Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

Oiláq proletárjai cq tje süljetek ! AZ MDP SZABOLCS-SZATMÁRMÉGYEI BIZOTTSÁGÁNAK XI. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁRA 50 FILLER 1954 MÁRCIUS 30, KEDD A mai számban : A falu barátja (2. oldal.) A kongresszusi verseny új győze'mei (3. oldal.) Az árpa és a zab vetését is befejezte a nyíregyházi (3. oldal.) Külpolitikai Krónika (4. oldal.) Gyorslista az Ötéves Tervkölcsön nyolcadik sorsolásáról (5—7. oldal.) Sport (8. oldal.) A gazdálkodás színvonalának emelésével tegyük termelőszövetkezeteinket a jómód forrásaivá Felszólalások a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán A termelőszövetkezetek dolgo- Amint már közöltük, a tanácsko- | A felszólalások egyrészét zóinak országos tanácskozását zá.son sok, felszólalás hangzott el. | alábbiakban ismertetjük: március 2-án tartották meg. — Nagy Imre elvtárs felszólalása az Nagy Imre elvtárs, a miniszter- tanács elnöke a többi között a következőket mondotta: — Amikor a párt és a kormány az országos tanácskozásra egybe­hívta önöket, — mondotta —, az a szempont vezette, hogy mint máskor, nagy feladatok előtt, most is együttesen beszéljük meg a tavaszi tennivalókat a szövet­kezeti gazdálkodás terén. Elöljá­róban engedjék meg, hogy fel­használjam az alkalmat és meleg szeretettel köszöntsem termelő- szövetkezeteink élenjáró dolgo­zóit, akiket a kormány kiváló mun­kájukért kitüntetésben részesített és további munkájukhoz sok si­kert kívánjak. (Élénk taps.) — Elvtársak! A múlt őszön le­zajlott harmadik országos tanács­kozás óta a mezőgazdasági ter­melést érintő nagyjelentőségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány határozata a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről, amely a ter­melés olyanmérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jó­módú életet, felvirágoztatja a me­zőgazdaságot, tovább szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fej­lesztésének nagyszerű programm- ja, amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állatte­nyésztés hozamát, növeli a pa­rasztság jövedelmét, a dolgozó ré­tegek életszínvonalát. — A határozat, mint ismeretes, azt tűzi ki célul, hogy a mezőgaz­dasági termelés általános fellen­dítésével el kell érni, hogy a kö­vetkező években biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása ke- nyérrel és liszttel, hússal és zsír­ral, borral, cukorral és tejjel, burgonyával és zöldséggel. — A mezőgazdaság fejlesztése annak a hatalmas programmnak a megvalósítása, amelyet a párt­ós kormányhatározat magában foglal, dolgozó népünk minden ré­tegének messzemenő erőfeszítését követeli, egész népünk közös ügye. A párt- és kormányhatáro­zatot, amely példa nélkül áll a mezőgazdaságunk történetében és az egész mezőgazdaság fejleszté­sének egységes programmja, a termelőszövetkezeteknek és tag­ságuknak is gazdálkodásuk alap­jává kell tenniök, vezérfonalnak kell tekinteniük, annál inkább, mert olyan Programm ez, amely rsak a termelők gazdálkodási és életszínvonalának állandó emelé­sén keresztül valósíthatja meg a dolgozó néptömegek életszínvo­nala emelésének nagyszerű cél­kitűzéseit. Olyan Programm ez, amely­ben a termelők és a fogyasz­tók, a munkások és a parasz­tok, a város és a falu érdekei a legszorosabban eggyéolvad- nak. Így lesz a mezőgazdaság fejlesz­tésének hatalmas programmja igazi nagy nemzeti üggyé. Bár a párt- és kormányhatái-ozat az 'gesz mezőgazdaság fejlesztésé­nek általános programmja, an­nak megvalósításában élenjáró szerep jut a termelőszövetkeze­teknek és tagságuknak. A ta­vaszon előttünk álló pagy mun­kák terén is ez a határozat szab­ja meg a tennivalókat a szövet­kezeti gazdálkodós számára is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat meg­jelenése óta a mai országos ta­nácskozás az első, alkalom arra, hogy szemlét tartsunk afölött, vájjon kellőképpen, jól, gondo­san ügy felkészültek-e termelő- szövetkezeteink a tavaszi mun­kákra, mint ahogyan a határozat előírja, a párt és a kormány pe­dig elvárja a termelőszövetkeze­tek vezetőségétől és tagságától egyaránt. — A mezőgazdasági határozat ugyanakkor felbecsülhetetlen se­gítség termelőszövetkezeteink szá­mára a fejlett és korszerű nagy­üzemi szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztésére. Nemcsak a fel­adatokat tűzi ki, de megjelöli megvalósításuk módját i*. A kor­mány ugyanakkor a határozat alapján az ipar és más gazdasági ágak terén foganatosítja mind­azokat az intézkedéseket, megte­remti mindazokat az anyagi felté­teleket, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Műtrá­gya, rézgálic, gépfelszerelés, al­katrész nagy tömegben áramlik a mezőgazdasági termelésbe, a szövetkezeti gazdaságokba. — A határozat nyomán a fejlett agrotechnika eszközei és módsze­rei, a tudomány és a tapasztalat legújabb eredményei mind ren­delkezésre állnak a termelőmun­kában. A technika és a tudo­mány helyes alkalmazására már eddig is körülbelül 2.100 agro- nómus — a volt körzetieket is beleértve — áll a termelőszövet­kezetek rendelkezésére. — Ugyanakkor a mezőgazdaság feilesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat messzemenő köve­telményeket is támaszt a terme­lőszövetkezetekkel szemben és pedig teljes joggal. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeire és erőfor­rásaira támaszkodva, a párt és a kormány hathatós segítségével, a mezőgazdasági határozat követel­ményeinek a termelőmunkában, a mezőeazdaság minden ágában való következetes alkalmazásá­val be kell bizonyítaniok, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti, tér­sasgazdálkodás fejlettebb, magasabbrendű, eredménye­sebb és jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás és biztosabb alapja a föld­művelő nép emberibb, kulturál­tabb, gondtalanabb életének és boldogulásának. Gazdasági ered­ményeinkkel, a termelés korszerű fejlesztésével, a nagyobb és ál­landóan növekvő hozamokkal, a pénzbeli és természetbeni részese­dés növelésével, a tagság jólété­nek megteremtésével becsületet kell szerezni a termelőszövetke­zeti gazdálkodásnak, amit a múlt őszön ellenséges elemek meg pró­báltak megtépázni. A szocialista mezőgazdaság becsületéről van szó, elvtársak! Ezért harcolni és küz­deni, ezt megvédeni és gyarapí­tani mindannyiunk, de elsősorban az önök és önökön keresztül a termelőszövetkezeti tagság becsü­letbeli kötelessége. Ennek a min­dennapi termelőmunkában kell érvényre jutnia. Az alacsony hozam, a gyomos föld, a leromlott jószág, a fe­gyelmezetlenség és a szegé­nyes jövedelem összeegyeztet­hetetlen a szocialista szövet­kezeti termeléssel. Ennek el kell tűnnie termelőszö­vetkezeti gazdálkodásunkból, amelynek a felvirágzás és a jó mód forrásává kell válnia. — A mi viszonyaink között a mezőgazdasági munkák dandárja általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket, amiket a mezőgazdasági termelés a dolgo­zókkal szemben támaszt. Ugyan­azt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint máskor, te­hát körültekintőbb munkára, jobb szervezésre, a határidő pontos be­tartására és szigorúbb munkafe­gyelemre van szükség. Ehhez já­rul, hogy mint főköVetelmény, az agrotechnikai előírások betartása, a munka jobb minősége, ami a jelenlegi viszonyok mellett fon­tosabb, mint bármikor volt. Mind­ennek megfelelni persze nem könnyű, de meg lehet és meg is kell felelni. Hogy ez valóban így is legyen, az főképpen a termelő- szövetkezetek vezetésén múlik. Olyan erőforrások vannak a ter­melőszövetkezetekben, amelyek még a legnehezebb termelési terv vagy szervezési feladatok megol­dását is biztosítják. Az egyik ilyen kiapadhatat­lan erőforrás a szövetkezeti demokrácia. Ennek megőrzése és messzemenő kifejlesztése a záloga a szövetke­zeti gazdálkodás sikereinek, ered­ményességének, a nehéz feladatok megoldásának. — A termelőszövetkezet olyan termelési forma, amelyben a ta­gok a szövetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A vezetőség és a tagság szoros együttműködése, az egész tagság részvétele mind a termelő- munkában, mind a gazdálkodás irányításában olyan erő, amelyre minden termelőszövetkezeti el­nöknek feltétlenül támaszkodnia kell. A szövetkezeti demokrácia széles kibontakoztatása, a jó ve­zetés biztosítéka és nélkülözhe­tetlen feltétele a mezőgazdasági határozat végrehajtásának a ter­melőszövetkezeti gazdálkodásban. A másik erőforrás az üzem nagyságában, a nagyüzemben rejlik, abban, hogy a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiái tudományok vívmányait széleseb­ben lehet alkalmazni, ami lehető­vé teszi, hogy ugyanaz a segítség sokkal hatékonyabb és eredmé­nyesebb a termelőszövetkezetek­ben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a közös munka és a jó munka- szervezés. Nem kell bizonyítgatni, elvtársak, hogy például 200 ember együtt, közös erőfeszítéssel sokkal több munkára képes, mint ugyanannyi ember kiilön-külön. A közös mun­ka sokkal termelékenyebb, gyü­mölcsözőbb, ami döntő tényező a szövetkezeti termelésben. — Mindez adva van a mi ter­melőszövetkezeti gazdálkodásunk­ban. A jó vezetésen múlik, hogy ezeket a tényezőket messzeme­nően hasznosítsák a gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a téren még igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyó tavaszi munkák terén is, ugyan­azt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, és a határidőket be kell tartani. Az eddiginél lé­nyegesen nagyobb erőfeszítésekre van szükség a szántás terén mu­tatkozó nagy lemaradás behozá­sára. Rendkívül fontos lenne a tíaktorállomány maximális ki­használása, két műszakban való foglalkoztatása. Ehelyett bizonyos húzódozás tapasztalható a gépi munkától és vontatottan halad a gépállomásokkal való szerződés- kötés, ami hátráltatja a munkála­tok időben vgló elvégzését és nö­veli a munkatorlódást. — Ilyen viszonyok között foko­zottabban fennáll annak veszé­lye, hogy a sietés a munka minő­ségének rovására megy, holott éppen az elvégzett munka jóminő­sége a legfontosabb, ha nem az egyetlen feltétele a termés­eredmények fokozásának. E tekintetben messzemenő köve­telményeket kell támasztani. Meg kell mondanom, hogy e téren is sok még a hiányosság a termelő- szövetkezetek munkájában, első­sorban a vezetésben. A munka minősége tekintetében nem tá­masztanak megfelelő követelmé­nyeket a gépállomásokkal szem­ben, bár a szerződés erre lehető­séget ad, a termelés érdeke pe­dig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotech­nikai szabályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell át­venni. Kétségtelen és ez örven­detes, hogy a gépállomások mun­kája lényegesen megjavult. — Ugyanakkor komoly hiányossá­gok is előfordulnak és a munka nem megfelelő minősége miatt mégsem hangzik el a termelőszö­vetkezetek vezetősége részéről kifogás, ez ellen nem igen élnek ezzel a jogukkal. Ez nemcsak a gépállomások jó munkáját dicsé­ri, hanem azt is mutatja, hogy a munka minőségi követelményei­vel szemben nagyfokú felületes­ség és hanyagság tapasztalható a termelőszövetkezetek részéről. — Ideje ennek véget vetni. Fokozottabb követelményeket kell támasztani a termelő- szövetkezeteinknek saját ma­gukkal, a vezetőséggel és a tagsággal szemben is és itt is elsősorban a munka mi­nősége, a termelési előírások, az agrotechnikai szabályok betartá­sa terén. Rosszul végzett, felüle­tes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni.' Komoly lazaságok vannak még e téren, könnyelműen gazdálkodnak a munkaegységekkel. Gyakran összekapkodott, hanyag munkáért is elszámolják és számos példa van arra, hogy aki rossz munkát végez, többet keres, mint a be­csületes ember. A munkaegységekkel úgy kell gazdálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása le­gyen, s a hanyagok ne élősködje- nek a közösség rovására. — Fokozottabb követelménye­ket kell támasztani minden ter­melőszövetkezeti tagnak önmagá­val szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Minden tagnak a közös munkában való tevékeny részvétele, szorgalmas, jó munká­ja a termelőszövetkezeti társas nagyüzemi gazdálkodás funda­mentuma. Gyümölcsöző, eredmé­nyes munka csak a tagok öntu­datos fegyelme alapján folyhat; A hiányosságok talán ezen a té­ren a legnagyobbak szövetkezeti gazdálkodásunkban és ezért .itt van a legtöbb tennivaló. A szö­vetkezeti alapszabályokban lefek­tetett elvek és rendszabályok szi­gorú alkalmazása mellett a mun­kafegyelem megszilárdításának leghatékonyabb és célravezetőbb eszköze a tagok egyéni érdekelt­ségének messzemenő biztosítása a munka pontos és jó elvégzésében: Feltétlenül meg kell ezt való­sítani. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban igen fontos tényező a termelési terv. A vizsgálat azt mutatja, hogy szá­mos helyen a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat célkitűzései és a termelési tervek nincsenek össz­hangban. A hiba a tervekben van, amelyek nem mindig irányulnak a legnagyobb eredmények eléré­sére, a lehetőségek legteljesebb kihasználására, nem mozgósítják a tagságot több és jobb munkára, beérik kisebb eredményekkel is.‘ Persze, csak most, amikor foko­zottabb erőfeszítésekről van szó. Bezzeg más a helyzet az elszámo­lásnál, az osztásnál, amikor bi­zony kevesebb munkával is több­re tartanak igényt. — A termelés tervezésénél a mezőgazdasági határozat felada­tainak és a helyi adottságoknak összeegyeztetéséből kell kiindul­ni, azzal, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki gazdálkodásukból. Ez az érdeke minden egyes termelő­szövetkezeti tagnak is, a népgaz­daságnak is. — A mai országos tanácskozás­nak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és terv- szerűséget, amit a termelőszövet­kezeti gazdálkodás képvisel, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat minél (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents