Néplap, 1954. március (11. évfolyam, 52-76. szám)
1954-03-18 / 65. szám
,V Í f t i P 1954 MÁRCIUS 18, CSÜTÖRTÖK I* Í R T É 1» I T É » Levelezőink írásaiból Munkáltán a nagydobosi Petőfi tsz. Alig egy hónapja szavaztak bizalmat a nagydobosi Petőfi termelőszövetkezet kommunistái Bársony Antalnak, a régi vezetőség titkárának, s négy olyan elvtársnak, akik még nem vettek részt a pártszervezet vezetésében. A vezetőségválasztó taggyűlés után a járási pártbizottság kiküldöttének részvételével vezetőségi ülést tartottak, felosztották egymásközt a munkát. A járási párt- bizottság képviselője részletesen ismertette egy-egy vezetőségi tag feladatát, tennivalóit. Határozatot is hoztak ezen a vezetőségi ülésen a feladatok végrehajtására. Legközelebbi elérendő célként szabták meg: a tag- és tagjelöltfelvétel megjavítását, a politikai iskola fokozottabb látogatásának biztosítását és elsősorban a mező- gazdasági munkák helyes megszervezésének ellenőrzését, — a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtását. EZEK VOLTAK AZ ELSŐ határozatai az új vezetőségnek, s valamennyien tudták, hogy e határozat sikeres végrehajtásával kell most bebizonyítani: jól választott a párttagság, az új vezetők alkalmasak arra, hogy megvívják a harcot a magasabb terméseredmények eléréséért. Nem késlekedtek a határozat végrehajtásával. A sürgős tavaszi munkák nem engedték meg a különböző értekezletek összehívását, ezért a vezetőség tagjai maguk keresték fel a pártcsoportbizalmiakat, s elmondották nekik: a tavalyinál magasabb dohány-, cukorrépa-, burgonya- és kukoricatermést kell elérniök, több gyümölcsöt, több szőlőt kell termelni. így könnyen teljesíthetik majd a beadást, több jut a tagoknak, s a piacra is. A vezetőség tagjai, a pártcsoportbi- zalmiak ezután a párttagokkal, a pártonkívüliekkel beszélgettek. — új vezetősége Alig egy hét múlva a szövetkezet tagságának nagy része azon gondolkodott: hogyan lehetne növelni a terméseredményt? Gondolkoztak, tervezgettek, s a szövetkezeti gyűlésen mindenki elmondotta javaslatát. Beszéltek a munkafegyelemről, a munkák határidőre való jó elvégzéséről, a területkiosztás fontosságáról, elkészítették a brigádok, munkacsapatok pontos beosztását. Ezután a brigád a brigádot, egyik munkacsapat a másikat hívta ki versenyre. Elhatározták: versenyre hívják a szomszédos szamosszegi Dózsa termelőszövetkezetet: ki termel többet, ki teljesíti előbb beadási kötelezettségét. Ezután a gyűlés után mind több szövetkezeti tag indult reggel a gyümölcsösbe, szőlőbe, a földekre trágyát hordani, végezni a tavaszi munkálatokat. A PARTSZERVEZET ERŐSÍTÉSÉRŐL sem feledkeztek meg az új vezetőség tagjai, hiszen erre is határozatot hoztak az első vezetőségi ülésen. Farag Sándor elvtárs a szervezői beosztást kapta az új vezetőségben. A járási pártbizottság kiküldötte elmondotta neki, hogy felelős a párt- szervezet erősítéséért, azért, hogy megbízható, becsületes dolgozók kerüljenek a pártszervezetbe. Sokat hallott már arról, hogy Kállai Antalné és Kosa Zsigmond jól végzik munkájukat, végrehajtják a rájuk bízott feladatokat — megérdemlik, hogy a pártszervezet tagjelöltjei legyenek. Parag elvtárs gyakran felkereste őket, beszélgetett velük a párt célkitűzéseiről, a párttagok, tagjelöltek jogairól és kötelességeiről. Hasznosak voltak ezek a beszélgetéKállainé és Kosa Zsigmonc közelebb kerültek a párthoz, be nyújtották felvételi kérelmüket Az elkövetkezendő taggyűlésen — egy év után ismét — tagjelöltfelvételi kérelmet fog tárgyalni a taggyűlés a nagydobosi Petőfi termelőszövetkezetben. A LEGUTÓBBI PÄRTVEZE- TÖSÉGI ülésen értékelték a végzett munkát, ellenőrizték a határozat végrehajtását. Megállapították: eredményes munkát végeztek. Teljes ütemben folyik a tavaszi munka, a szőlőnyitást már befejezték, a gyümölcsfák metszésével is rövidesen végeznek, s megkezdődik a mák vetése is. — Parag elvtárs beszámolt arról, hogy a két tagjelölt felvételével erősödik a pártszervezet. Kétségtelen, hogy mindez az új vezetőség jó munkájának bizonyítéka, a hozott határozatok végrehajtását igazolják. Az új vezetőség azonban nem hibamentes. A politikai iskola látogatottságának megjavításáról szóló határozat végrehajtását nem kérte számon az új vezetőség Varga Bertalantól, a pártszervezet oktatási felelősétől. A NAGYDOBOSI PETŐFI termelőszövetkezet pártszervezetének új vezetősége nagy lendülettel látott hozzá a feladatok végrehajtásához, s eredmények máris mutatkoznak. Az elkövetett hiba oka pedig az, hogy az új vezetők még nem rendelkeznek elég tapasztalattal. Ehhez kell adni sokkal több segítséget a járási pártbizottságnak amelynek munkatársai a reszort- felosztás óta még nem látogatták meg az új vezetőséget.. — LÉVAINÉ — sek. A kékcseiek mielőbb teljesíteni akarják beadásukat A kékesei dolgozó parasztok körében versenymozgalom indult meg a beadási kötelezettségek mielőbbi teljesítésére. Nagyon sokan megfogadták, hogy a III. párt- kongresszus tiszteletére teljesítik félévi sertés-, baromfi- és tojái- beadási kötelezettségüket. Vajda István 12 holdas, Szűcs János 15, Háda Lajos 6. Harcsa Imre 5, özv. Pál Bertalanná 8, Pál Imre 10, Belinszki János 7 holdas dolgozó parasztok a beadás teljesítése mellett a tavaszi munkákkal is határidő előtt készen akarnak lenni. Vajda István már be is adott egy 126 kilós hízót s ezzel évi kötelezettségét 50 kilóval túlteljesítette. Az érte járó 390 kiló ku- koricakedvezményt megkapta. — özv. Pál Bertalanná pedig egészévi baromfi- és tojásbeadását teljesítette. A kékcseiek megértették, hogy gyors beadásukkal a dolgozók érdekeit szolgálják, mert az árukészletek növelésével az árak kielégítését mozdítják elő. A kállósemjéni fóldművesszö- '.•etkezet vezetősége a dolgozó parasztok kérésére elhatározta, hogy társadalmi munkával új, korszerűen berendezett boltot épít. A szövetkezeti dolgozók és vezetőségi tagok igen szépen dolgoztak. Széplaki Ferenc, Szűcs Jolán, Egri Péter, Nagy Géza és ifj. Kóth György tűntek ki az építkezés során indult versenyben. A munkával 18.800 forintot takarították még. A kállósemjé- niek nemcsak új textilboltjukra, de a szövetkezeti dolgozókra is büszkék. DOROGI MIHÁLY. * Jól vezeti a kemecsei kultúrott- hont Bálint Géza igazgató. A fiatalok szívesen és örömmel járnak a próbákra. Lelkesen készültek a körzeti kultúrversenyre is, azonban a benevezett kultúrcsoportok nem jöttek el. Űgylátszik, nemcsak a tanácsok és népművelési ügyvezetők, hanem maga a járási tanács népművelési osztálya is elfeledkezett róla. Nagyobb gondot fordíthatnának az illetékesek a kultúra fejlesztésére, a falusi dolgozók szórakoztatására. KADAR SÁNDOR, Kemecse. íj! A vámosatyai Lenin tsz. jól felkészült a tavaszi munkákra. A vetőmagvakat már teljesen kitisztították. A termelőszövetkezet I. negyedévi tojásbeadását is teljesítette már. A termelőszövetkezet juhászai dicséretet érdemelnek jó munkájukért. A szövetkezet juhállományát teljesen vészmentesen teleltették át. SZŰCS PÉTER. vb. titkár. Községünkben a dolgozó parasztok között igen elterjedt a tiszta udvar-mozgalom. Tarpai Sándor az elsők között kezdte meg a trágyakihordást és a beadási kötelezettség teljesítésében is élenjár. Egészévi baromfi- és negyedévi tojásbeadását teljesítette már. KEREKES SÁNDOR, Csaholc. * A Piricse községben megtartott kultúrbemutatön igen jól szerepeltek a járási csoportok. Az en- csencsiek a benevezett énekkar és bábcsoport mellett népi tánccal is szerepeltek. A nyírbélteki csoport egy helyett három tánc-) csoporttal is résztvett a versenyen. A piricsei dolgozók nagy tetszéssel és érdeklődéssel figyelték a bemutatót. A rendezéshez segítséget nyujtottek a tanácsok* A kultúrcsoportok részére kocsit biztosítottak, hogy beutazhassanak a versenyre. ILLÉS BÉLA. * \ A vásárosnaményi pedagógusok: szakmai és ideológiai képzéssel1 készülnek a III. pártkongresszusra. Makarenko halálának 15. év-^ fordulóját úgy ünnepük meg leg-í méltóbban, hogy műveit tanulmányozzák és munkájukban alkalmazzák. Tudásukat, tapasztalataikat gyarapítják és fejlesztik ezáltal. URAY MIKLÓS, igazgató. * Többször fordultak már a raka- mazi dolgozók a vezető szervek-, hez, hogy községükben új ital-! boltot létesítsenek, mert a régi) nem képes kielégíteni a megnövekedett igényeket. Nemrégen nyitottak meg Rakamazon egy büf- fét, aminek igen örültek a dolgozók. Nemsokára új vendéglő is nyílik, amely a legmagasabb igényeket is teljes mértékben kielégíti majd. D. M. • Községünkben igen nagy » gépkocsiforgalom. Egyes kocsivezetők azonban megfeledkeznek; arról, hogy a község belterületén! járnak. Különösen m06t, hogy; sár van, nagyon veszélyes az út-* kereszteződéseknél gyorsan haladni. Egyes gépkocsivezetők! ugyanakkor mulatságosnak találják, ha a gépkocsi becsapja; sáros vízzel, sárral az úton járókat. A napokban történt, hogy az egyik gépkocsi egy idős nénit) csapott be sárral. A lelkiismeretlen kocsivezető még az ajtót is kinyitotta és úgy nevette a ,,jól sikerült tréfát”. Fel akartam írni a kocsi számát, de olyan sáros volt a számtáblája, hogy nem tudtam elolvasni a kocsi rendszámát. A vállalatok figyelmeztessék a gépkocsivezetőket a kocsik rendbetartására és az udvariasabb viselkedésre. Gáli Jolán. Tiszavasvári. A Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdióiénak mai műsora A jó tanács c. riport. — Hírek. — Tudósítás a város ökölvívó sportjáról. — Gubás Nagy Kálmán népizenekara. — Gépállomások hangja. — Zenei díszalbum. — Építők versenye c. riport. A VETES ABLAKAI Godzsák Jánost úgy ismerik Tí- szanagyíaluban, hogy a maga feje után megy a legszívesebben. No, nem úgy kell érteni, hogy valami különc-természete van. Jó fej a Godzsák János feje. Érdemes utána menni. Aki nem hiszi, érdeklődjék szomszédaitól. Elsorolják szépen, hogy Godzsák János nem tud nyugodni, ha érzi a tavasz közeledtét, mindig mozog. Ezt pedig a következőkép kell érteni: Alig olvad el a hó a földeken, ő már ott van kint és ha egyebet nem tud csinálni, vízlevezető árkokat húz, nehogy megálljon a víz a vetésen. A trágyakihordással is úgy volt a télen, hogy addig valóban nem tudott nyugodni, míg egy szekérre valót látott az udvarán. Máskülönben nyugodt természete van János bácsinak, de az utóbbi napokban mégis sokszor bosszankodott. A múlt héten például azon vitázott Papp Mihály és Orosz György szomszédaival, hogy lehet-e már vetni. Sehogy sem tudta igazát bebizonyítani a két szomszéd előtt. Bántotta ez nagyon. Minden nap kiment a földjére és nézegette, mikor lehet vetőgéppel rámenni. Egyik . nap, mikor már nem süppedt csizmája a. szántás! ba, örömmel indult hazafelé. Mikor beért a faluba, Kiss József háza felé vette az irányt. Éppen otthon találta a gazdát. Nem sokáig váratott magára, megmondta, mi járatban jött. — Jó-e a vetőgépe, szomszéd? — kérdezte a vendég és kíváncsian várta a választ. — Ki mondta, hogy nem jó? — válaszolt kérdéssel Kiss József. — Nem mondta senki, csak kérdeztem. És ha jó, itthon van-e még? — Talán azt mondták, hogy már elvitte valaki? — tréfálkozott a másik. — Dehogyis mondták. Ha itthon van, ide tudná-e nekem adni holnap? — Erre sem válaszoltam még nemmel senkinek. Magának is odaadom. Nem szólt senkinek tervéről Godzsák. Az előre elkészített tavaszárpa vetőmagot feltette szekerére. utána akasztotta a velőgépet és elindult földje felé. Egyéb se kellett a szomszédoknak. — Megyen már megint, méghozzá vetőgéppel, — mondta az egyik. — Pedig még van idő a vetésre, — szólt a másik. Mintha nem is hallotta volna, elengedte füle mellett a szomszédok megjegyzését. Hajtott tovább szótlanul. Amíg kihajtott utcájáról, sokan vetettek egy-két tréfás szót felé a vetőgép láttán. De jegjobban talán Sveda Mihály kötött bele. Amikor odaért portája elé, odaszólt a bakon ülő Godzsa- nalc. — Sáros lesz még az a föld, — és pár szóval még megjegyezte, hogy a végén majd dolgavégzése nélkül tér vissza. Sehogy sem tudott belenyugodni a hitetlenkedők szavaiba. Már azt hitte, nem találkozik senkivel a határban. Mégsem így történt. Ahogy közeledett a „Lapos” dűlőben lévő földje felé, az országúton találkozott Hornyák Mibály- lyal. Az sem tudta elképzelni, hogy mit akar Godzsák a vetőgéppel. — Talán csak nem vetni igyekszik. János bácsi? — kérdezté kíváncsian. — Mi mást kell a vetőgéppel csinálni, ha nem vetni, — feleit rá emez. — Gondoltam, hogy viszi valahova, azért kérdeztem'. — Viszem, bizony. Mert láthatja, hogy itt van a szekerem után kötve. Vetni akarok. — Nem fog még ragadni? — érdeklődik Hornyák az egyre távolodó Godzsáktól. — Ha kételkedik benne, nézze meg a földjét, — kiáltott utána és egy jó darabig nem is nézett vissza az érdeklődőre. Mikor befejezte a vetést, nyu- godtabban tért haza. Annak rendje szerint elintézték a vetőgép használatát és elköszönt Kisstől. A eset per esze nem maradt annyiban. Sok ember fejében megfordult a gondolat: Talán mégis lehet vetni. Ha nem is mindenütt, de lehet alkalmas földet találni. Ahogy mondani szokták, a vetés ablakai nyiladoznak, csak meg kell keresni, hogy hol... Á legjobban talán Hornyák Mihály esett gondolkodóba. Másnap már o is kiment földjére. Ö sem csalódott. Meglelte a „vetés ablakát”. Egy jó darabon szikkadt földet talált. Nem is tétovázott tovább, elkészítette a kitisztított tavaszbúzáját, és vető- gép után nézeti. A gépet csak vasárnapra kapta meg. Ez sem számított. Elvetette a búzáját. Azzal bjz nem lehet késlekedni, mert csak így hoz bő termést. Godzsák János meg újabb meglepetést okozott az utca lakóinak. Mikor végzett a vetéssel, hengert akasztott szekere után. Ekkor már nem nagyon kételkedtek dolgában. Többen el Is vetették tavaszbúzájukat, árpájukat, mint Kelemen János. Godzsák bácsi pedig előbb a most vetett árpáját járta be a hengerrel, majd az őszi vetésű búzájára fordult. Még akkor megnézte az őszibúzát, mikor az árpát vetette. Azt látta azon, hogy néhány helyen felszívta a hideg. Olyankor történik ez, amikor nappal meleg van, éjjel íagy. — Feldoblik a vetés, mint falon a mész. Ennek pedig a henger a legjobb orvossága. így visszanyomják az elszakadt gyökerek mellé a földet és újra lábra kap a gyenge hajtás. De csak akkor, ha idejében végzik el ezt a munkát. Mert ha sáros a föld, a ragadós sárral felszedné a henger a búzát is. Ha pedig késve kezdenek a hengerezés- hez, kiszárad a gyökerétől elszakadt búza. Godzsák János nyugodtan van vetése felől. A kalászosokat, a mákot és a hagymát elvetetté és ahogy az idő engedi, sorra jönnek a kapások is. Példáját sokan követték. Megélénkült a nagyfalui határ, egyre gyakrabban látni vetőgépet, hengert és simítót vontató szekereket, — N.