Néplap, 1954. február (11. évfolyam, 29-50. szám)

1954-02-06 / 31. szám

** HtPLAP 1954 FEBRUAR «. SZOMBAT PARTÉPÍTÉS A KAZETTA Vezetőségválasitás a Dohányfermentálóban Ünnepi külsőt öltött a nyíregy­házi Dohányfermentálógyár kul- rúrterme. Itt tartották vezetőség- választó taggyűlésüket az üzem kommunistái. A taggyűlést Szita János elv- társ, az alapszervezet párttitkára nyitotta meg. Szita elvtárs meg­nyitó szavai után felkérte a tag­ságot, hogy válasszanak a tag­gyűlés levezetésére egy elnököt. A taggyűlés Suska Ferenc elv­társat választotta meg elnöknek. Suska elvtárs, mint elnök, hibát követett el. Megállapította ugyan, hogy a taggyűlés határozatké­pes, de ezután azt kérte az elv­társaktól: tegyenek javaslatot a jelölő bizottság tatjaira. Erre a szavakra mozgolódás keletkezett, majd Szarvas elvtárs felhívta a figyelmet, hogy a Központi Veze­tőség határozata szerint először az elnökséget kell megválasztani. A taggyűlés megválasztotta az el­nökséget, a jelölő és szavazatsze­dő bizottság tagjait, majd a tag­gyűlés eüogadta az elnök által javasolt két napirendi pontot. A BESZÁMOLÓ Az elnök ezután felkérte Szita János elvtársat, hogy tartsa meg a vezetőség beszámolóját. A veze­tőségi beszámoló helyesen fog­lalkozott azokkal az eredmények­kel, amelyeket a pártszervezet ezekben az időkben elért, de a tagság nem hallott arról, hogy a pártvezetőség és a párttagok ho­gyan segítettek, hogyan járultak hozzá az üzem tervének teljesíté­séhez. Annál többet mondtak erről a kérdésről a felszólalók. A vitában teljes egészében feltárták az üzem kommunistái azokat a hibákat, amelyeket a pártvezető­ség elkövetett az üzem gazdasági ellenőrzésében. Somogyi elvtárs, az üzem igazgatója, hozzászólásá­ban elmondotta, hogy dicséretes, jó rmmkát védett Szita elvtárs. — Ejt nappallá egybetéve, intézte a gyár pártszervezetének ügyeit Azonban munkája elaprózódott, mindent egyedül akart elvégezni s az egyik legfontosabb dologra már nem jutott ideje. A pártve­zetőség az elmúlt évben egyetlen cgvszer sem számoltatott be. Igaz, kétszer voltam pártvezetőségi ülé­sen, de ezen a megbeszélésen nem sok szó esett munkámról, így az a helyzet állt elő, hogy a pártvezetőség intézte a „maga" tigyeit, a gazdasági vezetőség pe­dig a maga munkáját végezte. A párttitkár elvtárs, de az egész pártvezetőség jó embereknek tün­tették fel magukat, a nehéz, kel­lemetlen kérdések elől visszavo­nultak, —» mondotta Somogyi elvtárs hozzászólásában, majd rá­világított a pártszervezet még egy igen döntő hibájára. A veze­tőség beszámolója, — mondotta Somogyi elvtars — foglalkozott 9 munkaversennyel, foglalkozott azzal, hogy az üzem kommunis­tái, pártonkívüli dolgozói munka- felajánlásokat tettek a III. párt­kongresszus tiszteletére. Igen szép és jó munka eredménye az, hogy az üzemben 589-en tettek fel­ajánlást. Azonban ennek az ered­ménynek eléréséhez a pártvezető- •rég nem sok segítséget, adott. Ezt a munkát teljes egészében a szak­szervezet végezte el. Nem mond­hatjuk azt, hogy a párttagok nem tárnak az élen a felajánlások tcl- 'csft.ésében. hogy a párttagok nem ■■ettek részt ebben a murikéban A hiba azonban ott van, hogy eh­hez a munkához nem adott se­gítséget a pártvezetőség, nem el­lenőrizte a versenymozgalmat üzemünkben. A pártvezetőség nem építette ki aktíva-hálózatát. A beszámoló hiányossága közé tartozott az is. hogy Szita elvtárs CSAK SAJÁT MUNKÁJÁT BÍRÁLTA. \ vezetőségi tagokról a beszá­moló nem tett említést. A bozzá- -zólások is csak általánosan a ve­zetőséget bírálták. Igen fontos problémát vetett fel Kovács Ist­ván elvtárs: a pártvezetőség nem érdeklődik a dolgozók fejlődése iránt. Nagyon sok jól dolgozó em­ber van az üzemben. Soknak megvan a megfelelő politikai kép­zettsége is. A pártvezetőség azon­ban nem törődik ezekkel. Nem beszélgetnek velük, nem küldik iskolára, s egy idő után az a hely­zet áll elő, hogy ezek az elvtár­sak elszakadnak a pártszervezet­től, elmerülnek mindennapi mun­kájuknak végzésében. Erre talán legjobb példa a pártcsoportbizal- miakkal való foglalkozás. A mi pártbizalmiaink lassan csak ezért vannak, hogy a tagsági bé­lyeget kiosszák. Maga a be­számoló sem dicsérte, vagy b'rál- ta személy szerint munkájukat. A beszámoló megemlékezett a tömegszervezetek munkájáról. — Igen részletesen foglalkozott a DISz. munkájával. Szita elvtárs elmondotta, hogy az üzem DISz- szervezete az utóbbi időben na­gyon gyenge munkát végez. Eh­hez a részhez is számos elvtárs szólt hozzá. Azt megállapította a beszámoló, hogy a DISz. nem dolgozik megfelelően, — mondotta Kovács elvtárs, — arról azonban keveset mondott, hogy a pártve­zetőség milyen segítséget nyújtott a DISz-nek. Jeszenszki elvtárs hozzászólásában beszámolt arról hogy ő, mint párttag, segíteni akart a DISz. megerősítésében. 30 tagot szervezett, mégis síig egy-két tagot vettek fel a Dísz­be, mert sem a DISz. vezetősége sem a pártszervezet vezetősége nem törődött ezekkel a fiatalok­kal. Egy évvel ezelőtt híres volt a dohánygyári DISz-szervezet.. min­den megmozduláson részt vett s most csak tengődik. Az új vezető­ségnek. de nekünk, párttagoknak is kötelességünk foglalkozni a fia­talokkal, segíteni kell őket a munkában. A taggyűlés megállapította hogy az új vezetőségnek sokkal kollektivebben kell dolgoznia, hogy a meglévő hibákat ki tudja javítani. A HOZZÁSZÓLÁSOKRA Szita elvtárs válaszolt, majd utá­na a régi vezetőség határozati jhvaslatot terjesztett be. A hatá­rozati javaslat megfelelő útmuta­tást adott a pártszervezet további munkájához. A javaslat szerint a pártvezetőségnek szorosabb kap­csolatot kell kiépíteni a gazdasági vezetőkkel. A politikai munka megjavítása érdekében, minden hónapban kétszer rendszeres ér­tekezletet kell tartani a pártcso- portbizalmlak réczére. Legyen kö­telessége a pártvezetőségnek, hogy havonta beszámoltassa a tömeg­szervezetek vezetőit. A határozati 'avaslat pontjai között szerepelt többek között az is, hogy a pártvezetőség gondoskodjon ar­ról, hogy minden egyes párttagot megbízzon pórtmunkával és nc- forduljon elő olyan eset, hogy egy párttag háromféle megbízást is kapjon. Nagy kár, hogy A HATÁROZATI JAVASLATOT úgy fogadta cl a tagság, hogy a jelenlévő 103 párttag közül egyetlen egy sem szólt hozzá. A határozati javaslat elfogadása után a régi vezetőség lemondott, melyet a taggyűlés elfogadott. Ezután a taggyűlés a második napirendi pont értelmében új ve­zetőséget választott. A taggyűlés elnöke bejelentette, hogy a Do­hány íermentálógyár üzemi párt­szervezete hét vezetőségi tagot és hét küldöttet választhat a vá­rosi pártértekezletre. ,* be:zú- moló feletti vita lőrében a jelölő bizottság kivonult, hogy munkáját elvégezze, majd vissza­jött a terembe. A jelölő bizott­ság elnöke átadta a javasoltak névsorát az clhöknek. A taggyűlés elnöke Itt is hibát követett el, mert rögtön vitára akarta bocsájtani a jelölő bizottság által beterjesz­tett neveket. A taggyűlés részt­vevői felhívták az elnök figyel­mét arra, hogy a Központi Ve­zetőség határozata szerint min­den párttag és tagjelölt javasol­hat jelölteket. A párttagok éltek is ezzel a jogukkal, még öt elv­társat javasoltak a jelöltlistára való felvételre. Ezután az elnök A JAVASOLT JELÖLTEK neveit sorrend szerint felolvasta, majd megnyitotta a vitát, hogy melyik jelölt kerüljön fel a sza­vazólapra. Vitára azonban az el­nök nem sok lehetőséget adott Nem magyarázta meg a jelenlévő tagságnak, hogy joga van az il­lető jelöltet megbírálni, meg­indokolni, hogy miért tart­ják alkalmasnak, de joga van a vitára bocsájtott jelölési javas­latot elutasítani is. Ehelyett itt az történt, hogy az elnök felolvasta a jelölt nevét s rögtön nyilt szava­zást rendelt el. S így kerültek fel a jelöltek nevei a szavazó­lapra. Csak a felsőbb párt­szerv jelenlévő küldöttének fel­szólalására változott meg annyi­ban az elnök véleménye, hogy mintegy félperces szünetet tartott az egyes jelöltek neveinek vitára- bocsájtása között. Ennek a helyte­len vezetésnek az lett a következ­ménye, hogy a 12 jelölt szavazó­lapra való felvételéhez csak egy hozzászólás volt. Mechanikusan, bürokratikusán folyt le a jelöl­tek szavazólapra való felvétele s hiba volt a felsőbb pártszerv ki­küldöttjétől, hogy nem figyelmez­tette határozottabban az elnök­séget a K. V. határozatának be­tartására. Nem lehet azon csodál­kozni, hogy a taggyűlés után több elvtárs felvetette, hogy bizony szerettünk volna néhány szót szólni a jelöltekhez. Ugyanilyen módszer szerint folyt le a küldöttek megválasz­tása Is. A tagság minden egyes név elhangzása után szinte már automatikusan emelte fel a jobbkezét. Egyetlen hozzászólás sem volt a küldöttek jelöléséhez. Az elnök ezután felfüggesztet­te a taggyűlést A SZAVAZÓLAPOK LEGÉPFXÉSElG. Majd felkérte a tagjelölteket, hogy hagyják el a termet, mert a Központi Vezetőség határozata értelmében nem szavazhatnak. Ezekutún a szavazatszedő bizott­ság lépett munkába: kiosztották a szavazólapokat. Megkezdődött a szavazás. Gondosan tanulmá­nyozták a tagok a névsort, nem egy párttag kétszer-háromszor As elolvasta a szavazólapon feltün­tetett neveket. Sokan ceruzát vettek elő, áthúzták vagy új ne­vet javasoltak. A szavazás után az elnök is­mét szünetet rendelt el, míg a szavazatszedő bizottság meg­számlálta a leadott szavazato­kat, Végeredményben a tagság a jelelőbizottság által beterjesztet, jelölteket választotta meg veze­tőknek. A nyíregyházi Dohányfermen­tálógyár üzemi pártszervezete megválasztotta az új vezetősé­get. Habár a vezetőrégválasztás technikai lebonyolításában tör­téntek hibák, mégis az új veze­tőséget a tagság egyöntetű véle­ménye alapján választották. A be­számoló feletti vita megmutatta, hogy a fermentálógyár kommu­nistái harcos, az ügyért mindig áldozatkész elvtársak. Most az új vezetőségen a sor, hogy a tag­gyűlésen felvetett hibákat, a ha­tározatban leszögezett javaslato­kat megvalósítsa. Régóta szeretnék szert tenni egy megfelelő cigarettás-dohányos kazettára, bogy kiegészítsem vele dohányzókészletemet. Van már egy hamutartóm, amely egy nap- r&forgótányér ritka fából faragott utánzata. A belseje ólommal van kiöntve. Nemrég kaptam egy gyu­fatartót, amelyet egy juhász fara­gott sajátkezüleg. Olyan ez, mini egy pipacsvirág. A sziromlevelek között van helye a gyufásdohoz- nak. A napokban Pátrohán jártam­ban, egyik ismerősömmel beszél­getve, szóba került a kazetta is. Azt ajánlotta, hogy nézzem meg a P. Nagy Bertalant, aki a Len­csés-tanyán lakik. A szomszédja beszélte, hogy valami gyönyörű darab: virágos, díszes. Nekem se kellett több, azonnal indultam a doboz után. A tanácsházáról néhány paraszt jött éppen kifelé. — Vannak-e bent Lencsés-ta­nyaiak? — kérdem tőlük. — Majdnem az egész Lencsés­tanya itt van, — felelik. — Kit keresne? Mondom, hogy kit. — Ott van az is, csak menjen be. — No, ez jó! — örvendezek. — Legalább nem kell olyan mész- szire menni. Hiszen ebben a hi­deg szélben a csontja is sajog az embernek. A nagy iroda zsúfolásig tele volt. Ki állt, ki ült, ki meg csak féllábon támaszkodott falnak, asz­talnak, vagy egymásnak. A mel­lettem szorongó nénikéhez for­dultam, kértem, mutassa meg P. Nagy Bertalant. — Ott furakodik ni, az a kis köpcös! P. Nagy Bertalan papírokat szorongató kezét feje fölé tartva, nagyokat fujt, míg végre átver­gődött a tömegen. Mellém érve, szusszantott még néhányat, majd a papírokat kezdte böngészni. Öt darab szerződés: dohány, kender­mag, fejeskáposzta, cukorrépa és menta termesztéséről. — Nem lesz ez sok? — kezdtem az ismerkedést. Rámnézett: „Van elég munka vele. De aki élni akar, annak dol­goznia kell." Némi tűnődés után még hozzátette: „Most van értel­me az igyekezetnek..." — Mind az őt növény más-más munkát kíván. Nem lett volna jobb azon az egy hold és 1200 négyszögölön csak 1—2 félét ter­meszteni? — Egyfelől jobb lett volna, — felelte. — Másfelől azonban nem. így kisebb a kockázat. Nem egy­forma az áruk, meg a kedvezmé­nyeik sem. A földnek is jobb a változatosság. Tavaly 000 ölön 344 kiló príma dohányom termett. A fele első-második volt. Majd­nem mind világos. 2100 forintot hozott. 200 öl menta meg ezerhá­romszázat. A cigaretta és az egyéb kedvezmény is jól jött. Magam ’utalmul egy szép férfiöltönyt, a ányom meg egy női ruhára való vnyagot kapott. Adtak még egy sép kazettát is tele cigarettával — mondta büszkén. — Éppen erről szeretnék be­szélni Berti bácsival. Hallottam hírét annak a kazettának. Meg­fizetném, ha eladná... — Dehogy adom én el, kérem! Kérték azt már Nyírbátorban is 100 forintért. Be tmttéti msed ad­nám. — Kár! Magamban igazat adtam neki. Ilyen emléktől, kitüntetéstől én sem válnék meg. — Mire költötte azt a sok pénzt, amit a dohányért, mentáért ka­pott? — Szép pénz volt, igaz, de már nincs belőle. Négy pár lábbelit, fehérneműt, ágyneműt vettünk, meg ezt-azt. Volt annak helye, még lenne többnek is. Azért emeltem fel a szerződéses növé­nyek területét Is, mert többet fi­zetnek a tavalyi áraknál. A ked­vezmények is jobbak. Érdemes, no! Elmondta, hogy félholdon (t mázsa dohányt akar termelni. A többtermelési prémiummal és mi­nőségi felárral együtt 9 ezer fo­rintra, meg ugyanennyi cigaret­tára számit. Félholdról a kender­magért, meg a kórójáért 2 ezret vár. Azonkívül kb. 40 kiiőnyi olajpogácsadarát is vehet hatósá­gi áron, kedvezményes textilutal­ványt kap. Pátrohán jól megte­rem a káposzta. 6C0 négyszögöl­ről legalább 100 mázsát akar' be­takarítani. Ezért 2500 forintot biz­tosan fizetnek. A 400 öl cukor­répaterméséért is megadnak vagy 1080 forintot, meg egy mázsa cukrot. A beadási mentesség Is sokat érő. Az 1 hold 1200 négy­szögöl szerződéses terület mint­egy 2 hold és 1200 öl fö'det men­tesít a termény-, 1 hold 600 ölet pedig az állat-, tojás- és barom- tibeadás alól. — 20.000-nél is több bevételre rúg ez! De hogy győzik meg a munkát, amikor most több a mnnkaigényes növény, mini ta­valy? — Ezen magam is sokat törtem a fejemet, mielőtt leszerződtem. De ma már ez nem probléma, — mondja Berti bácsi. — Gyártanak már ekét és egyéb felszerelést a „kintiek" számára is. Tehénfogat lassú az ekekapá­hoz. Ezért vesz egy lovat tavasz- szal. Igaz, ekekapája sincsen. Mindig kölcsönkérte, de amikor neki kellett volna, rendszerint másnak Is szüksége volt rá. Mire megkapta, a gyom akkorra „meg­csapolta" a földet. Ezárt akar ven­ni ekekapát is. Mindig legyen kéznél, amikor kell. Olyan köny- nyebb, 3 vasú kellene. A dohány- pajtái kibővíti. Ehhez anyagot a dohánybeváltó utal ki. A háztető megújításához a palánkból szedi' ki a deszkát, helyette sodronyke- rítést húz. Lécre, szarufára és ge­rendára azonban szükség lenne. — Kitelik ez mind a szerződé­ses növények hasznából. Még ta­lán másra is jut. Építőanyagot is kaphat. így Berti bácsi terve biz­tosan sikerül. De az én tervem, a kazetta ... — Hát a kazettával mi lesz? Nem gondolta meg? — Nem. az nem eladó! De tud­ta mit? Ha jövőre kapok ugyan- ilvet, akkor az egyiket magának adom. — Hogy jövőre kazettát kap-e P. Nagy Bertalan, nehéz volna me'm'oiv’ar«. ,ie -- f—>«kezete. a tervei azt mutatják, hogy gazda­gítja az országot és nem utolsó sorban a saját gazdaságát. Z. A. Magyar válogatott keret-kairói kerületi válogatót! 2:0 (1:0) Kairó, Hadsereg-stadion, lá.OOÜ néző. Vezette: Musztafa Kemal. Góllövő: Kocsis és Hidegkúti. A magyar válogatott keret ösz- szeállítása: Grosies, — Buzánszki, Teleki, Lantos, — Bozsik, Zaka­riás, — Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskas, Czibor. A magyar csapat általában idényeleji formában játszott és a lelkesen és helyenként Igen jól játszó kairói csapattal szemben alaposan meg kellett- küzdenie a győzelemért. Hétfőtől kezdve este ad a nyíregyházi rádió A dolgozók kérését figyelembe véve a nyíregyházi stúdió hétfő­től kezdve a reggeli adás helyett este 18.30-tó! 19.30-ig műsorát az eddigi ha!!;; r’ szón.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents