Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-18 / 65. szám
I N í P ti P 1954 MÁRCIUS 18, CSÜTÖRTÖK ÉDES ANYANYELVŰNK Siíeití a zászlótól „A nyelv egyik legféltettebb kincse, egyik legfőbb dísze a nemzetnek s a nemzeti léleknek mind igen szép képe, mind hív fenntartója s ébresztője” — mondja Kazinczy nyelvújító harca kezdetén. Akkor, — a magyar jakubinusmozgalom vérbe- lojtása utáni dermedt csendben a nyelvért vívott harc volt a nemzeti függetlenségünkért és polgárosodásunkért folytatott küzdelem egyetlen lehetősége. — Felismeri nyelvünk nemzetmentö jelentőségét, a nemzeti elnyomott- ság hosszú és megalázó évszázadaiban, Bessenyeitől kezdve minden magyar író és hősi küzdelmet folytat érte. Bessenyei akkor, amikor szégyen a szegény cs durva paraszti magyar nyelven beszélni, így ír: „Olybá venném, mintha mondanád egy nagy hegynek, mely arany kővel tele volna, hogy semmit sem ér, mivel nincs bánya, nincs bányász benne. Mit tehet arról a drága hegy, hogy kincseit belőle nem szedik?” Szemükbe vágja Be senyéi a németül, franciául beszelő, anyanyelvűnket megvető magyar íő- v raknak: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem!” Csokonai már a „rabotázó magyar” beszédéből gazdagítja a „legpiperkézettebb német nyelvűéi is szebb és alkalmatosabb” ‘magyar nyelvet. Kölcsey nyelvújító munkája és az országgyűlésen a magyar nyelv mellett való kiállása politikai tett: a feudalizmus kapuit döngeti, amikor a nemességet a néptől „el- küiönöző” latin nyelv ellen szól. Nagy nemzeti költőink: Petőfi, Arany is hősi küzdelmet folytatnak nyelvünkért. Minden salaktól mentesen, a nép egyszerű, de annál tisztább és gazdagabb hangján szólaltatják meg, hogy öntudatra ébresszék a népet s lerázhassák vele az évszázados kettős igát. Vörösmarty -ezerhangú orgonaként szóló, i.zínpompásan gazdag nyelvében a nyelvújítás eredményeit viszi diadalra; Ady, József Attila és mai költőink pedig ismét új színekkel gazdagítják drága magyar nyelvünket. Nagy prózaíróink: Jókai, Mikszáth, Móricz s mai irodalmunk nagyjai is mind-mind hősi harcosai cs továbbfejlesztői édes anyanyelvűnknek. Ennek századok folyamán kicsiszolódott hajlékonysága és gazdagsága tette lehetővé, hogy költőink. íróink a nemzet nevelői, vezetői legyenek. Harcunk a nemzeti életért, a «magyar irodalomért és a nyelvért tehát elválaszthatatlan. De vájjon kell-e folytatnunk ezt a harcot ma is? Ki ellen? Szabad hazában szabadon Deszéljük és fejlesztjük drága magyar nyelvünket! Ugyan mi veszély fenyegetné már? Ma is igen nagy veszedelemben forog nyelvünk. Folyton fejlődő, lombosodó ősi fáján igen sok a vadhajtás, s ha idejében nem nyesegetjük ezeket, elölik a fái, clszárítják az ősi talajba bocsátott gyökereit. Karinthy Ferenc író már 1931- ben, a magyar írók első kongresszusán rámutatott erre a veszélyre — s azóta is lépten-nyo- mon tapasztaljuk, mint válik nyelvünk napról-napra semati- kusabbá. Az elszabadult igekötők tömkelegét halljuk nap mint nap. Mi már „menetközben” „értékeljük ki” az „átbeszélt eredményeket”, s azt állapítjuk meg, hogy X. Y. ^rosszul viszonyul” a munkához. Vagy a határozott jelentést elködösitő, s ragjainkat félreállító „megmondom a kartársak felé”-szerű kijelentéseket teszünk és szolgai fordításból eredően „magasra értékeljük” a dolgokat. Mint Révai elvtárs mondotta: „Egy színtelen, szagtalan, bürokrata tolvajnyelv” kezd kialakulni, mely nem a nép nyelve, de amely megmérgezi a nép nyelvét. Hiszen ma, a könyvek, újságok, színház, mozi és rádió korában már nemcsak az irodalom táplálkozik a p.ép nyelvéből, hanem a népnyelv is az irodalomból, s ez a mindenüvé: iskolákba, hivatalokba, sajtóba, rádióba befurakodó séma-nyelv elszintelenti a magyar nyelvet, elrontja a nép egészséges nyelvérzékét. Szomorú bizonyítéka ennek, hogy a tanyákról, falvakból éppen csak most bekerült elsőéves középiskolások beszéde is fertőzött már. S ami a legmegdöbbentőbb: már ők sem érzik, hogy ez idegen, hogy csúnya. Mi lesz a mi drága magyar nyelvünkkel, ha idejében ki nem irtjuk ezeket az élősdieket? Egy- egy hiba lassan nyelvszokássá fajul, — a nyelvszokásból nyelv- tények lesznek, amelyek elhomályosítják az eredeti magyar szavak, szólások értelmét és elszíntelenítik nyelvünket. Ez pedig politikai kérdés is. Hazafiság kérdése. Az idegene5 nyelvhasználat elidegeníti a beszélőt a néptől. A .séma-nyelven beszélő nem is dolgozhat jól. „Aki kész sémákban beszél, az kész sémákban gondolkodik, s munkája sem lehet jó" — jegyzi meg Karinthy Ferenc. — Nem lehetnek rendezetlek gondolatai sem, nem beszélhet világosan, ha nem tartja tisztán kifejezésének eszközét, szerszámát: a nyelvet, mint ahogy Sztálin elvtárs mondotta. Hazafias kötelességünk tehát felvenni a harcot a sematizmus ellen. De másik oldalról is — talán még az előbbinél is nagyobb — veszedelem lényégén nyelvünket: meghamisítják a nyelvünknek írással, jelekkel nem rögzíthető részét: muzsikáját, hanglejtését. Pedig: „Semmi sem jellemző any- nyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót meg nem is értjük” — mondja Kodály. S így folytatja: „Minden nyelv csak ezáltal cl. Ebben ősi, évezredekre emlékező lélek dalol. Ha a dallam megváltozik, a nyelv megbetegszik.” S nálunk ez történiK ma. Egyre gyakoribb a semleges, ízetlen, színtelen, vagy hamis dallamú magyar kiejtés. Sokszor hangsúlyozzák pl. a jelző helyett a jelzett szót, az igekötő helyett az igét. Pl.: „Meghallgattam a gyönyörű hangversenyt,” Szónokaink egy-egy hosszabb mondatot közbeiktatott hanglejtéssel és szünetekkel darabolnak szét. S itt is az a legmegdöbbentőbb, hogy a DISz-gyűlések fiatal szónokai is így beszélnek sok esetben. Sürgősen fel kell ébrednünk a közönyből, — sürgősen cselekednünk kell. míg nem késő. Irtsuk könyörtelenül ezeket a sematizmusokat és gyűjtsük, őrizzük, mentsük meg nyelvünk leggazdagabb és legigazibb forrását: a népköltészet kincseit! Most dől el, hogy mi, a XX. század Magyarországának fiai tudjuk-e úgy szeretni nyelvünket, mint azok, akik évszázadok ezer veszélyétől megmentették,- féltve őrizték s oly gazdagon adták át nekünk. Tud- juk-e úgy szeretni' édes' anyanyelvűnket, mint Csokonai, a XVIII. század sokat szenvedett nagy költője, aki így ír róla: „Magyar nyelv! Édes nemzetemnek nyelve! Tcállalad szólaltam cn meg legelőször, te- általad hangzott először az én fülembe az édes anyai nevezet, te reszkettelted meg a levegőeget, amelyet legelőször szíttam az én bölcsőm körül, s te töltötted be ezt az én bölcsőm körül, s te töltötted be ezt az én nevelőimnek, az én hazámfiainak, s az engc- met szeretőknek nyájaskodá- sival. teáltalad kérte az én csecsemő szám a legelső magyar eledelt, a te darabolt ízecskéidcn kezdettek kifeslc- ni az én gyermeki elmémnek első ideái, mint a született hajnalnak apró sugarai, mikor a világosság lenni kezd.” NYULASI IMRÉNÉ. Sporthírek A labdarúgó világbajnokságon Dél-Korea lesz Magyarország első ellenfele. * Garai Zoltán jó eredménnyel nyerte a VTSB március 15-c eni- | lekére rendezett szezonnyitó kis- j puska ccllövő versenyét. A ver-1 'senyt a Sóstón tartották meg. — Első Garai Zoltán (Dózsa) 30 259. második Varga Endre (Dózsa) 30 255, harmadik Mácza János '(Zalka Máié Vasas) 30/250. negyedik Bárány István (Zalka Máté Előre) 30/246. ötödik dr. Szentandrási Tibor (Dózsa) 30/244. i Építőkő megrendelhető A NYÍREGYHÁZI TÜZÉP I VÁLLALAT TELEPEIN ! valamint központi irodája- j han. Nyíregyháza, Selyem- ! utca 12. szám alatt. 100 q kő éra 547 Pt Ezúton közöljük megrendelőinkkel, hogy a folyamatban lévő tételek Is ezen az olcsóbb áron kerülnek leszámlázásra. NYÍREGYHÁZI TÜZÉP. éhgyomorra *á. pohár .KE3ERÜVIZ Terjeszd a Néplapot l \ ppóhirdetések Női seeedmunkásokat erépházi . alkalmazásra lelveaz a 61/7. számú Se- atclinati Vállalat. Pazonyi-tcr 1. Koszta Fereno otosi lakos elveszítette ötéves deres, kanca lovának jár. iatleve'.ét. Megtalálója a fenti címre iutalom ellenében küldje el. Eladó két világoe. keményfa ruha- szekrény, toalett, márványlanos ebed- lőkrcdenc. Makarenkó-utca .101. A Kiskereskedelmi Vállalat ruházati boltjainak zárórája f. hó 13-vel megváltozott. Eszerint a 9. 10. 12. 14. 13 16. 27. 43. 49. 34. 59. 81. 84. 104. --zárná árudák az alábbiak szerint, tartanak nyitva «■ hét különböző naniaih: hétfőn, kedden, csütörtökön és nőnie kán: 8-tól tél 1-ig, délután 3-tól fél G-ig; szerdán: resmsl 8-tól délután fél 4.ig egyfoW-'-’" • s.»önt. baton: reggel 8-tól délután tél 6-ig urának egyfolytában. Egv sportkocsi eladó Vazgvár-utcá 50.. bátul az udvarban. SZA30LCS-3ZATMAR» NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztősé": Nyíregyháza 'hízta Gy.-u. ö. Tel.? 11-70.11-71 n 7« Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov-utca 1 —- Telefon: 50-00 izabo.cs-Szatmármagvei Nyomdáinál Vállalat Nyíregyháza Dózsa György.utca 5. azám. Felelős vezető- Szilágyi József Tegnap délelőtt 11 órakor a nyíregyházi V. számú általános iskola udvarán vörös- nyakkendős kisleányok állottak sorba rajonként,' hogy búcsút vegyenek egy- időre a náluk lévő Rákosi vándorzaszló- tól. Április 4-én szokták megkapni ezt a vándorzászlót a legjobb úttörő-csapatok, s ilyenkor, márciusban visszaadják. Az V. számú iskola két éve büszkélkedik ezzel a zászlóval. Az elmúlt esztendőben nemcsak azért kapták meg a zászlót, mert jól tanultak, hanem alaposan kivették a résfüket a társadalmi munkából is. A nyíregyházi sóstóhegyi Kossuth tsz. szüreti munkájában segítettek, alma-, szőlőszüret idején kinnvoltak a tsz-ben. Megkezdődött az ünnepség, felhangzott az ének: „Nemzedékünk tiszta szívét öröm hangja fűti át, Hisz mi váltjuk egykor büszkén majd a Komszomol hadát.. Az ének elhangzása után a csapattanácselnök, Kóródi Ilonka bejelentette a csapatnak, hogy bú'- jzni jöttek a Rá- kosi-zászlótól. A csapat nevében mondta: „Két éve a miénk volt és szeretnénk, ha jövőre is miénk lehetne ez a zászló.“ Koppányi Ilonka, csapattanácstag e szavakat mondta: „1952 március 9-e a mi számunkra nagy nap volt. Ezen a napon kaptuk meg drága kincsünket, iskolánk büszkeségét, a Ráko- si-zászlót. Jó munkánk jutalma volt a zászló, mi féltve őriztük, mint az úttörőmunka, a tudás, a példás magaviselet mutatóját. Ezzel a zászlóval mentünk nagy nehézségek elé és bátran küzdöttük le azokat, mert iskolánk a Rákosi vándorzászló hírnevéért és becsületünkért harcoltunk. És most, amikor elválunk e zászlótól, tiszta önérzettel, úttörő becsülettel állunk előtte, mert reméljük, nem sokáig lesz távol tőlünk.“ Hogy valóban ők kapják meg április 4-én a zászlót, annak minden lehetősége megvan. Minden hozzászóló elmondja, mit tettek azért, hogy ez a zászló az övék lett és mit fognak tenni, hogy újra az övék lehessen. Kovács Ágnes és. Pálosi Gabriella elmondják, hogy ők tavaly még nem tudták értékelni, mit jelent számukra a Rá- kosi-zászló, hiszen csak IV-esek voltak. Most megfogadták: minden erejükkel azon lesznek, hogy április 4-én újra viszontlássák szeretett zászlójukat. Dobpergés közben hozták a Rákosi-zász‘- lót, a nemzetiszínű csapatzászlót és a Ságváry-zászlót. Meghajtották őket. Az igazgató elvtársnő búcsúszavaival ér véget a kis ünnepség. Ismét fellendültek az iskolazászlók, a csapat tanácselnök „Viszontlátásra” kiáltással búcsúzott. Dobpergéssel elindult a kapu felé a kis csapat, a kitűnő tanulókból álló brigád. — Utánuk énekszóval vonultak a rajok és szállt a nóta: „Pionír tétlenül sosem élhet, aki rest. nem való miközénk, alig ébred a hajnal, alig ébred a fény, pionir módra kezdjük a munkát, mi,- az ifjú nemzedék.” Holnap Nyíregyházán játszik a Faluszínház Az Állami Faluszínház pénte- Galics: „Nem magánügy” című ken este a József Atilla kultúr- háromfelvonásos vígjátékát, otthonban bemutatja Iszájev és Fejezzük he minél hamarabb a vetőmag-cserét! Szinte az egész megyében megkezdődtek már a tavaszi munkák. Hogy jó termést hoz- I zon, elsősorban földbe kívánko- j zik a tavaszbúza vetőmagja. A | zord időjárás mintegy két hét- i tel késleltette a munkák megindulását. Most tehát itt az idő, nincs helye a további késedelemnek. Sürget bennünket az i idő, sürget az a körülmény is. hogy sok vetnivaió maradt az j őszről is tavaszra. Az állam jóelőre gondoskodott jóminőségű csere-vetpmag- ról. A dolgozó parasztok jutányosán hozzájuthatnak. Megértették ezt Tiszadobon, ahol már a múlt héten 200 mázsa volt az átcserélt termény mennyisége. A dobi dolgozó parasztok nagyrésze már el is vetette a tavaszbúzát. Tiszadaiáról hasonló jó hírek érkeztek. Tiszavasvári- ban viszont jóformán egyhelyben áll a vetőmagcsere. Pedig ebben a községben is éppen elég búzavetés hiányzik. Tóth József, Ökrös Mihály és .még jónéhány dolgozó paraszt sokat beszélhetne erről. Most mégis az az általános vélemény, hogy búza helyett szívesebben vetnének tavaszárpát vagy kukoricát. Valahogy úgy tűnik, mintha ezek a dolgozó parasztok szívesebben ennének árpa- vagy kukoricakenyeret. Reméljük, ez nem így van és Tóth József, Ökrös Mihály, meg a többiek is hamarosan földbe teszik a tavaszbúza vetőmagját. SZÉKELY ÁRPÁD. Termény-forgalmi Vállalat. Tanácsok a tavaszi munkákhoz Miért nem szabad késlekedni a vetéssel? Hogyan kell fejtrágyázni? Mit használ a műtrágya a fejlődő növényeknek? Mind olyan kérdések ezek, amelyhez szakmai segítséget kell nyújtani minden egyes mezőgazdasági szakembernek. Ezt értette meg Komássy Gyula, a nyíregyházi járási tanács föagronómusa. Tanácsait szívesen meghallgatják és követik is a dolgozó parasztok. Tiszabercelen megmagyarázta például, hogy a fejtrágyázás 1—2 mázsával emeli má- zsánkint a hozamot. Be is szórtak műtrágyával a termelőszövetkezet tagjai 100 hold őszi vetést. Úgy számolják, hogy ez az egyszerű művelet húszezer forinttal gazdagította szövetkezetüket. A Magyai* Repülő Szövetség közleménye A Magyar Repülő Szövetségi közli, hogy a tél folyamán elme-' leti kiképzésben részesült elvtár- sakkal, a gyakorlati repülést megkezdi. Ezzel párhuzamosan újabb tanfolyamokra lehet jelentkezni: repülőgépvezetőnek, repülőgépszerelönek. repülőgéprádiósnak és ejtőernyősnek. A fenti kiképzések bármelyikére jelentkezni lehet 15 évtől, nemre való tekintet nélkül, felső korhatár nincs. A foglalkozásokat heti két alkalommal, munkaidőn kívül tartjuk. Jelentkezni lehet a Magyar Repülő Szövetség nyíregyházi szervezeténél, Kossuth-tér 7, I, e,
