Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
N t P L A f 195* MÁRCIUS 21, VASÁRNAP A Magyar Aépköztársaság kormányának nyilatkozata w A Magyar Népköztársaság kormánya az ország felszabadulása óta a magyar nép függetlenségének és békés építő munkája eredményeinek megvédése érdekében következetesen támogatott minden olyan törekvést, amely a nemzetközi együttműködés kiszélesítésére, a tartós béke biztosítására irányult. Ezért őszinte örömmel üdvözölte a Szovjetuniónak és a többi békeszerető országnak a ■nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezésére irányuló erőfeszítéseit és mindent megtett az irányban, hogy erejéhez képest maga is hozzájáruljon a népek és államok közötti békés együttműködés kibontakozásához. A Magyar Népköztársaság kormánya igen nagy jelentőséget tulajdonít a berlini értekezletnek, amely elősegítette számos nem- zeközi kérdés tisztázását, megmulatta, hogy van lehetőség a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való békés rendezésére és utat nyitott az öt nagyhatalom képviselőinek és más államok képviselőivel együtt megtartandó tanácskozásához. A berlini értekezlet során azonban az is világossá vált, hogy az Egyesült Államok és nyomában Anglia és Franciaország kormányai nem adták fel azt a tervüket, hogy megalakítsák egyes 'európai államok katonai csoportosulását, az úgynevezett „európai védelmi közösséget”, amelyben a főszerepet Nyugat-Német- terszóg fegyveres erőinek szánják. !Ez a terv, amelynek egyik íő- fcélja Nyugat-Németország felfegyverzése, katonai támaszpont és ífelvonulási terület gyanánt való felhasználása, elkerülhetetlenül a német militarizmus feltámasztásához vezet és azt célozza, hogy a német imperializmus agresszív erői ismét vezető szerephez jussanak a békeszerető európai országok ellen irányuló újabb agresz- szív tervek megvalósításában. Az Egyesült Államok uralkodó körei azzal, hogy fokozott nyomást igyekeznek gyakorolni Nyugat- Európa országaira az „európai védelmi közösség”-ről szóló egyezmény ratifikálása érdekében, a valóságban az európai béke és biztonság megszilárdításának alapvető érdekeivel helyezkednek szembe. A békeszerető magyar nép, amely 400 éven keresztül idegen elnyomók megszállása alatt élt, s amelyre a német imperializmus egy emberöltő alatt kétízben zúdította rá a háború borzalmait és pusztításait, Európa más népeivel együtt visszautasítja a német militarizmus feltámasztását célzó terveket és kísérleteket, mert két világháború tapasztalatai alapján jól tudja, hogy a német militarizmus feltámasztása súlyosan veszélyezteti a magyar nép békés, építő munkájának eredményeit. A német militarizmus feltámasztása elválaszthatatlan Ausztria erőszakos bekebelezésének, az új Anschlussnak tervétől, amelynek megvalósulása esetén, — mint azt a magyar nép saját tapasztalatából tudja — Magyarország függetlenségét és biztonságát a német militarista agresszorolc részéről közvetlen veszély fenyegetné. Az „európai védelmi közösség” terve az európai államok egy csoportjának Európa más országaival való szembeállítását jelenti, s ezzel újabb pusztító háború kirobbantásának veszélyét rejti magában. A béke megőrzésének egyik legfontosabb feltétele Európa népeinek békés célok érdekében való összefogása. A Magyar Nép- köztáx'saság kormánya ezért úgy véli, hogy valamennyi európai népnek, köztük a magyar népnek is, létérdeke egy olyan európai kollektív biztonsági rendszer létrehozása, amely az összes európai országokat magába foglalja és amelyben egyetlen állam sem foglal el uralkodó helyzetet. A berlini értekezleten a Szovjetunió küldöttsége javaslatot tett „összeurópai kollektív biztonsági szerződés“ megkötésére. Ennek a szerződésnek célja, hogy valamennyi európai állam közös erőfeszítéssel biztositsa az európai népek békéjét és biztonságát, megakadályozzon minden agresz- sziót bármely európai állam ellen és elősegítse a nemzetközi együttműködés fokozásét. A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a berlini értekezleten előterjesztett szovjet javaslat valóban biztosítja a kollektív biztonság európai rendszerének létrejöttét, azt, hogy az európai államok együttműködjenek az európai béke megbontására irányuló kísérletek megakadályozásában, a béke megbontása esetén pedig megtegyék a szükséges intézkedéseket az agresszoz visszaverésére. A Magyar Népköztársaság kormánya, amelynek számára az Egyesült Államok és más nyugati országok, a békeszerződés ellenére, mindeddig nem tették lehetővé, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében résztvegyen és álláspontját ott kifejthesse, aktív részese akar lenni a nemzetközi feszültség enyhítésére és a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítéseknek és ezért csatlakozik a Szovjetuniónak a berlini értekezleten az európai kollektív biztonsági szerződés létrehozása tárgyában előterjesztett javaslatához, amely a Magyar Népköztársaság számára is lehetővé tenné, hogy valamennyi — nagy és kis — európai állammal együtt mint egyenrangú fél, aktívan résztvegyen a nemzetközi együttműködés fokozott kiépítésében. A Magyar Népköztársaság kormánya úgy véli, hogy a Szovjetunió javaslata reális biztosítékot teremt a német militarizmus újjászületésével és bármilyen újabb agressziós kísérlettel szemben Európában, ami a magyar népnek létérdeke. A javaslat teljes összhangban van az ENSz. alapokmányának céljaival és megfelel az európai népek, köztük a magyar nép legőszintébb vágyának, a világbéke megszilárdítására irányuló törekvéseknek. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának szilárd meggyőződése, hogy a Szovjetunió javaslata alapján lehetőség van az ösz- szes európai országoknak a kollektív európai biztonság rendszerébe való bevonására. Tekintettel arra, hogy az európai kollektív biztonságról szóló szerződés létrehozása nagymértékben elősegítené a széleskörű nemzetközi együttműködést, a tartós béke biztosításának ezt a legfontosabb alapfeltételét, a Magyar Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy részt kíván venni a kollektív európai biztonsági egyezményben. Már a tavaszi munkáknál is fontos a munka helyes megszervezése GERGELY 1UGORNY A felől Tiszaszalkára érve, amolyan kastélyféle épületet pillanthatunk meg legelsőbben is balkézre. — Jobbra meg istálló és egyéb gazdasági épületek sorakoznak. Ha a tábla nem hirdetné, akkor is tudná azt még a gyermek is, hogy p Bajcsy-Zsilinszkyről elnevezett termelőszövetkezet tagjai itt a gazdák. 1949 óta ők a tulajdonosok. Hogy azelőtt ki volt? Valami méltóságos ..; Eh! Ki kérdezi azt már.;. A „Bajcsy“ —- mert csak így nevezik röviden a‘faluban — év- ről-évre jobban bizonyítja, hogy jobb így, mint regen. Akkor csak néhány koldus cselédnek adott kenyeret a „méltó.:.“, az is panaszos volt. Ma pedig á 388 hold összterületű gazdaság több, mint G9 tsz-tagnak biztosít bőséges megélhetést. Lám, már a szakértelem sem hiányzik a nagyüzem vezetéséhez: Danes János, az egy- ! őri szegényember, ebben a mi í j rendszerünkben megszerezte a Lgmagasabb elnökképző akadémiát is. A „Bajcsy“ vezetés és m unkaszervezet dolgában egyike a járás legjobb tsz-einek. De a Ingok is mind lelkesebben és férve! mezettebben végzik munkásakat. Ez kitűnik a tavaszi mun- 1 ?k terén elért szép eredményeikből is. Persze, azért azt nem állíthatjuk, hogy hibája nincs. Van, nem Ss egy. De az a nagyon jó tulajdonsága, hogy igyekszik megszabadulni tőlük. S ez nem kicsi dolog! Érdemes követni e téren is a példáját. AZ ELMÚLT NAPOKBAN látogatóban voltunk náluk. Az elnök elvtárs járási értekezleten volt, de Gulyás Péter párttitkár, Tóth Anna könyvelő, Balázsi Kálmán növénytermelési brigádvezető és Lengyel István állattenyésztési felelős mindent megmutogatott, felvilágosítottak való életükről. Igen sokat tanultam és tapasztaltam ott. Még jobban megerősödött bennem a? a tudat, hogy a közös gazdálkodás útja a legszebb és legjobb út a boldoguláshoz. Nagyon tetszett például az a bosszúság, amely akkor tört ki a brigád vezető és munkacsapatve- zető elvtársakból, amikor a brigádtervek, kampánytervek és átadási jegyzőkönyvek felöl érdeklődtem. Sajnos, azt én sem tudtam megmondani, hogy a nyomdát, vagy a minisztériumot, vagy mást okoljanak-e jobban a nyomtatványok hiánya miatt. Azt viszont tudtam és közöltem is velük, hogy a járási tanácsra most érkeztek meg s már estére az elnök elvtárs biztosan hozza magával. Persze, ez sovány vigasz volt, mert az ebből eredő tavaszi munkában esett hiányokat már nem tudjál: pótolni. A nyomtatványok hiánya miatt nem készíthettek brigádtervet, nem bonthatták fel a területet munkacsapatokra és egyénekre, nincsen kampánytervük és jegyzőkönyvileg sem vehették át a területet, felszerelést. A tsz. tagságának zöme ennek ellenére is lelkesedik a terv megvalósításáért. A cukorrépából például holdanként 280 mázsát terveztek. A növénytermelő brigád azonban 300 mázsát akar termelni. Az elnökükben bíznak, aki ismeri a legfejlettebb módszereket, majd megtanítja rá az illető munkacsapat tagjait. Van azonban egy olyan pontja is a tervnek, amelynél — Gulyás Péter párttítkór szerint — a növénytermelő brigád tagjai kishitűek. — Gulyás elvtárs azt hozta fel a kishitűség igazolására, hogy búzából csak 8.5 mázsa átlagtermést tűztek ki. Pedig tavaly 11.65 mázsa, azelőtti években 9—10 mázsa termett. Földjük elsősorban búza- talaj, az egész határban nekik volt a legmagasabb búzaátlaguk. Gulyás elvtárs bárkivel kész fogadni bármibe, hogy most is felül lesz tíz mázsán, különösen a 40 kiló pétisó fejtrágya hatására. Még akkor is, ha a 40 kilóhoz kétség fér. Mert fér hozzá. A kétség oka a munkaszervezés fogyatékosságában rejlik. HOGYAN FOLYT a műtrágyaszórás? A 15 dolgozó (köztük 13 nő) egymás mellett haladva. — Hi történt Caracasban ? A caracasi pánamerikai konferencia alapvető politikai eredménye máris eléggé világosan látható. Az amerikai diplomácia komoly vereséget szenvedett. A caracasi konferencia a pán- amerikanizmus történetében az első eset, amikor elvált az Egyesült Államok és a latinamerikai országok politikai vonala. A konferencia szociális és gazdasági bizottsága nagy szavazattöbbséggel úgy határozott: vitára bocsátja Equadornak azt a javaslatát, hogy, tekintettel az amerikai halászhajók partmenti kalózkodásába, a jövő esztendőben hívjanak össze külön értekezletet, s ott tisztázzék a parti zátonyokra való jogot. A javaslat ellen egyedül az Egyesült Államok szavazott. Az Egyesült Államok küldöttsége a caracasi konferencián iparkodott elvonni a figyelmet a latinamerikai országok fő gazdasági problémáiról. Ezért terjesztette elő úgynevezett „kommu- nistaellenes” határozattervezetét, amelynek szándékosan ködös és általános szövege mögött az Egyesült Államok vezető köreinek az a szándéka bújik meg, hogy a latinamerikai országok képviselőinek aláírásaival ellátott okmánnyal a kezükben jogilag igazolhassák közvetlen beavatkozásukat ezeknek az országoknak a belügyeibe. Guatemala képviselője meggyőzően bizonyította be az /amerikai határozattervezetről, hogy az Egyesült Államok imperialistái a „nemzetközi kommunizmus terjeszkedése” elleni harc ürügyével lehetőséget akarnak nyerni, hogy beavatkozzanak Guatemala és a többi latinamerikai ország belügyeibe. beavatkozzanak azért, hogy „erőszakkal elfojtsák az elnyomott latinamerikai népek politikai és gazdasági szabadság- törekvéseit”. „Erélyesen tiltakozunk az ellen, — jelentette ki a guatemalai képviselő, — hogy a mccarthyzmust a nemzetközi porondra tolják”. A latinamerikai országok közvéleményének legszélesebb körei élénken helyeselték a guatemalai küldöttség állásfoglalását. A „New York Fost” című lap megállapítja: a hosszantartó taps, amely a guatemalai külügyminiszter beszedőt jutalmazta a caracasi konferencián, „baljóslatú ellentéte volt annak a sokat jelentő hallgatásnak, amellyel Dulesnek a vörösök elleni tirádáit fogadták”. Jóllehet, a politikai és jogi bizottság az Egyesült Államok nyomására szótöbbséggel elfogadta az amerikai határozattervezetet, az Egyesült Államok sajtója kénytelen-kelletlen beismeri, hogy Caracas nem hozott babérokat az amerikai diplomáciának. A „New York Post” lakonikusan, de kimerítően ebben foglalja össze az amerikai küldöttségnek a konferencián elért eredményeit: „az eredmény: teljes csőd”. A lap azt írja, hogy „Dulles amcrikaellenes front csíráját hagyva maga után, távozik Caracasból. Semmiféle szóbeli győzelem nem takarhatja el azt a súlyos ideológiai vereséget, amelyet elszenvedtünk”. A caracasi konferencia fejleményei megmutatják, hogy az amerikai külpolitika Latin-Amerikában éppúgy nem tarthatja magát, mint Európában és Ázsiában. Az Egyesült Államok vezető körei nem akarnak számolni azzal, hogy igényeik „a világ vezetésére” ta- lajtalanok, hogy Latin-Amerika nem óhajt tovább az Egyesült Államok „hátsó udvara” lenni. A Magyar Rádió Nyíregyházi Siudiojánaj! limai műsora Március 21: Ünnepi összeállítás a Tanácsköztársaság 35. évfordulójára. — Zenei rejtvény. — A faluszínház műsora. — Sporthírek. — A tanácselnökhelyettes körülnéz c. riport. Március 22: Édes anyanyelvűnk. — Hírek. — összeállítás a Világ Ifjúsági Hét alkalmából. — Ajándékműsor a tavaszi munkában élenjáróknak. bandában dolgozott. Ki-ki a vállravetett szórózsákból szórta a pétisót. A műtrágyás papírzsákok a tábla végén voltak elhelyezve, de nem pontos számítás alapján, hanem csak úgy gondolomra. — Ezért aztán mászkálni is kellett néha utána. Ezekből a zsákokból a megüresedett szórózsókokba megint csak találomra került a műtrágya. Természetesen a földbe is. Az biztos, hogy géppel egész pontosan lehet szabályozni a mennyiséget. Kézzel pontatlanabb. Éppen ezért kell a kézi munkát minél jobban megszervezni. De nemcsak a mennyiségre kell itt vigyázni, hanem a minőségre is, vagyis egyenletesen kell elszórni. Itt megint a gép az okosabb, de a szervezés sokat segít a kézi szóráson is. Végül a teljesítmény fokozását, a verseny- szellemet is lehetővé kell tenni: saját érdekünk a többtermelés, a premizálás, a nagyobb. részesedés érdekében. Mindezeknek az elveknek az érvényesülése miatt helyesebb lett volna a dolgozókat előre kijelölt fogásokba állítani. A fogások nagyságát legegyszerűbben a műtrágyával telt zsák súlya alapján állapíthatjuk meg. Például náluk egy holdra 40 kilót kellett kiszórni. Mivel egy zsákban 50 kiló pétisó van, egy és egynegyed holdra, vagyis 2000 négyszögölre elegendő. Tehát ilyen nagyságú fogásokat kellett volna előre kijelölni cövekkel. vagy földkupacokkal. Ilyen esetben a telt zsákokat pontosan meghatározott helyeken rakhatjuk le a kocsiról. így a kiszórt műtrágya pontos meny- nyisége ellenőrizhető. (Pl. a zsák egyötöde 10 kg. = 400 G-ölre.) A dolgozók egyéni felelőssége és a versenyszellem is fokozható. A BANDÁZÁS ELVE érvényesült a fogatos vetéseknél és a simítózásnál, sőt a gyümölcsfák metszésénél is. A fogatok sem a boronálásnál, sem a vetésnél nem külön fogásokban dolgoztak, hanem egymás után jártak. Pedig itt is nélkülözhetetlen a jó minőségű munka érdekében külön, a napi normának megfelelő nagyságú fogások kijelölése. A vetésnél elkövetett hibát később kijavítani már nem lehet és ez a kevesebb terméseredményben fog megmutatkozni. Két, vagy több vetőgépet sohasem tanácsos egymásután járatni, mert bármi fennakadás áll elő az egyiknél, az összes többit visszatarthatja. Azonkívül eltűnik az egyéni felelősség és nem mérhető az egyéni teljesítmény sem. Az egyenlős- diség élve érvényesülhet csak. Végül még azt kell hangsúlyoznunk, hogy a fogásokban végzett egyéni munka nem jelenti az egyénekre való tervfelbontást, amelyet a kapások esetében célszerű végrehajtani. A tiszaszalkai Baj'csy-Zsilinszky tsz. — bár a tagok lelkesedése folytán és a jó vezetés következtében igy is jó hírű — még jobb eredményeket érhetne el, ha szakítana a bandázás elvével és helyette az egyéni teljesítményű munkát vezetné be minél szélesebb körben. r- Za. * jyjáiasioli időszerű irüipoliHkai g W kérdésekre. ___i
