Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-07 / 82. szám
*» n e p l a e lbJi APRILIo 7, SZERDA Hozzászólások o módosítóit szervezeti szabáluzáf tervezetéhez Pártoktatás Háza hírei Április 8-án, csütörtökön este mcl Kocsány Gyula elvtárs tart 6 órakor „A módosított Szerve- előadást a Pártoktatás Házában, zeti Szabályzat tervezetéhez” cím„A Néplap április 2. számában megjelent Hutás József elvtárs hozzászólása a szervezeti szabályzat tervezetéhez, amelyben azt javasolja, hogy „a tagjelölt felvételi kérelméhez két ajánló legyen, az egyik hároméves, a másik egyéves párttagsággal rendelkezzen“. En ehhez akarok hozzászólni és kifejezésre juttatni véleményemet. Ezzel a javaslattal nem értek egyet, mert továbbra is helyesnek tartom a módosított szervezeti szabályzat tervezetének 4/7. pontját, amely azt foglalja magába, hogy a tagfelvételhez két olyan párttag írásos ajánlata Szükséges, akik a pártnak legalább egy éve tagjai. Helyesnek tartom ezt azért, mert ez fokozza az egyéves párttagok felelősségérzetét a párt iránt. Ha emelnénk az ajánlók tagsági idejét, ezzel meg is nehezítenénk a tagfelvételt különösen falun. TÓTH JÓZSEF, a MÁV.-forgalom pártszervezetének tagja.“ * „Helyesnek tartom a szervezeti szabályzat tervezetének azon pontját, mely arról szól, hqgy a Központi Vezetőség jóváhagyásával azokat a tagjelölteket is fel lehet venni a párttagok soráiba, akiknek még nem telt le a 6 hónapos tagjelöltségi idejük. Azért tartom ezt helyesnek, mert ez elősegíti, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, ahol nincs párt- szervezet, mielőbb létre tudjuk azt hozni. Ez a pont arra "kötelezi a megyei, járási pártbizottságokat, hogy ennek a munkának nagyobb figyelmet szenteljenek, s alapos körültekintéssel válasszák ki a párttagokat. Arra is kötelez ez. hogy nagyobb segítséget adjanak az így megalakuló pártszervezeteknek. Az így felvett párttagokat és megalakult pártszervezeteket pedig arra kötelezi, hogy harcoljanak a párt- és kormány- határozatok végrehajtásáért. küzdjenek a mezőgazdaság felvirágoztatásáért. A 4/d. pont jogot ad minden párttagnak, hogy részt vegyen a párt minden olyan ülésén, ahol az őt érintő dolgokkal foglalkoznak, személyével kapcsolatban döntenek. Ez a jog, — amely nem szerepelt a régi szervezeti szabályzatban — azt fogja eredményezni, hogy a párttagok aktívabban kapcsolódnak a pártmunka végzésébe, méginkább magukénak érzik a pártot. Egyben azt is meggátolja, hogy helytelenül döntsenek egy- egy párttag ügyében. Ez arra kötelezi a megyei és járási párt- bizottságokat, hogy körültekintőbbek legyenek, alaposan fontolják meg, vizsgálják meg az alsóbb pártszervezetek által beterjesztett ügyeket, mielőtt egy-egy párttag sorsáról döntenek. SZŐKE LAJOS, a tiszaszalkai községi párt- bizottság titkára.“ Tanuljunk, a» SzKP tapasztalataiból A végrehajtás ellenőrzéséről és a pártirányítás módszereinek tökéletesítéséről Készletek G. BORKOV, a SzKP. szaratovi területi pártbizottság titkárának cikkéből. A pártbizottság irányító munkájának fontos része a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzése. Az ellenőrzés segít bennünket a határozatok helyes végrehajtásában, a hibák kiküszöbölésében, a jó módszerek hasznosításában. Az ellenőrzés azonban csak akkor felel meg ezeknek a feladatoknak, ha nem formálisan, nem bürokratikus módszerekkel végezzük. Az ellenőrzés akkor a leghasznosabb, ha a pártbizottságok dolgozói rendszeresen felkeresik a kerületeket, az alapszervezeteket, a kolhozokat és az üzemeket, hogy a helyszínen lássák, hogyan hajtják végre a párthatározatokat. A szaratovi területi pártbizottság rendszeresen küld ellenőrző brigádokat a kerületekbe, a városokba, az üzemekbe és a kolhozokba. A brigádok tagjai között nemcsak pártmunkások, hanem szovjetek dolgozói, komszomol- szervezetek megbízottai, mezőgazdasági és ipari szakemberek, kul- túrmunkások is vannak. Az ilyen összetételű brigád hozzáértéssel vizsgálja meg egy-egy pártszervezet munkáját, s könnyebben felfedi a hiányosságokat. Gyakran előfordul, hogy miután a területi pártbizottság meghallgatja valamelyik kerület beszámolóját, brigádot küld ki a kerületbe, hogy segítsen a határozatokat végrehajtani. Ez a módszer a gyakorlatban bevált. Hiába utaznak azonban a pártbizottság dolgozói a kerületekbe, ha bürokratikusán, felületesen végzik az ellenőrzést. A szaratovi területi pártbizottság egy alkalommal brigádot küldött ki a ba- langyinszki kerületbe, hogy ellenőrizze a SzKP. központi bizottságának szeptemberi teljes ülésén hozott határozatok végrehajtását. A brigád azonban főleg adatokat gyűjtött, akták és jelentések alapján tájékoztatta a pártbizottságot, s nem támaszkodott a tömegekre, nem vett részt egyetlen pártgyűlésen, egyetlen kolhozgyűlésen sem, nem nyújtott semmiféle segítséget a helyi pártszervezeteknek, a dolgozóknak. Beérte azzal, hogy egyszerűen „lefényképezte“ a hiányosságokat. Az ilyen ellenőrzés természetesen nem hozhat gyakorlati eredményt. A területi pártbizottság másodszor is kiküldte a brigádot a balangyinszki kerületbe azzal, hogy végezzen alaposabb munkát, hatékonyan segítse a kerületi pártbizottságot és csak azután terjessze be jelentését megvitatásra a területi pártbizottsághoz. Előfordul az is, hogy a határozatok meghozását formális feladatnak tekintik. Egy alkalommal a szaratovi területi pártbizottság meghallgatta az építőanyagipari dolgozók szakszervezete területi bizottságának beszámolóját. A beszámolóból kitűnt, hogy a szak- szervezet területi bizottsága a már korábban hozott határozat több pontját eredményesen teljesítette, de több feladat még megvalósításra vár. Az ülésen felmerült a kérdés, kell-e újabb határozatot hozni? Többen rámutattak arra, hogy a korábban hozott határozat helyes volt, csak a végrehajtásban vannak fennakadások. Az ülés egyes részvevői azonban amellett kardoskodtak, hogy új határozatot kell hozni, hogy az ülésnek „nyoma maradjon“. Ez a javaslat azt mutatta, mennyire megszokták egyes pártfunkcionáriusok a bürokratikus módszereket s mennyire nehéz szakítani a rossz módszerekkel. Világos, hogy nem szükséges minduntalan újabb határozatot hozni, ha az előző határozat még nincs végrehajtva s ha a korábban kitűzött feladatok továbbra is aktuálisak. A végrehajtás ellenőrzése sokkal jobb lesz, ha új határozat helyett hasznos útmutatást adnak a funkcionáriusoknak és konkréten segítik őket a hibák leküzdésében. A végrehajtás ellenőrzése egyben nevelési eszköz is. A helyes ellenőrzés fegyelmezettségre. felelősségérzetre, őszinteségre neveli a kádereket. Az ellenőrzés híján jó kád^rqk is hibákat követhetnek el. s vetítenek olyan értékes tulajdonságaikból. mint a hibákkal szerűben való kérlelhetetlenség, az önmagukkal és beosztottjaikkal símben támasztott magas követelmények. A végrehajtás ellenőrzésének módszereit csak úgy tudjuk tökéletesiteni, ha ebbe a munkába rendszeresen bevonjuk a kommunisták és pártonkí- viiliek tömegeit, ha felülre1 íövő ellenőrzést összekapcsoljuk az alulról jövő ellenőrzéssel. Az alapszervezetekben az ilyen ellenőrzés fóruma a taggyűlés, a kerületekben és a városokban a pártbizottságok teljes ülései és az aktivaértekezletek. Az alulról jövő ellenőrzés fontos részét alkotják azok a levelek, amelyeket a dolgozók intéznek a vezető párt-, szovjet és gazdasági szervekhez. Ezek a levelek felfedik egy-egy intézmény munkájának hibáit, bírálják a vezetők helytelen cselekedeteit, javaslatokat tartalmaznak. A munkások, kolhozparasztok és értelmiségiek levelei fontos tájékoztatást adnak arról is, hogy az üzemekben és a különböző munkahelyeken helyesen valósítják-e meg a párt és a kormány útmutatásait, hogy a vezetők elég figyelmesek-e a dolgozók iránt, szilárdítják-e állandóan kapcsolataikat a tömegekkel és éberen őrködnek-e az állami érdekek felett. Tavaly a szaratovi területi párt- bizottsághoz igen sok levél érkezett a dolgozóktól. Az ellenőrzés folyamán bebizonyosodott, hogy a levelek jelentős kérdéseket vetettek fel és a felsorolt tények többsége igaz volt. A dolgozók levelei nyomán például a területi pártbizottság konkrét intézkedéseket hozott a falusi tanítók élet- körülményeinek megjavítására, tüzelővel való ellátására, a tanítók számára készülő lakóházak felépítésének meggyorsítására. Az alulról jövő ellenőrzés ki- fejlesztése szempontjából rendkívül nagy szerepük van az állami intézmények párt-alapszervezetei- nek. Az ő feladatuk, hogy jelezzék az állami intézmények munkájában felmerülő hiányosságokat és a hibák kijavításának módjait. A városi és kerületi pártbizottságoknak az eddiginél több figyelmet kell fordítandók az állami intézmények párt-alapszervezeteire, aktivizálni kell ezeket a pártszervezeteket. s ellenőrizni kell, hogyan hajtják végre a párt- és a kormányhatározatokat. Az alulról jövő ellenőrzésnek nemcsak az a jelentősége, hogy előmozdítja a határozatok teljesítését, hanem az is, hogy megmutatja, helyesek voltak-e a határozatok és a direktívák, összhangban álltak-e a párt politikájával, a dolgozók érdekeivel, az élet követelményeivel, a helyi viszonyokkal. Orvoslást várunk! Leveleken miért kevés a csikó ? Levelek községben sok ló van. A községünkhöz tartozó fedeztető állomás azonban 18 kilométerre van községünktől. Ha a dolgozó parasztok azt akarják, hogy lovaik szaporodjanak, két- három napot tölthetnek el, míg lovaikat elvezetik és sok kerül a fedeztetésre. Helyes lenne közsé-. günk lóállományának szaporí-* tása érdekében közelebbi ménte-* lephez osztanák be községünk lo* vait, vagy a méneket hoznák ide meghatározott időben. Lengyel István Levelek. Mikor akarja elkészíteni a nyíregyházi gépjavító vállalat dinamóinkat? A napokban már újabb vállalásokat tettek a gépállomás dolgozói a pártkongresszus tiszteletére. A felajánlások teljesítését akadályozza, hogy három gép vezetője csak nappal tud dolgozni, mivel nincs a traktoron dinamó. A dinamót kijavítás végett a nyíregyházi gépjavító vállalathoz vitték, 1953 november és decenv ben hónapban. Kijavítása azon-* ban még a mai napig sem történt meg. Igyekezzen jobb munkát végezni a gépjavító vállalat, hogy elősegítse gépállomásunk munkáját. Múzsái József Fehérgyarmat. » A Tatarozó és lapító Vállalat figyelmébe A Szabolcs-Szatmármegyei Tatarozó és Építő Vállalat mátészalkai kirendeltségéhez (amely most Nyírbátorban van) 1953. évi október hó 5-én levelet küldtünk, melyben megírtuk, hogy Lőrincz Endre nagyhódosi lakos 1953 tavaszán a gacsályi állomásról Nagyhódos községbe és Nagyhódos községből Gacsály vasútállomásra fogatával munkásokat szállított és az érte járó fuvarpénzt még a mai napig sem kapta meg. Tartozik a vállalat Bakos Béla kovácsmesternek is 130 forint munkadíjjal. Ugyancsak tartozik Cserepes Bálintnak, Bakk Károlynak és Kulcsár Antalnak munkabérrel. A helyszínen kinn járó munkavezető állította be ezeket a dDlgozókat a betonlocsoláshoz azzal, hogy a munkabért pár napon belül megkapják. Ez körülbelül 8—9 hónapja hangzott el. Az emberek el is végezték a rájuk bízott munkát, de a munkabért a mai napig sem fizették ki. Néhány szót szeretnénk még szólni az átadott iskola állapotáról és a vállalat anyagtakarékosságáról. Amikor az iskolát átadták, ígéretet tettek az átadók, hogy egy hónapon belül a műútról a bejáró hidat, valamint a betonjárdát megépítik. Ez még a mai napig sem történt meg. A beépített cserépkályhák is csak részben készültek el. Az ajtókat fordítva állították be. Az igaz, hogy az ajtókat később megforgatták, de a sérüléseket nem javították ki. A hiányosságok rendbehozásához már nincs szükség sem födémtéglára, sem téglára. Ennek ellenére a tanácsház udvarán többezer darab tégla hever szanaszét. Sokat el is hordtak már a község lakói. Az illetékesekkel beszéltek az anyag elszállításáról, de azt válaszolták, nem érdemes elszállítani, mert többe kerül a fuvar, mint az anyag ára. Ezekután azt javasoltuk a vállalatnak, hogy értékesítsék az anyagot a helyszínen. Ez sem történt meg. CZINKU ISTVÁN, v. b. elnök, Nagyhódos. Kekünk villanyfényre van szükségünk, nem Bermann-csövekre A terményforgalmi vállalat vá- sárosnaményi telepének két raktárába 1953 szeptemberében beszereltettük a villanyt. — A villanyszerelő vállalattól meg is jelentek a dolgozók, a Bermann-csöveket berakták a falakba. — A két helyiségben a villany azonban még a mai na-* pig sem ég. Nekünk nem Bér-. mann-csövekre van szükségünk, hanem villanyfényre. Orosz Bálint Vásárosnamény, A Néplap elintézte „Kedves Elvtársak! örömmel írom levelem, mert a Néplap bírálata után megjavult a kenyér minősége. Panaszunk elintézéséért a petneházi dolgozók nevében mondok köszönetét. FEKETE MIKLÓS Pctneháza.” * * „A Néplap március 27-i számában „Se pénz, se tehén” cím alatt cikk jelent meg, melyben a nyírmadai községi tanács elnöke panaszolja, hogy Bartha Gábor nyírmadai lakos az 1953 augusztus ltí-án kényszervágott tehene után járó vételárat még uera kapta meg. A panasz indokolt, mint jogos kritikát el is fogadjuk. Pártunknak és kormányunknak az az utasítása, hogy a kényszervágások esetében a kárt szenvedő gazdák a kártérítést lehetőleg meg aznap meg is kapják. Az esetek túinyomó részében ez így is történik. Mi hibásak voltunk ebben az esetben, mert amikor a községi tanács értesítését 1953 november 10-én megkaptuk, azt bürokratikusán kezeltük és megelégedtünk egy rövid válaszlevéllel, amit november 12-cn írtunk a tanácsnak. Kértük, hogy közöljék velünk, hogy a kimérésből származó és levelében jelzett 2.040 forintot kinek és mikor fizette be. Ezzel az ügy irattárba került. Hibásak vagyunk annak ellenére, hogy a levélre választ nem kaptunk, mert azóla utána nézhettünk volna, mi van a dolgozó paraszt kártérítésével. A községi tanács 2.040 forint kártérítésről írt, most azonban utólag kiderült, hogy ez a közlés téves. A községi tanács 2532 forintot utalt át ifj. Kiss István és Bartha Gábor részére, de a* átutaláson sem közölte, hogy ebből az összegből mennyi illeti ifj. Kiss Istvánt és mennyi Bartha Gábort. Az utólag kiállított kényszervágási jegyzőkönyv alapján számfejtett és Bartha Gábort megillető 1050 forintot április hó 2-án címére átutaltuk. Köszönettel tartozunk a Néplapnak, hogy ezt a jogos panaszt közölte. Ezzel rávilágított egy elkövetett mulasztásra. Azon leszünk, hogy a hasonló hibákat a jövőben elkerüljük. SEBÖK ANDRÁS igazgató, VARRÓ JANOS főkönyvelő. Húsipari Vállalat.”
