Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)

1954-03-18 / 65. szám

1954 MÁRCIUS 18, CSÜTÖRTÖK n * p l a e ■P A Szovjetunió Legfelső Tanáesának választásai alkalmából alakult központi választási bizottság közleménye A „TASzSz" közli a Szovjet­unióban lefolyt választások lebo­nyolítására alakult központi vá­lasztási bizottság alábbi közle­ményét: „1954. március 14-én, vasárnap az egész országban megtartották a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak választásait. A választások lebonyolítása cél­jából 1347 választókerületet ala­kítottak, ezek közül 708 választó­kerületet a Szövetségi Tanács vá­lasztásainak lebonyolítására és 639 választókerületet a Nemzeti­ségi Tanács választásainak lebo­nyolítására. A választásokat valamennyi választókerületben megtartották. A szavazás mindenütt helyi idő­számítás szerint reggel hat óra­kor kezdődött és éjszaka 12-kor fejeződött be. A kerületi választási bizottsá­goktól kapott jelentések szerint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kül­dötteinek választásában 120 millió 321.192 választó vett részt, vagyis az összes választók 99.98 száza­léka. Előzetes adatok szerint a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a kommunisták és pártonkívüliek népi tömbje által állított küldött­jelöltjeire szavazott a választáso­kon részvevő választók több, mint 99 százaléka. így tehát a válasz­tásokon a kommunisták és pár­tonkívüliek népi tömbje teljes és osztatlan győzelmet aratott. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának választásai mindenütt a lakosság nagy politikai aktivitá­sának és szervezettségének je­gyében zajlott le. A központi választási bizottság­nak 1954 március 18-án áll mód­jában közölni a választások vég­leges eredményeit és a Szovjet­unió Legfelső Tanácsába megvá­lasztott küldötték névsorát. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának választásai alkal­mából alakított központi választási bizottság." JCii/politikai hírek A IV. pártkongresszusra ké­szülve, március első felében 3.100 ifjúmunkás, fiatal alkalmazott és | diák kérte felvételét Németországi Szocialista Egységpártjának tag­jelöltjei közé. * A francia kormány szerdán délben közleményt adott ki, amelyben megtilt ..minden tünte­tést az európai védelmi közösség ellen, vagy mellett.” A kormány intézkedése — minden objektivi­tásba való burkolózása ellenére — kizárólag az úgynevezett európai védelmi közösség ellen­felei, vagyis a francia nép túl­nyomó többsége ellen irányult, hiszen a francia dolgozóknak eszük ágában sincs mellette tün­tetni. * Az osztrák legfelsőbb bíróság különböző idejű börtönbüntetés­sel sújtottá Hartmann, Wimmer és Marton munkásokat, akik egy fasiszta-ellenes tüntetésben vet­tek részt. * Nna Maria Moneta Caglio, a Montcsl-ügy legfőbb tanúja vallo­másában bizonyította, hogy Mon­tagna márki, a büntetett előéletű kábítószerkereskedő, a fasiszta titkosrendőrség volt besúgója Pa- vonc rendőrkapitánynak lakást ajándékozott és öt-, illetve hat­millió lírával jutalmazta Spataro postaügyi minisztert és Picioni külügyminiszter azért, mert szá­mára zsíros üzleteket biztosítot­tak. * Amerikai megbízottak és nyu­gatnémet építőipari cégek között tárgyalások folytak arról, hogy nyugatnémet vállalatok is részt- vesznek a Franco-Spanyolország területén létesítendő amerikai támaszpontok építésében. * A francia nemzetgyűlés már cius 16-án kezdte meg a Laniel- kormány 1954. évi hadügyi költ­ségvetési előirányzatának tárgya­lását. A felszólalások során Kö­nig tábornok, URAS-párti kép­viselő hangoztatta, hogy vélemé­nye szerint a katonai költségve­tés állandó emelkedése ellenére egyre jobban csökken a francia fegyveres erők hatékonysága. A szovjet nép segítsége a koreai népnek A koreai nép ünnepélyes kere­tek között emlékezik meg a Szov­jetunió és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság közötti gaz­dasági és kulturális együttműkö­dési szerződés aláírásának 5. év­fordulójáról. A „Nodon Szín­műn“ közölte Ten Diun Csan- nak, az állami tervbizottság elnö­kének „A szovjet nép hatalmas segítsége a koreai népnek“ című cikkét. A koreai lapok számos cikkben foglalkoznak a Szovjetunió sokol­dalú segítségével. Az újságok je- " lentése szerint így a ,.Kim*csak“-gyár, az autó- alkatrész-gyár és több más helyreállított kohászati, vala­mint fémmegmunkáló üzem esztergapadokat, fúrógépeket, villamosvezetőket és építö- anyagokat kapott a Szovjet­unióból. „ A szovjet nép különböző gépeket. Sztrájkbaléptek a riodejancirói gépkocsi vezetők Az „AFP‘‘ jelenti: A riodejanei- rói közlekedési vállalatok gépko­csivezetői hétfőn éjfélkor sztrájk- baléptek. A főváros utcáin mind­össze néhány autóbusz közleke­így például fúrógépeket, elektro­motorokat stb. küldött a koreai népnek. Az egyik bányában szovjet fúrógépek alkalmazásával 50 százalékkal emelték a munka termelékenységét. A Szovjetunióból ekszkavitorok, bulldózerek, úthengerek, nagy te­herbírású emelődaruk, betonke­verőgépek érkeznek a koreai vá­rosok újjáépítéséhez. A koreai parasztok számára a tavaszi vetésidőszak meg­kezdésére többezer tonna mű­trágya érkezett a Szovjet­unióból. Egyedül Észak-Phenjan tarto­mány 8.380 tonna műtrágyát ka­pott. A Szovjetunió kulturális téren is nagy segít­séget nyújt a koreai népnek. Igen sok koreai diák tártul szov­jet főiskolákon. dik és a város központja és a kül­városok közötti összeköttetést csak néhány gépkocsi bonyolítja lq. VILÁGNÉZŐ SZEMMEL Győzedelmeskedik a tárgyalások szelleme Irta: Földi Margit, nyírmadai kereskedelmi alkalmazott Sokszor eszembe jut a békemozüálom első lépese, amikor ez a, nagyszerű erő még csak kibontakozóban volt. Abban az időben sokan azt hitték, hogy az egyszerű embere^\ mi munkások, dolgozó pa­rasztok, mérnökök, orvosok, alkalmazottak semmit sem tehetünk az új háború megakadályozása, a tartós béke megőrzése érdekében. Azóta évek teltek el és az eltelt esztendők tettes mértékben igazolták a sztálini szai’tikat, amelyek arra. intenek, hogy a népeknek kezükbe kelt venni a béke megőrzésének ügVét és szilárdan ki kell tartani mellette. Ebben az esetben a béke fenn fog maradni, A nemzetközi békemozgalom ma már sokszázmiltagot számlát. Olyan tagot, akik nemcsak sóvárognak a béke után, hanem harcolnak is megőrzéséért. A Szovjetunió vezette békemozgalom> következetes harca szép gyű. mölcsőket érlelt. Megkötötték a koreai fegyverszünetet, a négyhala. lom Berlinben tanácskozásra ült össze és nemsokára értekezlet' kezdődik Genfbcn, ahol a koreai és indokinai kérdés békés megoldású, ról fognak tárgyalni az érdekelt országok. Az egész világon úrrá létt a tárgyalások szellemé, amelynek jeU szavát a Béke.Világtandcs budapesti ülésszaka adta ki. Ez bennünket, magyar dolgozókat is jobb békemu.nkdra kötelez. Én kereskedelmi ah kalmazott vagyok, munkahelyem: a bolt olyan terület, amelyik külö. nősen alkalmas arra, hogy békemozgalmi felvilágosító tevékenységet folytassak. A boltban nap, mint nap megfordulnak férfiak, assza, nyolc, édesanyák, akik vagy újságot olvasnak, vagy hírből hallanak valamilyen nemzetközi eseményről. A dolgozókat érdeklik a k ül palit i. kai események, ezt különösen a berlini tanácskozások idején tapasz­taltam. Úgy gondolom, az én fontos feladatom az, hogy naponta vi. lúgosán tájékozódjam a nemzetközi eseményekről, hogy képezzem ma. gain az események összefüggésének megértése érdekében — így aztán a boltban beszélgető, vásárló dolgozókkal alaposan megvitathatok egy- egy nemzetközi eseményt. Különösen fontos most, véleményein sze­rint, hogy a német kérdésről beszélgessünk. Meg kell mutatni a bér. tini tanácskozások tükrében, hogy a nyugati hatalmak az „európai védelmi közösség" létrehozása útján Nyugat.Németországot fel akar. ják fegyverezni a Szovjetunió és mi ellenünk. A Hitler.banda min­tájára akarják átszervezni Nyugat.Németországot. A német militariz. mus feltámasztása vészfelhő Európa felett és a mi számunkra is ve.' szélyes. Meg kell erőnket feszíteni, hogy a német kérdést is békési úton oldják meg s megszülessen a békeszerető, demokratikus, egységes Németország. Ehhez a~ én részemről úgy járulok hozzá, hogy dől-j gozó társaimat felvilágosítom s ezzel ösztönzőm őket jobb munkára, a béke erőinek növelésére. Tudom, azt, hogy munkám nem hiábavaló, sikerül valamennyi nép összefogásával megőrizni a békét. A nyfrpazonyi Gero tsz. befejezte a tavaszbúza vetését (Lapzárta után jelentik.) A nyir- pazonyi Gerő termelőszövetkezet befejezte 15 hold tavaszbúzaveté- sét. Elvetettek 8 hold tavaszárpát, péntekig az előirányzott 15 holdat bevetik. Azonkívül elvetettek 5 hold napraforgót négyzetesen, 3 hold tavaszbükkönyt takarmány­nak. 100 hold őszi vetésen fejtrá­gyáztak. Elkészítették a dohány­melegágyat, befejezték a yyü-i mölcsfák metszését és a fakapa-« rást.- A pártkongresszus tiszteletéi re vállalták, hogy ezeket a mun-i kálatokat március 25-ig fejezik1 be, ezzel szemben vállalásukat! 20-ig akarják teljesíteni. KOMÁSI GYULA, járási főagronómus. Egy héttel később tartják a temeiőszövetkezefek dolgozóinak országos tanácskozását A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a miniszter­tanács közli, hogy a termelőszö­vetkezetek dolgozóinak országo» tanácskozását március 19—20. he-« lyett március 27-ére hívja össze. Földrajzi útmutató külpolitikai eseményekhez Patet-Lao a hegyek és völgyek országa. Északon a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság Jün- rtan tartományával határos, kele­ten Vietnammal, délen pedig Kambodzsával. Az ország középső részét hatalmas fennsík foglalja el, amelyet égbenyúló hegycsú­csok koszorúznak. Patet-Lao egész hosszán végig -anyarog a sók mellékfolyót egye­sítő. hatalmas folyam, a Mekong, amely Tibet keleti hegységeiben ered. A bővizű, széles folyam me­redek, sziklás partok közt siet Délnek. A zuhatagok miatt csu­pán a fővárostól, Vientiantól Sza- vannakhed városáig, mintegy 400 kilométeres szakaszon hajózható, itt is csak kisebb, sekélyjáratú hajókkal. Mindezek ellenére a Mekong Patet-Lao legfőbb közlekedési út­ja. Vasutat, kövezett utat alig találunk az országban. Félévig tartó esős időszakban a földutak, ösvények teljesen járhatatlanok. Ilyenkor a folyó az egyetlen ösz- szekötő út az ország egyes vidé­kei között. A folyam középső és alsó szakaszán egymást érik a rizzsel, kókusszal, kávéval, gya­pottal, kaucsukkal megrakott bár­kák, csónakok. Néha egy-egy rönkfából összerótt tutaj is eresz­kedik lefelé. A Mekong keleti partján, a N’am-Kan foivó torkolatánál fek­PATET-LAO szik Luangprabang városa. A vá­ros főutcája a dzsungel szélén kezdődik és abba is torkollik bele a másik végén. A város központi részén emelkedik a királyi palota. Egyébként az egész város nem sokban különbözik a környékbeli falvaktól. Ugyanolyan cölöpre épített és pálmalevelekkel fedett viskók sorakoznak utcáin, akár­csak másutt. Csendes pálma- és banánligetek vannak az utcák kö­zött. Csupán a vásárok idején élénkül meg a város, amikor az ország minden részéről idesereg- lenek áruikkal a falvak lakói. Vientiannak, az ország főváro­sának is csak 20.000 lakosa van. Itt székel a francia gyarmati igaz­gatóság. A gyarmati tisztviselők, a különböző kereskedelmi válla­latok megbízottai, az amerikai, angol, francia „konzulátusok" tisztviselői teszik ki a főváros la­kosságának jelentős részét. A VI. században alapították ezt a várost s számos gyönyörű, régi építé­szeti műemlék található itt, név­telen népi művészek remekei. Patet-Lao hosszú , sávban húzó­dik északnyugat ról-délkelet re. Az ország hegyes északi részén hűvös az éghajlat, gyakori a fagy. Dé­len viszont egész éven át tart a trópusi hőség. Az ország vidékeinek különbö­ző éghajlati viszonyai megmutat­koznak növényvilágában is. Az. északi hegyvidék járhatatlan ren­getegeiben a különböző fenyőfaj­ták, tölgy- és gesztenyefák mel­lett megtaláljuk a vörös és fekete mahagóni legértékesebb fajtáit és a páfrányfa-féléket is. A déli ré­szeken a hegyeket és a fennsíko­kat trópusi őserdők borítják. A völgyek dús legelőin bőséges táp­lálékra talál a jószág. A folyó­partokon és a vizenyős, mocsaras lapályokon nehezen járható, sűrű bambuszerdők húzódnak. Az ország állatvilága szintén igen változatos. A trópusi erdők­ben tigris, leopárd, párduc, hiúz, nyest és emberszabású majmok tanyáznak. A sztyeppéken honos gajal és banteng nevű, szarvasmarhával rokon állatokat megszelídíti és igavonásra használja a nép. Patet- Lao erdőségeiben régebben nagy elefántcsordák éltek. A francia gyarmatosítók és a helyi feudális urak azonban teljesen kiirtották értékes agyarukért. A Mekongban és mellékfolyói­ban bőven van hal, amely a rizs és a gyökérnövények melléit a lakosság főtápláléka. Az ország természeti kincseiből még csak egészen keveset tártak fel, de az eddig megismert lelő­helyek rendkívül gazdagok. A he­gyekben ón-, ólom- és vasbánvák. a folyók mentén arany- és plati­na-telepek vannak, de sok helyen rubint, zafírt és más drágaköve­ket is találnak. A francia „Bányakutató és bá­nyakitermelő társaság" birtokába vette az ónlelőhelyeket. Több mint 6.000 munkást foglalkoztat­nak a bányákban. A francia gyar­matosítók a maximális profitra törekszenek a legminimálisabb termelési befektetések mellett. A munkástoborzás — a bányák­ba és a. kaucsukültetvényekre, — nem sokban különbözik a rab­szolgakereskedelemtől. Külön hi­vatal szolgál erre a célra, — amely természetesen a francia ha­tóságok védelme alatt működik. Azzal, hogy a bányatársaság vagy az ültetvényes megfizette a mun­kásért járó toborzási dijat, — korlátlan birtokosa lett a mun­kásnak. Joga van fölötte bírás­kodni és kénye-kedve szerint el­bánni vele. Ö szabja meg a mun­kát és a munkabért egyaránt. A bányába került munkások 40 szá­zaléka nem bírja ki az emberte­len hajszát és hamarosan bele­pusztul. A bérkövetelést kegyet­lenül megtorolják. Az elkesere­dett munkások szökési kísérletei többnyire sikertelenek. A szökevé­nyekre. akár a vadállstok után, valóságos, hajtóvadászatot rendez­nék. Patét-Lao egész lakossága — a hozzávetőleges számítások sze­rint —• valamivel meghaladja az eevmUliót. Az egymástól elkülö­nülten élő törzsek kezdetleges) földműveléssel, vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoznak. Aj kínai határ mentén élő törzsek eltanulták szomszédaiktól a szö-< vést és a szövetfestést. ABC-j ük és külön számrendszerük van. —> Ennek ellenére még igen sok törzs és nemzetség ma is nomád életmódot folytat és megőrizte ős- közösségi rendjét. Laosz lakóinak döntő többsége az ország középső és déli részért él az elszórtan fekvő falvakban, A sok munka és nehézség árán megművelt földjük nagyrésze földbirtokosok kezén van és ré«i szesbérben használják a parasz-* tok, súlyos szolgáltatások fejében.; Főterményük a rizs, de még kedvező időjárás esetén is — ami­kor az aszály, vagy az árvíz nem pusztítja el — csak keveset teremi a föld. Ennek legfőbb oka az# hogy kezdetleges faekékkel műve­lik meg a talajt, a trágyázás pe­dig ismeretlen náluk. így aztán,; ha a termelő beszolgáltatja a föl­desúrnak járó részt, s megfizeti) az adót, — alig marad valami sa­ját magának. A laoszi parasztokhá- zánől gyakori vendég az éhínség.1 a nyomor. Patet-Laoban mind a mai napig érvényben van az adós-rabszólga- ság intézménye, a „hnom", amely szerint bírósági döntés alapján az adós családjával együtt rabszol-1 gai függésbe kerül a földbirtokos-! nál vagy kereskedőnél, akinek tartozik. A rabság csak a fartőié«' telies letörlesztésével szűnik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents