Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-04 / 53. szám

4 NÍPXAP 1934 MÁRCIUS 4, CSÜTÖRTÖK A „NAGY KAP»" FEBRUÁR 30-.Í.Y, ezen a szombati, napon, valahogy nem •úgy ment minden a nagykúl. lói gépállomáson, mint más munkanapokon. Valami történt az iemberekkel, amit Lenes Péter igaz. gató sehogy sem akart megérteni, akárhogy is vakargatta őszülő feje- búbját. Végül is azt a következte, test vonta le. amit minden rendel, lenesség esetében nyilvánítani szó. köti: — A nagy kapu ... Megint a. nagy kapu .., A gépállomáson mindenki tudja, mit jelent c rejtélyes kijelentés. — Vines körülkerítve a gépállomás áthatolhatatlan falakkal nincs el. lenőrizhető kapu-bejárat megbízha. tó kapuőrökkel. telefonnal, bélyeg, sö-órákkal és hasonló kellékekkel. 7,<ti/ aztán sok mindenről nem kap előzetesen, vagy utólagosan tájékoz, tatást az igazgató. Bárki jöhet,me. hot szabadon. Jöhetnek a munkások későn, mehetnek korán, érkezhet­nek váratlan látogatók a megyétől, járástól, sőt az országos központtól is. Betévedhetnek a szakszerveze. tick, az újságtól, DISZ-töl és a jó cg tudja honnan, honnan nem. 4, legveszélyesebb a dologban, hogy ■nem csak kizárólag öt keresik fel, sőt néha vele nem is találkoznak. Ebből persze .csak ..félreértések•’ származnak, meg a munkafegyelem lazulása. HEJ, \7 .4 KAGY KAPU. de megkeserítette már az életét! .4 •vezetés amúgy is felelősségteljes terhét még ez is nyomja. Vem elég az irodában. 7. műhelyekben vesz. kőd ni, hanem még az egyre tere hélyosedő állomást is kerülgetni leli már ő óv óta lábaival. Ez 7. nagy kapu. volna■ hát az oka c nap rendellenességének? Vagy... Pe nézzük, mi is történt roltakép. ■pen ... * A csendes tóba dobott kavics szép szabályos gyűrűket rajzol a víz felszínére. A gyűrűk gyorsan tá. uulnak s mire partot' érnek, úira kisimul a víz tükre. Re ha újabb és újabb kavicsokat dobunk belője, reszketővé válik a tó vizének egész tömege, ki.kicsap a partra, és idő kell' mire lecsillapodik ... Ez történt a gépállomáson is rzen a. szombaton. „ELSŐ KAVICS": megérkezett az új műhelyvezető. Ennek ' csak örülni, lehetett, volna. Re mégsem . .. — Lencz igazgatón kívül — senki nem örvendezett. Pagameri Meny. hert iib. titkár, a téli gépjavító, sok minőségi ellenőre pedig egyene­sen bosszankodott. De nem az új műhelyvezetőre, mert ap nem tehe. tett semmiről, hanem az igazgató­ra. Ugyanis pár héttel korábban Lencz Péter igazgató, Rács Mihály párttitkár és az iib. vezetősége ab han állapodtak meg, hogy Dana. merit kell javasolni műhelyvezető­nek. Gyerekkora óta ismeri a szak. mát, Csepelen is dolgozott és kellő tekinélye van a dolgozók körében. Jó munkája alapján meg is érdemli az előléptetést. As igazgató okkor est meg is ígérte. Am később az egyik párttagyülésen Bagómért Menyhért bírálni merészelte az igazgatót. Kém tudták bizonyosan, de úgy látszott, ez a bírálat sza. bolt más irányt az igazgató javas­latának. Érthető, hogy ez a téma felizgatta a kedélyeket. A ..MÁSODIK KAVICS': a zo­máncgyári patronálok elutazása volt. Keltett erről beszólni, hiszen alig tudtak valamit, a kőbányai elvtársakról. Hej, pedig nagyszerű gyerekek azok! Segítségükkel a téli gép javítási tervet február tő-én — 10 nappal a határidő előtt — teljesítették. Igaz, hogy ők is ki­vették belőle a részüket. Januárban előbb Ilosvai és Vasa, majd Majo­ros és Boros munkacsapatai teljesi. tették tál terveiket. Ungvári Imre főgépész alkatrészek beszerzésével segített, az új prémiumrendszer meg jobb keresettel. De az igazi munka­kedv, csak a kőbányaiak megérke­zése után lángolt fel igazán. Hoz. tok magukkal hiányzó alkatrészt, hiányzó szerszámot bőven, meg még valam it: szivet, lelkesedést a munkához. ’ .4 műhelyekben most már a már­ciusi tervet is teljesítették. így hát egyelőre befejezték munkájukat a patronálok. Majd visszatérnek még gyakran, hiszen .4 évre kötöttek szocialista szerződést. Daru Sándor éppen arról, beszélt a műhelyben, hogy a vezetőség sem gyűlésen, sem másképpen nem tudatta annak idején a zománcgyáriak érkezését, szerepét, — Kisül a szemünk, hogy nem fogadtuk őkét becsületesen .. . — Tán ők rendeztek volna foga­dónapot, mi...! — mondta epésen Majoros András. — Ej, barátocskám! Hát volna tán igazgatónk is .. . meg vezető, ségünk. Ha már nem is fogadtuk őket, legalá-bb búcsúzóul meg kel. lene köszönni segítségüket. — Félfüllcl hallottam — szólt a.z egyik traktoros, — hogy az igazga­tó vacsorát, ad tiszteletükre. De hát ez nem. a mi dolgunk. Úgy sincs helyünk ott... ' A „HARMADIK KAVICS’ lőcs. csont ezután: szakszervezeti kikül­dött érkezett. Két munkás nyom­ban elindult megkeresni. Régen járt már üzemükben szakszervezeti em­ber, pedig elkelt volna a segítsége. Kern találták sehol. Többen a párt. titkárral látták, amint mentek a pihenőszoba felé. — Ko, akkor jó helyre mentek. Ha még nem látott piszkos, rendet­len ágyakat, akkor most láthatott. Bizonyára megszűnt a szomjúsága, amikor meglátta a „lúvedret’’,meg az undorító pléhbögrét.., — Láthatna még egyebet is. — Meg hallhatna is, ha megkérdezni a dolgozókat... Végül ..lepottyant a negyedik kavicsújságíró a Képlaptól. 0 azonban tudta-' mi az illem: nem hasznéilta ki „ „nagy kapu" tág lehetőségeit, hanem egyenesen az irodába ment. Az igazgatóra azon. I ban várni kellett, nem volt bent. Ke­li dny kék.munkaruhds, olajtól ma- szatos traktoros dobbant be az iro. dóba. Elvtárs! — kezdte Boros József sztahanovista. Kanyon kérjük. írja meg az újságba, hogy a mi gépállo­másunk most negyedik helyen áll a gépállomások versenyében. Klein Sándor■ Szombathelyi Ferenc, Bu. dai József kőbányai munkás test. véreinknek köszönhetjük ezt első. sorban. De még jobb eredményeket is érhetnénk el, ha a vezetőnk se. gítene, lia összefognánk. .4 minisz. terianács háztáji földet ígért a traktorosoknak. Se itt. se a ta­nácsnál nem akarnak tudni erről. EKKOR LÉPETT BE Lene: Pé­ter igazgató. — Keni segített az Igazgatónk 11 szaktanfolyamoknál se — kontrá­zott Daru Sándor, a gépállomási szaktanfolyam vezetője. Az igazgató mogorván vonta ösz- sze őszülő szemöldökét. — Ko, és mi lesz a brigádszállá, sokkal! — fakadt ki Majoros András. Kéhány nap múlva kezd. hétjük a, szántást. A brigádszállás­nak meg se híre, se hamva. Tavaly is tyúkólban aludtak a traktorosok Császárszálláson. Pedig van takaró, ágy, még helyiségei is találhatná- nak, csak utána kellene járni, a vezetőségnek... — Kém fogadja el a dolgozók javaslatát és bírálatát sem az igaz. gató — szólt Bagaméri Menyhért szerelő. — Úgy jár-kél, mintha ide. gén volna közöltünk . . . Az igazgató szólni akart vala. mit' de aztán csak legyintett. Ami. kor a munkások eltávoztak, akkor jegyezte meg, bizalmasan suttogva: — Ittasak esek...! Fele se igaz ennek. Csak locsognak össze-visz. sza1... Csak ez a nagy kapu... es szűnne már meg... .4 MI VÉLÉMÉKYvKK az, hogy valóban előnyösebb lenne 0 nagy. káliói gépállomás helyzete, ha ke. ritéssel is zárható kapuval volna ellátva. Reméljük, ez egy-két éven belül meg is fog történni. Azonban nem az a, föoka a, hiányosságoknak. Hanem az, amit a munkások sze­mébe mondtak Lencz elvtársnak nem egyszer: nem segíti, kellően a dolgozókat és nem fogadja, el taná­csaikat, bírálatukat. A magatartá­sán kell elsősorban változtatnia Lencz elvtársnak s akkor sokkal kisebb lesz a „nagy kapu" is. (7,a.) Példamutató tanítónő Hunyadi-tanya 7 kilométerre fekszik Kyirmada, községtől. OH tanít Kagy Mihdlyné idős tanítónő. Igen lelkesen cs lelkiismeretesen végzi oktató, és nevelő-munkáját. Szabadidejében szorgalmasan kr. pezi magát. Kagy Mihdlyné pontosait' szor­galmasan készül és mindig részt vesz a továbbképzési megbeszélése, ken. Például n tál folyamán a IS fokos hideg ellenére yyalog is be­ment Kyírmadára, hogy résztvegyen a továbbképzési előadáson. Azon a napon l.\ kilométert tett meg az alig járható havas tanyai úton, pedig a rendelkezés szerint az JJ éven felüli nevelőknek a tovább, képzési napokon részi venni nem is kötelező. Kagy Mihdlyné, az öl éves pedagógus sMp példáját mu­latja a hivatását szerető nevető­nek. Albert Antal, tanulmányi felügyelő, Baklalóránlhá'.a. Nyírbátorban jól halad a vetőmagcsere Kormányzatunk nagyobb meny- nyiségű tavaszbúza-vetőmagot adott a termelők részére, hogy pótolhassák az őszi kenyérgabona­vetésben mutatkozó hiányokat. A rehát: 100 kiló tavaszbúzáért ?> »> » ” ‘ 5? ” »» »» kell adni. Nyírbátor községben a községi (anács jó munkáját dicséri, hogy már 108 dolgozó paraszt jelentke­zett tavaszbúza-cserére. Pólyák István dolgozó paraszt 112 kiló rozsért már ki is cserélt egy má­zsa tavaszbüzát. Vájó István 50 kiló őszibúzáért cserélt tavasz- búz.át. Nem mindenütt dicsekedhetnek olyan eredménnyel, mint Nyírbá­torban. Mondhatni, szomszédos Nyírbátorral Kállósemjén és itt még mindig csak egy métermázsa tavaszbúzát igényeltek. termelők rendelkezésére bocsátott tavaszbúza jó minőségű, tisztított vetőmag. amiért csak azonos mennyiségű, szokvány minőségű őszibúzát kell cserébe adni. 100 kiló őszibúzát, vagy 112 kiló rozsot, vagy 118 kiló árpát, vagy 118 kiló zabot, vagy 118 kiló májusi morzsolt kukoricát A tavaszi vetőmag biztosításá­val nem lehet tovább késlekedni. Két-három pap múlva megkezdő­dik a szántás, a tavaszbúza pedig a legkorábban vetendő növények közé tartozik. Amellett, hogy az idő sürget, nem lehet közömbös az ország egyetlen dolgozója szá­mára sem, hogy a jövő évben mi­ként tudjuk biztosítani az emel­kedő életszínvonalnak megfelelő­en a bőséges kenyérellátást. SZIKSZAI VERONIKA, vetőmagtermelési agronómus. Díszelöadásohhol Kezdődik meg Nuíregü- házán a szovjet film ünnepe Díszelőadással kezdődik meg Nyíregyházán a szovjet íilm ün­nepe. A város mindkét mozija az „Örs a hegyekben“ című szovjet filmet mutatja be. A Dózsa-moziban este 6 órai kezdettel az M. Sz. H. Sz. rendezésében, a Béke-moziban este fél 7 órai kezdettel az MSzT. rendezésében tartják meg az ünnepi díszelőadást. Filmek szocialista hazánkról A magyar-szovjet barátság,' hónap alkalmából a film­művészeti delegáció tagjaiként hazánkba érkezett I. P. Kopalin, többszörös Sztálin-dijas dokumentum-filmrendező. Az alábbiakban kivonatot közlünk Ilia Kopalinnak az Izvesztyijában megjelent cikkéből. Nagyszerű és hálás feladatot teljesít a szovjet filmművészet, amikor színes dokumentum film­sorozatot készít a szövetséges és autonóm köztársaságokról, a szov­jet haza egyes területeiről, kerü­leteiről. Mint valami élő filmat­lasz, hű képet tár a néző elé a testvéri köztársaságok életéről. Színes, hangosfilmmel nagysze­rű utazást tehetünk a Pamir-hegy- ség havas csúcsaitól a karéliai erdőségekig, Moldava virágzó kert­jeitől a Volgán-túi vidékéig. — Utunkon látjuk, mennyire meg­változott a mi földünk a szovjet emberek keze nyomán. Az embe­rek meg megujhodtak. Most, amikor Ázsia és Afrika Ieigázott népei harcrakelnek az imperialista elnyomás ellen, ami­kor új erővel lángol fel a szabad­ságharc és az angol-amerikai gyarmatosítók elleni függetlenségi harc, a kapitalista elnyomás alatt élő dolgozók tekintete a győztes szocializmus országa felé fordul. A lenini-sztálini nemzetiségi po­litika meggyőző és ragyogó példá­ja lelkesíti a gyarmati sorban élő országok népeit. * Amikor Közép-Azsia köztársa­ságainak életét hozza a film a mozi vásznán, látjuk, mit köszön­het Üzbekisztán, Tádzsikisztán, Kirgizia, Turkménia, Kazahsztán a bölcs lenini-sztálini nemzetiségi politikának, melynek segítségével a szovjetállam minden népe ha­talmas sikereket ért el a szocia­lista építés terén. A hajdan elha­gyatott távoli vidéken is nagy iparvállalatok keletkeztek, gépe­sítették a mezőgazdaságot, új vá­rosok épültek egyetemekkel, szín­házakkal, kultúrházakkal az öt­éves tervek alatt. R. Karmen rendező „Szovjet Turkménia“ című filmjében pl. nemcsak azt mutatta meg, milyen a köztársaság mai helyzete, mi­lyen nép lakja, nemcsak gazdag­ságát . és sajátos szépségét tárta elénk, hanem bepillantást adott a jövőbe. Felvázolta napjaink egyik leghatalmasabb építésének körvo­nalait, a Turkmen Főcsatorna építkezéseit. A csatorna életadó vize virágzó vidékké változtatja a pusztaságot, A Kaukázuson túli köztársasá­gokról szóló filmekben látjuk, hogy az évszázados nemzetiségi viszályt és gyűlölködést — melyet a cári tsztviselők is szítottak — a népek barátsága váltotta fel Grúziában, Örményországban és Azerbajdzsánban. Mindenütt ott látjuk a kommu­nizmus felé haladó nép felemel­kedését és nagyszerű tetteit. A fémkohászati kombinátot Ruszta- viban, a híres szevani vízesést Örményországban, a mingecsauri vízierőmüvet Azerbajdzsánban, új városokat, új embereket. A Nagy Honvédő Háború ide­jén Ukrajna és Bjelorusszia szen­vedett a legtöbbet a fasiszták pusztításaitól. A hitleristák sok gyárat leromboltak, tönkretették a leggazdagabb kolhozokat, fel­gyújtották és megsemmisítették á gyönyörű városokat, a falvak és községek ezreit. A „Virágzó Uk-: rajna“ és a „Szovjet-Bjelorusszia“ című filmek bemutatják, hogyan támadtak fel romjaikból a váro­sok és falvak, újból forognak a dnyeperi vízierömű turbinái,. mű-! ködnek a zaporozsjei gyárak, árad a Don-medence szene, bjelorussz, traktorok és önkiürítő tehergép­kocsik dolgoznak a kommunizmus nagy építkezésein. Amikor ezek a filmek egy életj tényeit mutatják, példákkal agi­tálnak, bemutatják az ipar és me­zőgazdaság újítóinak eredmé­nyeit, segítenek újabb száz és1 ezer dolgozónak a terv teljesíté­séért és túlteljesítéséért folyó ver­senyben, a kommunizmus mielőb­bi megvalósításiban. Amikor be­mutatják nagy hazánkat, hatal­mas sikereinket, melyeket Lenin- Sztálin pártjának vezetésével ér­tünk el, büszkeséget keltenek a szovjet emberekben és a szocia­lista haza szeretetére nevelik. A szovjet dokumenturrifilmeket nemcsak hazánkban fogadják for­ró szeretettel, megérdemelt sike­reket aratnak a külföldön is. Nemrégen az Albán Népköztár­saságban jártam. Az ország északi részében egy Les nevű kisváros­ban láttuk, milyen élénk érdeklő­déssel nézték az albán parasztok, a „Szovjet-Örményországé című; filmet. A nézők nagyrésze távoli falvakból jött el, vagy a magas hegyvidékről ereszkedett le. A teremben a feszült csendet gyak­ran törte meg hol a tetszés, hol a csodálkozás. Az előadás után be­szélgettünk a parasztokkal, meg­kérdeztük tőlük, járnak-e gyakran moziba, tetszenek-e nekik a szov­jet filmek. — Hogyne tetszenének! Hiszen ezekből a filmekből megismerjük a szovjet nép életét, megtanuljuk tőlük az új élet építését, — mon­dotta Abdula Sehu fiatal paraszt­legény, majd . mosolyogva tette hozzá: — Ha filmelőadás van, vagy a városban alszunk, vagy a hegyi ösvényeken éjszaka kell hazatérnünk. De még ez sem tart vissza bennünket. Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök es­tig: Erősen felhős, párás, többfelé ködös idő. Sokfelé, főleg az or­szág nyugati felében eső. Mérsé­kelt- délnyugati légáramlás. Ahő­Apróliirdctcsek A Nyíregyházi Mezőgazdasági Szeszgyár Vállalat (Nyíregyháza, Zsdá- nov-utca 2. szám) üzemi könyvelőt, gén- és gyorsírót felvételre keres. A tíszadaclai iöldmüvesszövetkezet keres megvételre .egv darab egylóto- entos strátkocsit. Cím: Földmüveeefcü- vetkezet. Tiszadadu. 92. számú Autóközlekedési Vállalat motorszerelőt és autóvillamossági sze­relőt keres felvételre Jelentkezni: Kemecsei-ítt 11. szám alatt. Használt boltberendezéseket, nultot. állványokat, konzolokat, gyors- és ti­zede; mérlegeket, szekrényeket, vásá­rolunk, Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat. Dózsa György-u. 27. mérséklet nyugaton és északon emelkedik, máshol alig változik. Várható hőmérsékleti értékek csütörtök reggel 1—4, délben 7— 10 fok között. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert. Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőséi: Nyíregyháza. Dózsa Gy.-u. 5. Tel.: 11-70.11-71,11-76 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánoy-utea 1. — Telefon: 30-00 Szaboics-Szatmármegyei Nyomdáim Vállalat. Nyíregyháza.- I,:-. Szilágyi Jó?~ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents