Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)

1954-04-04 / 80. szám

PRILIS 4, ' VASÁRNAP NÉPLAP id;-: Divatos sportkabát szabásmintája 42 — belét, 43 — elörész, 44 — zseb, 45 — zsebszegély, 46 — betoldás, 47 — hátrész fele, 48 — gallér fele, 49 — felsőkar, 50 — alsókar. Szép sportkabát most tavaszra I tweed szövetből készül, 2 méter ! 60 centi anyag szükséges hozzá. Divatszínek: zöldes-barna — fe­hérrel átszőtt, diagonál, zöld, barna fehérrel átszőtt, barna — fehér pepita szövetből. Tavaszi divat Tavasszal ismét feltűnik a fia­talos soleil-plissé szoknya, ami fő­leg szürke és sötétkék tropikál szövetből készül. — A virágos emprimé selyemblúz új színt hoz a tavaszi blúzdivatba. Az imprimé- blúz vagy egyszerű ingblúz, vagy kívülkötős, nőies formában készül. Az utóbbi derékmegoldása szé­les, redőzött övrész, amelyet ol­dalt masnira kötnek. Uj ötlet az emprimé blúz anyagából készült könnyű kis tavaszi kalap. A sok­féle új tavaszi kardigán között újdonságként szerepel a sima kö­tésű, végig gombolt kardigán, sötétkék, rózsaszín, világoskék, fehér és ballonzöld színben. „Rendel“ már a legjobb kozmetikus: a koratavaszi napsütés A napozás után arcunkat mos­suk le langyos vízzel és ismét krémezzük be. Akinek érzékeny a bőre, és a tavaszi széltől, nap­tól húzódik, vagy pörsenéses, né­hány napig ne mossa szappannal és vízzel az arcát, hanem man­dula-olajjal tisztítsa. Gyógyszer- tárban kapható. Hasznos tudnivalók . . »ÍÖSÖyl Szálka eltávolítása a testből fájda­lom nélkül. Önisiink forró vizet egy bőnyakú paJackba. e nyomjuk a szál­ka által megsebzett testrészt erősen a palack szájára. A hús a nyomás kö­vetkeztében összezsufforodik és a szál­ka két-liárom perc múltán kiszorul anélkül, hogy fájdalmat éreznénk. Citrom és narancs eltartása. Rak­juk a citromot és narancsot a friss n^'írfaseprő veaszőácai között a pincé­be. Vacry: rakjuk a citromot hamu­ba. Ha azt akarjuk, hogy minél to­vább álljon el, ne fogdoeeuk mes: őket kezünkkel. Elsózott sonka, vagy füstölthús ja­vítása. Tegyünk a. vízbe, amelyben a sonkát, vacy a húst főzzük, egy evő­kanál porcukrot és két vízben főzzük olymódon, hogy az első sóevizet leönt­jük róla és azonnal friss forró vízzel pótoljuk. Ha azt akarjuk, hopy a son­ka srönere és szaftos legyen, a főzés előtti éjjelen melegvízben áztatjuk, amelyben félkanál szódabikarbónát feloldottunk. Receptek Töltött borjúhús. Vegyünk töl leni- való borjúhúst. Éles Bésscl vájer.iunk üreget a húsba, aztán, elkészítjük a következő tölteléket. Két-három darab zsemlyét (aszerint, amennyi tölteléket akarunk készíteni) vízben megázta­tunk, majd jól kicsavarjuk, ujjaink­kal szétmorzsoljuk. Apróra vágott zöldpetrezselymet, eót. kevés zsírban pirított kis fej vöröshagymát, fűszer- pótlót és két egész tojást teszünk hoz­zá. Mindezeket jól összekeverjük. a húst megtöltjük, a nyílást fehércér­nával összevarrjuk. Tepsibe tesszük, két evőkanál olvasztott zsírt, vagy olajat és egy pohár vizet öntünk rá. Közepes tűznél, sűrűn locsoigatva. szép piroera sütjük. Tálaláskor ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, adjunk hoz­zá savanyúságot, vagy kompótot. Hal ragon. A megtisztított, megmo­sott halat besózzuk. 25—30 percie áll­ni hagyjuk, majd kisebb darabokra vágjuk. A szeleteket olvasztott, bő zsírban 5—6 percig pároljuk. Majd tűzálló edénybe tesszük, s a következő mártással öntjük le: zsírból, lisztből világos rántást készítünk, feleresztjük vízzel (ha van hüe-. csont- vagy zöld­séglével). össze vegyítjük egy deci tej­fellel. melyben előzőleg elhabartunk két tojássárgáját. Fehér borral ízesít­jük. tegzünk hozzá 5—-6 deka gombát. A mártás felforrt, ráöntjük a halra, tetejére vajban pirított zsemtyemor- zsát hintünk, sütőben 15 percig süt­jük. Burgonyával tálaljuk. Kávés szeletek. Egy kanál zsírt, 2 tojássárgájával habosra, keverünk. Te­gzünk bele 8 kanál cukrot. 8 kanál lisztet. 1 kávéskanál ezódabikarb 1 vaniliáscukrot és 8 kanál __ tejet. Összegyúrjuk, majd a tésztát két részre osztjuk. Egyik félét kévé« fe­ketekávéval színesítjük, a másikat úgy hagyjuk. Előezör a világosszínü tész­tát nyújtjuk ki. s tesszük a tepsibe. Megkenjük vékonyan sa/vauykásízü lekvárral, e ráhelyezzük a már ki­nyújtott kávéstésztát. Ha megsült, a két tojás fehérjéből keménv habot verünk. Teszünk bele egv evőkanál cukrot. 6—8 deka vagdalt diót. s a tetejére kenjük. Ismét sütőbe tesszük száradni. Amikor kihűlt keskeny, hosszúkás darabokra vágjuk. Az MSZT kitüntetésben részesítette megyénk több dolgozóját A magyar-szovjet barátság el­mélyítése, a szovjet tapasztalatok terjesztése terén végzett munká­jukért a Magyar-Szovjet Társa­ság kitüntetésben részesítette me­gyénk több dolgozóját. Az MSZT aranykoszorús jelvé­nyét kapta dr. Kiss Lajos és Molnár László főagronómus. Az MSZT eszüstkoszorús jel­vényét kapta Májer István és Gellén Imre. Az MSZT bronzkoszorús jelvé­nyét Kovácsvölgyi József, Ma- gerla József, Joób Irén és Czutrin Miklós kapták. Külpolitikai Krónika hét derekán újabb nagyjelentőségű szovjet békekezdemó- nyezésről adtak hírt a táviratok. A Szovjetunió jegyzéket nyújtott át a három nyugati hatalom képviselőinek. Közölte velük, hogy célszerűnek tartja az európai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslat megtárgyalásának folytatását. Ezt a javaslatot a Szovjetunió a berlini értekezleten terjesztette elő. Akkor a nyu­gati hatalmak ellenzése miatt nem került sor megegyezéses dön­tésre. A nyugatiak egyik fő ellenérve az volt, hogy az európai biztonságról szóló egyezménytervezet kizárja Amerikát. Nos, a mostani szovjet jegyzék leszögezi: „A szovjet kormány a maga részéről nem látja akadályát, hogy pozitívan oldják meg az Egye­sült Államoknak az összeurópai kollektív biztonsági szerződés­ben való részvétele kérdését.1’ A szovjet kormány ezenkívül kije­lenti: „Kész az érdekelt kormányokkal megtárgyalni a Szovjetunió­nak az északatlanti szerződésben való részvétele kérdését.” Nagyobb zavart okozott az új szovjet lépés Washington, Lon­don, Párizs kormányköreiben és ez a meglepetéssel vegyes ijedt­ség tükröződik a burzsoá sajtóban is. Amikor a sarokba szorí­tott nyugati propagandisták kissé felocsúdtak, — amikor végre megkapták a Dulles-féle boszorkány-konyhákban sebtiben főzött utasításokat, — elkezdték ismét pengetni egyrészt a „szovjet pál- fordulásnak”, másrészt a „nyugati biztonság aláásásának” már eléggé lehangolódott húrjait. Azt mondják: ellentmondás van ab­ban, hogy a Szovjetunió tegnap támadónak bélyegezte az atlanti szövetséget, s ma mégis fontolóra veszi csatlakozásának lehetősé­gét .., Nem tudják vagy inkább nem akarják megérteni, hogy a a két atlanti szövetség — a jelenlegi agresszív tömb és egy olyan szervezet, amely lemondva támadó céljairól, helyet ad a Szovjet­uniónak — jellegében alapvetően különbözne egymástól. Az atlan- tizált próféták eddig mindent megtettek, hogy a „védelmi célok’’ feliratú fehér lepellel valahogyan eltakarják a minduntalan ki­ütköző szuronyokat, előmeredező ágyucsöveket és csak úgy csö­pögtek a kenetteljes békeszólamoktól, s ahányszor fuvolázták: a mi védelmi jellegű atlanti szövetségünk nem irányul a Szovjet­unió ellen,., Most szavukon fogták őket. Ha valóban békés, vé­delmi jellegű az atlanti szövetség, mondjon le az elzárkózásnak,) a katonai tömbök szervezetének politikájáról, adjon helyet az európai biztonság és a béke védelmében érdekelt más országok­nak is. Nem a Szovjetunió következetes békepolitikájában követke­zett be törés, hanem ellenkezőleg: a nyugati hatalmak kénysze­rültek színvallásra: vagy lemondanak egy kényszerű „pálfordu­lással” eddigi agresszív terveikről, vagy végleg leleplezik ma­gukat, mint a béke, a megegyezés dühödt ellenségeit, a háborús politika eszelőseit, mikor a fentiekben említett szovjet jegyzéket nyilvánosságra hozták, egy független francia képviselő kijelentette: „Ez egyben válasz a hidrogénbombák robbantására,” Ugyanakkor, ami­kor a moszkvai külügyminisztériumban a béke érdekét szolgáló újabb szovjet jegyzéket szövegezték, Washington urai azzal vol­tak elfoglalva, hogy Bikini-szigeteken hidrogénbomba-kísérle- teket folytassanak. Ezek a „modern” tömegpusztító fegyverek azonban ezalkalommal egy kezdetleges és elavult fegyverre hason­lítottak: a bumerángra. Ez az ausztráliai ősi hajítófegyver, ha nem ér célt, visszavág arra, aki eihajította. A bumeráng most is visszavágott: alig győzik kapkodni a fejüket Washingtonban, A bikini robbanások célja a népek megfélemlítése volt, A bu­meráng azonban visszaüt a népek nem riadt rettegéssel, hanem még elszántabb békeköveteléssel felelnek, tudják, hogy — amint a Béke-Világtanács irodájának a BVT rendkívüli ülésszakát ösz- szehívó határozata mondja — „A közvélemény követelheti és ki­vívhatja az atomfegyver betiltáu'.t.” anya szült bennünket... csak ad­dig vagyunk testvérek. Gorzó: Bolond beszéd, hiszen... Szabóné (belevág szemrehányás­sal): Hogy lehetnék én testvére magának, a falu első gazdájának, papok, nagygazdák párolás barát­jának ..; én, a rongyos kis Szabó Sándorné, a harmados cselédje?... Gorzó (zavartan, értetlenül, nem tudja, mi ütött az asszonyba): Bo­londokat beszélsz össze-vissza. (Elindul, de az asszony szava meg­állítja.) Szabóné: Bocsásson meg ;:: a kifakadás a testvéremnek szólt, kiről balgán azt hittem, hogy testvérem marad szívében is ... dehát (lemondó keserűséggel), de- hát törődik is azzal a nagygazda, mi fáj a testvérnek, a nyomorult­nak. Csak néki legyen jó sora, szép ruhája, gazdamódja... Köny- oven elfeledte, mit ígért. Gorzó: Meg vagy háborodva? Mi bajod van velem? Szabóné (sírva): Volt szívük el­kívánni, hogy betegen felkeljek és eljöjjek mosni... Hát ilyen testvér maga ..: Nincs a maga szívében egy szikrája se a testvé­ri szeretetnek, mióta Peleskei Annával van egy kenyéren és t izén. Gorzó: Lásd be, hogy én se bí­rok ezzel a sárkánynyal, hát mit csináljak? Eléggé fáj ez nekem, dehát... (Kezét széttárja, mutat­va, hogy tehetetlen.) Szabóné: Nem ember, mert ha ember lenne... nem engedné, nem tűrné. Gorzó (próbálja csendesíteni a húgát): Ha tudnád, hogy én mit nyelék neki... Szabóné: Kutyába se veszi.;: Küldi hajtja, mint a cselédjét. Én nem tűrném, ha magának vol­nék. Gorzó (lehetetlenül): Mit te­gyek? Mondd meg, mit tegyek?... Jól tudod, szegény anyám, nyu­godjék, ha nyughat... kapaszko­dott volna felfelé, mivel hogy az adósság, a kilenc pulya koldússá tette a tizenötholdas, jómódú Gor- zó-családot. Szabóné: Szegény, azt gondolta, hogy legalább az idősebbik fia majd házasság folytán vissza­nyeri a család régi hírét, tekinté­lyét. Gorzó: Mindig azt mondta: „Ott a boldogság, ahol a vagyon.“ Ad­dig kérlelt, fenyegetett... sose szerettem én Peleskei Annát, de- hát nem akartam átkát. venni... bár vettem volna ... Kaptam cif­ra rangot, vagyont, elvesztettem mindazt, mi szívöröm, boldogság. Vette von’ el az isten az eszemet... Szabóné: Vett volna el sze­gényt, becsületest... magához va­lót, dögöst.. Gorzó: Gondoltam, hogy talán majd egy gyermek megadja azt, mi hiányzott életünkből. Dehát nem lett..: Szabóné: Mert megrontotta a sok bába jánykorába. Gorzó: öreg vagyok mán, mit tehetnék, az oltár előtt esküdtem meg vele. Gorzóné (bejön): Sokáig időz­tél. (Letakarítja ruháját a szal­mától. Gúnnyal.) Talán vacsorá­val marasztaltak? Gorzó (Nem néz az asszonyra. Ingerült): Néked kéne oda menni. Gorzóné: Hee? Mi van? Gorzó: Ml lenne. Semmi. Gorzóné: Mégis? Gorzó: Itthon nagy okos vagy. Gorzóné (türelmetlenül dobbant a lábával): Mit mondtál nekik? Gorzó (keserű szemrehányás­sal): Te vagy a gazda! De csak itthon tudsz dirigálni! Gorzóné (fölénnyel): Ne zoho­rálj, Gorzó! Inkább arra felelj, mit ígértél a községházán? Gorzó: Azt hiszed, ez is kupec- V . h«v»v a'' e:r.b-r licitálhat"! Gorzóné ( vésztjóslóan): Mit ké­reted magad, mint egy menyasz- szony? Miért nem felelsz? Gorzó (kifakadva): Be kell adni, oszt kész! Egén! Gorzóné (pulykamérges, karba fűzi a kezét, nagy dölyffel): Ügy! Szóval beígértél? Oszt miből, te vén istenjankó?! Gorzó (dühösen): Miből? Miből? Abból, ami van. (Szünet.) . . A tiedből... (Laposan felnéz az asszonyra, miközben ételt mer, vacsorázik.) Egén! Gorzóné (nyomatékkai, szótagol­va): Mi-cso-daa? Gorzó: Beadjuk a tengerit is, krumplit is, ami jár ... mind egy szemig... oszt kész. Egén! Nem töretem magam össze a vagyo- nodért. Gorzóné (az asztalra üt): Adod ám a nagyanyád sóhaját, de nem az enyimet! Csak szeretnéd! At­tól neked coki! Gorzó: Mit ugrálsz? Ne ugrálj! Mit rázod előttem a rongyot! Hiába hánkódsz! Tiéd a vagyon. Gorzóné: Én egy szemet se adok be, megértetted? Nekem ne dirigálj! Dirigálj a magadéba, a semmibe! Gorzó: Ne hánkódj, Te, szé­gyentelen, Te! Gorzóné: Az enyimből ruház» kodsz. Az enyimet eszed:; a Gorzó: Ne cigánykodj, Te! (Csendesíti, mert restelli, hogy esetleg meghallják.) Mennek az utcán, hallgatóznak, nem sül ki a szemed. Ellehetnél a vagyo- noddal, ha én nem dolgoznék, meg ha a Szabó-család nem robo­tolna. Látom, azokkal is hogy bánsz? Van istened, lelked elkí­vánni attól az asszonytól, hogy betegen felkeljen?.:: Azért a kis lisztért. Hát miért nem adtál ne­ki? Visszakapod még azt csüstül: Gorzóné: Elég a szóból: (Lábá­val dobbant.) Dologra! (Kimegy.) Gorzó (keserű kifakadással): De nehéz két malom közt őrlődni: Hej, de nehéz! (Pipára gyújt, ere­geti a füstöt, mintha már csak abban lenne minden vigasza, örö­me.) Amazok miatta üldöznek, mert renegát lettem, ez az isten­verte meg..; ez meg rajtam ta­pos. mert ő nagygazdalány: Gorzóné (félvállról, pattogón): Ne vakarózz itt nekem! Eredi, itasd meg a jószágod! Gorzó (robbanó indulat kapja ökölbe markát, de aztán csak nem szól. Nem érdemes.-.: Feláll, kalapját veszi, kimegy.) Folytatás a következő vasárnapi számban. s

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents