Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

Oiláq proletárjai cq tje süljetek !

AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMÉGYEI BIZOTTSÁGÁNAK

XI. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM

ÁRA 50 FILLER

1954 MÁRCIUS 30, KEDD

A mai számban :

A falu barátja (2. oldal.)

A kongresszusi verseny új győze'mei (3. oldal.)

Az árpa és a zab vetését is befejezte a nyíregyházi

(3. oldal.)

Külpolitikai Krónika (4. oldal.)

Gyorslista az Ötéves Tervkölcsön nyolcadik sorsolásáról

(5—7. oldal.)

Sport (8. oldal.)

A gazdálkodás színvonalának emelésével tegyük termelőszövetkezeteinket a jómód forrásaivá

Felszólalások a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán

A termelőszövetkezetek dolgo- Amint már közöltük, a tanácsko- | A felszólalások egyrészét zóinak országos tanácskozását zá.son sok, felszólalás hangzott el. | alábbiakban ismertetjük: március 2-án tartották meg. —

Nagy Imre elvtárs felszólalása

az

Nagy Imre elvtárs, a miniszter- tanács elnöke a többi között a következőket mondotta:

— Amikor a párt és a kormány az országos tanácskozásra egybehívta önöket, — mondotta —, az a szempont vezette, hogy mint máskor, nagy feladatok előtt, most is együttesen beszéljük meg a tavaszi tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás terén. Elöljáróban engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és meleg szeretettel köszöntsem termelő- szövetkezeteink élenjáró dolgozóit, akiket a kormány kiváló munkájukért kitüntetésben részesített és további munkájukhoz sok sikert kívánjak. (Élénk taps.)

— Elvtársak! A múlt őszön lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mezőgazdasági termelést érintő nagyjelentőségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, amely a termelés olyanmérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jómódú életet, felvirágoztatja a mezőgazdaságot, tovább szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű programm- ja, amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát, növeli a parasztság jövedelmét, a dolgozó rétegek életszínvonalát.

— A határozat, mint ismeretes, azt tűzi ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása ke- nyérrel és liszttel, hússal és zsírral, borral, cukorral és tejjel, burgonyával és zöldséggel.

— A mezőgazdaság fejlesztése annak a hatalmas programmnak a megvalósítása, amelyet a pártós kormányhatározat magában foglal, dolgozó népünk minden rétegének messzemenő erőfeszítését követeli, egész népünk közös ügye. A párt- és kormányhatározatot, amely példa nélkül áll a mezőgazdaságunk történetében és az egész mezőgazdaság fejlesztésének egységes programmja, a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak is gazdálkodásuk alapjává kell tenniök, vezérfonalnak kell tekinteniük, annál inkább, mert olyan Programm ez, amely rsak a termelők gazdálkodási és életszínvonalának állandó emelésén keresztül valósíthatja meg a dolgozó néptömegek életszínvonala emelésének nagyszerű célkitűzéseit.

Olyan Programm ez, amelyben a termelők és a fogyasztók, a munkások és a parasztok, a város és a falu érdekei

a legszorosabban eggyéolvad- nak.

Így lesz a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmja igazi nagy nemzeti üggyé. Bár a párt- és kormányhatái-ozat az 'gesz mezőgazdaság fejlesztésének általános programmja, annak megvalósításában élenjáró szerep jut a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak. A tavaszon előttünk álló pagy munkák terén is ez a határozat szabja meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodós számára is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése óta a mai országos tanácskozás az első, alkalom arra, hogy szemlét tartsunk afölött, vájjon kellőképpen, jól, gondosan ügy felkészültek-e termelő- szövetkezeteink a tavaszi munkákra, mint ahogyan a határozat előírja, a párt és a kormány pedig elvárja a termelőszövetkezetek vezetőségétől és tagságától egyaránt.

— A mezőgazdasági határozat ugyanakkor felbecsülhetetlen segítség termelőszövetkezeteink számára a fejlett és korszerű nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztésére. Nemcsak a feladatokat tűzi ki, de megjelöli megvalósításuk módját i*. A kormány ugyanakkor a határozat alapján az ipar és más gazdasági ágak terén foganatosítja mindazokat az intézkedéseket, megteremti mindazokat az anyagi feltételeket, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Műtrágya, rézgálic, gépfelszerelés, alkatrész nagy tömegben áramlik a mezőgazdasági termelésbe, a szövetkezeti gazdaságokba.

