Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-21 / 68. szám
•A fc i' u. A r 1954 MÁRCIUS 21, VASÁRNAP fat család iskála Előadás sxovjeiunióbeli élményekről, tapasztalatokról Csütörtök este az MSzT, szervezésében a magyar-szovjet barátsági hónap keretében érdekes előadásnak leheltünk hallgatói. Orosz Ferenc elvtárs, a megyei tanács oktatási osztályának vezetője szovjet- unióbeli tapasztalatairól, tanulmányútjáról számolt be a családi és iskolai nevelés viszonyát fejtegetve. Orosz elvtárs 1951 végén Moszkvában, Lenin- grádban tanulmányúton volt. Elmondotta, hogy milyen nagy szeretettel fogadták a szovjet emberek, szovjet iskolák dolgozói, tanulói: „Életem egyik legszebb élménye, — mondotta —, hogy láthattam azt az iskolát, amelyben Zója Kozmogyemjanszkaja tanult. Most is előttem van ez a kedves, barátságos kcp. ízléses, egyszerű iskola. Az első megragadó kép: amint belépünk az iskola ajtaján, kedves idős nénit látunk, aki anyás szeretettel forgolódott a gyermekek körül. Fogadta őket, lese- gitette róluk a kabátot. A folyosó tiszta, rendes, mint a tükör. Egy-két Ízléses festmény, egy-két történelmi kép, villamosítási tervek modellei a falakon. — Valahogy megfogott a történelmi mult, a nagy tettek, a hősök nagy cselekedetének levegője, ami úgy áradt, sugárzott ebből a moszkvai leányiskolából, melynek egykor a nagynevű Zója is tanulója volt. Megkapó az a hagyománytisztelet, ahogyan ápolják ebben az iskolában Zója emlékét. Kitüntetés abban a tanteremben dolgozni, amelynek padjaiban egykor Zója ült. így érthető, hogy az iskola legjobb osztálya kapja mindig ezt a tantermet. Abban a padban, melyben egykor Zója ült, az osztály legjobb tanulója ülhet. Frissek, tiszták, egészséges-derűs, kerek arcok mosolyogtak rám, kedves szavakkal köszöntöttek, ajándékkal halmoztak el bennünket, — Nagy élmény volt látni egyszer abban a teremben, melyből Sztálin elvtársat temették, látni a III. békekonferencián egy 56 év körüli asszonyt, Zója édesanyját. — A sok-sok tanulság, értékes tapasztalat között is tanulságos volt a szovjet óvodák látogatása. Pompásan felszerelt szekrényeket, értékes gyermekrajzokat, élő játékokat, élő növényeket találunk itt. Állandó orvosi felügyelet alatt vannak a gyermekek, meglepően fejlett tisztaságérzetük. Csinosak, tiszták, takarosak voltak, a viémök gyermeke éppúgy, mint a munkásé, vagy a kolhozparaszté, s játékaik elárulták érdeklődési körüket, szüleik foglalkozását. Jellemző a szovjet nép gyermekszeretetére, hogy a gyerekeknek kijáró narancs még a nehéz, 1946-os időkben is megvolt. A továbbiakban a gyermeknevelés közvetlen gyakorlati problémáiról beszélt Orosz elvtárs, amely problémák megoldásához sok segítséget adnak a szovjet pedagógia tapasztalatai. — Mi az édesapa, édesanya vágyai Egészséges, boldog embert nevelni. Vájjon minden emberből lesz-e boldog ember? Mi teszi az embereket boldogtalanná, önzővé és vájjon az emberi élet alakulásában milyen szerepe van az iskolának? A szülők sokszor elfelejtik, hogy a családi nevelésnek, a helyes pálya- választásnak milyen döntő szerepe van egy élet sikerességében, boldogulásában. A családiház hatása egy életen át kíséri az embert. Sokszor elfelejtik a szülők: ha összezördülnek, azt látja a gyermek, megjegyzi a goromba szavakat, a durva magatartást, s mindez nyomot hagy lelkében. Sok szülő elfelejti, hogy az egymásiránti tisztelet és a gyermek iránti tisztelet mennyire fontos. Súlyos hiba, hogy eltűrik a gyermekek rakoncátlankodását, hódolnak zsarnoki hajlamainak, engedik pöszén, selypen beszélni, s nem gondolnak ennek a hanyagságnak késöbbiek- beni súlyosabb kihatására. A szülőknek mindig jó példát kell mutatnia gyermeke előtt. A gyermek a felnőttet követi, eszményképe, példaképe, s éppen ezért helytelen az. hogy sokszor a szülők tisztelet- len hangnemben beszélnek a gyermek nevelőjéről, vagy másokról, a gyermek előtt. Következetes ellenőrzéssel, figyelmeztetéssel elérhetjük, hogy a gyermek szeresse a tisztaságot, tartsa rendben ruháját, holmiját. — Helytelen, ha a szülő majomszeretettel veszi körül gyermekét, ha agyondícséri, ha indokolatlanul eltúlozza a gyermek hajlamait, tulajdonságait és ha rossz fát tesz a tűzre, akkor alaposan elnadrágolja. — Az ilyen szülő nem gondol arra, hogy a durva testisértés milyen súlyosan befolyásolja az emberi jellem alakulását. Elfelejti. hogy helyette foglalkoznia kellene a gyerekkel. A gyermeknek adjunk elfoglaltságot, foglalkoztassuk és akkor könnyebben boldogulunk vele. Kérr dései elől ne térjünk ki, hanem válaszoljuk azt meg. Ne neveljünk gyermekeinkből primadonnát, ne fenyegessük a gyermeket, ha rossz fát tesz a tűzre, az iskolával, a nevelővel. Ne vonják vissza a gyermeket az iskolától. Sajnos, gyermekeink jórésze még mindig hiányzik, sőt lemorzsolódik az iskolából. Ne tűrjék el a szülők, hogy a mozi előtt cigarettázó, magoló, kővel dob álódzó gyermekek rakoncátlankod javak. De másutt se tűrjük el. Látogassanak el a szülők egymáshoz és mondják el tapasztalataikat, hogyan nevelik gyermeküket. Legyenek a szülők az iskola és a családiház közötti kapcsolat megteremtői, hiszen mindnyájunk sze- mefényéről, drága kincsünkről, jövőnk zálogáról, a gyermekről van szó, — fejezte be előadását Orosz elvtárs. A továbbiakban a szülők kérdéseket tettek fel. Ez az előadás egy előadássorozat megnyitója volt. Élenjáró dolgozó parasztok Liszavasváriban Papp Lajos 6 holdas dolgozó paraszt egy hold tavasz- búzavetését befejezte, -r- Nácsa Sándor 5 holdas dolgozó paraszt egy hold árpát és egy hold cukorrépát vetett el. Tiszada- dán B. Tóth Benjámin és Béres Károly dolgozó parasztok is befejezték a tavaszbiizavetést. Gáván Katona Aladár 6 holdas dolgozó paraszt vetette el elsőnek a tavaszárpát. A vetést géppel végezte és fél hold árpájára lóherét vet. Nagycserkeszen Kiss János dolgozó paraszt fejezte be elsőnek a tavaszárpa vetését. A kongresszusi verseny hírei Országos első a Szabolcs-szaímármcggyei Népbolt Vállalat A Népbolt Vállalat dolgozói a kormányprogramm megjelenésű óta fokozott gonddal végzik munkájukat. Jobban megszervezték a falusi lakosság áruellátását és a lakosság kiszolgálásának színvonalán is javítottak. Még az elmúlt év derekán csatlakoztak a Bácr>- Kiskunmegyei Kereskedelmi Iroda és a Szombathelyi Kereskedéiuú Vállalat versenyfelhívásához. A verseny az 1953. évi terv túlteljesítését tűzte ki célul. A Népbolt Vállalat dolgozói azzal az elhatározással kapcsolódtak be a versenybe, hogy munkájuk eredményeként elnyerik a kereskedelmi vállalatok között folyó versenyben az első helyet. Ez sikerült is. A bel- és külkereskedelmi minisztérium által alakított versenybizottság a napokban közölte a Népbolt Vállalattal, hogy a versenyben az első helyezést érték el. A Vállalat dolgozói nagy örömmel fogadták ezt a hírt, mely jó munkájuknak elismerése. A minisztertanácsi vándorzászló, a 15.000 forint pénzjutalom átadásának ünnepsége egybeesett a Vállalat fennállásának négyéves évfordulójával. A Vállalat dolgozói szombaton este a József Attila kultúrteremben tartották meg az ünnepséget. Nyers Rezső elvtárs, a belkereskedelmi miniszter helyettese adta át a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa vándorzászlaját, valamint a SzOT részéről Ligeti László elvtárs a belkereskedelmi miniszter és 9 KPDSz. vándorzászlaját. A Szabolcs-Szatmármegye Népbolt Válla lat dolgozói a vándorzászló átvételekor fogadalmat tettek: to vábbra is megtartják az elsőséget, megőrzik a vándorzászlót. A Víxügyi Igazgatóság dolgozói segítséget adnak as öntözéses gazdálkodás fejlesztésében A Vízügyi Igazgatósághoz tartozó dolgozók korábban megtett kongresszusi felajánlásukat tíjabb nagyszerű felajánlással bővítették ki. Megbeszélték, hogy a mezőgazdaság fejlesztését célzó párthatározatok megvalósítása érdekében segítséget nyújtanak a dolgozó parasztságnak, hogy minél több termelő- szövetkezetben és egyéni gazdaságban mielőbb megvalósíthassák az öntözéses gazdálkodást. A tavaszi hónapokban, az öntözési idény kezdete előtt szaksegítséget kívánnak adni az érdeklődő termelőszövetkezeti tagoknak és egyénileg gazdálkodóknak. A felajánlás többek között így hangzik: „Az öntözéses gazdálkodás tervezésében, kivitelezésében és üzemeltetésében jártas mérnökökből, technikusokból és agronómusokból álló szakcsoportjaink szombaton reggel indulnának azokhoz a termelőszövetkezetekhez, akik ezt a szaksegítséget igénybe akarják venni. Tanácsot adnánk az öntözőművek, rizsgátak, csatornák, átereszek, tiltok megépítéséhez, a helyi körülményeknek megfelelően, a helyszínen található anyagokból és helyi erők figyelembevételével. Megmutatjuk a földmunkák egyszerű eszközökkel (ekékkel, simítógerendákkal) való gépesítését stb. Nem feledkezünk meg arról sem, hogy az öntözéses gazdálkodás egyszerű technikáját ne csak <t termelőszövetkezetek dolgozói között, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztok előtt is népszerűsítsük és ismertessük. A téli csapadék hasznosítása, a he-- lyi víztárolások, valamint halastavak létesítése érdekében, és minden más műszaki és agronómiái kérdésben a falu dolgozóinak segítségére leszünk. Egyes problémákra levélben is szívesen válaszolunk. A segítség- adásért napidijat nem kérünk. Hogy ezt a felajánlásunkat teljesíthessük, Budapesten maradt brigádtársaink egész héten, bepótolják a mi kiesett szombati munkánkat. Mozgalmunk sikeréhez kérjük a megye összes járási és községi tanácsainak segítségét. A Vízügyi Igazgatóság öntözési csoportjának dolgozói kérik, hogy az 'érdekelt termelőszövetkezetek vegyék igénybe az igazgatóság "Csoportjainak szaktanácsát, illetve műszaki segítségét. A Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság felajánlotta segítségét a tiszavasvári Űj Barázda termelő- szövetkezetnek, ahol egész éven át patronáló munkát végeznek. GY1KÓ GYULA, párttitkár TARNÖCZKY ISTVÁN, öntözési csoportvezető ZBORAY KÁROLYi igazgató.“ ELMÉLETI TANÁCSADÓ Äz egész dolgozó nép politikája Népi demokráciánk új fejlődési szakaszának legfontosabb célkitűzése a dolgozó emberről való gondoskodás. Ez a célkitűzés határozza meg legfontosabb feladatainkat. A cél megvalósításának feltétele mezőgazdaságunk gyors és nagyarányú fejlesztése. Szocialista iparunk fejlődése megnövelte a bérből és fizetésből élők számát, s egyben növelte az élelmiszcrszükségletet is. Ugyanakkor megnövekedett a falu élelmiszerfogyasztása is, — a megnövekedett szükségletek mellett azonban nem tartott lépést mezőgazdasági termelésünk fejlődése, nem emelkedett megfelelően a terméshozam. Pártunk Központi Vezetősége és a minisztertanács a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtása biztosítéka annak, hogy dolgozó népünk, elsősorban a munkásosztály élet- színvonalát állandóan javítani tudjuk, mert csak akkor lehetséges az életszínvonal emelése, ha több gabonát, húst, zsírt, több tejet, gyümölcsöt, bort, stb. termelünk. . Minden rendelkező-, síinkre álló eszközzel meg kell javítani dolgozó parasztságunk érdekeltségét a termelésben. Ez. a célt szolgálja a begyűjtés mérsékléséről, az ingyenes állatorvosi szolgáltatásról, a gépi munka díjának csökkentéséről szóló kormányrendelet. Ezt a célt szolgálja a dolgozó parasztság több és jobbminőségű árukkal való ellátása. A kormányrendeletek egész sora kedvező feltételeket hozott a dolgozó parasztok termelési kedvének és termelési biztonságának megjavítására. Ezek az intézkedések nem is maradtak hatástalanok. Ezt bizonyítja az, hogy már a múlt év őszén bérbevették vagy tulajdon formájában visszakérték a dolgozó parasztok az állam kezelésében lévő tartalékföldeket, sőt volt olyan község, mint például Ujfe- hértó, ahol kevésnek bizonyult a föld az igénylőknek. Másrészt örömmel teljesítették az őszi gabonavetési tervet, most pedig sz idő jobbrafordulásával nagy gonddal ápolják, felül trágyázzák a gyenge vetéseket. A dolgozó parasztság termelési kedve azonban nem minden. A mezőgazda- sági termelés fejlesztése minden munkásnak és értelmiségi dolgozónak szívügye kell, hogy legyen. A munkás, aki a Tiszalöki Vízierőmű építésénél, vagy a nyíregyházi dohányfermentáló üzemben, vagy akármelyik üzemben dolgozik, anyagilag érdekelt a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. A terméshozam növekedése biztosítja, hogy több élelmiszer álljon rendelkezésünkre. A terméshozam növekedése együtt jár az árcsökkentés feltételeinek megteremtésével. A március 15-i árleszállításnak megvolt a feltétele, anyagi alapja, — ez pedig az állatállományunk fejlődése. Ez az árleszállítás a bérből és fizetésből éló dolgozóknak sem közömbös, mert minden háztartás komoly megtakarításhoz jut. Ezért elsőrendű fontosságú a mezőgazdasági termelés gyors és nagyarányú fejlesztése. Ez a kérdés nemcsak parasztkérdés, hanem egész dolgozó népünk nemzeti ügye. További fejlődésünk függ attól, hogy milyen mértékben váltjuk valóra a párt és a kormány mezőgazdaságfej- leszléséről szóló határozatát. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztése, az elmaradottság felszámolása gazdasági okok mellett politikai kérdés is. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pártós kormányhatározat jó végrehajtása egyben erősíti a munkás^ osztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetségét, népi demokráciánk alapját, növeli pártunk befolyását a dolgozó parasztság körében — népünk még szorosabban összeforr. Ezért az a segítség, amelyet szocialista iparunk és munkásosztályunk ad a dolgozó parasztságnak, nem vész kárba, megteremtjük az élelmiszerbőséget. Legfontosabb feladatunk tehát, hogy ebben a két-három évben minden eszközzel gyorsan elősegítsük a mezőgazdasági termelés emelését. Persze ez nem jelenti azt, hogy a lemaradás behozása után a mezőgazdaság fejlesztése lekerülne a napirendről. Nem, továbbra is mint a szocializmus építésének fontos részét fogja alkotni. Helytelen felfogás az, amely csak parasztügynek tekinti a mezőgazdaság fejlesztését, vagy aki; csak a munkásosztály élet- színypnalának emeléséről beszél. Egégz dolgozó népünk életkörülményeinek megjavításáról van szó! Persze az ellenséges elemek minden eszközzel igyekeznek ellentétet szítani a munkásosztály és a dolgozó parasztság között. Az ilyen tevékenységet le kell leplezni. Fel kell világosítani a tájékozatlan, de becsületes dolgozó parasztokat és személy szerint le kell leplezni az ellenséget. Tudatában kell lenni minden párttagnak, minden munJ kásnak, népi demokráciánk minden dolgozójának, hogy *..,az á politika, melyet pártunk most megvalósít, a munkásosztály, az egész dolgozó nép politikája.” E politika végrehajtásában pártunk támaszkodik munkás- osztályunk áldozatvállalására, —- Munkásosztályunk e feladat jelentőségét meg is értette, hiszen csupán a budapesti üzemekből eddig csaknem ezer jó szakmunkás ment falura dolgozni. Széles patronázsmozgalom alakult ki, amely gépállomásunk munkáját nagymértékben segíti. A munkásosztály segítsége megtérül abban, hogy már ebben az évben a jobb talajművelés nyomán magasabb termést takaríthatunk be. Ez viszont éreztetni fogja hatását az élelmiszerellátásban. Pártunk és kormányunk támaszkodik dolgozó parasztságunkra, bízik akaratában, szaktudásában. Pártunk és kormányunk nagy segítséget vár az értelmiségi dolgozóktól, akik már eddig is nagy segítséget adtak az új módszerek meghonosításában. A legfontosabb feladat most az, hogy neveljék, oktassák dolgozóinkat az új módszerek alkalmazására. — Koncz Lajos —
