Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

N L l L A F 1954 MÁRCIUS 30, KEDD Felszólalások a termelőszövetkezetek ^ dolgozóinak országos tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról) sikeresebb végrehajtásának szol­gálatába állítsa. Az idei tavasz az első nagy erőpróbája a Programm megvalósításának. Ebben a nagy munkában a termelőszövetkeze­teknek az élvonalban kell len- niök. A még fennálló hiányossá­gok ellenére, a termelőszövetke­zetek a gazdálkodáshoz nagy re­ményeket fűznek. A zord tél át­vészelése, a késői tavasz nehéz­ségeinek leküzdése mutatja, hogy termelési feladataikkal meg fog­nak birkózni, jobban, mint bárr mikor a múltban. A párt és a kormány messzemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép és technika, minden 'termelőszövet­kezet számára adva van, csak él­ni kell a lehetőségekkel. — Tudjuk azonban, hogy a gép, a; technika emberek nélkül holt anyag, de az emberek kezében csodákat művel. Végs6 soron tehát a szövet­kezeti embereken, a termelő­szövetkezetek tagságán mú­lik, hogy valóban nagyszerű eredményeket érnek el, hogy nemes versenyben a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdákkal bebizonyítsák a termelőszövetkezeti társas' nagy­üzemi gazdálkodás nagy fölényét. Minden szövetkezetnek, minden tagnak a maga eredményeivel kell hozzájárulni ehhez. — A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fejlesztésének korlátlan lehetősé­gei vannak. Gyáriparunk mun­kássága nagy erőfeszítéseivel, nagyszerű teljesítményeivel meg­teremti a technikai feltételét an­nak, hogy éljen ezekkel a lehe­tőségekkel, hogy a termelőszövet­kezetek bő termő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai le­gyenek. — Az elkövetkező hetek, hóna­pok mutatják majd meg, milyen eredményekkel oldották meg ter­melőszövetkezeteink termelési feladataikat. A párt és a - kor­mány bizakodással tekint munká­juk elé, amelyhez sok sikert kí­vánok. D. Pethe László* hozzászólása D. Pete László, a tiszavasvári gépállomás traktorosa a követke­zőket mondotta: — A gépállomások traktorosai jó munkájukkal sokat segíthetnek a termelőszövetkezetek megerősí­tésében. A tiszavasvári gépállo­más vezetői a legjobb brigádve­zetőket és traktorosokat küldték munkára a gyenge termelőszövet­kezetekbe. Ezekben a brigádok­ban a traktorosok jó gépészek és jértenek a gazdálkodáshoz is. Gép­állomásunkon elhatároztuk, hogy minden traktorosbrigád munkáját elsősorban a terméshozam nagy­sága szerint értékeljük. A jó gé­pi munkán kívül rendkívül fon­tos a föld trágyázása is —, mert csakis akkor érhetünk el maga­sabb terméshozamot, ha rendsze­resen pótoljuk a talajból kisze­dett tápanyagokat. Nemrégiben a tiszavasvári Petöji tsz. elnöke megkérdezte tőlem, mit gondolok, mikor mondhatja el ő jó lelki­ismerettel, hogy végre jól műkö­dik a szövetkezetük. Erre azt vá­laszoltam: majd akkor, ha egyet­len villa trágya sem kallódik a szövetkezet udvarán, hanem mind ■»ÁBTÉPÍTÉS DiSZ-fiotolok o pártmegbízatás teljesítéséért I zett, s párosversenyben van Ne- \ mes Mihállyal a tavaszi munkák A Központi Vezetőség és a mi­nisztertanács határozata a mező- gazdaság fejlesztéséről nemcsak a párt-, hanem a DTSz-szervezetek feladatát is megjelöli. Végrehaj­tása valamennyi falusi DlSz-szer- vezetünk közös ügye. Járásunk fiataljai a határozat megjelenése előtt is jó munkát végzett. Szép eredményt értünk el az új agrotechnikai eljárások ismertetésével, alkalmazásával. — Ebben a munkában azonban n?m vett részt az egész járás ifjúsága, csak egyes szervezetek. Ezért a határozat megjelenése után a já­rási DISz-bizottság azzal a ké­réssel fordult a járási pártbizott­sághoz: adjon a járás DlSz-szer- vezeteinek olyan pártmegbízatást, amely az egész járás ifjúságát foglalkoztatja, mozgósítja a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtására. A járási si pártbizottság eleget tett kéré­sünknek, s olyan feladatok el­végzésével bízta meg DlSz-fiatal- jainkat, amelyek a járás adottsá­gainak legjobban megfelelnek. A gyümölcs terméshozamának nö­velését, az állatállomány növelé­sét és takarmányának biztosítá­sát, s mindenekelőtt a tavaszi munkákra való jó felkészülést je­lölte meg a fiatalok legfőbb ten­nivalójának. Járásunk valamennyi DISz- szervezete, a fiatalok mindegyike tudomást szerzett arról a megbí­zatásról, amit a párttól kaptunk, s azonnal hozzá is láttak a mun­kához. Ifjúsági gyümölcstermelő brigádok alakultak azokon a he­lyeken, ahol főképpen gyümölcs­termeléssel foglalkoznak. Ezek a brigádok felajánlást tettek a munkák határidőre való elvégzé­sére. A jánkmaiüsi Petéli termelőszövetkezet gyümölcster­melő ifjúsági brigádja a fák aljá­nak kapálását két héttel a határ­idő előtt elvégezte, s ugyancsak határidő előtt végezték el a met­szési és fakaparási munkát is. Ki­magasló eredményt ért el a mun­kák végzésében Baranyai Ferenc, aki eddig 102 munkaegységet szer­végzésében. A fiatalok munkájá­nak eredményei nemcsupán a fia­talok lelkesedése nyomán szület­tek. Sok segítséget ad a párt- megbizatás teljesítésében a DISz- szervezetnek Tyahor elvtárs, a szövetkezet párttitkára, aki gyak­ran maga keresi fel a fiatalokat munka közben és tapasztalatai­val, tanácsaival segíti munkáju­kat. Ez segítette a fiatalokat ab­ban, hogy jó munkát végezzenek a növénytermesztési brigádban is. A fiatalok eddig 80 hold őszi ve­tésen végeztek fejtrágyázást, s a termelőmunka mellett sport- és kultúrműsort is rendeznek. Jó munkájukkal együtt jár a szerve­zet megerősödése is. Egyre több fiatal kéri felvételét a termelő- szövetkezet DISz-szervezetébe. Felelősséget éreznek a párt- megbizatás teljesítéséért a nanyari termeiSszövettezel fiataljai is. 30 hold őszibúzának és 15 hold ősziárpának a fejtrágyá­zását vállalták. A munkát meg is kezdték. A pártszervezet vezető­sége itt is segíti a DISz. munká­ját, akárcsak a csahold állami gazdaság pártszervezete. Az álla­mi gazdaságban egyik legfonto­sabb munka az állattenyésztés fejlesztése, az állatok megfelelő gondozása. Éppen ezért az állami gazdaság DISz-fiataljainak ebben a munkában kell hathatós segít­séget adni. A gazdaság vezetősé­ge a pártszervezettel egyetértés­ben a fiatalok legjobbjait küldi az állattenyésztésbe és állatte­nyésztési szakiskolára. Hasonló lelkes munkát végez­nek a fiatalok más községekben is. A tiszakóródi fiatalok a csa­tornák kitisztítását vállalták és el is végezték. A kölesei fiatalok munka közben beszélték meg a tennivalókat: a gyümölcsterme­lésben két brigádot alakítottak, s egyik brigád versenyre hívta a másikat. Cél: ki ültet el több gyümölcsfát azon az öt hold föl­dön, amelynek betelepítését a fiatalok vállalták. A gépállomá­sok fiataljai is lelkesen harcol­nak a pártmegbizatás teljesíté­séért. A kölesei gépállomás DISz- szervezetének tagjai egyöntetűen vállalták, hogy tavaszi tervüket túlteljesítik. Veres György ter­vének 115, Major György 110 szá­zalékos teljesítését vállalta. Lelkesen vesznek részt a- párt­megbizatás teljesítésében az egyénileq ifó!gozó parasztiiatElGk is. Cégénydányádon Hunyadi László vállalta, hogy 2 hold őszi­búza vetésükön elvégzi a fejtrá­gyázást. Ifjú Petermann Sándor pedig a földjük végénél lévő víz­levezető árok kitisztítását vállal­ta. A fiatalok eleget is tettek vál­lalásuknak. A zsarolyáni egyéni-' leg dolgozó parasztfiatalok azt vállalták, hogy március 15-ig megszervezik a tisztaudvar-moz- galmat, s addigra kihordják a földekre a trágyát. Ezt teljesítet­ték is. A munka végzésében élen járt Kozma Zsigmond és Márton Károly. A pártmegbizatások teljesítésé­ben sok segítséget kapnak DISz- szervezeteink a helyi párlszervezelektől s nagy segítséget jelent a válla­lások teljesítésében a verseny- szellem kialakulása is. Járásunk területén eddig 230 fiatal van versenyben a felajánlások mielőb­bi teljesítéséért, s ez a szám ál­landóan emelkedik. DISz-szervezeteink eredményes munkáját figyelemmel kísérik a szervezeten kívüli fiatalok is, s látva eredményeinket, kérik fel-; ‘vételüket a DISz-szervezetbe. — Amióta járásunk fiataljai párt- megbizatást kaptak a járási párt- bizottságtól, azóta 60 fiatal kérte felvételét szervezetünkbe. A párt- megbízatás teljesítése tehát meg­erősíti szervezeteinket. Ezért já­rásunk valamennyi DlSz-szerve- zetének továbbra is keményen- kell harcolni a pártmegbizatás teljesítéséért. SZABÓ JÓZSEF, a fehérgyarmati járás DISz-bizottság titkára: c-4 falu baiátfa NEMCSAK A SZÜLEI beszél-1 tek elismerően János munkájáról, amikor az elemi iskola 6. osztá­lyát elvégezte. A rokonok, isme­rősök, de különösen a szomszé­dok mondtak sok jót apjának, Szlávik Imrének fia szorgalmá­ról. Mindenki azt mondta: nem lesz rosszabb mester, mint az ap­ja. Bíztak ebben szülei is. Minden vágyuk az volt, hogy jól dolgozó kovácsmestert neveljenek belőle. Egy ideig ment is minden rend­ben. Azonban feltűnt a szülők­nek, hogy János kedve nem olyan, mint szokott lenni. Mintha más tervei volnának. Arra sem tud­ták rávenni, hogy levizsgázzon a kovácsszakmából. Sokáig fürkészték gyermekük „titkát", míg végre megszólalt. Nehezen tudta szüleinek elmon­dani a hosszú ideig titokban tar­tott vágyát, végül mégis határo­zott. Nem, tudta magában legyőz­ni a földhöz való ragaszkodását, a dúsan lengő búzatáblák szerete- tét, a fák lombjainak susogása iránt érzett vágyait, szóval azt, amihez annyi reményekkel telt szálak kötötték. Tanulni a föld szerkezetét, a talaj minőségét, a növények természetét és mindazt, amivel segítségére lehetne a ter­méshozam növelésében szomszé­dainak, mindenkinek Székelyben. Mezőgazdasági szakiskolára vá­gyott. APJA HALLANI SEM AKART erről. Úgy vélte, nem lesz, aki helyette élezze az ekevasat, gör­bítse a patkót. De hiába követett el mindent, hogy kedvet öntsön fiába szakmája iránt, nem ért az semmit. Aztán megnyugodott a család. Örömük még nagyobb volt, mi­kor elvégezte János a kétéves mezőgazdasági szakiskolát. Nagy- kállóban tanult. Azonban az isko­la után újra sokáig aggódtak gyermekük miatt. Nem volt is­meretségük. protekciójuk, ezért a nagyúri földbirtok nem fogadta be hosszú időn keresztül a mun­káscsalád gyermekét. Dolgozott újra a műhelyben. Sok idő múltán munkát ka­pott Nyírtéten Kiár József birto­kán. Nem sokáig tűrték egy he­lyen. Ha „nemesebb“ család fia kért munkát, őt mindjárt me­nesztették. Évente változott mun­kahelye. Végül a Dunántúlra ke­rült, ahonnan behívták katoná­nak 1943-ban. Két év múlva ke­rült vissza falujába, majd csalá­dot alapított. Később Pestre ment dolgozni. A darugyár kazánműhelyében ka­pott munkát. Társai hamar meg­szerették. Szívesen segített bárki­nek. Értette szakmáját. A gyár­ban rövid idő múlva segédmun­kásból kazánszerkezeti lakatos lett, majd csoportvezető, később pedig művezető. Nagyon megsze­rette helyét. Az emberek, akikkel dolgozott, barátai lettek. Gyakran járt szórakozni. Évek múltán már egészen otthoniasan érezte magát Pesten Utcájáról sokat eszébe jutott megyéje neve. (A Szabolcs- utca 11. szám alatt volt lakása.) Nem felejtette el faluját. TAVALY, amikor olvasta a párt és a kormány határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről, való­sággal tűzbejöit. „Mi volna, ha hazamennék? ...“ Így gondolko­zott, bár még nem volt szó róla, hogy szakembereket kér a falu. Mikor pedig erről is olvasott a Szabad Nép-ben, ugyanolyan ér­zés fogta el, mint hajdan az is­kola előtt: választani két élet kö­zött. Most is régi vágya győzött. Nem is sokáig tartogatta magá­ban gondolatát, vezetői elé tárta tervét. Mi tagadás, azok hallani sem akartak először erről. Szlá­vik János jó munkát végzett a darugyárban, miért válnának meg tőle? Egészen tavaszig húzódott az ügy, míg végre elengedték. Március első felében értesítet­ték, hogy a nyírtéti gépállomás kihelyezett agronómusaként, sa­ját községében, Székelyen dol­gozhat. Talán mondani sem kell, milyen nagy öröme volt. Munka­helyén szívesen fogadták. Elő­ször Jakab Gusztáv elvtárssal, a gépállomás párttitkárával találko­zott. Régi ismerősök. Aztán be­mutatták a gépállomás dolgozói­nak, nagyjából megismertették vele munkahelyét. Gondoskodtak arról is, hogy 3 hónapi fizetését jutalomkép megkapja. (Igaz, eb­ből csak egy hónapit kapott még kézhez. Hiába, van még javítani­való az adminisztráción. De már értesítést kapott, hogy a többi is útban van.) AMIKOR a gépállomással meg­ismerkedett, beosztott munkahe­lyére, a székelyi Békéért Harcoló termelőszövetkezetbe indult. Az elnök és a brigádvezetők kíséreté­ben szétnézett a határban. Itt be­szélték meg, hogy jó pár hold őszivetésű búzát hengerezni kell. Másnap munkához is láttak. — Mindjárt tanácsot kértek tőle, hogy a lóherét melyik részen ves­sék el. Az új agronómus jól szét­nézett és azt javasolta, hogy a „zsombékos“ dűlőbe vessék, mert az nem kukoricaföld volt tavaly, könnyebb lesz aratni. A föld nem lentes, nem kell félni, hogy meg­áll a víz rajta. Nem is dombos, van elég mésztartalma, meg csa­padékot is elegendőt tárolt. Az „őze" dűlőbe azért nem javasolta, mert dombosabb vidék, sok az ürge és mezei pocok rajta. Ja­vaslata szerint el is vetették 15 holdba a lóherét. Aztán a fej­trágyázást sürgette meg. Pár na­pon belül ISO holdon végezték el ezt is. A melegágyak készítésénél is körülnézett, segített tanácsai­val. 1 hold zöldséget és 3 hold murokrépát is földbe tettek múlt héten a 10 hold cukorrépa mellett. SZLÁVIK JÁNOS nemcsak a szövetkezetieket segíti hasznos tanácsaival. Az egyénileg dolgozó parasztok is barátot látnak ben­ne. Sokan keresik fel, tanácsot kérnek tőle. Alig melegedett meg otthonában, mikor Szőke Bertalan 15 holdas középparaszt megállí­totta az utcán. A műtrágya be- szerzése és alkalmazása felöl ér­deklődött. Szívesen magyarázta: úgy lesz eredményes a trágyá­zás, ha szuperfoszfát mellett péti­sót is használ. Igen ám, de hon­nan szerezze be a gazda, ha nincs a szövetkezetben? Jobban ezért is fordult Szlávik Jánoshoz. Az meg is ígérte, hogy elintézi kérését. Szóvátette a dolgot a tanácson és Papp József elvtárs tanácselnök mindjárt hívta a járást. Soltész elvtárs, a járási mezőgazdasági osztály vezetője pedig azonnal in­tézkedett Kemecsén. Mindjárt lett műtrágya Székelyben. Tóth Ferenc 7 holdas gazda a lucernavetőmag beszerzése végett fordult Szlávikhoz. ígéretet kap­tak: az is meglesz még a héten. AZ ÚJ AGRONÓMUST min­denki szerény embernek ismeri Székelyben. Ez így is van. Meg­elégszik azzal, hogy ahol tavaly egy hold búzán 10 mázsa termett, idén 12 mázsa teremjen. Mert ez a terve. Abban pedig bízik, hogy valóra is váltja. ígéretet tett ő erre Pesten is munkatársainak, mikor búcsúztak egymástól. Ezen­kívül még azt kérték tőle, hogy írjon gyakran munkájáról, család­járól, meg azt is hozzátették, hogy falun is úgy állja meg helyét, mint Pesten a darugyárban. Ép­pen a héten tervezte, hogy meg­írja Pestre munkatársainak: szí­vesen fogadták, örömmel segítik munkáját, nincs gond a családdal. Mind boldogok, hogy újra falun lakhatnak, NAGY TIBOR, vasszal 10 hold csemegeszőlőt is telepítünk. — Tavaly jó gyümölcstermé­sünk volt, s munkaegységenkint a többi között 5 és fél kiló almát osztottunk, Most elhatároztuk, hogy az idén még nagyobb jöve­delemhez juttatjuk termelőszö­vetkezetünk minden tagját. Fekete Bertalan, a sóstóhegyi Vörös Csillag tsz. párttitkára a többi között ezeket mondotta: — Üjabb területet ültetünk be szőlővel és gyümölcsfával. Jelenleg 168 holdas gyümölcsösünk van, de ősszel még 10 holdat beülte­tünk gyümölcsfával: Most, a ta­Fekete Bertalan felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents