Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-02 / 78. szám
N E i- L a r 1954 ÁPRILIS 2, PENTEK Javaslafoh a módosítóit szervezeti szabóimat tervezetéhez A felszabadulási műszak hírei A Tiszalöki Erőmű építői lelkesen teljesítik kongresszusi vállalásaikat „A módosított szervezeti szabályzat tervezetének pontjait helyesnek, jónak tartom. Javasolnám azonban a negyedik rész 7. pontjának megváltoztatását. Az a javaslatom, hogy a tag- és tagjelöltfelvételt, illetve annak jóváhagyását utalják át a megyei pártbizottság hatáskörébe. Úgy gondolom, hogy ez elősegítené a tag- és tagjelöltf el vétel gyorsabb menetét. Helyesnek látnám, ha a megyei pártbizottA párttagok jogairól ság titkára havonta egyszer beszámolna a Központi Vezetőségnek az e téren végzett munkájáról és a begyűlt kérdőíveket, önéletrajzokat, javaslatokat a beszámolóhoz csatolva szintén megküldené, s azt végső fokon a Központi Vezetőség hagyná jóvá. A második fejezet IV. d) pontjához javaslom, hogy vegyék be: minden pártbizottságnak és párt- szervezetnek kötelessége, hogy ha bárkinek, bármilyen ügyét tárgyalják, arról az illetékeseket 3 nappal az ülés előtt értesítsék szabályszerű meghívóval, s a vele kapcsolatban felmerült ügy részletes ismertetésével. Az a véleményem, hogy ez elősegítené, hogy a párttag, akinek ügyét tárgyalják, megfelelően fel tudna készülni az ügy megvitatására. Szőke Lajos, a tiszaszalkai községi pártbizottság titkára."’ A tag'- és tagjelölttfclvctclrffl „A módosított szervezeti szabályzat tervezetének 4/8 pontja kimondja, hogy a tagjelöltfelvételhez két olyan párttag írásbeli javaslata szükséges, akik egy éve tagjai a pártnak, s legalább 6 hónap óta közös tevékenység alapján ismerik a kérelmezőt. — Véleményem az, hogy nem a mennyiségre kell törekednünk a tagjelöltfelvételnél, hanem arra, hogy olyan tagjelölteket vegyünk fel, akikkel valóban erősítjük pártszervezeteinket. Az egy évvel rendelkező párttagok ajánlása véleményem szerint nem elegendő ahhoz, hogy " alaposan megismerjük a kérelmezőkét, s el tudjuk bírálni: valóban tiárcos tagja lesz-e pártunknak. Javaslatom az, hogy a tagjelölt tagfelvételi kérelméhez két ajánló legyen, az egyik hároméves, a másik egyéves párttagsággal rendelkezzen és 6 hónapi közös tevékenységük legyen. Ez lehetővé teszi majd, hogy a pártba alaposan ismert, párthoz hű tagok kerüljenek. A tagjelöltfelvételnél azt javaslom, hogy az egyik ajánló kétéves párttagsággal, a másik egyévessel rendelkezzen. Ez nagyobb felelőségérzetre neveli az ajánlókat, éppenúgy, mint a kérelmezőket. Hutás József, a záhonyi MAV.-forgalom pártszervezetének tagja.” Az ifjú hommunistúh feladatairól „A módosított szervezeti szabályzat tervezete sok segítséget fog adni pártszervezeteink további munkájához. Különösen helyesnek tartom, hogy a párt tagja lehet minden 18 évet betöltött férfi és nő, kivéve az osztályidegen elemeket. Helyesnek tartanám azonban a szervezeti szabályzat tervezetének ezen részét kiegészíteni. Úgy gondolom, hogy a fiatal párttagok és tagjelöltek legfontosabb tennivalója a DISZ-szervezetek megerősítése, a fiatalok nevelése. Éppen ezért azt javaslom, hogy a szervezeti szabályzat tervezetének ezen részét egészítsék ki azzal, hogy minden 24. életévét be nem töltött fiatal párttag és tagjelölt, legfőbb pártmunkája a DISZ- szervezetekben legyen, hogy mozgósítsák a fiatalokat a párt- és kormányhatározatok végrehajtására. Bár volt eddig ilyen irányú határozat, azonban pártszervezeteink nagy többsége ezt nem hajtotta végre. Tegye kötelezővé a szervezeti szabályzat a pártbizottságok, pártszervezetek vészére, hogy a 24 éven aluli párttagokat és tagieiölteket adják segítségül a DISZ-szervezeteknek. Eddig ezt nem írta elő kötelezően a párt alkotmánya, s ha ezután ez kötelessége lesz a pártszervezeteknek, úgy gondolom, nagyobb lesz az eredménye is. Azért javaslom ezt bevenni az új szervezeti szabályzatba, mert arra gondolok, hogy enél- kül egyes pártszervezetek ezután is elfeledkeznek erről a fontos feladatról. Szilágyi Sándorné, a kisvárdai Vulkán üzemi pártszervezetének tagja.” A Tiszalöki Erőmű dolgozói minden erejüket megfeszítve dolgoznak, hogy közös kongresszusi vállalásukat teljesítsék, április 4-re elkészítsék a duzzasztót, hogy az vizet adhasson a szomjas földekre. Felszabadulási műszakot indítottak, amelyben vállalták, hogy április 4-re teljesítik kongresszusi vállalásaikat. Vállalásuk tejesítéséhez legfontosabb volt a meder elzárása, amit márcuis 31 helyett már 26-án elvégeztek. Az itt dolgozó négy kőrakóbrigád egymás eredményeit állandóan túlszárnyalva harcolt a munkák határidő előtti befejezéséért. Ennek meg is lett az eredménye. Mind a négy brigád 180 százalék fölött teljesített az utolsó hét héten, a Csikai-brigád pedig már a 200 százalékot is túlszárnyalta. A gátépítési részleg vállalta, hogy 500 tonnával többet épít be a duzzasztóba. Március 31-re a tervet már 1500 tonnával teljesítette túl. Az „Április 4” szívókotrógép dolgozói vállalták, hogy az utófenék elkészítését — ahová a víz ömleni fog — határidő előtt befejezik. Vállalásukat március 29-re teljesítették. Ma délre a befejező munkálatokat is elvégzik. Az „Augusztus 20” szívókotrógép dolgozói a többi dolgozó legnagyobb csodálkozására — éjjel-nappal dolgozva — már kedden áttörték a földet a Keleti Főcsatorna torkolatánál. Lelkes munkájuk a bizonyítéka, hogy vállalásukat április 4-re teljesíteni fogják. Lelkes vállalások, meg szebb teljesítmények a mezőgazdasági gépjavítóban A Szabolcs-Szatmármegyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói hazánk fel- szabadulásának 9-ik évfordulóját az eddigieknél is szebb eredményekkel ünnepük meg. Március 31-én felszabadulási műszakot indítottak a vállalat dolgozói. Már az első nap szép eredmények születtek. — Glovács András sztahanovista esztergályos eddigi teljesítménye 180 százalék volt. 182 százalékot vállalt és már a felszabadulási műszak első napján 190 százalékot teljesített. Balogh Mihály esztergályos 183.5 százalékos teljesítményt ért el a korábbi legmagasabb teljesítményével, 170 százalékkal szemben. Tamás József esztergályos ifjúmunkás 121-ről 139 százalékra növelte teljesítményét. Ács István villanyhegesztő eddig állandóan 130 százalék körül teljesített. Most 158 százalékra ugrott teljesítményszázaléka. — Sütő Mihály szerelő brigádja is nagyobb teljésiiménnyel készül április 4-re. 130 százalékról 163-ra emelték teljesítményüket. c4. izabaduuj (hiyébeii Megvalósulnak a tisxaparti álmok Szomorú emlékként maradi mindenki tudatában 1929 tele. Korán beköszöntött a hideg, mélyen megfagyott a föld, sokáig taka- ratlan volt a vetés, későn hullottak le az első hópelyhek. Már ősszel veszélyben volt a kenyér- nekvaló. Még nagyobb volt az ijedelem, amikor a tavaszi napsütés helyett sokszor dühöngő hóvihar, néha fagyhullám vonult végig a tájon. A hideg, a hosszú hónapokon át tartó száraz tél után a gyengén telelt vetésekhez nem sok reményt fűztek az elcsüggedt emberek. A szélhordia hőtakaró csak helyenként védte a kalászosok gyökereit, néhol adott életet olvadáskor a sárguló vetésnek. Mikor pedig jóra fordult az idő. szárbaszökkent a kalász, elvetették a kapásnövényeket, új hajtást hozott az évelő ve- temény, sokáig éreztette hiányát a termést gazdagító eső. Kora tavasztól késő őszig porzott a határ. A fagytól megtépázott vetésekre, a szikkasztó szelek és perzselő napfény hatásától hervadozó növényekre vödörrel is hordtak volna vizet a serényen dolgozó kezek, hogy gazdag termés legyen. de ki győzi azt! A Tisza itt hömpölyög a földek végében, de hát mi haszna! Ki emberfia tudja folyását megváltoztatni, odavinni a sok vizet, ahol éppen szükséges? _ A növények csak sínylették. A talaj mélyen megrepedezett, a hóié is hamar elpárolgott. De mit tehettek az emberek? Csak siránkoztak, jósolgattak, hogy szűk esztendő következik, hogy nagy csapást mért rájuk az „ég'‘! Mi mást tehettek volna, vem volt tehetségük. hogy elvigyék földjeikre a szőke Tisza vizét. Segítségre hiába vártak, A külföldi nyaralóhelyeken dőzsölő ,:urakig“ vem jutott el hangjuk. Hiába vártak a száraz nyár által meglopott emberek a következő évben is segíl- ségetnyujtó kezekre. Kevés volt a kenyér, soványan maradt a hízó, nem jutott ruhára, elnyűtt csizmában jártak. Minden a szárazság miatt. Szidták a Tiszát, hogy nem öntözi földjüket. Amikor pedig úgy hozta a helyzet, hogy „öntözte“1 földjüket, nem volt abban sem köszönet. így volt ez Tiszalökön, meg az egész környéken 1933-ban is. Ebben az évben szép termés mutatkozott. Eső volt bőven, kedvezett a tél is. Az emberek boldogan járták a határt, dalolva végezték a munkát, gyönyörködtek a dússzemű, napfényben úszó, ringó búzatáblákban. Bő termést vártak. Azonban amikor eljött az aratás ideje, a megáradt Tisza nem fért meg medrében. A tajtékzó hullámok áttörték a gátat. Pusztítottak mindent, ami útjukba került. Tiszalökön ebben az évben 1500 hold kaszáló, 1000 hold szántó, 300 hold gyümölcsös és 400 hold legelő állott víz alatt. — Hiába várták, hogy visszatérjen medrébe. Tönkrement a búza, elrothadt a takarmány, kiásott a burgonya. Baj volt, ha „öntözött““ a Tisza. Baj volt, ha száraz volt az esztendő. Mindenkép a föld szegényei húzták a rövidebbet. Pedig úgy vártak rá, hogy egyszer az ö kedvük szerint járja be a víz a földeket! Oda menjen, ott öntözzön, ahol ők charjal:! Bíztak benne sokáig, hogy mégiscsak megemberelik magukat az országot kormányzó urak, csinálnak valamit. Bíztak egy ideig, aztán jött megint a reménytelenség. * Az új remény kilenc évvel ezelőtt csillant meg a tiszalökiek és környékiek előtt. A „remény“ kozáksankát viselt, ötágú vörös csillaggal az elején. Nem tudják már, hogy Ivánnak hívták, vagy Szergejnek, csak arra emlékeznek, hogy egy volt a sok közül, akik a szabadságot hozták. A kozáksapkás egyszerű embere!;,leél beszélt, párholdas parasztokkal újgazdákkal, akiknek akkor frissiben mértek földet. Valami tervről volt szó, hogy a Szovjetunióban így és így csinálják és hogy ott már sok-sok öntözőcsatorna van és újak építésébe kezdenek. „Ilyet csináljatok ti is“ — ezzel a néhány szóval fejeződött be a beszélgetés. Jó volna, hogyne volna jó — örvendeztek az emberek. Csak azt nem tudták, hol terem az a nagy erő, amely meg is építi a csatornákat. Moslmár, kilenc év u'áu tudják. azaz már évek óta tudják, hogy megtermelt ez az erő. A szabadság volt a melegágya, szőttel hősök vére, magyar dolgozó!; verítéke öntözte. Megtermett az erő, amely új térképet rajzol itt, a Tiszatájon. Moslmár nincs messze az idő, amikor az ember kedve szerint öntöz a szőke Tisza szelíd vizéből. A víz megindult a főcsatornában, s új életet varázsol az egész környéken. Ö, mennyi terv, mennyi elgondolás születik ezekben a napokban a csatorna mentén! Mennyi Horn válik valóra a következő években Tiszalökön, Vasváriban és mindenütt a csatorna közelségében! Ne kezdjük mindjárt a nagy terveken. Nézzük a „lcicsi- ket‘‘. Hiszen a kicsiből is nagy lesz, ha összerakjuk. Tiszalökön Kiss Lajos 8 holdas gazda 2000 öl földön folytat majd öntözéses gazdálkodást. A rázom- gusztai dűlőben lévő földjén, a főcsatorna mellett már megkezdte az öntözéses terület előkészítését, vízvezető árkokat húz. A Tisza vizével tervszerűen öntözött földjéről gazdag termést takarít be ősszel. 800 ölön termel paprikát. Közepes termés esetén is eléri azon a 20 mázsás termést. Egy mázsáért 160 forintjával számolva, 3200 forint jövedelemre számít. A 800 öl paradicsomról pedig 30 mázsa termésre számit, amiért 200 forintjával, 6000 forintot fog kapni. Még 400 öl hagymát fog termelni, amelyről 6000 csomót takarít majd be. Ezért 1 forintot számol csomónként. Ösz- zesen 14.000 forint jövedelemre számit a 2000 öl földről. Pál János, Cserés Gábor, Szentesi János, Fekete Lajos, Kotán Pál és még sole egyéni dolgozó paraszt készítette már el földjét 'íz öntözéses gazdálkodásra Tiszalökön. Másutt meg a szövetkezetiek várják nehezen a víz érkezését, építik serényen a vízvezetö sa to mákat. A tiszavasvári Mirha termelőszövetkezet soha nem látott gazdag jövedelemre számít ebben az évben az öntözéses kertészet után. Sok lenne felsorolni külön-külön azokat a vc'mm nyékét, amelyek nem szenvednek ezévben már vízhiányt a Munka tsz. földjén. De nézzünk egy-ket zöldségfélét a sok közül, milyen jövedelmet hoz majd a szövetkezetieknek. A 25 hold öntözéses kertészeti növények között 6 holdon ültetnek korai káposztát. — Holdanként 60 mázsa terrvf ri terveznek. amelynek mázsája 190 !■•- rint. Ebből 68.400 forintot kapnak. Paradicsomot 5 holdon termelnek, holdanként 50 mázsát szednek le róla. Ennek mázsája 200 forint. Ez 60.000 forint jövedelmet biztosít s~'—tikra. Ültetnek még két és fél holdon korai kalarábét, 800 ölön kelkáposztái, másfél holdon korai karfiolt, két hold zöldpaprikát, négy hold kései fejeskáposztát. Több, mint kétszázezer forintot hoz a zöldség a szövetkezet kasszájába. Lesz mit kiosztani zárszámadáskor, de még évközben is. A 25 hold öntözéses kertésze* ~t kívül 23 holdas rizstelepet létesítenek, amelyen már serényen dolgoznak. Mivel először *■ nek rizst, csak 25 mázsára számolnak holdanként. Az 575 mázsa rizs. 20 százalékát kioszthatják a munkaegi z. A 460 mázsa beadott rizs pedig 115.000 forint jövedelmet hoz. A tiszadadai Béke termelőszövetkezet 19 holdon, a tiszadob~ Táncsics pedig 18 holdon öntözi majd terményeit. Pár év múlva teljesen megvál tozik a tiszalöki járás képe. NAGY TIBOH. *»
