Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-21 / 68. szám

•A fc i' u. A r 1954 MÁRCIUS 21, VASÁRNAP fat család iskála Előadás sxovjeiunióbeli élményekről, tapasztalatokról Csütörtök este az MSzT, szervezésében a magyar-szovjet barátsá­gi hónap keretében ér­dekes előadásnak lehel­tünk hallgatói. Orosz Ferenc elvtárs, a megyei tanács oktatási osztályá­nak vezetője szovjet- unióbeli tapasztalatairól, tanulmányútjáról szá­molt be a családi és is­kolai nevelés viszonyát fejtegetve. Orosz elvtárs 1951 vé­gén Moszkvában, Lenin- grádban tanulmányúton volt. Elmondotta, hogy milyen nagy szeretettel fogadták a szovjet em­berek, szovjet iskolák dolgozói, tanulói: „Éle­tem egyik legszebb él­ménye, — mondotta —, hogy láthattam azt az iskolát, amelyben Zója Kozmogyemjanszkaja ta­nult. Most is előttem van ez a kedves, barátságos kcp. ízléses, egyszerű is­kola. Az első megragadó kép: amint belépünk az iskola ajtaján, kedves idős nénit látunk, aki anyás szeretettel forgo­lódott a gyermekek kö­rül. Fogadta őket, lese- gitette róluk a kabátot. A folyosó tiszta, rendes, mint a tükör. Egy-két Ízléses festmény, egy-két történelmi kép, villamo­sítási tervek modellei a falakon. — Valahogy megfogott a történelmi mult, a nagy tettek, a hősök nagy cse­lekedetének levegője, ami úgy áradt, sugárzott ebből a moszkvai leány­iskolából, melynek egy­kor a nagynevű Zója is tanulója volt. Megkapó az a hagyománytisztelet, ahogyan ápolják ebben az iskolában Zója emlé­két. Kitüntetés abban a tanteremben dolgozni, amelynek padjaiban egy­kor Zója ült. így érthe­tő, hogy az iskola leg­jobb osztálya kapja min­dig ezt a tantermet. Ab­ban a padban, melyben egykor Zója ült, az osz­tály legjobb tanulója ül­het. Frissek, tiszták, egészséges-derűs, kerek arcok mosolyogtak rám, kedves szavakkal kö­szöntöttek, ajándékkal halmoztak el bennünket, — Nagy élmény volt látni egyszer abban a teremben, melyből Sztá­lin elvtársat temették, látni a III. békekonfe­rencián egy 56 év körüli asszonyt, Zója édesany­ját. — A sok-sok tanulság, értékes tapasztalat kö­zött is tanulságos volt a szovjet óvodák látogatá­sa. Pompásan felszerelt szekrényeket, értékes gyermekrajzokat, élő já­tékokat, élő növényeket találunk itt. Állandó or­vosi felügyelet alatt vannak a gyermekek, meglepően fejlett tiszta­ságérzetük. Csinosak, tiszták, takarosak vol­tak, a viémök gyermeke éppúgy, mint a munká­sé, vagy a kolhozpa­raszté, s játékaik elárul­ták érdeklődési körüket, szüleik foglalkozását. Jellemző a szovjet nép gyermekszeretetére, hogy a gyerekeknek kijáró narancs még a nehéz, 1946-os időkben is meg­volt. A továbbiakban a gyer­meknevelés közvetlen gyakorlati problémáiról beszélt Orosz elvtárs, amely problémák megol­dásához sok segítséget adnak a szovjet peda­gógia tapasztalatai. — Mi az édesapa, édes­anya vágyai Egészséges, boldog embert nevelni. Vájjon minden ember­ből lesz-e boldog ember? Mi teszi az embereket boldogtalanná, önzővé és vájjon az emberi élet alakulásában milyen sze­repe van az iskolának? A szülők sokszor elfelej­tik, hogy a családi ne­velésnek, a helyes pálya- választásnak milyen dön­tő szerepe van egy élet sikerességében, boldogu­lásában. A családiház hatása egy életen át kí­séri az embert. Sokszor elfelejtik a szülők: ha összezördülnek, azt lát­ja a gyermek, megjegy­zi a goromba szavakat, a durva magatartást, s mindez nyomot hagy lel­kében. Sok szülő elfelejti, hogy az egymásiránti tisztelet és a gyermek iránti tisztelet mennyire fontos. Súlyos hiba, hogy eltűrik a gyermekek ra­koncátlankodását, hó­dolnak zsarnoki hajla­mainak, engedik pöszén, selypen beszélni, s nem gondolnak ennek a ha­nyagságnak késöbbiek- beni súlyosabb kihatá­sára. A szülőknek min­dig jó példát kell mu­tatnia gyermeke előtt. A gyermek a felnőttet kö­veti, eszményképe, pél­daképe, s éppen ezért helytelen az. hogy sok­szor a szülők tisztelet- len hangnemben beszél­nek a gyermek nevelő­jéről, vagy másokról, a gyermek előtt. Követke­zetes ellenőrzéssel, fi­gyelmeztetéssel elérhet­jük, hogy a gyermek szeresse a tisztaságot, tartsa rendben ruháját, holmiját. — Helytelen, ha a szülő majomszeretettel veszi körül gyermekét, ha agyondícséri, ha in­dokolatlanul eltúlozza a gyermek hajlamait, tu­lajdonságait és ha rossz fát tesz a tűzre, akkor alaposan elnadrágolja. — Az ilyen szülő nem gondol arra, hogy a dur­va testisértés milyen sú­lyosan befolyásolja az emberi jellem alakulá­sát. Elfelejti. hogy he­lyette foglalkoznia kel­lene a gyerekkel. A gyer­meknek adjunk elfog­laltságot, foglalkoztassuk és akkor könnyebben boldogulunk vele. Kérr dései elől ne térjünk ki, hanem válaszoljuk azt meg. Ne neveljünk gyer­mekeinkből primadon­nát, ne fenyegessük a gyermeket, ha rossz fát tesz a tűzre, az iskolá­val, a nevelővel. Ne von­ják vissza a gyermeket az iskolától. Sajnos, gyermekeink jórésze még mindig hiányzik, sőt lemorzsolódik az is­kolából. Ne tűrjék el a szülők, hogy a mozi előtt cigarettázó, magoló, kő­vel dob álódzó gyerme­kek rakoncátlankod ja­vak. De másutt se tűr­jük el. Látogassanak el a szülők egymáshoz és mondják el tapasztala­taikat, hogyan nevelik gyermeküket. Legyenek a szülők az iskola és a családiház közötti kap­csolat megteremtői, hi­szen mindnyájunk sze- mefényéről, drága kin­csünkről, jövőnk zálogá­ról, a gyermekről van szó, — fejezte be elő­adását Orosz elvtárs. A továbbiakban a szü­lők kérdéseket tettek fel. Ez az előadás egy elő­adássorozat megnyitója volt. Élenjáró dolgozó parasztok Liszavasváriban Papp Lajos 6 holdas dolgozó paraszt egy hold tavasz- búzavetését befejezte, -r- Nácsa Sándor 5 holdas dolgozó paraszt egy hold árpát és egy hold cukor­répát vetett el. Tiszada- dán B. Tóth Benjámin és Béres Károly dolgozó parasztok is befejezték a tavaszbiizavetést. Gáván Katona Aladár 6 holdas dolgozó paraszt vetette el elsőnek a ta­vaszárpát. A vetést gép­pel végezte és fél hold árpájára lóherét vet. Nagycserkeszen Kiss Já­nos dolgozó paraszt fe­jezte be elsőnek a ta­vaszárpa vetését. A kongresszusi verseny hírei Országos első a Szabolcs-szaímármcggyei Népbolt Vállalat A Népbolt Vállalat dolgozói a kormányprogramm megjelenésű óta fokozott gonddal végzik munkájukat. Jobban megszervezték a falusi lakosság áruellátását és a lakosság kiszolgálásának színvo­nalán is javítottak. Még az elmúlt év derekán csatlakoztak a Bácr>- Kiskunmegyei Kereskedelmi Iroda és a Szombathelyi Kereskedéiuú Vállalat versenyfelhívásához. A verseny az 1953. évi terv túltelje­sítését tűzte ki célul. A Népbolt Vállalat dolgozói azzal az elhatá­rozással kapcsolódtak be a versenybe, hogy munkájuk eredménye­ként elnyerik a kereskedelmi vállalatok között folyó versenyben az első helyet. Ez sikerült is. A bel- és külkereskedelmi minisztérium által alakított ver­senybizottság a napokban közölte a Népbolt Vállalattal, hogy a versenyben az első helyezést érték el. A Vállalat dolgozói nagy örömmel fogadták ezt a hírt, mely jó munkájuknak elismerése. A minisztertanácsi vándorzászló, a 15.000 forint pénzjutalom átadásá­nak ünnepsége egybeesett a Vállalat fennállásának négyéves év­fordulójával. A Vállalat dolgozói szombaton este a József Attila kultúrteremben tartották meg az ünnepséget. Nyers Rezső elv­társ, a belkereskedelmi miniszter helyettese adta át a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa vándorzászlaját, valamint a SzOT részéről Ligeti László elvtárs a belkereskedelmi miniszter és 9 KPDSz. vándorzászlaját. A Szabolcs-Szatmármegye Népbolt Válla lat dolgozói a vándorzászló átvételekor fogadalmat tettek: to vábbra is megtartják az elsőséget, megőrzik a vándorzászlót. A Víxügyi Igazgatóság dolgozói segítséget adnak as öntözéses gazdálkodás fejlesztésében A Vízügyi Igazgatósághoz tar­tozó dolgozók korábban megtett kongresszusi felajánlásukat tíjabb nagyszerű felajánlással bővítették ki. Megbeszélték, hogy a mezőgazdaság fejleszté­sét célzó párthatározatok meg­valósítása érdekében segítséget nyújtanak a dolgozó parasztság­nak, hogy minél több termelő- szövetkezetben és egyéni gazda­ságban mielőbb megvalósíthas­sák az öntözéses gazdálkodást. A tavaszi hónapokban, az ön­tözési idény kezdete előtt szak­segítséget kívánnak adni az ér­deklődő termelőszövetkezeti ta­goknak és egyénileg gazdálko­dóknak. A felajánlás többek kö­zött így hangzik: „Az öntözéses gazdálkodás tervezésében, kivi­telezésében és üzemeltetésében jártas mérnökökből, techniku­sokból és agronómusokból álló szakcsoportjaink szombaton reg­gel indulnának azokhoz a ter­melőszövetkezetekhez, akik ezt a szaksegítséget igénybe akar­ják venni. Tanácsot adnánk az öntözőművek, rizsgátak, csator­nák, átereszek, tiltok megépíté­séhez, a helyi körülményeknek megfelelően, a helyszínen talál­ható anyagokból és helyi erők figyelembevételével. Megmutat­juk a földmunkák egyszerű esz­közökkel (ekékkel, simítógeren­dákkal) való gépesítését stb. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy az öntözéses gazdálkodás egyszerű technikáját ne csak <t termelőszövetkezetek dolgozói között, hanem az egyénileg gaz­dálkodó parasztok előtt is nép­szerűsítsük és ismertessük. A téli csapadék hasznosítása, a he-- lyi víztárolások, valamint halas­tavak létesítése érdekében, és minden más műszaki és agronó­miái kérdésben a falu dolgozói­nak segítségére leszünk. Egyes problémákra levélben is szíve­sen válaszolunk. A segítség- adásért napidijat nem kérünk. Hogy ezt a felajánlásunkat teljesíthessük, Budapesten ma­radt brigádtársaink egész héten, bepótolják a mi kiesett szom­bati munkánkat. Mozgalmunk sikeréhez kérjük a megye összes járási és községi tanácsainak se­gítségét. A Vízügyi Igazgatóság öntö­zési csoportjának dolgozói ké­rik, hogy az 'érdekelt termelőszö­vetkezetek vegyék igénybe az igazgatóság "Csoportjainak szak­tanácsát, illetve műszaki segít­ségét. A Nyíregyházi Vízügyi Igazga­tóság felajánlotta segítségét a tiszavasvári Űj Barázda termelő- szövetkezetnek, ahol egész éven át patronáló munkát végeznek. GY1KÓ GYULA, párttitkár TARNÖCZKY ISTVÁN, öntözési csoportvezető ZBORAY KÁROLYi igazgató.“ ELMÉLETI TANÁCSADÓ Äz egész dolgozó nép politikája Népi demokráciánk új fejlő­dési szakaszának legfontosabb célkitűzése a dolgozó emberről való gondoskodás. Ez a célkitű­zés határozza meg legfontosabb feladatainkat. A cél megvalósítá­sának feltétele mezőgazdaságunk gyors és nagyarányú fejlesztése. Szocialista iparunk fejlődése megnövelte a bérből és fizetésből élők számát, s egyben növelte az élelmiszcrszükségletet is. Ugyan­akkor megnövekedett a falu élel­miszerfogyasztása is, — a meg­növekedett szükségletek mellett azonban nem tartott lépést me­zőgazdasági termelésünk fejlő­dése, nem emelkedett megfele­lően a terméshozam. Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló határo­zatának végrehajtása biztosítéka annak, hogy dolgozó népünk, elsősorban a munkásosztály élet- színvonalát állandóan javítani tudjuk, mert csak akkor lehetsé­ges az életszínvonal emelése, ha több gabonát, húst, zsírt, több tejet, gyümölcsöt, bort, stb. ter­melünk. . Minden rendelkező-, síinkre álló eszközzel meg kell javítani dolgozó parasztságunk érdekeltségét a termelésben. Ez. a célt szolgálja a begyűjtés mér­sékléséről, az ingyenes állator­vosi szolgáltatásról, a gépi mun­ka díjának csökkentéséről szóló kormányrendelet. Ezt a célt szolgálja a dolgozó parasztság több és jobbminőségű árukkal való ellátása. A kormányrendeletek egész sora kedvező feltételeket hozott a dolgozó parasztok termelési kedvének és termelési biztonsá­gának megjavítására. Ezek az intézkedések nem is maradtak hatástalanok. Ezt bizonyítja az, hogy már a múlt év őszén bér­bevették vagy tulajdon formájá­ban visszakérték a dolgozó pa­rasztok az állam kezelésében lévő tartalékföldeket, sőt volt olyan község, mint például Ujfe- hértó, ahol kevésnek bizonyult a föld az igénylőknek. Másrészt örömmel teljesítették az őszi ga­bonavetési tervet, most pedig sz idő jobbrafordulásával nagy gonddal ápolják, felül trágyázzák a gyenge vetéseket. A dolgozó parasztság termelési kedve azon­ban nem minden. A mezőgazda- sági termelés fejlesztése minden munkásnak és értelmiségi dolgo­zónak szívügye kell, hogy legyen. A munkás, aki a Tiszalöki Ví­zierőmű építésénél, vagy a nyír­egyházi dohányfermentáló üzem­ben, vagy akármelyik üzemben dolgozik, anyagilag érdekelt a mezőgazdasági termelés fejleszté­sében. A terméshozam növeke­dése biztosítja, hogy több élel­miszer álljon rendelkezésünkre. A terméshozam növekedése együtt jár az árcsökkentés feltéte­leinek megteremtésével. A már­cius 15-i árleszállításnak megvolt a feltétele, anyagi alapja, — ez pedig az állatállományunk fejlő­dése. Ez az árleszállítás a bér­ből és fizetésből éló dolgozóknak sem közömbös, mert minden ház­tartás komoly megtakarításhoz jut. Ezért elsőrendű fontosságú a mezőgazdasági termelés gyors és nagyarányú fejlesztése. Ez a kérdés nemcsak parasztkérdés, hanem egész dolgozó népünk nemzeti ügye. További fejlődé­sünk függ attól, hogy milyen mértékben váltjuk valóra a párt és a kormány mezőgazdaságfej- leszléséről szóló határozatát. Mezőgazdasági termelésünk fej­lesztése, az elmaradottság felszá­molása gazdasági okok mellett politikai kérdés is. A mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat jó végre­hajtása egyben erősíti a munkás^ osztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségét, népi demo­kráciánk alapját, növeli pártunk befolyását a dolgozó parasztság körében — népünk még szoro­sabban összeforr. Ezért az a se­gítség, amelyet szocialista ipa­runk és munkásosztályunk ad a dolgozó parasztságnak, nem vész kárba, megteremtjük az élelmi­szerbőséget. Legfontosabb fel­adatunk tehát, hogy ebben a két-három évben minden esz­közzel gyorsan elősegítsük a me­zőgazdasági termelés emelését. Persze ez nem jelenti azt, hogy a lemaradás behozása után a me­zőgazdaság fejlesztése lekerülne a napirendről. Nem, továbbra is mint a szocializmus építésének fontos részét fogja alkotni. Helytelen felfogás az, amely csak parasztügynek tekinti a mezőgazdaság fejlesztését, vagy aki; csak a munkásosztály élet- színypnalának emeléséről beszél. Egégz dolgozó népünk életkö­rülményeinek megjavításáról van szó! Persze az ellenséges elemek minden eszközzel igyekeznek el­lentétet szítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság között. Az ilyen tevékenységet le kell leplezni. Fel kell világosítani a tájékozatlan, de becsületes dol­gozó parasztokat és személy sze­rint le kell leplezni az ellensé­get. Tudatában kell lenni min­den párttagnak, minden munJ kásnak, népi demokráciánk min­den dolgozójának, hogy *..,az á politika, melyet pártunk most megvalósít, a munkásosztály, az egész dolgozó nép politikája.” E politika végrehajtásában pártunk támaszkodik munkás- osztályunk áldozatvállalására, —- Munkásosztályunk e feladat je­lentőségét meg is értette, hiszen csupán a budapesti üzemekből eddig csaknem ezer jó szakmun­kás ment falura dolgozni. Széles patronázsmozgalom alakult ki, amely gépállomásunk munkáját nagymértékben segíti. A mun­kásosztály segítsége megtérül ab­ban, hogy már ebben az évben a jobb talajművelés nyomán ma­gasabb termést takaríthatunk be. Ez viszont éreztetni fogja hatá­sát az élelmiszerellátásban. Pártunk és kormányunk tá­maszkodik dolgozó parasztsá­gunkra, bízik akaratában, szak­tudásában. Pártunk és kormányunk nagy segítséget vár az értelmiségi dol­gozóktól, akik már eddig is nagy segítséget adtak az új módszerek meghonosításában. A legfonto­sabb feladat most az, hogy ne­veljék, oktassák dolgozóinkat az új módszerek alkalmazására. — Koncz Lajos —

Next

/
Thumbnails
Contents