Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-02 / 78. szám

1934 ÁPRILIS 2, FENTEK

NÉPLAP

3

A Szovjetunió nagyjelentőségű javaslatai a béke megszilárdítására

Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere március 31-én fogadta Franciaország, Nagybri- tannia cs az Egyesült Államok nagyköveteit. Átnyújtotta nekik a szovjet kormánynak Francia- ország, Nagybritannia és az Egyesült Államok kormányaihoz intézett azonos szövegű jegyzékeit.

A szovjet kormánynak Franciaország kormányához intézeti jegyzéke többek között ezeket mondja:

A Szovjetunió következetesen folytatta és folytatja a békének és az államok közötti kapcsolatok megjavításának politikáját. Ez kifejezésre jutott azokban a javaslatokban is, amelyeket a szovjet kormány az Egyesült Nemzetek Szervezetében az államok fegyverzete általános

csökkentésére, valamint az atomfegyver és egyéb tömegpusztító fegyverfajták eltiltására előterjesztett.

Eddig, mint tudjuk, nem sikerült megfelelő nemzetközi megállapodásokra jutni az említett fontos kérdésekben, mert nehézségek merültek fel. Ennek a körülménynek azonban nem szabad csökkentenie az államok és mindenekelőtt a nemzetközi béke fenntartásáért különösen felelős nagyhatalmak ilyen

egyezmények elérése érdekében tett erőfeszítéseinek jelentősegét. A szovjet kormány megfelelő erőfeszítéseket tesz az említett fontos kérdésekben kötendő megállapodások lehetőségének megkönnyítése céljából. Kiindulási alapnak tekinti azt is, hogy vannak még a béke megszilárdításának más. eddig fel nem használt lehetőségei.

Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az európai biztonság megszilárdítása kérdésének jelentőségét kell megemlíteni. A szovjet kormány a. berlini tanácskozáson javaslatot terjesztett elő az „Európai biztonság biztosításáról” és ezzel kapcsolatban benyújtotta az „Összeurópai kollektív biztonsági szerződés” alapjainak tervezetét. A szerződéstervezet összeurópai biztonsági rendszer megteremtését írja elő, valamennyi európai állam kollektív erőfeszítései alapján.

Az összeurópai kollektív biztonság megteremtése végetvetne annak, hogy Európában egymással szembenálló katonai állam- csoportosulások alakulnak. — A szovjet kormány többízben felhívta mind Franciaország, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a veszélyre, amely a katonai államcsoportosulások alakításával kapcsolatos. A szovjet kormány a többi között felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban az úgynevezett „európai védelmi közösség” megalakításának terveire. E tervek a német milita- ri/mus újjáteremtésére vezetnek, annak az európai békét, különösen a Nyugat-Németországgal határos államok biztonságát fenyegető minden veszélyes következményével együtt.

Az összeurópai szerződés megkötéséről szóló javaslat tárgyalása során a berlini tanácskozáson nézeteltérések merültek fel. Ezek megakadályozták, hogy megegyezéses döntés szülessék. A szovjet kormány azonban az e fontos kérdésben kötendő megfelelő megállapodás jelentőségére való tekintettel célszerűnek tartja e javaslat tárgyalásának fon tosságát. A vita során elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint nem kívánatos, hogy az Amerikai Egyesült Államok kívül maradjon az európai kol lektív biztonsági szerződésen. A szovjet kormány számításba ve szí ezt a körülményt, figyelembe

A Szovjeíunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának határozata az éleimiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról

veszi, hogy az Egyesült Államok a második világháború idején t észtvett a hitleri agresszió elleni közös harcban, figyclembe- veszi, hegy az Egyesült Államok a {szovjetunióval, Franciaországgal és Angliával együtt felelősséget vállalt a háborúutáni európai rendezésért és számol az Egyesült Államok kormányának a berlini tanácskozáson kifejtett álláspontjával, ezért a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitiven oldják meg az Egyesült Államoknak az „összeurópai kollektív biztonsági szerződésben” való részvétele kérdését.

A vita során említették az „északatlanti szerződés szervezete” helyének és szerepének kérdését is. Ennek során Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok képviselői hangoztatták az északatlanti szerződés védelmi jellegét. A szovjet kormáuy nem oszthatja ezt az álláspontot. Abból indul ki, hogy ez a szerződés zárt államcsoportosulást létesít, figyelmen kívül hagyja az új német agresszió elhárításának feladatát, és minthogy a Hitler-eilenes koalícióban részt- vett nagyhatalmak közül ebben a szerződésben csupán a Szovjetunió nem vett részt, az északatlanti szerződést feltétlenül a Szovjetunió ellen irányuló agresz- szív szerződésnek kell tekinteni, „Az északatlanti szerződés szervezete" megfelelő körülmények között elveszthetné agresszív jellegét, abban az esetben, ha résztvenne benne minden nagyhatalom, amely tagja volt a Hitler-eilenes koalíciónak. A szovjet kormány ennek megfelelően békeszerető külpolitikájának rendületlen elveit követve és a nemzetközi feszültség csökkentésére törekedve kijelenti: hogy kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetuniónak az északatlanti szerződésben való résztvételc kérdését.

A Béke-Világtanács irodájának határozata

A Béke-Világtanács irodájának ülése határozatot fogadott el, amely a küszöbönálló genfi értekezletre vonatkozóan kiemeli:

— Először ül össze most majd az öt nagyhatalom más érdekelt államokkal együtt, s megegyezésre juthat az általános távolkeleti biztonság kérdésében. Ezt a biztonságot meg lehet teremteni az összes ázsiai országok közötti kapcsolatok normalizálása eredményeképpen, ha ezeknek az országoknak függetlenségét elismerik, biztonságát szavatolják. Koreát békés úton kell egyesíteni és Koreának szabadon kell eldöntenie sorsát a külföldi csapatok kivonása után. Indokínában a haladéktalan tűzszünet lehetővé tenné a tárgyalások megindulását Franciaország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között.

Ilyen körülmények között a Béke-Világtanács irodája május végén összehívja a Béke-Világtanács rendkívüli ülését Berlinben.

A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottsága elhatározta:

1. Az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának 1954 április 1-től kezdődő leszállítását a következő mértékben:

kenyér, liszt és makaróni:

rozskenyér 8 százalékkal, búzakenyér, zsemlye, perec és más péksüteményfélék 5; rozsliszt, búzaliszt, kukoricaliszt és egyéb liszt 5; szőj a-lepényliszt 15; makaróni, metélttészta, levestészta és egyéb száraztésztafélék 5 százalékkal;

gabona és takarmány:

rozs 8 százalékkal; búza, zab, árpa és más gabonafélék, korpafélék. olajpogácsák, olajpogácsa- darafélék, takarmánykeverék, széna' és szalma átlagban 5 százalékkal ;

gyarmatáruk:

feketére szárított tea 10 száza- lékkál; babkávé, kakaó, kávé-, tea- és kakaóitalok átlagban 15; őrletlen só 10; őrölt só 20 százalékkal;

szövetek:

batiszt, markizszövet, volzsia és egyéb nyári pamutszövetek, valamint pamutbútorszövetek átlagban 20 százalékkal; pamutszövetek műselyemmel 10; karton, szatén és egyéb pamutszövetek átlagban 15; hernyóselyem átlagban 10 százalékkal;

készruha, köttáru, kalapok és sapkák:

ruhák, blúzok és egyéb nyári pamutszövetből készült konfek- ciós készítmények átlagban 15 százalékkal; egyéb pamutszövetekből készült ruhák, blúzok, fehérneműk és más konfekciós készítmények átlagban 10; hernyóselyemből készült ruhák, blúzok, fehérneműk és egyéb konfekciós készítmények átlagban 7; kötöttáruk átlagban 8; pamutzoknik és harisnyák átlagban 20; selyemből és egyéb anyagokból készített zoknik és harisnyák átlagban 10; kapron- rostból készült harisnyák átlagban 25; pamutszövetből, selyemből, félgyapjúszövetből és durva posztóból készült kalapok és sapkák 10; szalmakalapok 10 százalékkal ;

lábbelik:

bőrcipő átlagban 7 százalékkal; textil- és kombinált-cipő átlagban 20; sárcipő, hócipő, gumicsizma és egyéb gumilábbeli átlagban 12 százalékkal;

divatáruk:

textildivatáru átlagban 10 százalékkal; fonalak és fonaláruk átlagban 15; lámpaernyők átlagban 10; vatta és vatelin 15; varró-, varrógép-, kötőhorgoló- és egyéb tűfélék 20; ékszerek átlagban 10 százalékkal;

szappan, illatszer és kozmetikai cikkek:

mosószappan átlagban 15 százalékkal; mosdószappan átlagban 20; parfőmök, kölnivizek és egyéb illatszerek, valamint kozmetikai cikkek átlagban 10 százalékkal;

papír, írószer és játekáruk:

írópapír, füzetek, valamint egyéb papír- és kartonkészítmények átlagban 10 százalékkal; ceruzák, tollhegyek, tollszárak, valamint egyéb író- és rajzszerek és irodaszerek 15; gumi-, celluloid-, fémjátékok, valamint egyéb játékszerek és fenyőfadíszek átlagban 15; fényképezőgépek átlagban 10; fényérzékeny-papír, fényképező-* lemez és egyéb fényképészeti cikkek 15; rádiócsövek átlagban 15 százalékkal.

porcelán-, fajansz- és üvegkészítmények:

porcelán- és fajanszáruk átlagban 15 százalékkal; üvegedények, kristálykészítmények, üveglám- paáruk és tükrök átlagban 10 százalékkal;

háztartási cikkek: villanyámpák, villamosmelegítőki mosógépek és porszívók 10 százalékkal; fűrészek, fúrók, kovács-, lakatos-, asztalos- és egyéb szerszámok átlagban 20J fémágyak 15; lakatosáruk és lakatok átlagban 10; vasvillák, kaszák, sarlók 20; kések átlagban 15; fémlámpák és lámpások 20; toll- és pehelyáruk 10 százalékkal;

építőanyagok:

pala 10 százalékkal; puha tetőfedőanyag 20; fumirlemez 15; cement 20 százalékkal; lakkok, festékek és háztartási vegyszerek átlagban 10; egészségügyitechnikai felszerelések 10; tapéta 20; melegágyi keretek 30 százalékkal;

Csökkentették még a gyufa,! ásványolajtermékek, sportszerek,: gyógyszerek, egészségügyi és higiéniai készítmények árait.

U J TAVASZ

(Részlet Borisz Burlák: „Zúgj Duna“ című regényéből)

(1945)

A földesúri kastély ott hivalkodott a kis falu szélén elterülő festői park közepén — jó távolságban a műúttól, ahol most éjjel-nappal vonulnak a csapatok Becs felé.

A hadtest törzskara már néhány nap óta itt vesztegel: az Alekszandrov-hadtest egészen kiszorult a második szállítmányból, s most a szokott megfeszített munka helyett rendezkedéssel lelt az idő.

Alekszandrov tábornok fel-alá járkált az elhanyagolt park sétányain. A nyírfák ágai közt millió smaragdszínű pont: a bimbók nyitogatták apró levelüket. Olyan volt, mintha valami óriási ecsetről fröccsent volna alá a festék, szerte a fákra, amikor áthaladt a kert felett a szorgos piktor — a tavasz. A Duna túlsó partja felől tompa harcizaj dör- gött. A második ukrán front egységei támadtak Pozsony irányában.

A tábornok elhatározta, hogy körülnéz egy kicsit a földbirtokos majorjában. Áthaladt a kerten és megállt a megrongálódott pálmaház előtt. Bombatölcsérek íeketéllettek körülötte. Az ágyasokban, ahol érte őket a nap, már nyíltak a korai virágok. — Német töltény-hüvelyek, tárak, rákászok hevertek szerte a virágok körül. Innen aszfaltozott út

vezetett a lóistállóhoz. Az istálló mögött hatalmas magtárak emelkedtek, falaikat faragott terméskőből rakták. A magtárak mellett terült el a gazdaság jószágudvara, a különféle istállókkal és melléképületekkel. Komoly köépületek sorakoztak itt is, tetejükön piros cserép. A tábornok benézett: jól berendezett istállók — mindenütt villany. „No lássuk csak, hogy élnek az emberek!” — tette fel a kérdést magában és elindult, hogy szétnézzen a major további részén. Megkerülte az istállókat, s egy kis patakon túl szalmatetős, dü- ledező, füstös 'kunyhókat látott maga előtt, r 'j házikók előtt fehérnemű s....-:.üt a kötélen, alatta kisgyermekek sütkéreztek a napon. Most észrevették a tábornokot és összedugták a fejüket. Alekszandrov átugrott a kis csermelyen, odament hozzájuk és leült a küszöbre. A kicsinyek először csak félve, majd mind bátrabban közeledtek hozzá, s nemsokára egészen körülfogták. Alakszandrov csak nézte sápadt arcocskájukat, sovány alakjukat, szétnyűtt nagy bakancsokba bújtatott pipaszár lábukat és megsajdult a szíve: a kis emberkék sorsára gondolt. — Túl a patakon, ott a napsütötte halmon büszke kastély a park közepén, jól felszerelt gyönyörű istállók, csűrök, magtárak — itt pedig a mocsaras tóvá szélesedő kis patak partján nyomorúságos, korhadt szalmával fedett viskók lapultak a földre. Amott urak dőzsöltek — itt rabok tengődtek. Két külön világ ...

A tábornok felállt, s elindult visszafelé. A kis magyarok csodálkozó tekintete kísérte, mig csak el nem tűnt a nagy urasági épületek mögött...

A kastély bejáratánál gépkocsi állt meg. Fiatal, acélszürke köpenyes katona szállt ki belőle. A törzsügyeletes tiszt fogadta, majd jelentette Alekszandrovnak:

— Tábornok elvtárs, a magyar kormányküldött van itt, beszélni akar önnel.

Alekszandrov a kerti pavillon- ban ült. egy fonott karszékben. Derült, meleg idő volt. Ilyenkor már inkább a szabadba vágyik az ember.

A magyar kormányküldött friss, ruganyos léptekkel közeledett, s belépett a pavillonba.

— Alekszandrov elvtárs!

— Árpád!

Összeölelkeztek, majd figyelmesen megnézték egymást. Kovács Árpád kigombolt köpenyében, a vászonzubbonyra csatolt övével most mintha még fiatalabb. s karcsúbb lenne, mint mikor öt hónappal ezelőtt utoljára találkoztak. Alekszandrovon új

tábornoki egyenruha feszült, lábán magasszárú csizma, sapkáján aranyzsinór.

— Hogy repül az idő! — mondta Kovács. —. Alig öt hónapja találkoztunk, amikor Ma- linovszkij marsall az Alföldön tört előre Budapest felé. Azóta Malinovszkij már Pozsony alatt támad,, Tolbuchin pedig Bécs kapuját döngeti. Mennyi víz lefolyt azóta a'1 Bunán!

— 'És “mennyi harckocsit hagytak azóta a németek a Balaton , mellett — toldotta meg Alekszandrov.

— Micsoda zivatar vonult át földünkön, micsoda tisztító zápor! A magyar nép tanúja volt a Vörös Hadsereg hősi küzdelmének. Mennyire fontos ez Alekszandrov elvtárs! Ránk most nem ügy köszönt a béke, mint teszem azt Finnországra. És úgy hiszem, éppen ezért mi gyors ütemben fogunk majd előrehaladni.

— Igaza van, Árpád — felelt Alekszandrov, — aki elismeréssel látta a magyar kommunista politikai érettségét.

— Most jövök éppen Győrből. Reggel megnéztem a vagongyárat. Csupa rom, pusztulás. Az amerikai „Liberátorok” műve. Nem néztek azok semmit, szétbombáztak mindent, ami csak útjukba került. Most aztán hozzá kell fognunk, hogy újjáépítsük a gyárat. A romok eltakarításán kell kezdenünk, de még az sincs, amivel elhordjuk a törmeléket,

— A leglényegesebb tisztogatási munkákon azért mégiscsak túl vagyunk már — jegyezte meg tréfás hangon a tábornok,

— No, persze —^ mosolyodott el Kovács.

— Most már nyugodtan leszögezhetünk néhány eredményt az eddigiek alapján — folytatta komolyan a tábornok. — Magyar- ország megszabadult a hitleristák és a horthysta lakájok béklyóiból. A budapesti csata a világ haditörténetének legizgalmasabb lapjai közé tartozik. A németek egykor büszkén emlegették Sze- dánt. De hol marad Szedán Budapest mögött. Tizenegy harckocsi-hadosztályt vesztettek el Hitlerék Budapest alatt; a német hadsereg egvharmadrészőt. Jól mondta Árpád, hogy itt a magyar főváros falainál döntő fordulat következett be a magyar nép életében, de hozzátehetjük, nemcsak a magyar nép, hanem az egész Durr- medence népei-1 r.ek sorsában is. Most, ebben a1 percben még nehéz lenne átlátni a győzelem jelentőségét, de egyet biztosan mondhatok: a magyar nép előtt új utak. beláthatatlan lehetőségek nyílnak meg, előtte a napfényes holnap, a jövő..i

Kis ideig hallgattak mindketten, aztán kiléptek a pavilonból. Könnyű tavaszi szellő himbálta a fák rügyező lombját, a távoli ágyuk meg-megújuló dörgésé közt diadalmas zengéssel áradta1 tavaszi földek felett a pacsirtaszó.

Ätöv'SÄfceM. fordítás.)