Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-26 / 72. szám

NÉPLAP 1954 MÁRCIUS 26, FENTEK EGY TANÍTÓNŐ NAPLÓJÁBÓL Ragyogó márciusi nap süt be a tanterembe. Az első igazi tava­szi napfény. Beszélgetési óra van. Harminchat szempár figyel rám. * Hogy miről tanulunk ma? Az igazi hazaszeretetről és példaké­peinkről, — válaszolom a vára­kozva figyelő kiváncsi gyerme­keknek. Valami érdekés érzés lopja be magát a szívekbe. Olyan légkör árad szét a teremben, ami nem mindennapi, _ megszokott az em­ber életében. Hogyne volna szép óra, ami­kor hazánk természeti szépségei­ről, dolgozó népünk ragyogó al­kotásairól van szó. Arról a hazá­ról, ahol születtünk, ahol az első lépést tettük, az első szót kimon­dottuk, ahol iskolába járhatunk és készülhetünk az egyre szépülő új életre. Igen, ezt a hazát szeretnünk kell, mindhalálig. Példaképeink Kossuth, Petőfi, Táncsics, Gábor Áron, Szamuelly, egy sor ragyo­gó név, kik múltúnk történelmé­nek aranylapjait írták cselekvő hazaszeretetükkel. Alig említek egy-egy nevet, a kiskezek már emelkednek és alig tudják magukban tartani gondo­lataikat, érzéseiket. Azon verse­nyeznek, hogy ki mondjon el töb­bet, szebbet róluk. Egyik fekeleszemű kisleányom nem tud ülve maradni, mondani akar valamit: „Zója és Sura is lehet a mi példaképünk a haza­szeretetben.“ Megindul a szóára­dat, van miről beszélni. Ha sze­retjük igazán hazánkat, más nép érzéseit és hazaszeretetét is tisz­teletben kell tartanunk. Sok pio­nír védte a honvédő háborúban szülőföldjét, hazáját. Ismét fel- lelkesednek, csillognak a gyer­mekszemek. Mindenki meg akar­ja mutatni, hogy szereti hazáját, egyik a fegyelmezettséggel, má­sik jótanulással, harmadik pajtá­sai segítségével akar többet, leg­többet tenni a hazának, a hazá­ért. A kis szöghajú Jutkában nem fér a gondolat, nem nyugszik, míg el nem mondja: „Én március 15-én feltűztem a. nemzetiszínü szalagot, hadd lássák kívül is, hogy mennyire dobog belül.“ — Mondása nem világos, de átérzik a gyermeki szív szeretete a tapo­gat ódzó, keresgélő szavakból. A kis szöszke Rózsavölgyi is akar valami mondani. Intésemre feláll: „Én itt születtem, nagyon szeretem hazámat, megfogadom, hogy mindig szeretni is fogom és ezt azzal mutatom meg. hogy még jobban fogok tanulni.“ Meglepődve látom, hogy az egyik padban a kis Marika le­hajtja fejét és potyognak köny- nyei. No, mi baj. Marika, kér­dem. Én nem itt születtem .. . Németországban, hát akkor én hogyan szerethetem ezt a hazát, ha nem szülőföldem. Lám, a háború elsodorta a szü­lőket és szülőföldjének r\em mondhatja Magyarországot. Meg kellett nyugtatnom, hogy a.zért ö szeretheti a szülőföldjét is, Németországot is. hiszen ott is nagyon sokan vannak velünk érző dolgozók, akik éppúgu vágy­nak a békére, mint mi és egy szívben szépen megfér nemcsak a magyar hazának, hanem más hazának a szeretete is. A gyerekek szeméből a meg- nyugodtság, az öröm csillogott és érzett, hogy szivük összedobbanl a Marikáéval és azokkal, akik Koreában, Kínában vagy máshol születtek, de egyformán szerelik hazájukat, jövőjüket, a békét. BILKAI GIZELLA. Társadalmi néprajzi hagyományaink gyűjtéséről A múlt rendszerben a nép-t rajzi gyűjtő munkát is elhanya­golták éppúgy, mint a kultúra fejlesztését. így népünk értékes hagyományainak csak kis részét sikerült eddig összegyűjteni. Ma államunk segíti a népi hagyomá­nyok gyűjtésének munkáját. A minisztertanács rendeletével lét­rehozta a Népművészeti Intéze­tet, melynek fő feladata éppen a népi művészetek fejlesztése és a kulturális tömegmozgalom művé­szi tevékenységének elősegítése. Intézményeink feladatukat azon­ban csak úgy tudják elvégezni, ha népi értékek gyűjtési munká­jában a dolgozó nép is részt- vesz. Ennek a nemes munkának megyénkben eddig is voltak lel­kes követői, mint például Túri Sándor paszabi tanító, vagy Ba­bus Jolán vásárosnaményi tanár­nő, akik már eddig is sok kuta­tást végeztek a társadalmi és néprajzi hagyományok gyűjtésé­ben. Ebbe a mozgalomba a diá­kok, a pedagógusok és a kultúr- munkások egész sora kapcsoló­dott be. Felkeresik a szívesen be­szélő, a régi dolgok iránt érdek­lődő idős férfiakat és asszonyo­kat, a falu legjobb táncosait, éne­keseit, akik legjobban ismerik a különböző régi szokásokat, játé­kokat, meséket, mondákat, balla­dákat és a verseket. A Geodéziai és Kartográfiai In­tézet kiadásában rövidesen 32 ol­dalas színes zsebatlasz jelenik meg a világ országairól. Már évek óta érezzük hiányát egy ilyen térképsorozatnak. Az új zsebatlaszt az Intézet térképé­szei tervezték és rajzolták, nyo­mását az Offset Nyomda végzi. A 32 többszínű . térképoldal be­osztása olyan, hogy hazánk köz­vetlen környezete részletesebben szerepel a térképeken, mint a távolabbi világrészek. Minden ér­dekesebb földrajzi név megtalál­ható az egyes térképlapokon. A Szovjetunió nagyszabású terv- építkezéseiből a térképek feltün­tetik az uj Lenin-csatornát, a cimljanszki tengert és az épülő új csatornarendszereket. Romá­nia térképén szembetűnő a ma­gyar autonóm terület, a duna— feketetengeri csatorna és az új nagy vasúti fővonalak. Bulgária A példa ereje c. riport. — Hí­rek. — A kedves vendég c. el- eszélés. — Zenei díszalbum. — I Ha megtaláltuk ezeket az em­bereket, jegyezzük fel elbeszélé­süket. Tüntessük fel jegyzetünk­re azt is, kitől tudtuk meg az adatokat, tüntessük fel az adat­közlők életkorát, foglalkozását is. Egy-egy ilyen elbeszéléskor ne sajnálják az időt, fáradtságot, hogy egy-egy szokásról, játékról, részletes rajzot készítsünk és hosszú szöveget írjunk. Minden társadalmi gyűjtő azzal a tudattal lásson munkához, hogy amikor lakóhelye múltjának ha­gyományait összegyűjti, azzal a jelen kulturális értékeit gazda­gítja. Művészeti tömegmozgalmunk: tánccsoportjaink, ének- és zene­karaink, színjátszó csoportjaink és bábjátszóink munkája a társa­dalmi gyűjtés segítségével bősé­ges anyagot kap és ezzel művé­szetünk úgy tartalomban, mint formában színesebbé, gazdagabbá válik. Ne feledjük el, hogy az orszá­gos társadalmi néprajzi gyűjtés munkájában a dolgozó nép, a mű­vészet és a tudomány forr össze és ez a közös munka dolgozó né­pünk kulturális életének felemel­kedését szolgálja. DANCS LAJOS, MT. népművelési osztály népművészeti szakreferense. térképén új városneveket olvas­hatunk. A Nemet Demokratikus Köztársaság új közigazgatási be­osztásán kívül megtaláljuk a meg­változott városneveket, de lehet­ne folytatni a felsorolást tovább is, akár a Kínai Népköztársaság legújabb tartománybeosztásáról, akár egyéb, más vidékeken beál­lott változásokról. Meglepő a tér­kép elénk, derűs színezése, a vas- úthálózat, a főbb utak hangsú­lyozott feltüntetése. A térképe­ken megvannak az összes világ­részek és országok statisztikai adatai is, anélkül, hogy a térké­pek zsúfoltak lennének. Az ú.i magyar zsebatlasz nagy ■páidányszámban, 6 forintos olcsó áron kerül dolgozóink kezébe. — Beszerezhető, illetve már most előjegyezhető valamennyi Állami Könyvesboltban az ország egész területén. Gyermekműsor. — A lápi betyá­rok c. riport. Kulturális hírek Vasárnap délután 2 órai kez­dettel a József Attila kultúrott­hon igazgatósága szavalóversenyt rendez. A versenyben résztvevők egy szabadon választott költe­ménnyel jelentkezhetnek, vala­mint Petőfi Sándor: „XIX. szá­zad költői” című vers előadá­sával. * A SZOT. kultúrotthon igazga­tósága közli, hogy a március 27- rc tervezett Karinthy-est el­marad. Az előadást március 28- án, vasárnap este 7 órai kez­dettel tartják meg. * A Társadalom és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társu­lat történelmi szakosztálya ápri­lis hó 9-én előadást tart a SZOT. székházban: „Tarpai Már­ton az 1437-es nyírségi paraszt- felkelés vezére” címmel. Előadó: Horváth Sándor a Zrínyi-gimná­zium igazgatója, a TTIT. elnök- helyettese. * Megalakult a Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat nyírbátori járási szervezete. A következőkben a mátészalkai járási szervezet ala­kul meg. A fotó szelvénvszám további nagy emelkedésének eredménye: bár 43 szelvénnyel értek el 12 találatot, mégis egyenkint 3.525 forint lett a nyeremény. Egyetlen 12 találatos szelvényre 151.872 forint jutott volna. A kifizetésre kerülő nyeremények összege túlhaladja már a félmilliót, pontosan 506.241 forint. MIELŐBB VÁSÁROLJA MEG TOTÖ-SZELVENYEIT! A p róhi rdclésc k Keresek megvételre r-ry darab .ió- karban lévő cserápkályhát. Xyíregy- h8zéc.henyi-út 23/b. Nyíregyházi építkezésre pegédmnn. kás férfiakat, nőket felvesz a 61/2. Építőipari Vállalat- Nyíregyháza. Szó, (.•hőnyi-út 45. Szerkesztői munkakörbe technikust ke-enivak felvételre. MTH. 110. tanuló- műhely. Árok-utca 53. o—4'ftlAftl NÉPLAP Felelő? «zerkesztő* Siklósi Norbert Felelő? kiadó? Varga Sándor Szerkesztőjéé* Nviregv.háza •>o^3 Dv.ii 5 Tel ? 11-70 11-71 Kiadóhivatal? N vlresrvháza Zsdánov-utc» 1 — Telefon* 5G-rv ‘?n*o cs Szatmärmesvei Nvomda»*’" Vállalat Nvfrßgvhazsi Dózsa György.utca 5 szám Felelő? vezető Szilágyi Jozccf Rövidesen megjelenik az új magyar zsebatlasz A Magyar Rádió Hvírsgylrizi Stúdiójánál! mai műsora caarjmumm* .lljijBiMjtmi-.wMJiiiiiíi'PiHiwimwMiuiiJiiJJiwM Építik az öntözőcsatornákat a tiszavasvári Munka tsz. földjén A Keleti Főcsatorna még épül, április 4-én indul meg medrében először a Tisza vize. A csatorna partján máris lázas munka fo­lyik. A Tiszavasvári Munka tsz. készíti elő földjét az öntözésre. A töltés alatt egy 30 holdas táb­lában lánctalpas traktor húzza a mélyítő ekét. A nagy eke egy méter mély barázdát hagy maga után. Ez lesz az öntözéses gaz­dálkodás levezető csatornája. — Még csak négy napja dolgozik a gcp, de már a csatornának több mint 200 m-cs szakasza elkészült. A gép után a szabolcsi vízügyi igazgatóság 50 tagú brigádja egyengeti a földet és építi a le­vezető főcsatornát. Közvetlenül a Keleti Főcsatorna töltése alatt 30 holdon öntözéses kertészetet létesítenek, amelynek talaját már i fel is szántották. A tanyaközpont­ban a melegágyakban nevelik a palántákat, amelyet rövid időn belül kiültetnek a földbe. Nem messze az öntözéses ker­tészettől nagy szikes legelő terül el. Ez a föld évtizedek óta nem volt művelve, nem termett sem­mit csak sovány fűvet. Még juh- lcgelönek sem felelt meg. A szö­vetkezet most ide tervezi a 23 holdas rizstelcpet. A talajjavító munkát már meg is kezdték. A gépállomás két traktora szántja clöhántós ekével. Rövidesen hoz­zákezdenek a föld tárcsázásához. Kcttőszázhűsz kilogramm műtrá­gyát szórnak ki vetés előtt egy- egy holdra. Az eddig használha­tatlannak vélt föld a Keleti Fő­csatorna vizétől kincset terem az i idén. A lícmecscri Vegyes K(sz. példájára Fehérgyarmaton is elkezdték az ekekapa gyártását A Dcmecseri Vegyes KTSz. dolgozói nemrég ekekapa gyártá­sát kezdték meg. Amikor az első darabot elkészítették, összehívták a község legjobb mezőgazdasági szakembereit, hogy bírálják el, jó-e a szerszám. — Azóta, a dolgozó parasztok javaslatait fí- gyelembevéve, 26 darab ekekapát készítettek (nagyobbrészt hulla­dékanyagból). Az ekekapákat a földművesszövetkezetek árusít­ják. A Demecseri Vegyes Ktsz. dol­gozóinak példáját követték a fe­hérgyarmati fa- cs fémipari ktsz. dolgozói is. Ök is elkezdtek az ekekapa gyártását, hogy a dolgo­zó parasztság mennél több jómi- nöségű szerszámmal