Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-07 / 82. szám
1954 ÁPRILIS 7, SZERDA NÉPLAP t Angol alsóházi vita a fegyverkezés csökkentése és a csökkentés ellenőrzése kérdéséről Attlee és Churchill felszólalása Clement Attlee, az angol munkáspárti ellenzék vezetője hétfőn az alsóházban előterjesztette pártjának határozati javaslatát, amelyben felhívja a kormányt, hogy haladéktalanul igyekezzen Churchill — Eisenhower — Malen- fcou-találkozót létrehozni a fegyverkezés csökkentése és e csökkentés ellenőrzése érdekében. Azzal indokolta a határozati javaslat előterjesztését, hogy meggyőződése szerint elérkezett az a pillanat, amikor szükség van a világ helyzetének nyugodt és realista felméi’ésére, mert nem hiszi, hogy „a hidrogénbomba meg fogja akadályozni a háborúkat*'. Churchill Attlee beszédére mondott válaszában a hidrogénbomba kísérletek folytatása mellett szállt síkra és azt bizonygatta, hogy „ezek a kísérletek a világbéke és nem a világháború esélyeit növelték“. A továbbiakban hangoztatta, hogy semmiesetre sem kéri fel az Egyesült Államokat a hidrogén- bomba-kísérletek beszüntetésére. Az angol miniszterelnök alsóházi beszédében elsőízben hozta nyilvánosságra annak az egyezménynek a szövegét, amelyet 1943-ban Roosevelt elnökkel az atombomba felhasználásáról kötött. Ezen egyezmény értelmében sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem használhatja az atomfegyvert a másik fél megkérdezése nélkül. A munkáspárti határozati javaslattal kapcsolatban Churchill azt mondotta, hogy kormánya „elvileg nem ellenzi“ a javaslatot, feltéve, hogy a „haladéktalanul“ kifejezés nem jelent „alkalmatlan időben“ történő cselekvést. Az angol miniszterelnök utalt a küszöbönálló genfi értekezletre és azt a nézetét hangoztatta, hogy mielőtt eleget tennének a határozati javaslatban foglaltaknak, „látnia kell, hogy mi történik Genfben**. Az angol alsóház a vita lefolytatása után elfogadta a munkáspárti határozati javaslatot, anélkül, hogy a kérdést szavazásra tették volna fel, — jelenti az „AFP“. Washington. James Hagerty, a Fehérház sajtótitkára Churchill hétfői alsóházi beszédével kapcsolatban kijelentette, hogy „jelenleg nincs érvényben a Roosevelt és Churchill között 1943-ban kötött egyezmény“. Hangsúlyozta, hogy „a 11 évvel ezelőtt kötött szerződést a hidrogénbombára nem lehet alkal- mazni**! A német militaristák ismét annektálni akarják Ausztriát Becs (MTI): Az „österreichische Volkstimme“ „Ismét annektálni akarják Ausztriát!“ címmel egy térképet közöl, amely a „Der Stern'“ című nyugatnémet képeslapban jelent meg március 28-án. A térképen Ausztria nincs feltüntetve, „hanem éppenúgy NagyNémetország részét képezi, mint Csehszlovákia és Lengyelország nagyrésze. Ismeretes, hogy 1938 előtt szintén közöltek olyan térképet, amelyeken a német militaristák jövendő terveiket propagálták. Úgylátszik, most ismét hozzáfogtak ehhez“ — írja a lap. Csütörtöktől forgalomba állítják a Hargita gyorsmotorvonatot Csütörtöktől, április 8-tól Bu- dapest-nyugati pályaudvar és Nyíregyháza között forgalomba helyezik a Hargita gyorsmotorvonatot. A gyorsmotorvonat Buda- pest-nyugati pályaudvarról hét óra harminc perckor indul. Útközben Szolnok, Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló és Debrecen állomásokon áll meg. Nyíregyházára 12 óra egy perckor érkezik. Nyíregyházáról visszafelé 17 óra 37 perckor indul és útközben csak Debrecenben, Püspökladányban és Szolnokon áll meg. A gyorsmotorvonat korlátozott befogadóképessége miatt csak külön hely-jeggyel vehető igénybe. EMBEREK? Az embertelenség mérhetetlen mélységeibe tudnak süllyedni a nép ellenségei. Bizonyítékul fel lehet hozni a francia kormány cselekedeteit. Nem arról van most szó, hogy ez a kormány szennyes háborút folytat Vietnamban, volt SS-banditákat használ fel a hazafiak meggyilkolására, még arról sem, hogy ez a kormány kész lenne beleegyezni a valamikor, nem is olyan régen, Párizst leigázó Wehrmacht feltámasztásába. — Sokkal „kisebb“ esetről van most szó. A montluconi gyakorlóorvosok megismerkedtek a fájdalomnélküli szülés szovjet módszerével és ennek gyakorlati eredményeiről meg is győződtek. Az orvosok elhatározták, hogy a módszert alkalmazni fogják. Nos, a francia kormányhatóságok feljelentették őket, azzal az ürügygyei, hogy „megszegik a szakmai szabályokat“. Nem ismerjük pontosan azokat az orvosi szakmai szabályokat, amelyeket a francia kormány hivatalosan is elismer. Igaz, hogy hallottunk már egyet- mást vietnami, indokínai „műtétekről“, amikor benszülött hazafiak szemét szúrták ki, nyelvét tépték, gyomrukat felhasították. Dehát mi közük van a montluconi kórházban fekvő szülőanyáknak mindehhez? Miért nem szabad nekik fájdalom- mentesen szülni, miért kell nekik nagy kínokat kiállni? Úgy látszik, a két dolog között mégiscsak van összefüggés. A reakció képviselői minden területen megátalkodott ellenségei a haladásnak, — akár egy nép függetlenségéről, akár az édesanyák szenvedéseinek enyhítéséről van szó. Ezekután jogosan kérdezhetjük a fájdalommentes szülés ellenzőit illetően: vájjon emberek ezek? Kitüntették megyénk élenjáró termelőszövetkezeti dolgozóit A Népköztársaság Elnöki Ta- 1 nácsa a termelőszövetkezeti gaz- . dálkodás terén tanúsított példa- niutató munkásságuk elismerésiéül Molnár Istvánnak, a gebei ^ejifn termelőszövetkezet juhászának a „Munka Érdemrend”, IVancsik Istvánnak, a nyírcsaho- lyl Vörös Csillag termelőszövet- ktíiéf gyümölcskertészeti munka- csapatvezetőjének, Jakab Dánielnek, a kocsordi Uj Élet termelőszövetkezet brigádvezetőjénck a „Szocialista Munkáért Érdemérem”, Kocsordi Endrének, a kocsordi Táncsics termelőszövetkezet növénytermelési brigádvezetőjének, Klapka Miklósnak, a kölesei Petőfi termelőszövetkezet gyümölcstermelési brigádvezetőjének, Dékmár Józsefnek, a besc- nyődi Szikra termelőszövetkezet tagjának a „Munka Érdemérem” kitüntetést adományozta. Kelepce a gall kakasnak MSUMŰV «AlrA Az Egyesült Államok és Nyugat-Németország reakciós körei rá akarják bírni Franciaországot, hogy lépjen be az úgynevezett „Európai védelmi közösségibe, melynek leple alatt újjáteremtik a francia népnek halálos veszélyt hozó német Wehrmachtot. A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiójának műsora Stúdió postája. — Hírek. — Zenei díszalbum. — Riport a megye legjobb állandó begyűjtési bizottságáról. — Ismerd meg megyédet: Megyénk kipusztult állatvilága. — Szatmári Sándor írása. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben tovább enyhült a nemzetközi helyzet. Ez nem tetszik azoknak a kalandoroknak, akik egy új háborútól remélik hasznuk megsokszorozódását s éppen ezért tovább próbálják folytatni mesterkedéseiket a nemzetközi helyzet elmérgesítésére. A legfőbb lármát az amerikai monopolisták lakájai csapják s közöttük is első helyezést érdemel John Foster Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere. Dulles minden áron azt akarja bebizonyítani, hogy a Szovjetuniónak és a Kínai Népköztársaságnak „agresszív tervei" vannak és hogy a „szovjet blokk“ létezése már magában is „olyan súlyos veszélyt jelent, amilyennel mi (az Egyesült Államok) még sohasem találkoztunk“. A hadianyaggyárosok érdekében azt követeli Dulles, hogy „haladéktalanul tömeges visszacsapást (?) kell mérni“ az esetleges agresz- szorra, minden eszközzel, akár atomfegyverrel is, „ha az elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államok létérdekei veszélybe kerültek“. Dulles kijelentései nyomán új erőre kaptak — legalábbis hangban — a háború washingtoni propagandistái és egyre-másra nyilatkoznak a háború szükségességéről. Mindez „véletlenül“ éppen a genfi értekezlet előtt történik. Megható, hogy Dulles és társai mennyire szívükön viselik az Egyesült Államok „létérdekeit“, csupán egyetlen hiba csúszott be számításaikba: a népek, KÉT II T közöttük az Egyesült Államok népeinek érdekeit is, összetévesztik maroknyi harckocsi- és bombagyáros érdekeivel. Ez pedig súlyos baklövés részükről. Az az út, amelyen ők járnak, amelyen tovább szeretnének haladni, túlságosan messze esik a reális, járható úttól. A világ népei, dolgozó tömegei egész más utat választanak. Érdemes megfigyelni például, hogy milyen visszhangja van Dulles hangoskodásának és a nemrégiben megjelent szovjet jegyzéknek, amely az összeurópai kollektív biztonság megteremtését célozza. Dulles kijelentései után még a kanadai külügyminiszter, Lester Pearson is kifogásolta, hogy az Egyesült Államok maga akarja eldönteni a háború, vagy béke kérdését s nem kis gúnnyal jegyezte meg, hogy Washington „tenyere az atombombáért viszket“. A dolgozó tömegek szerte a világon nagy felháborodással fogadták az amerikai imperialisták újabb mesterkedéseit. A szovjet jegyzék azonban széleskörű baráti visszhanggal találkozott. Mint ismeretes, ez a szovjet jegyzék továbbfejlesztése annak a nagyjelentőségű molotovi javaslatnak, amelyet a szovjet küldöttség a berlini tanácskozáson terjesztett elő az összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötésére. Mit akar a Szovjetunió? Tartós békét Európában és az egész világon. Az európai béke biztosítása természetesen kiha- I tással van a világbékére is. A Szovjetunió a népek érdekeit szem előtt tartva, meg akarja szüntetni azt az áldatlan állapotot, hogy Európában zárt katonai csoportosulások keletkezzenek, amelyek egymás ellen irányulnak. Ilyen csoportosulás az Atlanti Szövetség mai formájában. Ebben a szövetségben nem vesz részt minden olyan európai állam, amely résztvett a fasizmus leverésében, nem vesz részt a Szovjetunió. A Daily Mirror című angol burzsoá lap is leszögezi: „Bár Nyugat-Európában tapintatlanságnak tartják nyíltan úgy beszélni a NATO-ról (Atlanti Szövetség — szerk.), mint kizárólag Oroszország ellen irányuló szervezetről, a NATO a valóságban pontosan ilyen.“ Nos, a Szovjetuniónak az a véleménye, hogy ilyen katonai csoport létrehozása helyett teremtsenek olyan szövetséget, olyan átfogó kollektív biztonsági rendszert, amely lehetetlenné és szükségtelenné teszi két egymással szembenálló katonai tömb létrehozását, olyan szövetséget teremtsenek, amely a békét biztosítja. Ezért fejlesztette tovább a szovjet kormány a berlini tanácskozáson benyújtott javaslatát, ezért vette figyelembe a nyugati nagyhatalmak részéről megnyilvánult ellenvetéseket s ezért szögezte le: nem ellenzi, hogy az európai biztonsági szerződés tagjai közé felvegyék az Egyesült Államokat és hogy kész megtárgyalni a Szovjetunió részvételét az Atlanti Szövetségben. Világos, ha a Szovjetunió részt- vesz az Atlanti Szövetségben, akkor ez a szövetség többé már nem egy ország ellen irányuló támadó szövetség lenne, hanem minden országot magábanfoglaló, békét biztosító szervezet. A szovjet kormány jegyzéke hatalmas lépés előre a béke biztosítása útján. Ez az az út, amelyen a világ valamennyi becsületes embere haladni akar, ez az út a népek útja! Bizonyítéka ennek az a széleskörű baráti visszhang, amely a szovjet kormány jegyzékét követi. Az Avanti című olasz haladó lap rámutat arra, hogy „a szovjet jegyzék mérföldkő és az is marad az európai világbékéhez vezető úton“. A National Zeitung azt írja vezércikkében: „a Szovjetuniónak a jegyzékben foglalt új javaslatait üdvözlik Németország összes békeszerető erői, mivel £j1(j£vaslatok Nyugat-Nérnet- ország újrafelfegyverzése veszélyének kiküszöbölésére, valamint a nemzetközi feszültség enyhülése eredníényeképpen Németország mindkét részének közeledésére iránjHiíbak“. Még a France Soir című francia lap is rámutat, hogy a szóVjet tervben „semmi sincs, ami bíléntétben állana Francia- ország nemzeti érdekeivel, sőt, ellenkezőleg. Az Egyesült Államok politikája azonban az ellenkező irányba fejlődik“. Nagy riadalmat ! fokozott az amerikai uralkodó körökben a szovjet jegyzék. A NeWYork Herald Tribune kénytelen bevallani, hogy a szovjet javaslatoknak „vonzóereje“ van az európai népek számára. A The New York Times a jegyzékkel kapcsolatban leszögezi, hogy „Adenauernek még sohasem maradt olyan szűk tere a manőverezésre, mint most“. A washingtoniak kezdetben megpróbálták kereken visszautasítani a szovjet javaslatokat, most azonban kénytelenek figyelembevenni Európa és a világ hangját. Hiszen még a burzsoá körök is arról beszélnek, hogy itt az ideje a megegyezésnek, A News Chronicle című londoni lap elmondja, hogy az Egyesült Államok sietve elutasítóan nyilatkozott a szovjet jegyzékről* „nyilván nem gondolva kellő módon arra a nyugtalanságra és felháborodásra, amelyet az ilyenfajta taktika a NATO-országokban kelthet“. A The Times tovább folytatja a gondolatot és azt írja, hogy a szovjet jegyzék „tüzetes tanulmányozást érdemel“* A francia Le Monde című burzsoá1 lap kijelenti: „nincs több indok arra, hogy elutasítsák a szovjet javaslat tanulmányozását“* íme, két út áll a világ népei előtt. Nem kétséges, hogy a népek azt az utat választják, amelyet a Szovjetunió mutat számukra, a béke útját és bárhogy is kiabálnak, bárhogy is mesterkednek a háború hívei, az élet csatájában a győzelem az egyszerű, becsületes embereké lesz. Hiszen az erő is a mi oldalunkon van és ez az erő napról napra növekedik.
