minden hatodik újszülött meghalt, még mielőtt megérte .volna első születésnapját. Ma már csak mind?n__13. szülésre jut egy csecsemőhalál. 1953-bán a terhes anyáknak több, mint negyedrésze ...szült ..kórházban, szülőotthonban. 1952-ben még csak 19 százalék volt ez az arány. 1953 március 1-től több, mint ötmillió forint értékben kaptak ingyenes., csecsemőkelengyét. Eredményeinket tovább kell fokoznunk az egészségügyi dolgozók munkájának megbecsülésével, a betegségek, balesetek megelőzésével. A tag- és tagjelöltfelvételi munka hiányosságai Varga elvtárs pártépítési feladatokkal foglalkozott ezután. Ismertette a megye pártszervezeteinek taglétszámát és rámutatott a tag- és tagjelöltfelvétel hiányosságaira. A császlói termelőszövetkezetben például egy éve, a son- kádi községi szervezetben két éve nem ( volt tagjelöltfelvétel. Pártszervezeteink, pártbizottságaink nem tartják állandó feladatnak a párt sorainak erősítését. Ha más „kampányfeladat““ van, háttérbe szorul a tag- és tagjelöltfelvétel. A kormányprogramm elhangzása előtt különösen kevés egyénileg dolgozó paraszt került a párt soraiba. A megyei pártbizottság helytelen politikája hatott vissza: nem foglalkoztunk megfelelően az egyénileg dolgozó parasztokkal. Megyénk pártszervezetei az elmúlt két év alatt általában jól oldották meg a párt előtt álló feladatokat. A hibákra a Központi Vezetőség júniusi határozata hívta fel a figyelmet. Ezek közt elsőnek kell megemlíteni a kollektív vezetés hiányát. A megyei pártbizottság és a járási bizottságok egyaránt lebecsülték a választott szervek: a pártválaszt- máiiyok szerepét. Hosszú hónapokig nem hívták össze a választmányokat. A Központi Vezetőség határozata óta van már javulás. Rendszeressé váltak kéthavon- kint a választmányi ülések és főleg a megyei bizottság időkö- zönkint is tájékoztatta a választmány tagjait a határozatok végrehajtására. — A megyei választmány fontos kérdéseket vitatott meg, mint például a termelőszövetkezetekből kilépett dolgozó parasztok ügyét, az oktatási és politikai tömegmunka kérdéseit. A júniusi KV-határozat óta az alapszervezetekben is rendszeresebben tartanak vezetőségi üléseket, taggyűléseket, s a vezetőség alaposan felkészül ezekre a tanácskozásokra. Élénkebbé vált a pártélet, a tagság aktívabb, bírálja, segíti a vezetőség munkáját. Megtörténik azonban, hogy a vezetők csak meghallgatják a bírálatot, esetleg önkritikát is gyakorolnak, de nem javítanak hibájukon. A pártválasztmánynak fontos feladata, hogy a pártszerű bírálatra, az őszinte bírálatra nevelje a kádereket. Az 1951. évi vezetőségválasztások óta propagandamunkánkban jelentős eredményeket értünk el. Párttagságunk többsége megismerkedett a marxizmus-leniniz- mus alapvető kérdéseivel. Propagandamunkánk hozzájárult ahhoz, hogy erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat, nőtt pártunk tekintélye a dolgozó tömegek előtt. 1 Népnevelőink túlnyomó többsége vesz részt szervezett pártoktatásban. Munkájukat megköny- nyítették az elméleti előadások és újságcikkek. Politikai tömegmunkánk, agitá- ciós munkánk mégis elmarad tartalmában és színvonalában egyaránt a követelményektől. — Népnevelőink gazdag érveket kaptak azzal, hogy sorra-rendre jelentek meg a határozatok, kormányintézkedések a dolgozó nép életszínvonalának megjavításáról, a termelés fellendítéséről. Ezek a rendelkezések (a begyűjtés és adófizetés mérséklése, hitelek elengedése, a tarta'lékföldek megművelése és a szerződéses termelés kedvező feltételei, stb.) lelkes visszhangra találtak a dolgozókban, népnevelőink azonban nem tudtak lépést tartani a szaporodó feladatokkal. A tömegmunka fogyatékossága, hogy rendszerint csak a kedvezményekről beszélünk a dolgozó parasztoknak, s nem magyarázzuk meg termelési, beadási kötelességeiket. Sok esetben még mindig a kampányszerűség jellemzi párt- szervezeteink agitációs munkáját. Nem állandósultak még a kisgyű- lések, az egyéni beszélgetések, tanyázó esték. Falusi népnevelő csoportjainkban még mindig kevés kis- és középparaszt dolgozik. A hibát tetézi, hogy nem elég tartalmas a pártoktatási munka, helytelenül értelmezik az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. — Pártszervezeteink és pártbizottságaink együttes segítségére van szükség, hogy az oktatási évet sikerrel zárjuk. Tomegszervezeteink fejlődése A tanácsok munkájában jelentős javulást hozott a Központi Vezetőség határozata, az új kormányprogramm. Azóta a tanácsok is inkább támaszkodnak a dolgozók véleményére, tanácsaira, bírálatára. Kezd javulni az állandó bizottságok munkája is. Azonban még mindig nem sikerült jól összehangolni a tanács kettős funkcióját, államhatalmi és tömegszervezeti szerepét. Az esetek többségében az államhatalmi funkció, az adminisztratív intézkedés jellemzi a tanács munkáját, s keveset törődnek a rendeletek, intézkedések megmagyarázásával. A megye DISz-szervezeteiben észrevehető fejlődés mutatkozik a Központi Vezetőség határozata óta. A DISz. munkája tartalmasabb, mint az elmúlt években volt. Javítanivaló azért itt is van: többet kell foglalkozni az ifjúság sajátos problémáival. A jó munkára való lelkesítés mellett gondolni kell a kulturális, sportolási igények kielégítésére is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megjelenése után DISz-szervezeteink védnökséget vállaltak a burgonyatermesztés munkája, a gyümölcstermelő vidékeken a gyümölcstermelés megjavítása fölött. Az üzemekben az anyag- és energiatakarékosság élharcosai a diszisták, különösen a tiszalöki vízmű építésénél. Igen lelkesen és eredményesen dolgoznak megyénk úttörői is, amiért dicséret illeti a DISz-t és derék pedagógusainkat. Ennek ellenére sole fogyatékosság van még a DISz. munkájában. Ezek elsősorban abból adódnak, hogy a DISz-vezetők kevés személyszerinti segítséget kapnak a pártvezetőktől. A kormányprogramm fontos feladatot ró a szakszervezetekre is. Lelkiismeretesen ellenőrizzék a szakszervezeti vezetők a kollektív szerződés megtartását, a munkásszállásokat, a különböző munkavédelmi és egyéb szociális intézkedések betartását. Mindemellett pedig szervezzék tovább a dolgozók lelkes munkaversenyét. Feladatunk, hogy megkülönböztető gonddal foglalkozzunk a termelőszövetkezetek pártszervezeteivel, ezek közül is a gyengébb termelőszövetkezetekkel. Sürgős segítségadást biztosítunk azokban a termelőszövetkezetekben, ahol jelenleg még nincs pártszervezet. A kommunisták úgy az üzemekben, mint falun, gépállomásokon, állami gazdaságokban, de nem utolsó sorban termelőszövetkezeteinkben ne tűrjék az ellenség, különösen a kulákok ténykedését, aknamunkáját. Leplezzék le és ismertessék a dolgozók előtt bomlasztó munkájukat. A megyei és járási pártválaszt-; mány feladata, hogy általában á termelőmunkában pártszervezeteinket megtanítsák a gazdasági problémák helyes tanulmányozására, a termelés felelősségteljes: irányítására és ellenőrzésére. — A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a propagandamunka megjavítására. A kommunisták elsőrendű feladata: mezőgazdaságunk felvirágoztatása, a december 19-i párt-* és kormányhatározat végrehajtása. Jelenleg a legközvetlenebb teendő: a tavaszi mezőgazdasági munkát időben és kellő minőségben elvégezni és ennek elősegítésére versenyre lelkesíteni a< dolgozó parasztságot. A kongresz- szusi verseny folytatása, további kiszélesítése az üzemi pártszerve-' zetek feladata is. A pártválasztmány, az alapszervezetek, mc-; gyénk minden kommunistája úgy végezze munkáját, hogy pártunk harmadik kongresszusát újabb nagy termelési győzelmekkel ünnepeljük. Pártszervezetein k legközelebbi feladatai A megyei pártválasztmány a következőkben szabta meg párt- szervezeteink legközelebbi feladatait: Az eddiginél sokkal fokozottabban kell javítani a pártépítő, a pártpolitikai munkát. Az újonnan megválasztott pártvezetőségek, pártválasztmányok sajátítsák el a kommunista vezetés módszereit, elsősorban a kollektív vezetést. Pártszervezeteink úgy foglalkozzanak a kommunistákkal, hogy példamutatásuk nyomán .széleskörben aktivizálódjanak a pártonkívüli dolgozók is. Kapcsolják be őket az üzemi termelés, a falusi vezetés, a termelés irányítása és ellenőrzése munkájába. A kommunisták segítsék teljes mértékben kibontakoztatni a tömegek bírálatét a helyi vezetés munkája fölött. Legyenek élenjáró harcosai a tömegek tani-: tásának és nevelésének, mélyítsék el dolgozóinkban az állampolgári kötelességek teljesítésének szellemét. — A kommunisták; nap mint nap magyarázzák meg a párt és kormány határozatait üzemekben és a dolgozó parasztság között egyaránt. A pártszervezetek és a pártválasztmányok naponta mozgósítsák* a tömegeket, a tömegszervezete-* két a KV. júniusi, októberi és decemberi határozatainak végrehajtására. Pártszervezeteink az eddi-; ginéi fokozottabban mozgósítsák; a tömegszervezeteket, — elsősorban a DISz-t, az MNDSz-t a határozatok végrehajtására. Pártszervezeteink népszerűsítsék az üzemi munkások és dolgozó parasztságunk között a Szovjetunió gazdag termelési tapasztalatait. Neveljék dolgozó népünket szerénységre, őszinteségre, a párt iránti határtalan bizalomra. Pártszervezeteink további erősödésének, a tag- és tagjelöltfelvételnek alapvető kérdése a bizalom megteremtése, különösen a középparasztság körében. A pártválasztmány feladata, hogy naponta elvi és gyakorlati segítség- adással még szilárdabbá kovácsolja a pártszervezetek, a kommunisták egységét pártunk Központi Vezetősége mellett. A beszámolót vita követte, melynek során számos hozzászólás volt. A felszólalások megválaszolása után a pártértekezlet áttért a második napirendi pontra: az új pártválasztmány megválasztására. A pártértekezleten elhangzott hozzászólásokra még* visszatérünk, •> Me» kell javítani agitációs munkánk színvonalát A vezetőség-újjáválasztás eredményei A pártmunka és a politikai tömegmunka javulását eredményezte az elmúlt hetekben lezajlott vezetőség-újjáválasztás. A választásban nagy érdeklődéssel és aktivitással vett részt párttagságunk. A választások során párttagságunk bebizonyította: ismeri jogait és kötelességeit. A pártszervezetek többségében újjáválasztották a jól dolgozó régi vezetőket, akik ha követtek is el hibákat, de tévedéseiket belátták és eredményes munkát végeztek a hibák kijavításáért. A legtöbb helyen nem választották meg viszont azokat a régi vezetőket akik a júniusi határozat után sem tudtak változtatni munka- módszerükön: parancsolgattak, kiskirályoskodtak, figyelmen kívül hagyták a tagság és a tömegek véleményét. A titkos szavazással megválasztott vezetőséget magáénak érzi a tagság. Bízik az új vezetőkben és szívesen segíti munkáját. Az újjáválasztó taggyűlésnek voltak viszont árnyoldalai is. Különösen az első hetekben nagyon magukbazárkóztak a pártszerye- zetek.
