Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-20 / 93. szám

fOilcuf proletárjai egyesüljelek / NÉPLAP AZ MDP SZABOLCS -SZATMÁRHECVEI BIZOTTSACÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 93. SZÁM ARA .*«► FILLER 1954 ÁPRILIS 20, KEDD A takarékosságról A kongresszusi versenyben, amely már eddig is szá­mos ■ munkasikerrel gazdagította a nép jólétéért; küzdő em­bereket. — .egymás után bontakoznak ki a dolgozók lelkes mozgalmai. Köztük az egyik legfontosabb mozgalom: a ta­karékosság mozgalma. lifiöijl Az. a sok eredmény, amelyeket a munkások takaré­kossági mozgalma eddig a kongresszusi verseny során hozott. — egytől egyig abból a felismerésből fakad, hogy: a dolgozó emberektől függ, milyen ütemben valósul meg országunkban a bőség programrrtja. A napokban olvashat­tuk a szovjetunióbeli hatodik áreszállítás-hírét. Nos, ez ár- leszállításról hallva. Lavrenyov elvtárs. a moszkvai Sarló ts Kalapács-gyár neves hengerésze, büszkén azt mondotta: „A nép maga teremti meg a haza gazdagságát!" És ahogy a Szovjetunióban, ugyanúgy nálunk . is elmondhatják az üzemé'.:, vállalatok dolgozói: mi magunk, a. nép maga te- lernti meg ahrza gazdagságát! Mitöiünk függ, miként válik lehetővé nálunk is újabb árleszállítást A mi jó gazdálkodá­sunk. a mi takarékoskodásunk, csökkenti a sokféle áru ön­költségét. a mi munkánk kovácsolja ki a .bőséget, mindany- nyiu-nk jólétét! Mert az államunk csakis, abból adhat, amit a dolgozó': munkája létrehoz, amit mi magunk teremtünk meg családunknak, társainknak, saját magunknak. Az anyaggal, az energiával 'aló takarékoskodás, a munkaidő, a gépek helyesebb, jobb kihasználása, a kemény, áll betétes harc mindenfájta pazarlás ellen — ez az egyik leejárh.r.tcbb útja az önköltség csökkentésének. A legjobb módja annak, hogy a különféle iparcikkek, építkezések árát, költségeit csökkentsük, — a dolgozó emberek hasznára. — Megyénkben sok Elkért hozott már a dolgozók takarékossági mozgalma. Különösképp ekkor került a munkaversenyek középpontjába, amikor Gazda elvtérs kezdeményezésére országszerte arra törekedtek az üzemek. ■ gyárak munkásai, hogy a hullodékanyagokat 1", teljes mértékben felhasznál­ják új készítmények gyártására. A nyíregyházi lakatosüzem­ben, a kisváráéi V v-lkúr.-syé rban, a nyírbogdányi olaj üzem­ben, r. nagy tiszai építkezéseknél' most, a kongresszusi ver­senyben is virágzik a- -'Gazda-mosgaloifh eredményes a-jtak:'.- íékösság. Azonban sokhelyütt nem vált még a munkások húsÉvá-véréré, hogy jő gazdákként takarékoskodjanak a kezükre bízott anyaggal, hogy a lehető legjobban használ­ják' ki a munkagépeket, hogy a lehető legtöbbet takarítsa­nak még a villamos-energiából, a többi üzemanyagból — egyszóval minél eredményesebben csökkentsék a termelés önköltségét. Különösképp megyénk építőipara területén ta- pr.sztalható sok pazarlás, nemtörődömség.' Pedig éppen az építkezések magas önköltsége az, ami még most is féke­ződje annak, hogy minél több lakást építsünk á dolgozóknak, hogy még az eddiginél, is több iskola, napközi otthon, kul- tór'náz épüljön falvainkban és városon egyaránt. Csak egyet­len példát: a helytelen, szervezés, meggondolatlan intézkedé­sek folytán közel kétszázezer tégla megy tönkre az úgyne­vezett királytelki és a görögszállási vasútállomásokon. — Gondoljuk csak el: éppen öt darab kétszobás, fürdőszobás családi ház téglái megy itt veszendőbe. De. hány új épít­mény téeláanyaga megv kárba azzal, hogy legtöbb építke­zésünknél veszni hagyják a hulladék-, a darabtéglákat, mert azok beépítése egy kicsit babramunka?! Nemcsak a takarékossági mozgalommal légjobbán hadi­lábon álló 61/2. építőipari vállalatnál, nemcsak megyénk építőiparában, de valamennyi üzemünkben íékezője a taka­rékossági mozgalomnak, hogy a műszaki vezetés nem te­kinti a takarékosságot a legjobb fegyvernek az önköltség csökkentéséért vívott harcban. A műszaki vezetők a tervek ismertetésénél, a munka irányításánál keveset gondolkodó -nak azon, hogyan is, mint is lehetne minél nagyobb meg­takarítást elérni a munka során. De nemcsak ez a hibák forrása. Tisztán kell látni, hogy a takarékosság eredményei nem egyszerűen termelési kérdések. A harc a termelés önköltségének .csökkentéséért, — egyúttal harc a pazarlás, az elavulthoz, a tökéletlenhez való ragaszkodás, a tunyaság, a hanyagság ellen. Harc a magasabbrendű szocialista munka- erkölcs .megteremtéséért. Az emberek gondolkodásának át­formálásáért. És ott, ahol a mi pártszervezeteink, a mi szak- szervezeti bizottságaink nem tétlenkedtek, nem sajnálták a felvilágosító szót, — mint a TITÁSz. vállalatainál, a; Malom­ipari Egyesülés üzemeiben, a nyíregyházi lakatosüzemben — ott sikereket. hozott a takarékossági mozgalom. Bátran, kell használni a bírálat-önbírálát fegyverét, bát­ran ki kell pellengére.zni a hanyagokat, a pazarlókat és büszkén megdicsérni a takarékos munkásokat. Nem kell sajnálniok a magyarázó Szót a népnevelőknek sehol sem, ha; a takarékosság kérdése kerül szóba. Mert a takarékos­ságnak minden egyes dolgozó' személyes ügyévé,•• egyéni törekvésévé kell vájnia, — csakis ekkor . hozhat sikereke', csakis ekkor oldódik, meg eredményesen ez a fontos társa­dalmi mozgalom. A dolgozók ■ jóléte, az újabb árleszállítások megvalósí­tása, a bőség - megteremtése érdekében teliát sokkal nagyobb figyelmet a kongresszusi versenyben a takarékosság moz­galmának! A mai számban : Ismerd meg megyéd székhelyét (2. oldal) 26-án Békekölcsön-sorsolás (3. oldal) Megyénk sportja (4. oldal) A képen: Kiev. Az állami áruház épülete a Krescsatyikon. A MEZŐGAZDASÁG FEL VIRÁGOZTA TASAERT Teljesítik vállalásukat a csengert cgyénüey doígozo parasztok A tavaszi szántás, ve­lős mcgKCidéSeaor meg voiíaK Diy.in uoigozo pa­raszton, «Kitt a hagy- gazdáK szava után Lzí i.jwuuák: íaéíunK meg a vétessél. a inezógaz- uasí.gz állandó bizott­ság tagjai és MÉközscg «ionjai u doigo4P pa­rasztjai meggyőzték uoi- gozó parasziiarsukat a aoiii vetes jcleníoségé- ról. A iái eszi munkák­ban élenjárlak a terme­lési bizottság tágjai, a mezogazüasagi adandó bizottság tagjai. Példát mutattak a szántás-ve­tés munkáiban a Lenin te.niclős’övctkeset tag­jai is. A termelőszövet­kezet és a község, egyé­nileg dolgozy paraszt­jai az új korniánypro- gramm óta több istálló- trágyát hordtak . ki föld­jeikre, mint az elmúlt három év alatt összesen. A község határában befejezéshez közeledik az összes tavaszi mun­ka. Április 17-re már a burgonyát és a napra­forgót is a földbeiették. Csengcr község dolgozó parasztjai az elmúlt év­ben is példát mutattak a termelésben, ez évben még inkább elsők akar­nak lenni a több terme­lésért folytatott harc­ban. SIMÁI DÁNIEL mezőgrrdasági előadó, Cscnger. A középparasztok tapasztalatait is hasznosítják a tiszaszalkai termelőszövetkezetben A tiszaszalkai „Búzakalász" termelőszövetke­zetben 7 hold réti csenkesz-füvet saraboltak meg és megkezdték az őszi kalászosok acatolását, a koiatavaszi vetésű kapások, napraforgó, mák, burgonya kapálását is. A szövetkezetiek időben végzik el ezt a munkát. Többet akarnak termelni az idén, mint az előző években, amelynek előfel­tétele a korai munka. A pártkongresszus tiszte­letére tett felajánlásukat határidő előtt tíz nap­pal teljesítették, így elsőnek fejezték be ..a vásá- rosnaményi járásban a tavaszi szántási-vetési munkákat. . A területet felosztották egyénekre és minden tag felelős a saját területéért, a munkákat bri­gádokban végzik. Minden muhkafeladatot előre megbeszélnek és meghallgatják a szövetkezetben dolgozó, volt 'középparasztok véleményét is, mert tudják, hogy gazdag tapasztalataikkal nagyban' se­gítik a termelőszövetkezetet. Gulyás János volt 19 holdas középparasztnak közel ötvenéves tapaszta­lata van már a termelésben. A faluban mindig min- tagazdának tartották. Sok oklevelet kapott már kiváló termeléséért. Az életben szerzett tapasz­talatait most a szövekezetben alkalmazza. A szö­vetkezeti tagok pedig szívesen hallgatják meg véleményét. Elmondotta, hogy már sok ilyen tavaszt élt át, mint a mostani. — Most is elfa­gyott a koránvetett növények , nagyrésze, de ha a sziklevelek nem