végezhesse a mezőgazdasági munkákat. A KISZÖV. vezetősége elhatározta, hogy más üzemeknél is elő fog­ják segíteni az ekekapa és egyéb mezőgazdasági szerszámok ir­tását. Védekezzüuk a ragadós száj­ra körömfájás ellen A száj- és körömfájás néven is­mert betegség szarvasmarhák, kecskék, juhok és sertések fer­tőző betegsége, amely a beteg te­henek, kecskék, juhok nyers tejé­nek fogyasztása útján az ember­re is átragad. Tekintettel arra, hogy a beteg­ség behurcolásával bármikor szá­molni lehet, mindenkinek tudnia kell, mik a betegség tünetei, vagyis miről lehet azt megismerni. A BETEGSÉG TÜNETEI A betegség bágyadtsággal, ét­vágytalansággal, lázzal kezdődik. Később hólyagok képződnek az állatok szájában, különösen a foghúson, és a nyelven, később a lábvégeken, a pártaszélén és a körmök közötti hasadékban, rit­kábban a tőgyön is. A hólyagok felfakadása helyén sebek, feké­lyek keletkeznek. A beteg állatok erősen nyálaznak, immel-ámmal esznek, óvatosan lépnek, vagy sántítanak és sokat fekszenek. Juhoknál, kecskéknél, sertések­nél inkább a sántaság a feltűnő, a sertések orrán, a túrókarimán néha hólyagok és sebek láthatók. MIT TEGYÜNK A BETEGSÉG GYANÚJA ESETÉN? Ha száj- és körömfájásos meg­betegedést észlelünk, azonnal je­lentsük a Helyi tanácsnak és az állatorvosnak. Az állatorvos meg­érkezéséig és annak további uta­sításáig az állatok ápolóján kí­vül senkit ne engedjünk be a be­leg állatok istállójába, az ud­varba. Az állatok gondozója az istállóból való távozáskor lábbeli­jét gondosan fertőtlenítse, kezét meleg vízzel, szappannal mossa meg, felsőruháját cserélje át, vagy lúgos vízbe mártott kefével tisztítsa meg és ne menjen idegen helyre. A fertőzés-gyanús udvar­ból állatot, takarmányt, tejet, trá­gyát, vagy olyan eszközt, mely a beteg állatok istállójában volt, vágy azok váladékaival szennye­ződhetett, kivinni tilos. Ha az ál­latorvos a ragadós száj- és kö­römfájást megállapítja, utasítá­sait a legszigorúbban be kell tar­tani. Ugyanígy a községi és járá­si tanácsok rendelkezéseit is vég­re kell hajtani. A betegségnek vagy a betegség gyanújának azonnali bejelentése mindenkire kötelező. A betegség leküzdése érdeké­ben népi demokratikus államunk minden egyes állattartónak se­gítséget nyújt, ingyenes állator­vosi vizsgálatban, ellátásban, gyógykezelésben, ingyenes fertőt­lenítő anyagok rendelkezésre bo­csátásában részesíti a megbete­gedett állatokat. HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A BETEGSÉG BEHURCOLÁSA ELLEN? 1 2 3 4 5 6 7 8 1. Új állatok beállítása, vagy vásárlása esetén ezeket a régi ál­latainktól 30 napos megfigyelési időre külön istállóban kell elhe­lyezni, külön kell etetni és külön vederből kell itatni. 2. Kerüljük a betegségekkel esetleg fertőzött községeket, ud­varokat, a beteg állatok gazdáit, ápolóit is, mert még a kézfogás is elegendő lehet a betegség elhur­colására. 3. Kerüljük az állatvásárokat, állatainkat idegen istállóba ne állítsuk be, idegen helyen ne etessük, ne itassuk. 4. Idegen állatokat ne fogdos­sunk feleslegesen, ha ez elkerül­hetetlen, akkor a kézmosáson,1 fertőtlenítésen felül lúgos vízbe mártott kefével tisztítsuk meg ru­hánkat. 11 5. Idegen állatokat, embereket istállónkba, udvarunkba ne en­gedjünk be, 6. Takarmányt, szalmát csak olyan helyről vásároljunk, ahol nincs betegség,, és a közelmúlt­ban sem volt- ­7. Udvarunk, istállónk bejárata elé hintsünk égetett mészport, vagy tegyünk fertőtlenítő oldat­tal, fahamulúggat átitatott szal­mafonatot, vagy zsákot a lábbeli fertőtlenítésére. 8. A kutyákat tartsuk megköt­ve, a baromfit ne engedjük a* utcára, mert ezek is terjeszthet»1'' a betegséget. Or. SxeraJin Jéna*. megyei fóállntorvos '1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents