Néplap, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-01 / 77. szám
.. x uiv’I OK I»ÁRT É I» t T É S Jói harcol a deraecseri gépállomás pápls*errcze(e a tavaszi munkák sikeréért A demecseri gépállomás nevét mcgyeszerte ismerik. Jó hírnevét tavaly télen a gépjavítással, majd ezt követően a tavaszi munkák példaszerű végzésével vívta ki. Napjainkban sem szégyenkezhetnek a demecseri traktoristák: a tavaszi munkák végzésében a megyei ranglistán a második helyet foglalják el; teljesítményben nem sokkal előzte meg őket a nagykállói gépállomás, Demecser- ben viszont jobb a gépkihasználás százaléka. Persze, ezek csak számok, amelyek sokat megmutatnak, de sok mindent el is takarhatnak. Éppen ezért a demecseri kommunisták nem áltatják magukat; a számok mögé néznek és az embereket látják ott a maguk erényeivel, hibáival. Hiszen az emberektől függ a terv teljesítése. Ezévben későn köszöntött be a tavasz — ez a gépállomások számára azt jelenti, hogy a sok munka egyszerre zúdul a nyakukba. Naponta jönnek a sürgetések a termelőszövetkezetekből — és az egyénileg dolgozó parasztoktól. — Nincs ez máskép a demecseri gépállomáson sem. A pártszervezet vezetősége gondosan tanulmányozta a sürgetéseket, panaszokat. így jutott arra a meggyőződésre, hogy ezek a bejelentések mélyebb gyökerű hibákat takarnak. A demecseri gépállomás pártszervezete a vezetőségválasztás után alig három héttel rendkívüli taggyűlésre ült össze. A taggyűlés egy kérdéssel foglalkozott: hogyan lehet meggyorsítani a tavaszi munkákat? A TAGGYŰLÉS FELTÁRJA A HIBÁKAT A taggyűlésen először a kettős műszak kérdését vitatták meg. A műszaki feltételeket a gépállomás vezetősége nagyjából biztosította: ember van elegendő. Igaz, hogy a dinamók még mindig a patronáló soroksári textilüzemnél vannak, — de ezen a bajon lehet segíteni. A legnagyobb hiba ott van, hogy a traktorosok — és ezek között vannak párttagok is — húzódoznak a kétműszak meghonosításától. A kétműszak ellen a legnagyobb kifogás az, — erre hivatkozik Szabó László elvtárs és a többiek —, hogy kevesebb teljesítményt lehet elérni és így kisebb a kereset is. Az ellenkezőjét a pártszervezet éppen a teljesítményekkel bizonyította be. Szabó László elvtárs például, aki nyújtott műszakban dolgozik, tavaszi tervét 13 százalékra teljesítette, s a traktorosok versenyében a hetedik helyet foglalja el. A verseny élén haladó Forgács Jánosnak és Forgács Ferencnek a teljesítménye felül van a 32 százalékon. A fizetésük is arányosan magasabb. Ezek az elvtársak kétműszakban dolgoznak. Azok a traktorosok, akik kétműszakban dolgoznak, frissen, kipihenve kezdik meg a munkát. Míg a nyújtott műszakban dolgozó traktorosoknak, — ha nagyobb teljesítményt akarnak elérni, — tovább kell dolgozniok. A kinyújtott munkaidő előbb vagy utóbb az ember és a teljesítmény rovására megy. Mindezeket megmagyarázta a pártszervezet a dolgozóknak. De nemcsak ez járult ahhoz, hogy a demecseri gépállomáson ma már minden traktor két műszakban dolgozik. A pártszervezet fáradhatatlanul magyarázza a mezőgazdaság felvirágoztatásának jelentőségét, a gépállomások fontos szerepét. A feladat nagyságát elsősorban a kommunisták értették meg és ők álltak e harc élére: a harmadik pártkongresszus tiszteletére munkaversenyt indítottak, amelyben vállalták, hogy tavaszi tervüket határidő előtt, április 19-re teljesítik. A felvilágosító munka eredményekép a gépállomás minden dolgozója csatlakozott e ver- senyhez. AKTIVIZÁLJÁK A PÁRTCSOPORTOKAT A versenyben vállalt kötelezettségek teljesítéséért folyó harcban, így a kétműszak bevezetésében is, fontos feladat hárult a pái'tcsoportokra, amelyek egy-egy brigádban dolgoznak. A pártcsoportok — meg kell mondani — egy kivételével,-idáig nem végezték el kielégítően feladatukat, a pártbizalmiak tevékenysége kimerült a tagsági díj beszedésében. A pártszervezet új vezetősége a jól dolgozó pártcsoport módszereit, tevékenységét példaképül állítja a többi pártcsoportok elé. Ez a pártcsoport a Roham-brigád pártcsoportja. A pártbizalmi Forgács János elvtárs. A Rohambrigád első a gépállomáson, a többi brigád jó öt százalékkal elmarad teljesítménye mögött. A brigádon belül népnevelőmunka folyik. A múlt héten például Forgács elvtárs nyílt levelet intézett Csikós elvtárshoz, amelyben megkérdezte: „mi annak az oka, hogy Csikós elvtárs, aki párttag, any- nyira elmaradt a terv teljesítésével? Ha továbbra is így teljesíti a tervet, a brigád szégyene lesz! Csikós elvtárs komoly ember, — szólt tovább a levél —, olyan ember, aki a szavát megtartja, tehát lássuk, hogyan váltja be a kongresszus tiszteletére tett ígéretét. Nézzük meg, ki a legény a gáton. Én most versenyre hívlak és vállalom, hogy a gépem két műszakban dolgozik, magam pedig egy dekádban hatvan normálholdat teljesítek.“ Csikós elvtárs még nem válaszolt írásban, bizonyára tettekkel felel versenytársának. Ez a pártcsoport nem elégszik meg azzal, hogy saját brigádjában jól haladjon a terv teljesítése. — hisz ez az egész gépállomás ügye. Éppen ezért is hasonló tartalmú levelet küldött Veres József elvtárs Tóth Sándornak is. JAVÍTSANAK MUNKÁJUKON A VEZETŐK A rendkívüli taggyűlésen nemcsak a kétműszak problémáit beszélték meg. Alaposan megvitatták a műszakiak és a gépállomás vezetőinek munkáját is. Ugyanis a gépek kis teljesítményének egyik oka az, hogy a szerelők nem látogatják rendszeresen a traktoristákat. Csupán olykor mennek ki a gépekhez, amikor javítani hívják őket, — akkor is nagy, sokszor két-három napos késéssel. Egy traktor apróbb hiba miatt — amelyet negyedóra alatt meg lehetne javítani, — két-három napig nem tud dolgozni. Ha a szerelők rendszeresen ellenőriznék a gépeket, meg tudnák előzni a hibákat. Ahogy a taggyűlés megállapította, a főgépész nem irányítja és nem ellenőrzi rendszeresen a szerelők munkáját. Á taggyűlésen a műszaki elvtársak megfogadták, változtatnak az eddigi rossz gyakorlaton. A taggyűlésen a kommunisták azt is hiányolták, hogy a gépállomás vezetői nem látogatják rendszeresen a dolgozókat. Veres József elvtárs hozzászólásában elmondotta: „sokkal jobban menne a munka, ha az igazgató elvtárs, vagy a többi vezető, úgy, mint az elmúlt években, időközben meglátogatnák a földeken dolgozó traktorosokat, megérdeklődnek, hogyan megy a munka, megkérdeznék problémáikat, panaszaikat és ahol tudnak, segítenének, — ez nagyban lendítene a dolgozók munkakedvén“. Hasonló vélemény felmerült már a termelőszövetkezeti tagok részéről is, ők is hiányolják a gépállomás vezetőinek látogatását. Javasolták a taggyűlésen a gépállomás vezetőségének, hogy úgy, mint tavaly, most is adjanak ki versenyhíradót, mert a traktorosok nem ismerik egymás teljesítményét. E javaslatot a gépállomás vezetősége elfogadta: már megjelent az első versenyhíradó. A demecseri gépállomás párt- szervezete feltárta azokat a hibákat, amelyek akadályozzák a terv teljesítését és megtette az első lépéseket a hibák kijavítása útján. Gazdag tartalommal jelent meg a Propagandista legújabb száma A Propagandista március—áprilisi kettős száma gazdag tartalommal jelent meg. Első cikke: „Egy éve halt meg Sztálin elv- társ“. — Lenin legnagyobb tanítványának munkásságát méltatja. „1919 március 21. Magyarország: Tanácsköztársaság!“ cím alatt korabeli dokumentumok jelentek meg a lapban. „Az MDP III. kongresszusa elé‘‘ rovatban jelent meg Lackó Miklós: „Pártunk: a nép jólétéért folytatott harc vezető ereje“ című cikke, amely hitelesen mutatja meg, hogy pártunk egész története — egyben a nép jólétéért folytatott harc története is. A cikk e harcok legfőbb állomásait, eredményeit, ismerteti. Bossa Endre: „Kollektív vezetés — egyéni felelősség“ című cikkében rövid képet nyújt a kollektív vezetés kifejlesztésében elért eredményekről, majd világosan megmutatja, hogyan kapcsolódik a vezetés kollektivitása a személyes felelősséggel. „A propagandista munkájához“ rovat első cikke: Csatár György: „A munkafegyelem megszilárdítása a jólét emelésének fontos feltétele“. A szerző részletesen megvilágítja, miért növekedett napjainkban a fegyelmezett munka szerepe, majd szembeállítja a tőkés viszonyok között kikényszerített „fegyelmet“, a szocialista öntudaton alapuló fegyelemmel. A cikk befejező része a munkafegyelem javítása terén előttünk álló feladatokat elemzi. „Válasz a propagandista kérdéseire“ rovatban jelent meg Tóth Mátyás: „Az anyagi érdekeltség jelentősége a mezőgazdasági termelés fejlesztésében“ című cikke, amely részletesen ismerteti az eddig e téren tett intézkedéseket és azok hatását. A propagandamunka tapasztalatairól szóló cikkek közül különösen figyelemreméltó Takács Kálmán: „A marxizmus- leninizmus klasszikusai tanulmányozásának néhány kérdéséről“ című cikke, amelyben részletesen kimutatja, hogyan segítik mai harcainkat is a klasszikusok tanításai és hangsúlyozza a klasszikus művek alkotó módon történő tanulmányozásának nagy fontosságát. Illés Lajos: „A párttörténet VII. fejezete és a szépirodalom“ című írása eleven és színes formában jól megválasztott szépirodalmi szemelvényekkel mutatja meg, milyen fontos eszközzé válik a szépirodalom az oktatás, nevelés során, ha helyesen, jól használja fel a propagandista. A lap könyvismertetéseket és propagandisták leveleit is közli. A felszabadulási műszak hírei Nagyszer« eredmények a kisvárdai Vulkánban Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy a kisvárdai Vulkán öntödéjében a Komszomol-brigád tagjai felszabadulási műszakot indítottak. A műszakiak és fizikai dolgozók közös jó munkájának eredményeképpen már a felszabadulási műszak első napján nagyszerű teljesítmények születtek. A Komszomol-brigád tagjai a kongresszusi versenyben elért 175 százalékos átlagteljesítményüknek 10 százalékos túlteljesítését vállalták a felszabadulási műszakban. — Tegnap 198 százalékos átlagteljesítményt értek el. A formázok között Csurka István 168 százalékos eddigi legmagasabb teljesítményét tegnap 326 százalékra, Muhar Ferenc formázó pedig 160 százalékos teljesítményét 316 százalékra emelte. Bárdi Pál és Petykó József formázok 195 százalékos vállalásukkal szemben a felszabadulási műszakban a 300 százalék eléréséért indítottak harcot és tegnap egyformán 312 százalékot teljesítettek. A 812. ÉRÍtőlneri Vállalat dolgozói is felszabadulási mösza'/o! indítottak A vállalatok dolgozói lelkesedéssel készülődnek április 4-re, felszabadulásunk kilencedik évfordulójának megünneplésére. A kongresszusi verseny keretén belül sok üzemben felszabadulási műszakot kezdeményeztek. A 61/2. Építőipari Vállalat dolgozói értékes felajánlást tettek és megfogadták, hogy a felszabadulási műszakban túlszárnyalják eddigi legmagasabb teljesítményüket. A nyíregyházi Jókai- utcai Béke-ház építkezésnél a dolgozók röpgyűlésen beszélték meg a még szebb eredményekért folyó felszabadulási műszak megszervezését. Az építkezés vezetői biztosítják a műszaki feltételeket a több és jobb munkához. Jankovics József építésvezető úgy irányítja a munkát, hogy április 4-ig 200 órát takarítanak meg. Jávor István kőműves brigádja eddigi 119 százalékos havi átlagteljesítményét 6 százalékkal, Jánószki András kőműves brigádja pedig a 115 százalékos átlagteljesítményét 5 százalékkal túlszárnyalja. Csatlós Pál segédmunkás brigádja az ötös és hatos szekció födémgerendáinak elhelyezését április 6 helyett április 3-án befejezi. Kalocsai István elvtárs, a vállalat főmérnöke április 4-ig diapozitív filmvetítéssel egybekötött tapasztalatcserét szervez a vállalatnál a brigádvezetők és műszaki vezetők részére. A tapasztalatcserén bemutatja és átadja a március 23-án Sztálin- városban a 26/2. Építőipari Vállalatnál megtartott országos sztahanovista és, újítási tapasztalatcsere jó módszereit. Erre az alkalomra a megye más építőipari vállalatainak érdeklődő dolgozóit is meghívják. A Faipari Vállalat dolgozói több, mint 21.000 forint értékű auyagot takarítottak meg A Faipari Vállalat egyike azoknak a vállalatoknak, amely a jót dolgozó vállalatok között is élenjár. A minisztertanács vándorzászlajáért folyó versenyben elnyerték a harmadik helyezést. Már március 20-án déli 12 órára befejezték I. negyedévi tervüket. A dolgozók nagyrésze túlteljesítette kongresszusi felajánlását. A szabászok jelentős mennyiségű deszkaanyagot takarítottak meg az elmúlt két hónapban. A megtakarítás értéke meghaladja a 21.000 forintot. Az eredmény elérésében nagy része van Hlavati László, Kovács István és Tóth Béla takarékos munkájának. Az üzemben a kongresszusi versenyben megháromszorozódott a sztahanovisták száma. Hlavati Gyula például a 172 százalékos vállalásával szemben 188 százalékot teljesített. Pazonyi József asztalos 130 százalékos teljesítményét 141 százalékra növelte és tegnap, az üzemben beindult felszabadulási műszakban 168 százalékos teljesítményt ért el. Orosz Sándor sztahanovista asztalos 171 százalékról már március 30-án 173 százalékra, Kurbely Mihály pedig 169-ről 190 százalékra növelte teljesítményét. A vállalat dolgozói a felszabadulási műszakban még szebb termelési sikerek eléréséért harcolnak. Felszabadulási kirakatverseny A Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat kirakatrendezői április 4 tiszteletére kira- kalversenyre hívták ki a megye kereskedelmi vállalatait. Vállalták, hogy a város területén lévő üzletek kirakatait ünnepivé teszik. A vállalat dolgozói versenyben vannak a Miskolci Kiskereskedelmi és Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal is. A vállalat dolgozói nagy figyelemmel kísérik ezt a versenyt. Az árudavezetők szakmai tudásuk átadásával segítik a fiatalabb eladókat és udvariassági versenyben végzik munkájukat. A vállalat központjának dolgozói segítséget adnak a boltok adminisztrációs munkájának elvégzéséhez is. A válla* lat sok boltegysége je- lentette már a kongresszusi vállalás tel- jesítését. A 27. sz. női konfekció bolt, a 15. sz. férfi ruhaüzlet, a 49-es férfi konfekció bolt és még több bolt teljesítette vállalását. Dankó Mihály, Vido- ven János és Mester Istvánná árudaveze* tők járnak a verseny élén. Megjelent Novoliátzky Sándor — Nemes György: Berlini jelentés a négyhatalmi tanácskozásról Az Országos Béketanács külpolitikai füzetsorozatában márciusban „Berlini jelentés a négyhatalmi tanácskozásról“ címmel No- vobátzky Sándor és Nemes György számolnak be berlini élményeikről, a négyhatalmi tanácskozás eseményeiről. A beszámolók színes, olvasmányos formában tárják elénk a konferencián lezajlott viták legérdekesebb és legjellemzőbb fordulatait, a tanácskozás néhány olyan eseményét, amelyről a sajtó ezideig nem emlékezett meg. A füzetben a szemtanú élményei alapján elénk tárul a mai kétarcú Berlin élete, a béke és háború erőinek mindennap megújuló harca a német tömegek megnyeréséért. A füzetet a négyhatalmi tanácskozásról és Berlinről készített fényképfelvételek teszik még érdekesebbé.