fagytak meg, még kiheveri a növény és lehet rajta bő termés. Azonban a répát ki kellett szántani, mert hatvan százaléka kipusztult, s már újra el is vetették, hogy ne sok időt veszítsenek. ÚJLAKI VILMOS. Jó munkát végez a vasmegyeri termelési bizottság Vasmegyeren a tava­szi aprómagvakat ápri­lis 31. helyett április 16-ra elvetették. A bur­gonyát, cukorrépát, ta­karmányrépát és mák vetését még április 5-én elvégezték a község dolgozó parasztjai. A kukorica 50 százaléka a földben van, cgy-két hold kivételével. A ta­vaszi munkák sikeres elvégzésében jó munkát végzett Ujfalusi János agronómus, aki szakta­nácsokkal sietett a dol­gozó parasztok segítsé­gére. Segítette tanácsok­kal a termelési bizott­ságot is. A termelési bi­zottság felvilágosító munkája nyomán töb­ben. G. Kovács Miklós, Márton József, Fazekas József és még több dol­gozó paraszt a termelési bizottság felvilágosító munkája nyomán fé- s^ektrágyázással és négyzetesen vetették el a napraforgót, kukori­cát. Példájukat később sok dolgozó paraszt kö­vette. A Micsurin termelő- szövetkezet is példásan végezte a tavaszi mező­gazdasági munkákat cs ez is serkentőleg hatott az egyénileg dolgozó parasztokra. NAGY JÖZSFF mezőgazdasági előadó. Vasmegyer. Pajtások, gyertek minél többen mezőgazdasági gépésznek! A mezőgazdaság fej­lesztéséről .széló határo­zat megköveteli a me­zőgazdaság minél töké­letesebb gépesítésének fontosságát. Jó szakem­ber . nélkül azonban a legkorszerűbb gép sem töltheti be szerepét. — Kormányzatunk ezt na­gyon jól tudja. Éppen ezért 20 millió forintos költséggel a legkorsze­rűbb tanügyi épületet, ,400 személyes tanuló­otthont és műhelyeket építtet Mezőtúron, ősz­szel az ország egyik legszebb tanulóintézete várja mindazokat a ta­nulókat, akik mezőgaz­dasági gépészek akar­nak lenni. A legjobb szakta­nárok segítsége mel­lett jól felszerelt szer­tárak és laboratóriumok könnyítik, meg és te­szik élvezetessé a tanu­lást. .Géptani szertá- -fuhkban például •*-— többek között -— , van egy Létor-Kereszlmet- szeiünk, amelyen a mo­tor működését jól meg- íigyeinetjuK. IViutk- iycinkbe.j mindenfele lem megmunkálásai gyakorlatnak is megta­nulhatjuk, mert ' még. öntödénk is lesz. A mezőgazdasági tech­nikum gépészeti tago­zatán széleskörű elmé­leti és 'gyakorjati isme­retekkel ) rendelkezői szakemberek lehetünk. Az összes mezőgazdasá­gi eró- és munKagepek vezetését, üzeriicltetését, karbantartását tökéle­tesen elsajátíthatjuk. — Ehhez jó1 segítséget ad­nák olyan tantárgyaink, mint a mechanika,. gép­elemek. anyagismeret, stb. — Természetesen egyéb vonatkozásban is kitünően képzett mű­velt emberek lehetünk. Csak mellékesen emlí­tem meg, hogy IV. osz­tályos tanulóink gépko­csi- és kombájn vezetői engedélyt kapnak. A tanulás mellett szé­les lehetőségeink van­nak a sportolásra és a kulturális munkára. — Gazdag felszerelésünk, tornatermünk, jó ered­ményekkel szereplő sporí- szakoszlályaink vannak. Ének- és zenekarunk, tánc- és színjátszó cso­portunk tág teret biz­tosit kinek-kinek ked- veszerinti tevékenység­re. Színjátszó csopor­tunk éppen most készül a Ludas Matyi előajlá- ; sara. Iskolánkban a tanulás sem költséges.' Tandíjat senki sem fizet., A ki­tűnő tanulók a tanuló­ul'honban ingyen kap­nak teljés ellátást. A többi tanulók 2—5 ‘fo­rint napi kői Lég .ellené­ben kapnak elhelyezést és ellátást. -— ebben a ■ mosatás is benne -van. A Szülői Munkaközös­ség ruháink javításáról gondoskodik. Államunk­tól finom körzőfelszere­lést kapunk a műszaki rajzok elkészítéséhez, a gyakorlatokhoz pedig munkaruhát. Iskolánk négy évfo­lyamának sikeres el­végzése esetén gépállo­máson, állami gazdaság­ban keresett és jól fi­zetett vezető mechani­kusok lehetünk, de ' egyetemre is nyitva áll az út, elsősorban mér­nöki pálya felé. Pajtások! Jelentkez­zetek a mezőtúri mező­gazdasági technikum gépészeti, vagy akár növénytermesztési tago- z'atára, hogy hazánk­nak minél több mező­gazdasági gépésze, gé­pészmérnöke, gépészta- ríára legyen. Kiss Éva II. o. tanuló, Mezőtúr, mgi technikum.

Next

/
Thumbnails
Contents