Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-16 / 90. szám
1954 ÁPRILIS 16, PENTEK PAK TÉ 1* f T É S A kis várcin i Vulkán üzemi pari bizottságának munkájáról A kisvárdai Vulkán kapuja mellett a talon egy tábla hirdeti, hogy az üzem dolgozói 103.1 százalékra teljesítették március havi tervüket. Jogosan büszkék jó munkájuk eredményére az üzem dolgozói. Ezt az eredményt a kongresszusi verseny lendülete, a szocialista munkaverseny szülte. „Lapunk hasábjain többször is hírt adtunk arról, hogy az üzem dolgozói szinte napról-napra túlszárnyalják korábbi teljesítményüket. Tudják, hogy sokkal tartoznak államunknak. A múlt évről több mint 1000 tonna öntvénnyel adósak. Januári tervüket 72.6, a februárit pedig 76.7 százalékra teljesítették. Ez nagyobbrészt objektív okok miatt történt. Kokszhiány miatt a két öntöde januárban 5 napig, februárban pedig 4 napig állt. Az üzem dolgozói több esetben mentek el Budapestre, Miskolcra kokszért, de a kiesést már nem tudták behozni. Uj kongresszusi vállalásuk teljesítése arra irányul, hogy adósságukat visszafizessék és behozzák az elmaradást, mert csak így tudják elnyerni a II. negyedévben az élüzem címet. Szép eredményeikre jogosan büszkék az üzem dolgozói, mert az ő munkájuk szülte a termelési sikereket. A versenytáblák, a hangoshíradó csak eredményekről beszélnek. A hibákat senki sem emlegeti, pedig ilyesmi is akad a Vulkánban. Sokkal jobb eredményeket is elérhetne az üzem, ha az elmaradókkal, a gyengébbekkel is foglalkoznának és jobb munkára serkentenék őket. Sós elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára nemrég 5 hónapos pártiskolán volt, hogy nagyobb elméleti tudással vezethesse az üzem pártéletét, nagyobb segítséget nyújthasson a dolgozóknak az űjabb sikerek eléréséhez. Sokat tanult Sós elvtárs az iskolán a termelés pártellenőrzéséről is. Tudja, hogy a szervezeti szabályzat biztosítja a pártszervezeteknek a termelés ellenőrzésének jogát. Tudja, hogy a pártellenőrzés tartalma: harcolni a terv mennyiségi és minő- , régi teljesítéséért, túlteljesítéséért, az élenjáró munkamódszerek átadásáért. Mozgósítani kell a hibák feltárására és azok kijavítására. A termelés ellenőrzését a dolgozók széles tömegeinek bevonásával kell végezni, hogy az ellenőrzés feltételeit megteremtsék, ismerni kell az üzem legjobb kádereit, azokra kell támaszkodni. Ismerni kell az alapvető mutatószámokat és bizonyos fokú technikai kulturáltságra, valamint a gazdasági vezetés ismerelére is szükség van. A pártszervezetnek minden termeléssel kapcsolatos ügyben tájékozottnak kell lennie, hogy helyesen irányíthassa és vezethesse kollektíváját, valamint a vállalat munkájáért felelősséget vállalhasson a párt előtt. Vájjon, hogyan gyakorolja a pártszervezet ezt a jogát az üzemben s hogyan végzi és látja el ezen a téren a reá háruló feladatokat? Sós elvtárs elmondta. b"gy legnagyobb gondjuk a magas selejtszázalék miatt van. A sok selejt pedig a termelékenységet csökkenti. Márpedig a termelékenységnek állandóan emelkednie kell. Másképp el sem képzelhető az általános jólét emelkedése. A selejtet megszüntetni, leszorítani: nagy munka. Az üzem kommunistái és vezetői magukban nem is tudnák megoldani. Ebbe a munkába az összes dolgozókat be kell vonni. Ezért a II. sz. öntöde pártszervezeténél a pártcsoportvezetőkkel megbeszélték a selejt csökkentésével kapcsolatos feladatokat. A pártcsoportvezetők összehívták a pártcsoportokat, s minden kommunista elmondta, hogyan dolgozik ő, milyen eredményeket ért el a selejt csökkentésében és hogyan érte el azt. Az üzem dolgozói átadják termelési tapasztalataikat és megmutatják a hibák kiküszöbölésének helyes módszereit. Minden reggel műszaki megbeszélést tartanak a művezetők, diszpécserek, programmozók, meósok és osztályvezetők, amelyen a párt- és szakszervezeti vezetők is résztvesznek. Itt részletesen megbeszélik, hogy ki mit tehet a maga munkaterületén a a napi munka jobb elvégzése érdekében. A legutóbbi értekezleten például figyelmeztették a főmérnököt, hogy megfelelő időben gondoskodjon kokszról. Itt beszélik meg a dolgozók termelési problémáit is. Felhívták a munkaügyi osztály vezetőjének figyelmét, hogy a normások több időt utalványozzanak a salakszállító talicska elkészítéséhez, mert új anyagból készül és a régebbinél több időt vesz igénybe. A dolgozókat a selejt anyagilag is károsítja, mert ha a saját hibájából következik be, akkor a kár egyrészét meg kell fizetnie. Az aktívák megmagyarázzák a műhely kollektívájának, hogy miyen nagy jelentősége van a termékek minőségi javításának a terv túlteljesítése, a termelési költségek csökkentése szempontjából. Ez minden munkásban fokozza a termelés iránti felelősséget. A munkadarabokra beütött számjegy mindenkit becsületes munkára kötelez. Márciusban a II. sz. öntöde maradt el a legjobban a tervteljesítésben. Április első 10 hónapjában már 2—-3 százalékkal nőtt a termelés, amit a selejt viszonylagos csökkenése kísért. A januári és februári terv nemteljesítéséhez az is hozzájárult, hogy a pártszervezet nem mozgósította eléggé az üzem ösz- szes dolgozóit a selejt és önköltség csökkentésére. A dolgozóknak a munkalapokat nem adták ki s így nem tudták előre, hogy milyen munkát fognak végezni. A pártszervezet felfigyelt erre és márciusban már gondoskodott, hogy a programmozók időben adják ki a dolgozóknak a munkalapokat. Ennek eredményeként sokkal nagyobb kedvvel és jobb beosztással dolgoztak a munkások. Tartalmas, jó munkát végez tehát a pártszervezet. Javítanivaló azonban még mindig van. Hetes elvtárs, az Ü. B. elnöke elmondotta, hogy az utóbbi időben 30 dolgozó hagyta el a vállalatot. Hibát követelt el a pártszervezet, hogy nem nézte meg ennek az okát. A Temper- öntöde ma is le van maradva a tervteljesítésben. A szereidénél pedig a legsúlyosabb gond most az emberhiány. Ha időben felfigyelt volna erre a káros jelenségre a pártszervezet, akkor megakadályozta volna 30 dolgozó eltávozását. Elhanyagolták a felvilágosító munkát. A szervezést nem a legfontosabb feladatok megoldására összpontosították és a feltárt hibák kiküszöböléséről sem gondoskodtak. Sok esetben előfordul, hogy a normások ön- kényeskednek. Szinte minden nap új normákat, dolgoznak ki. ami csökkenti a dolgozók munkakedvét. Ezért gyakori az igazolatlan hiányzás is. Gerzsenyi elv- társ például igazolatlan hiányzása miatt 3 nap alatt 200.— forintos keresettől esett el. Szorosabb kapcsolatot kell teremtenie az üzemi pártbizottságnak a szakszervezettel is. Az U. B. helyesen foglalkozik a dolgozók ügyeivel. Ismeri életüket, gondjaikat. Jól szervezi a versenyt is. Hetes elvtárs aktív cselekvő erővé tette a dolgozók kezdeményezését. A kongresszusi vállalásokat az elmaradás behozására irányította. A vállalatvezetés megjavítása érdekében naponta sok javaslatot tesznek a dolgozók. Ezeket nemcsak meg kell hallgatni, de meg is kell valósítani. A dolgozóknak nemcsak a saját eredményük, de dolgozó társaik és a vállalat eredménye is szívügyük. Rézinger elvtárs, az I. sz. öntöde csaposa például a termelési értekezleten bátran bírálta Balajti Istvánt, hogy hanyagul végzi munkáját, munka helyett szórakozik, ezért maradt el messze a jó öntők mögött. Balajli elvtárs elfogadta a bírálatot és javított munkáján. Április 10-re már 140 százalékot teljesített. — Bacsó Sándor és Resetár János a selejt csökkentése érdekében új formahomokot kért, mert a régi már ki volt égve. Azóta a gáterolt homokkal többet termelnek és többet is keresnek. A II. sz. öntödében dolgozik Szűcs Ferenc gépi formázó, aki 190 százalék körül teljesít és a selejtszázaléka jóval a megengedett alatt van. A magkészítőknél Szalmás Erzsébet, a formázóknál pedig a Rompa-bri- gád kiváló teljesítményeket ér el. A formázóknál Jurcsa Istvánnak és Kovács Balázsnak, mégis 26 százalék körül van a selejtje. — Miskolci Gizella magkészítő példájára indítson a pártszervezet az üzemben munkamódszerátadási mozgalmat, hogy az élenjárók állandóan adják át tapasztalataikat a gyengébbeknek, a „selejtgyár- tóknak“. Az üzemben minden lehetőség megvan arra, hogy megvalósítsák legfontosabb feladataikat: a selejt és áz önköltség csökkentését, a termelékenység állandó emelését. Ahol olyan teljesítmények születnek, mint Batta József és Szőke István 260 százaléka, ott megoldhatatlan feladat és elérhetetlennek hitt eredmény nem is lehet. Az üzem eredményei bizonyítják, hogy a pártszervezet az ellenőrzéssel komoly eredményeket érhet el. De tovább kell erősíteni kapcsolatukat a párton kívüli munkásokkal, mérnökökkel, technikusokkal, tisztviselőkkel egyaránt. A dolgozók mozgósítására fel kell használni az aktívák gyűlését, a párt- és szakszervezeti gyűléseket, faliújságokat, hangoshíradót, a DISz. és a szakszervezet segítségét. Sós elvtársnak is többet kell a dolgozók között lennie, hogy állandóan tájékozva legyen a termelés hibáiról és eredményeiről. így sokkal nagyobb bizalommal és őszinteséggel fordulnának hozzá a dolgozók és ő is nagyobb segítséget adhatna nekik. Tegye szorosabbá a kapcsolatot a dolgozókkal. Többet és gondosabban foglalkozzon a bizalmiakkal. A pártvezetőség számoltassa be az üzemrészek vezetőit s a vállalat igazgatójával és a főmérnökkel együtt folytassanak kemény harcot a határozatok végrehajtásáért, a mulasztókat pedig vonják felelősségre. Törekedjenek megismerni a dolgozókat, gondjaikat. Javítsák állandóan a munkakörülményeket. Fia érzik a dolgozók, hogy törődnek velük, az ő munkájuk is értékesebb. Sok siker vár a Vulkánra, ha a vezetők és a dolgozók egyaránt résztvesznek az ellenőrzés munkájában. SALLAI LÁSZLÓ. Élenjáró propagandisták szószéke Hogyan készülök az előadásra? A tiszavasvári Petőfi termelő- szövetkezet II. éves politikai iskolájának vezetője vagyok. Az elmúlt év őszén 24 hallgatóval kezdtük meg a tanulást, a tél folyamán azonban 30—32 fő is megjelent egy-egy foglalkozáson. A hallgatók pontos megjelenésében sokat segített az, hogy a községi pártbizottság tagjai rendszeresen ellenőrizték a szemináriumot, s hasznos tanácsokkal láttak el engem is, az előadás elkészítésével kapcsolatosan. Az előadás megtartására és a vitára mindig alaposan, pontosan készülök. Tudom, hogy a tanulásban elsősorban rólam vesznek példát a hallgatók, a színesen, érdekesen megtartott előadást szívesebben hallgatják, jobban emlékezetükben marad. Éppen ezért a 25—30 perces előadásra 7—8 óra alatt készülök. Természetesen nem a politikai iskola megtartása előtti napon, hanem minden nap a felkészüléssel töltök el 1—2 órát. A kötelező irodalmat minden esetben áttanulmányozom, s emellett még szépirodalmi könyveket is olvasok. Egy- egy részletet fel is olvasok az előadás keretében. Azt tapasztaltam, hogy ha • szépirodalmi könyvből részletet olvasok fel — természetesen olyat, ami kapcsolatos az anyaggal — a hallgatók nagyobb érdeklődéssel hallgatják, jobban emlékezetükben marad. Az előadás anyagának összeállításakor a kötelező irodalom és szépirodalom meliert nagy segítségemre van a Szabad Nép és a Propagandista. Az előadás elkészítésekor an a törekszem, hogy ne az élettől, a gyakorlati munkától elvonatkoztatva tanítsak. Amellett, hogy a község életéről beszélek, felhasználom a Néplap cikkeit is, tehát a megyénkben történt eseményekkel is foglalkozunk. —* Ezeknek az eszközöknek felhasz-i nálásával sikerül legtöbb esetben könnyen érthetővé tenni az előadást, s ezzel elérni, hogy a hallgatók bátran hozzászólnak, vitatkoznak. A jegyzeteléssel van még hiba nálurk, ami abból adódik, hogy a hallgatók nagy többsége idős, s nincs kellő gyakorlata az írásban. Ez is késztetett arra, hogy úgy tartsam meg előadásaimat,; hegy azok is tanulhassanak, fejlődhessenek, akik nem tudnak megfelelő jegyzetet készíteni. Az előadás közvetlen hangja megkönnyíti a hallgatók tanulását, 3 éppen ezért szívesen vesznek részt a foglalkozásokon. Ezt bizonyítja, hogy a tavaszi munkák megkezdésével is 18—20 hallgató vesz részt a politikai iskolán, Ö. Nagy és Kovács Balázs elvtár« sak a tehenészetben késő estig dolgoznak, de munka után siet-t nek a politikai iskolára, s mindig felkészülve vesznek azon részt, Hamvas elvtárs, a kertészeti brigád vezetője és Kovács Sándor elvtárs, a növénytermesztési brigád tagja szintén szívesen hall-j gatják az előadást és gyakran felszólalnak a vitában. A hallgatók pontos megjelenését, jó felkészülését segíti az is, hogy Balogh János elvtárs, a termelőszövetkezet párttitkára példát mutat a pontos megjelenésben és aí tanulásban. Virág Ambrus propagandista. Megyei lakóheiyismereti pályázat A szabolcs-szatmármegyei tanáos oktatási és népművelési osztálya, a Természet, és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szer. veretének támogatásával csatlakozva a Néprajzi Múzeum és Népművészeti Intézet által rendezendő 1954. évi országos néprajzi gyüjtőpályázathoz, az iskolai és iskotánkívüli honismereti nevelés elősegítése, valamint haladó hagyományaink feltárása céljából megyei lakóhelyismereti pályázatot ír ki. A pályázaton megyei pedagógusok, a megye területén lakó pedagógiai főiskolások és a megyei tanítóképző tanulói vehetnek részt. A pályamunkák a helyi források (szájhagyomány, helyi okleveles anyag) feltárásán, illetve közvetlen megfigyelésre támaszkodó eredeti helyszíni gyűjtésen kell, hagy alapuljanak. A pályázat két fokozata: I. ALAPFOKOZAT. A Néprajzi Múzeum által kidolgozott, mellékelt lakó. helyismereti kérdőív részletes feldolgozása a megye valamelyik helységében. II. FELSŐBB FOKOZAT. A kitöltött lakóhelyismereti kérdőív adataiból kiinduló, részletesebb gyűjtésen alapuló lakóhelyismereti pályamunka összeállítása. A legjobb pályamunkák mindkét fokozatban díjazásban részesülnek. A pályázat alapfokozatában a legjobb lakóheiyismereti kérdőívek kidolgozói iárásonkint egy-egy járási I. díjat (300 forint), egy-egy járási II. dijat (200 forint) és egy-egy járási III. dijat (100 forint) nyernek. A pályázat felsőbb fokozatában a lér.iobb pályamunkák szerzői egy, vagy (lét megyei I. díjban (lOOO— 100O forint), egy vagy két megyei II. díjban (5ÖO—500 forint) és egy vagy két megyei III. díjban (300—300 forint) részesülnek. Amennyiben valamolyik járás területéről nem érkeznék be kellő számú díjazásra érdemes pályamunka, a (elszabadult pálvadllakal a bírálobizott. ! ság más megfelelő értékű járási vagy j megyei pályamunkák jutalmazására J használja fel. í A pályamunkát leh«töl«(r két pél. dányban a nyíregyházi Jozsa András Múzeum címére kell beküldeni. A lakóhelyismereti kérdőívek (alap. fokozat) beküldési határideje 1954. Június 1. A lakóhelyismereti pályamunkák (felsőbb fokozat) beküldési határideje (az Országos Néprajzi CyUjtöpályázat beküldési határidejétől, 1954. szeptember 30., eltérően) 1954. augusztus 15. A lakóhelyismereti kérdőíveket és pályamunkákat a megyei tanáos okta. tási osztálya, népművelési osztálya és a nyíregyházi Józsa András Múzeum kiküldötteiből álló bírálóbizottság bí. rálja el. A lakóhelyismereti pályamunkák bírálóbizottságában a Néprajzi Múzeum és a Népművelési Intézet. valamint a T. T. I. T. megyei szervezetének kiküldöttei is helyet foglalnak. A pályázat eredményhirdetését a megyei sajtó, valamint a Néprajzi Múzeum Adattárának Értesítője teszi közzé. A pályamunkákon (ei kell tüntetni a gyűjtő nevét, foglalkozását (tanulóknál iskolát, osztályt), lakáscím«!; továbbá a gyűjtés helyét és idejét; valamint az adatszolgáltatók (akitől a pályázó gyűjtött) személyi adatait (név. életkor, foglalkozás, esetleges korábbi lakóhely). A pályázni óhajtók részvételi szándékukat mielőbb be kell, hogy ielent. sók a nyíregyházi Józsa András Múzeumnak. A pályázat felsőbb fokozatában résztvenní óhajtók mielőbb, de legkésőbb a lakóheiyismereti kérdőív beküldésével egyidejűleg ismertessék részletesebb pályamunkájuk vázlatos tervét. A nyíregyházi Józsa András Múzeum, valamint a Néprajzi Múzeum Adattára (Budapest. Vili., Könyves Kálmán-körút 40.) szívesen ad tanácsot. útmutatást a részletesebb pálya, munkák kidolgozásához. A lakóheiyismereti kérdőívet a pályázni óhajtók kérésére a nyíregyházi I Józsa András Múzeum küldi megN S A V