— A határozat nyomán a fejlett agrotechnika eszközei és módszerei, a tudomány és a tapasztalat legújabb eredményei mind rendelkezésre állnak a termelőmunkában. A technika és a tudomány helyes alkalmazására már eddig is körülbelül 2.100 agro- nómus — a volt körzetieket is beleértve — áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére.

— Ugyanakkor a mezőgazdaság feilesztéséről szóló párt- és kormányhatározat messzemenő követelményeket is támaszt a termelőszövetkezetekkel szemben és pedig teljes joggal. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeire és erőforrásaira támaszkodva, a párt és a kormány hathatós segítségével, a mezőgazdasági határozat követelményeinek a termelőmunkában, a mezőeazdaság minden ágában való következetes alkalmazásával

be kell bizonyítaniok, hogy a

nagyüzemi, szövetkezeti, térsasgazdálkodás fejlettebb,

magasabbrendű, eredményesebb és jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás

és biztosabb alapja a földművelő nép emberibb, kulturáltabb, gondtalanabb életének és boldogulásának. Gazdasági eredményeinkkel, a termelés korszerű fejlesztésével, a nagyobb és állandóan növekvő hozamokkal, a pénzbeli és természetbeni részesedés növelésével, a tagság jólétének megteremtésével becsületet

kell szerezni a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak, amit a múlt őszön ellenséges elemek meg próbáltak megtépázni. A szocialista mezőgazdaság becsületéről van szó, elvtársak! Ezért harcolni és küzdeni, ezt megvédeni és gyarapítani mindannyiunk, de elsősorban az önök és önökön keresztül a termelőszövetkezeti tagság becsületbeli kötelessége. Ennek a mindennapi termelőmunkában kell érvényre jutnia.

Az alacsony hozam, a gyomos föld, a leromlott jószág, a fegyelmezetlenség és a szegényes jövedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti termeléssel.

Ennek el kell tűnnie termelőszövetkezeti gazdálkodásunkból, amelynek a felvirágzás és a jó mód forrásává kell válnia.

— A mi viszonyaink között a mezőgazdasági munkák dandárja általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket, amiket a mezőgazdasági termelés a dolgozókkal szemben támaszt. Ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint máskor, tehát körültekintőbb munkára, jobb szervezésre, a határidő pontos betartására és szigorúbb munkafegyelemre van szükség. Ehhez járul, hogy mint főköVetelmény, az agrotechnikai előírások betartása, a munka jobb minősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fontosabb, mint bármikor volt. Mindennek megfelelni persze nem könnyű, de meg lehet és meg is kell felelni. Hogy ez valóban így is legyen, az főképpen a termelő- szövetkezetek vezetésén múlik. Olyan erőforrások vannak a termelőszövetkezetekben, amelyek még a legnehezebb termelési terv vagy szervezési feladatok megoldását is biztosítják.

Az egyik ilyen kiapadhatatlan erőforrás a szövetkezeti demokrácia.

Ennek megőrzése és messzemenő kifejlesztése a záloga a szövetkezeti gazdálkodás sikereinek, eredményességének, a nehéz feladatok megoldásának.

— A termelőszövetkezet olyan termelési forma, amelyben a tagok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A vezetőség és a tagság szoros együttműködése, az egész tagság részvétele mind a termelő- munkában, mind a gazdálkodás irányításában olyan erő, amelyre minden termelőszövetkezeti elnöknek feltétlenül támaszkodnia kell. A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása, a jó vezetés biztosítéka és nélkülözhetetlen feltétele a mezőgazdasági határozat végrehajtásának a termelőszövetkezeti gazdálkodásban.

A másik erőforrás az üzem nagyságában, a nagyüzemben rejlik,

abban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiái

tudományok vívmányait szélesebben lehet alkalmazni, ami lehetővé teszi, hogy ugyanaz a segítség sokkal hatékonyabb és eredményesebb a termelőszövetkezetekben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munka- szervezés.

Nem kell bizonyítgatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt, közös erőfeszítéssel sokkal több munkára képes, mint ugyanannyi ember kiilön-külön. A közös munka sokkal termelékenyebb, gyümölcsözőbb, ami döntő tényező a szövetkezeti termelésben.

— Mindez adva van a mi termelőszövetkezeti gazdálkodásunkban. A jó vezetésen múlik, hogy ezeket a tényezőket messzemenően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkák terén is, ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, és a határidőket be kell tartani. Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésekre van szükség a szántás terén mutatkozó nagy lemaradás behozására. Rendkívül fontos lenne a tíaktorállomány maximális kihasználása, két műszakban való foglalkoztatása. Ehelyett bizonyos húzódozás tapasztalható a gépi munkától és vontatottan halad a gépállomásokkal való szerződés- kötés, ami hátráltatja a munkálatok időben vgló elvégzését és növeli a munkatorlódást.

— Ilyen viszonyok között fokozottabban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rovására megy, holott éppen

az elvégzett munka jóminősége a legfontosabb, ha nem az egyetlen feltétele a terméseredmények fokozásának.

E tekintetben messzemenő követelményeket kell támasztani. Meg kell mondanom, hogy e téren is sok még a hiányosság a termelő- szövetkezetek munkájában, elsősorban a vezetésben. A munka minősége tekintetében nem támasztanak megfelelő követelményeket a gépállomásokkal szemben, bár a szerződés erre lehetőséget ad, a termelés érdeke pedig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétségtelen és ez örvendetes, hogy a gépállomások munkája lényegesen megjavult. — Ugyanakkor komoly hiányosságok is előfordulnak és a munka nem megfelelő minősége miatt mégsem hangzik el a termelőszövetkezetek vezetősége részéről kifogás, ez ellen nem igen élnek ezzel a jogukkal. Ez nemcsak a gépállomások jó munkáját dicséri, hanem azt is mutatja, hogy a munka minőségi követelményeivel szemben nagyfokú felületesség és hanyagság tapasztalható a termelőszövetkezetek részéről. — Ideje ennek véget vetni. Fokozottabb követelményeket kell támasztani a termelő- szövetkezeteinknek saját magukkal, a vezetőséggel és a tagsággal szemben is és itt is elsősorban a munka minősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok betartása terén. Rosszul végzett, felületes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni.' Komoly lazaságok vannak még e téren, könnyelműen gazdálkodnak a munkaegységekkel. Gyakran összekapkodott, hanyag munkáért is elszámolják és számos példa van arra, hogy aki rossz munkát végez, többet keres, mint a becsületes ember.

A munkaegységekkel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élősködje- nek a közösség rovására.

— Fokozottabb követelményeket kell támasztani minden termelőszövetkezeti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Minden tagnak a közös munkában való tevékeny részvétele, szorgalmas, jó munkája a termelőszövetkezeti társas nagyüzemi gazdálkodás fundamentuma. Gyümölcsöző, eredményes munka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján folyhat; A hiányosságok talán ezen a téren a legnagyobbak szövetkezeti gazdálkodásunkban és ezért .itt van a legtöbb tennivaló. A szövetkezeti alapszabályokban lefektetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett a munkafegyelem megszilárdításának leghatékonyabb és célravezetőbb eszköze a tagok egyéni érdekeltségének messzemenő biztosítása a munka pontos és jó elvégzésében: Feltétlenül meg kell ezt valósítani.

A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban igen fontos tényező a termelési terv.

A vizsgálat azt mutatja, hogy számos helyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat célkitűzései és a termelési tervek nincsenek összhangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmények elérésére, a lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot több és jobb munkára, beérik kisebb eredményekkel is.‘ Persze, csak most, amikor fokozottabb erőfeszítésekről van szó. Bezzeg más a helyzet az elszámolásnál, az osztásnál, amikor bizony kevesebb munkával is többre tartanak igényt.

— A termelés tervezésénél a mezőgazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiindulni, azzal, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki gazdálkodásukból. Ez az érdeke minden egyes termelőszövetkezeti tagnak is, a népgazdaságnak is.

— A mai országos tanácskozásnak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és terv- szerűséget, amit a termelőszövetkezeti gazdálkodás képvisel, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat minél

(Folytatás a 2. oldalon)