Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
1954 MÁRCIUS 21, VASÁRNAP IN fc P L A P 3 Réti László elvtárs beszédéből az MDP aktívaiilésén Kína részvételének jelentősége az öthatalmi értekezleten Több olvasónk fordult hozzánk olyan kérdéssel, hogy mi a ielenté- sege Kína részvételével az öthatalmi értekezletnek. Az alábbiakban válaszolunk. — 35 évvel ezelőtt, 1919 március 21-én Magyarországon létrejött a proletariátus diktatúrája, kikiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot. A Magyar Tanácsköztársaság létrehozásával a kommunisták valóra váltották mindazt, amit az előző hónapokban a dolgozóknak ígértek, megteremtették elsőízben Magyarországon a nép igazi szabadságát és hatalmát, megszüntették a nagybirtokosok és nagytőkések népelnyomó uralmát. A Magyar Népköztársaság dicsőséges emléke élénken él dolgozó népünk, munkásosztályunk tudatában. 1945-ben leiszabadulásunk után, ez az első emlék nagy segítséget jelentett a volt kizsákmányoló osztályok hatalmának megsemmisítéséért folytatott küzdelemben. A Tanács- köztársaság veteránjai lelkesen harcoltak a népi hatalom megteremtéséért, az igazi „19-esek”, a Magyar Tanácsköztársaság hős védelmezőinek ezrei és tízezrei megértették, hogy a népi demokrácia az ő küzdelmeik folytatója, céljaik, törekvéseik megvalósítója és becsületes, lelkes munkával harcoltak a második magyar proletárdiktatúráért. A Magyar Tanácsköztársaság létrejöttekor, 1919-ben, valóban az egész magyar dolgozó nép vágyait, törekvéseit, legjobb célkitűzéseit testesítette meg. Népünk minden nehéz gondjának megoldását, súlyos bajainak orvoslását várta és remélte a proletá- riátus diktatúrájától. Az 1919 áprilisi tanácsválasztások a dolgozó nép egységének és a proletárdiktatúra iránti szilárd bizalmának voltak a kifejezői. Miért bíztak a dolgozók any- ryira a Magyar Tanácshatalomban? Azért, mert tudták és érezték, hogy a tanácshatalom nem rajtuk kívül és fölöttük álló uralkodó rendszer, nem egy ellenséges osztály elnyomó szerve. — Tudták és érezték, hogy a ta- nécshatalom az ők maguk, a tanácsokban a dolgozó nép saját sorsát intézi. A forradalmi kormányzótanács első rendelkezéseivel megszüntette a gyárak, bankok, közlekedési vállalatok és a nagybirtokok magántulajdonát. Hatalmas munkát fejtett ki az első magyar proletárkormány, a forradalmi jogalkotás terén. A tanácshatalom törvényalkotó tevékenységének legfontosabb mozzanata a tanácskongresszus által elfogadott alkotmány volt, amely nagyjában helyes, szocialista alaptörvénye volt áir,pro- letáriátus hatalmának. '* ’ A proletariátus diktatúrája azzal az azonnali eredménnyel járt, hogy a hatalomra került munkásosztály féltő szeretettel törődött a munkások mindennapi érdekeivel, igyekezett biztosítani jólétüket, fejlődésüket. A Magyar Tanácsköztársaság létrehozásakor és fennállása idején a magyar kommunisták sók hibát is követtek el. A hibák abból eredtek, hogy a fiatal magyar kommunista mozgalom még nem rendelkezett elegendő történelmi tapasztalattal, tagjai és vezetői nem ismerték eléggé és még nem sajátították el megfelelő mértékben a marxizmus- leninizmus tanításait. Mindezek következtében nem voltak eléggé felvértezve a párton belüli ellenséges, trockista áramlatok és a külső szociáldemokrata behatás elleni küzdelemre. A legjelentősebb végzetes hatású hibák voltak ebben az időben a szociáldemokrata párttal kötött, elvtelen megállapodás a két párt egyesüléséről és a dolgozó parasztság földhözjutta- tásának elmulasztása. De a Magyar Tanácsköztársaság legfőbb jellegzetessége, alapvető tanulsága számunkra nem hibáiban, hanem eredményeiben rejlik! V. M. Molotov a négy nagyhatalom — a Szovjetunió, Francia- ország, Anglia és az Egyesült Államok —r külügyminisztereinek berlini értekezletén javasolta, hogy tárgyaljanak a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről a Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság külügyminiszteri értekezletének összehívásáról is. Ilyen öthatalmi értekezlet ösz- szehívása már rég időszerű lett. A mai helyzetben csak akkor lehet egészségesebbé tenni a nemzetközi életet, ha az összes nagyhatalom a többi állam támogatásával közös erőfeszítéseket tesz erre. A legutóbbi évek fejleményei megmutatták, hogy a Kínai Népköz- társaság nélkül, amely a világ egyik legnagyobb hatalma, egyetlen fontos nemzetközi probléma sem oldható meg, beleértve a koreai kérdést is. A Kínai Népköztársaság fennállásának első napjaitól kezdve láthatta az egész világ, hogy az új Kína külpolitikájának fővonala a békeharc. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya e Programm alapelveinek megfelelően diplomáciai kapcsolatokat létesített 19 állammal. Hat másik állam közölte, hogy diplomáciai kapcsolatokat kíván felvenni a Kínai Népköztársasággal. Három közülük — Anglia, Norvégia és Hollandia — elküldte képviselőit Pe- kingbe e kérdés megtárgyalására. Tehát már 25, összesen körülbelül egymilliárd lakosságú ország létesített vagy most létesít diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. A Kínai Népköztársaság politikai célja az, hogy normális gazdasági kapcsolatokat építsen ki minden országgal. Ezt a politikát a kínai nép létérdeke diktálja. A kínai népnek létfontosságú érdeke a béke fenntartása és erősítése, mert haladásának, életszínvonala felemelésének ez az előfeltétele. A Kínai Népköztársaság együttműködése a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal mintaképe az egyenjogúság, a kölcsönös megbecsülés és kölcsönös segítségnyújtás elvein alapuló újtípusú nemzetközi kapcsolatoknak. A Kínai Népköztársaság ismételten megmutatta, hogy készségesen kel a béke védelmére. A kínai nép 230 millió aláírással támogatta a stockholmi felhívást, amely követeli, hogy nyilvánítsák háborús bűnösöknek az atomfegyvert elsőnek alkalmazó kormányokat és államférfiakat. A Kínai Népköztársaság abból indul ki, hogy a béke fenntartása elsősorban azon múlik, milyen mértékben működik együtt az öt nagyhatalom. Ezért aktívan támogatta az öthatalmi békeegyezmény eszméjét. Több. mint 344 millió ember írta alá Kínában a Béke-Világtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötését követelő felhívását. A Kínai Népköztársaság már nem a régi félfeudális, félgyarmati Kína, hanem független, erős hatalom. Óriási stabilizáló erő Ázsiában. Külpolitikájának fontos szerepe van a nemzetközi kapcsolatok megszilárdításában és a nemzetközi feszültség enyhítésében. A koreai hadműveletek és fegyverszüneti tárgyalások idején bebizonyította, hogy olyan nagyhatalom: elegendő ereje, akarata, türelme és kitartása van ahhoz, hogy felelősséggel eleget tudjon tenni kötelezettségeinek, amelyek — mint az öt nagyhatalom egyikére — a béke fenntartását illetően reá hárulnak. A Kínai Népköztársaság nélkül, amelynek lakossága a föld népességének mintegy negyedét alkotja, természetesen elképzelhetetlen a megérett nemzetközi problémák megoldása, s a béke biztosítása mind a Távol-Keleten, mind az egész világon. Sok ország közvéleménye ezért osztja a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kormányainak álláspontját, mely szerint a Kínai Népköztársaság egyrészt képviseletet kell, hogy kapjon az ENSz- ben, másrészt részvételével öthatalmi értekezletet kell összehívni. Ezen az értekezleten azután intézkedéseket lehetne hozni a nemzetközi feszültség enyhítésére. A Kínai Népköztársaság ismételten kifejezésre juttatta, hogy kész vállalni a megérett nemzetközi problémák megoldását és a népek közötti béke biztosítását illetően nagyhatalmi helyzeténél fogva reáháruló felelősséget. Csou En-laj 1953 március 30-án, a Népek Békekongresszusa bizottságának küldött levelében hangoztatta: a kínai kormánynak meggyőződése, hogy amennyiben megvan a béke valóban őszinte óhaja, az országok egymásközötti vitáit békés tárgyalások útján kell és lehet is megoldani. Az ázsiai országok tisztán látják az új Kína fontos szerepét a nemzetközi kérdések megoldásában. Nehru, India miniszterelnöke nemrég kijelentette: „Az ENSz. saját pozícióját gyengíti, amikor nem engedi be a kommunista Kínát. Az új Kína színrelépése igen fontos tényezője a nemzetközi helyzetnek. Aki nem ismeri el Kínát, az nem veszi tudomásul a tényeket.“ 1 A Kínai Népköztársaság nemzetközi szerepe annyira megnőtt, hogy Nyugaton is egyre többen szükségesnek tartják figyelembe venni a félmilliárdos nagy kínai nép érdekeit. Lloyd angol külügyi államtitkár nemrég kijelentette: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem lehet világszervezet, ha Önök örökre kizárnak belőle egy olyan kormányt, amely többszázmillió embert kormányoz ...“ Jebb, Anglia képvisolője az ENSz-ben kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaság részvétele a Biztonsági Tanácsban a többi nagyhatalom között „nemcsak kívánatos, hanem szükséges is, ha azt akarják, hogy a szervezet fennmaradjon". Franciaországban igen széles körök kívánják a normális kapcsolatok felvételét a Kínai Nép- köztársasággal. A nemzetközi kereskedelem fejlesztésének előmozdítására alakult francia országos bizottság elnöke a „Combat1* című lapban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „az egyenlőség és a kölcsönös érdekek szemmeltartása alapján kereskedni kell Kínával. Ha így lesz, —> mondotta, — akkor szerintem minden alap meglesz hozzá, hogy gyümölcsöző és szívélyes kapcsolatok jöjjenek létre a francia üzletemberek és a kínai kereskedelmi képviseletek között". A Szovjetunió kormányának az öt nagyhatalom értekezletének összehívására tett javaslata megmutatja a megérett nemzetközi problémák megoldásának helyes útját. A mai nemzetközi feszültség enyhítésének fontos feltétele, hogy a Kínai Népköztársaság visz- szakapja törvényes jogait az ENSz-ben, s résztvegyen — valamennyi békeszerető nép, de különösen a keleti népek érdekében — a béke és az általános biztonság problémáinak megoldásában. Nem folytat józan nemzetközi politikát, aki nem ismeri el, hogy a Kínai Népköztársaságnak el kell foglalnia jogos helyét a nagyhatalmak tárgyalóasztalánál. Ratkó Anna elvtársit«? tartott ünnepi megemlékezést Nyíregyházán Nyíregyházán is ünnepség keretében emlékeztek meg a dolgozók a Magyar Tanácsköztársaság kivívásának 35. évfordulóján az első szocialista forradalom hőseiről. Tegnap este hat órakor kezdődött az ünnepség, amelyen Ratkó Anna elvtársnő mondott beszédet. Az előadást filmvetítés követte: ,,A dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság“ című dokumentfilmet mutatták be az ünnepség részvevőinek. SZAMUELLY Szamuelly, munkásosztály ereje, erős vonat, páncélvonat fut vele, mert a Duna-Tisza közén garázdálkodik a fehér, .otempos kulák, .Háziíiy veszett embere. Dolgozik a forradalmi törvényszék, megvédi a Tanácshaza békéjét, fehér férgeknek odavág, lapul a tiszt és a kulák, fut a burzsuj, majd elveszti az eszét. Szamuelly, Tanácshaza villáma, vonaton ül, vállán van a puskája, „Fűtő elvtárs, rakd a kazánt, megtámadta magyar hazánk, vörös hazánk, román bojár hordája!“ Megy a vonat, szikrát vet a kéménye. géppuska van a kocsik tetejében, géppuskából zúg a golyó, jól megöntött ólomgolyó, fut a bojár, nem mer állni elébe. Szamuelly, kommunista vasököl, fegyverére támaszkodva, szótlan ül. Az éjszaka mélyébe néz, gondolkodik, szíve nehéz, „Sok ellenség veszi a hazát körül." Megmarkolja karabélyát keményen, vörös csillagot figyel a nagy égen, Arra gondol: „Lenin talán kihajol a Kreml ablakán s ez a csillag visszaragyog szemében“..; ... Hol Szamuellyt eltemették, Htokban, éjidőn, hajlongtak sugdosó rekettyék, kívül a temetőn. S hogy ne találja senki meg megölt testét, az elgyötörtét, a gödröt ásó gengszterek elegyengették ott a földet, s mikor nem maradt semmi nyom, vállra vették kapájukat. A síron másnap hajnalon bugyogva egy forrás fakadt. Xcm tudni már, ki vette észre. De híre ment a faluban, a szegény nép súgva mesélte, hogy kristálytiszta vize van. azt mondták, máris kanyarog belőle egy parányi ér, és azt is mondták, úgy bugyog, mint késszúrás nyomán a vér. A bíró fülébe jutott, tőle hallotta meg a pap és a jegyző csendőrt hívott, kakastollast, szuronyosat. Ásót fogtak, csákányt, kapát, mindegyikük munkába görnyedt, és izzadva órákon át hordták a forrásra a földet. Mikor úgy látták, semmi nyom, vállra vették kapájukat. S a síron másnap hajnalon a forrás újra felfakadt. Bugyogott, akár a késszúrás nyomán a testből vér bugyog, könnyezett fölötte a sós, zöld rekettye hajladozott. És este már szekérrel jöttek, hurcoltak betont és követ, káromkodva, vadul nyüzsögtek, eltömni az ömlő vizet. Aztán úgy látták, semmi nyom. s keresztet vetett rá a pap. .4 síron másnap hajnalon a forrás újra felfakadt. Hiába raktak ott fölé betont és sziklatöm,bőket, hiába raktak ott köré, hogy őrizzék, csendőröket, a víz mindig felszínre tört tisztán és félelmetesen, széjjelnyílt előtte a föld, vassal kapcsozott sziklatömb és ömlött a víz győztesen. Ki emlékszik a zsarnokok vérbeborult tetteire? Megőrzi azt, ki érte halt, a nép jó emlékezete. Ha nem kiálthat, hát mesél, rejtekhelyül adja szívéi, s mint szárnyas magvakat a szél a halk szavakat hordja szét. Ha könyvben nem írhatja le, felrajzölja a tág egekre, fába, forrásba, rejti el, felírja futó jellegekre, és mindenütt a mese zeng, hevíti tiz ember szivét, jól tudja, ha csodát teremt, hogy mért teremtette a nép. (Részletek Kuczka Péter: ..Mindenkinek! Mindenkinek!" >■' vers-e. füzéréből.)
